Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Putyin nem csak a Nyugatot próbálja figyelmeztetni
Az hangsebességnél gyorsabb rakéta kilövésével Putyin nem csupán a Nyugatot próbálta figyelmeztetni, hanem saját népének is üzent, mert egyre romlik a közhangulat. Így látja a külpolitikai szerkesztő, Frank Nienhuysen a Süddeutsche Zeitungban. Az elnök szívesen riogat és fenyeget, ám ez most új szintet ért el. De akármennyire is gátlástalan, attól óvakodik, hogy megtámadja bármelyik NATO-államot. Ugyanakkor elsikkadt a közép-hatótávolságú hordozóeszköz ügyében, hogy Moszkva az indítás előtt tájékoztatta Washingtont. A Kreml is tisztában van ugyanis a kockázatokkal. Pont ezért nem szabad, hogy hagyják magukat megfélemlíteni a Kijev oldalán álló kormányok. Az elnök arról igyekezett meggyőzni az oroszokat, hogy az ország katonailag legyőzhetetlen, illetve hogy a nyugati fél tehet mindenről. Ez azért fontos neki, mert a társadalom sokat szenved és nélkülöz, ezért elfogadható magyarázatot vár. Nem csupán a rengeteg áldozat miatt. Az emberek abba még csak-csak belenyugodtak, hogy a svájci Gruyére sajt megdrágult, illetve bizonyos dolgokat immár nem lehet kapni. Ám ennél jóval nagyobb gond azonban, hogy a vajért 30 %-kal többet kell fizetni, de felment a krumpli és a tojás ára is. A hadigazdálkodás gerjeszti az inflációt, megugrottak a megélhetési költségek. A Kreml a rakétákkal igyekszik mindenkit megnyugtatni, ami nem egyszerű. Sokkal simább ügy, amikor a Nyugatot kísérli meg megijeszteni. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
New York Times
Orbán Viktor fittyet hány arra, hogy a Nemzetközi Büntető Bíróság körözést adott ki az izraeli miniszterelnök ellen - meghívta a háborús bűnökkel vádolt Netanjahut. Pedig Magyarország – a zsidó állammal ellentétben – tagja az ICC-nek.
A magyar politikus, aki folyamatosan felrúgja a normákat és a nemzeti szuverenitás bajnoka, jelezte: nem törődik azzal, hogy elvileg le kellene tartóztatnia a vendéget, ha az beteszi a lábát az ország területére. Ő az első, aki az EU-ban nyíltan szembehelyezkedik a bírósági verdikttel.
A hágai lépés sok államot kényelmetlen helyzetbe hozott, főként a németeket, akik igyekeznek elhatárolódni a holokauszt rémségeitől, ezért csak óvatosan szokták bírálni Izraelt. Orbán viszont nem lacafacázott. Netanjahu megköszönte neki a „világos erkölcsi kiállást”, illetve hogy támogatja az „igazságot”.
A magyar miniszterelnököt gyakran éri vád, hogy gerjeszti az antiszemitizmust, amikor Sorost a liberális ügyek atyamesterének állítja be. Viszont egyben a zsidó állam egyik legszilárdabb szövetségese a földrészen. Netanjahut lelkitársnak tekinti, ideértve azt a közös véleményt, miszerint az országoknak nem szabad engedniük a külső nyomásnak.
Orbán, aki úgy gondolja, hogy ő pont olyan külön utas eresztés, mint Trump, szép listát tud felmutatni, amikor arról van szó, hogy szembement az EU-val, illetve bírósági ítéletekkel. Most úgy gondolja, hogy az ICC semmibe veszi a szavazópolgárok akaratát.
Krekó Péter úgy értékelte, hogy már megint megy az elitellenes hercehurca, egyben a politikus gesztust gyakorol Netanjahuval, valamint Trumppal szemben is. Úgy véli, hogy neki az a jó, ha botrányt kelt és nem érdeklik a kockázatok, pedig országa kicsi és jól jöhet neki adott esetben, ha élvezi a nemzetközi jog védelmét.
Guardian
Gyalázatosnak és cinikusnak minősítette a Nemzetközi Büntető Bíróság végzését Orbán Viktor, aki korábban már közölte: nem tartóztatná lesz az orosz elnököt, noha az ellen is körözés van érvényben. Egyébiránt jelenleg Magyarország az EU soros elnöke.
Az első Fidesz-kormány aláírta és törvénybe iktatta az ICC alapjául szolgáló római statútumot, ám a hozzátartozó egyezséget alkotmányossági megfontolásokra hivatkozva már nem hirdette ki. Ennélfogva azt állítja, hogy nem köteles eleget tenni a Bíróság döntéseinek.
Ezzel szemben Borrell, az Unió külügyi főmegbízottja azt hangsúlyozza, hogy a testület állásfoglalásai minden tagra nézve kötelezőek, itt nem politikai határozatról van szó.
Guardian
A szerkesztőség úgy foglal állást, hogy a háborús bűnöket meg kell torolni, ez ügyben most útelágazáshoz ért a nemzetközi bíráskodás. Az izraeli és Hamász-vezetők elleni intézkedés a véget vetne a büntetlenség évtizedeinek. Egyúttal vizsgázik a világ, mármint hogy mennyire tartja szükségesnek a nemzetközi felelősségre vonás intézményét. Azaz mérföldkőhöz érkeztünk.
Izrael esetében ez azt jelenti, hogy vége vezetők sérthetetlenségének. ennek megfelelően Netanjahu antiszemitának minősítette a határozatot, a Hamász ellenben fontos történelmi precedensnek nevezte. De az igazi próbatétel az ICC 124 tagállamára vár. Ha adott esetben nem cselekszenek, akkor a nemzetközi jog csupán homlokzat, oda a hitele, mivel az erős nemzetek és szövetségeseik lábbal tapodhatnak az igazságon.
A letartóztatási parancsot erkölcsi alapon is végre kell hajtani, hogy egyetlen vezető se gondolhassa: a jog felett áll. Sok európai ország üdvözölte, mikor Putyin került a nemzetközi bíróság célkeresztjébe, így most Netanjahu esetében is teljesíteniük kell kötelezettségvállalásukat.
Hogy Washington hallani sem akar a testület ítéleteiről, sőt szankciókkal fenyegeti az együttműködő kormányokat, nos, az zavaró, mert azt sugallja, hogy a nemzetközi jog csupán a gyengébb országokra érvényes. A nemzetközi rend válaszút elé kerül, mert ha nem veszi komolyan a saját elveit, akkor marad egy olyan világ, amelyben az erő határozza meg, ki élvezhet büntetlenséget. Ellenkező esetben viszont kezdhetnek reszketni a latorállamok. Pont erről szól a letartóztatási parancs: befellegzett annak, hogy nem vonják felelősségre a háborús bűnösöket.
Washington Post
A Nemzetközi Büntetőbíróság letartóztatási parancsa reflektorfénybe állítja Izraelt és azokat, akik védik Amerikában, miközben egy sor más kormány - az USA és a zsidó állam sziklaszilárd támaszaiként jelezte, hogy eleget tesznek a döntésnek - írja Ishaan Tharoor, az újság kommentátora. Elnézve a washingtoni reakciót, az jutott eszébe, hogy az olyan, mintha Pekingben vagy Moszkvában adták volna ki.
Netanjahunak meg kell fontolnia, hová megy el ezek után külföldön, nehogy útközben műszaki okok miatt kénytelen legyen valahol leszállni. A helyzet megalázó országa számára. Az amerikai külügy korábbi izraeli-palesztin felelőse szerint a politikus immár nem kereshet fel egy sor olyan államot, amely évtizedek óta elismeri Izraelt. Olyanok nyomdokain halad, mint Kadhafi, Milosevics és Putyin.
Ugyanakkor a Biden-kormányzat részéről tetten érhető a kettős mérce. Amerika nem tehet úgy, mintha megalapozatlanok lennének a vádak, különösen az, hogy a megszálló izraeli katonaság éhezteti a gázai civil lakosságot. Az Oxfordi Egyetem egyik tanára felhívja a figyelmet, hogy a háborús bűnök elősegítésének vádját veti fel, ha bármely állam anyagi vagy diplomáciai támogatást nyújt a gázai háborúhoz.
EUobserver
Az Európai Parlament arra igyekszik rászorítani a magyar kormányt, hogy az ne vonja meg a lakhatási támogatást azoktól az ukrán állampolgároktól sem, akik nem háborús övezetből érkeztek. A vitában a képviselők túlnyomó többsége úgy foglalt állást, hogy kérdőre kell vonni a magyar vezetést a nyáron hozott döntésért, illetve el kell érni, hogy Magyarország egyezzen bele konkrét intézkedéscsomagba az újonnan érkezők ellátásra. Hiszen jön a tél.
A magyar határozat több mint 3 ezer migránst érint, többségük roma, köztük nők és gyerekek is vannak. A magyar fél azt állítja, hogy 17 millió eurót szán a migránsok ellátására, de a Bizottság nem tudja, hogy ez mit jelent a gyakorlatban. Annál is inkább, mert sok menekült civilek segítségére szorul, ha szeretne fedelet a feje fölé.
Az egyik lengyel konzervatív törvényhozó azt hangsúlyozta, hogy a Fidesz rossz jelzést küld a többi uniós országnak, amikor pedig össze kellene fogni. Egy belga képviselő arra emlékeztetett, hogy az egyik uniós rendelkezés előírja: el kell helyezni az érkező ukránokat. A brüsszeli apparátus megbízottja azonban azt közölte, hogy az új Bizottságon múlik, indít-e ez ügyben szerződésszegési eljárást.
Le Figaro
Orbán Viktor az ukrajnai béketeremtőt látja Trumpban. Nagy kockázatot vállalt, amikor mellé állt a választási hadjáratban, de leplezetlen örömmel, mindazonáltal diadalmasság nélkül fogadta győzelmét. Merthogy ha vége a háborúnak, akkor a gazdaság visszatalálhatna a növekedéshez, újra emelkedhetnének a bérek, csökkenhetnének az adók, a kormányfő pedig karosszékből nézhetné újabb választási győzelmét – jelenti Budapestről Kornél Albert.
A politikus ragaszkodik ahhoz, hogy azonnali tűzszünet szükséges, békét kell kötni, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy engedni kell a Kreml minden követelésének. Továbbá hogy Ukrajna nem léphet be sem az EU-ba, sem a NATO-ba.
A magyar gazdaság erős inflációval küszködik, amely megdrágítja az megélhetést és itt a recesszió is. Orbán már a következő választásra veti vigyázó tekintetét. Iszonyúan kell neki a pénz, hogy növelni tudja a fizetéseket, a nyugdíjakat, segíthesse a családokat és a fiatalok lakásszerzését, miután pártja már nem képes magához vonzani ezt a réteget.
De nem valószínű, hogy az EP feloldja a befagyasztott alapokat. Így a magyar vezetés azt reméli, hogy Kínától kap segítséget. Főleg ha jövőre beindul a CATL, illetve a BYD nagy gyára. Ám kényes helyzetbe kerülhet, mivel Trump kereskedelmi háborút szorgalmaz Peking ellen.
Jeremy Carl, a Claremont Intézet politológusa úgy gondolja, hogy az elnök tanácsadói ráveszik majd az elnököt: ne élezze ki a viszonyt a magyarokkal. Budapesten eközben ezerrel várják Trump visszatérést, mert attól tartanak: a 3. világháborúhoz vezethet, hogy Biden megengedte az amerikai rakéták használatát oroszországi célpontok ellen.
Independent
Nem szabad engedni Putyin rakétáinak, még kevésbé a szavainak – állapítja meg a vezércikk, amely abban látja az alternatívát, hogy a Nyugat vagy harc nélkül megadja az elnöknek, amit az követel, vagy pedig bemondja, hogy az csupán blöfföl. A politikus zsarnok, minden ezt támasztja alá. De a történelem azt igazolja, hogy nem szabad automatikusan elhinni, amit mond.
Gondoljunk csak arra, mit bizonygatta, hogy nem szándékozik megtámadni Ukrajnát. Vagy hogy folyamatosan a termonukleáris Armageddonnal fenyegetőzik, aztán mi lett belőle? Nem bombázta New Yorkot, Párizst vagy Londont, nem is fogja.
De érthető, hogy megfélemlítési kísérletei bizonyos kormányokat elgondolkodtattak. Ám ezúttal teljesen nyilvánvaló, hogy csupán hamukál, bárhogy is állítja, hogy a Nyugat megnézheti magát, ha elfogy az államfő türelme. Ha a szövetségesek beugranak, akkor a Kreml a számára kedvező időpontban ki tudja használni a gyengeséget.
Ha Trumpnak olyan fegyvernyugvást sikerül tető alá hoznia, amely ukrán területeket enged át az oroszoknak, az a béke nem lenne tartós, mert előbb-utóbb ismét felbukkanna a hódítás igénye és Amerika ugyanazzal a bökkenővel kerülne szembe, mint a leendő elnök vagy korábban Obama, illetve Biden.
Washington Post
David Ignatius azt tapasztalta, amikor a napokban Franciaországban és Németországban járt, hogy Európa jobb híján tudomásul veszi Trump győzelmét. A kormányok elkönyvelik, hogy az amerikaiak így döntöttek, de azért idegesek, mert nyugtalanítja őket az „USA mindenekelőtt”-jelszó, valamint mindaz, amit a politikus az 1. négy éve alatt művelt.
A lap biztonságpolitikai szakértője, aki négy konferencián vett rész Párizsban, illetve Berlinben, a francia külügy pl. német és lengyel közreműködéssel szervezte meg az eseményt, szóval Ignatius arra jut, hogy a legnagyobb gondot Ukrajna jelenti a 3 kormány számára. A francia EU-ügyi miniszter kijelentette, hogy katasztrofális volna a földrész szempontjából, ha Washington kapitulálna Putyin előtt.
De azok az európai partnerek, akikkel Trump idáig beszélt, arról számoltak be, hogy nem követelőzött, hanem kérdezett. A bizakodás alighanem összefügg azzal, hogy az öreg földrész jó viszonyt igyekszik kialakítani a leendő elnökkel, annál is inkább, mivel válság és zűrzavar van. A németek arról kívánják meggyőzni, hogy igazságos rendezés kell, mert különben a politikus nem szabadul a problémától, ráadásul újra kirobbanhat a háború. Azaz szavatolni kell Ukrajna biztonságát.
A kontinens tisztában van azzal, hogy szüksége van az elnökre. Franciaország és Németország meggyengült. A kapuk előtt ott tornyosul az orosz veszély. A nagy kérdés, miként működik együtt Trump az európaiakkal az ukrán válság megoldása és egy újabb viszály elkerülése érdekében.
Washington Post
A Szenátus tette a dolgát az igazságügyi miniszternek kiszemelt Gaetz ügyében, de lesz még dolga Trump több más jelöltje ügyében – mutat rá a vezércikk. Több kiválasztott ugyanis méltatlan a tisztségére, és az sincs rendben, hogy ki kerülne ezek után az igazságügyi tárca élére. Meg kell kérdezni, hol van számára a vörös vonal, merthogy Trump nem szeretné, ha a minisztérium ezután is független lenne. Szóval melyik az elnöki kérés, aminek hallatán már lemondana?
Mindenesetre Trump immár érzékelheti, hogy az alkotmányos rend megköti a kezét, a jelek szerint elég republikánus törvényhozó közölte a színfalak mögött, hogy számára elfogadhatatlan Gaetz. Meg az sem megy, hogy az elnök a felsőház megkerülésével helyezzen embereket fontos posztokra. Vagyis a politikus nem csinálhat azt, amit akar.
A problémás esetek közé tartozik Hegseth, akiből védelmi miniszter lenne, ám kiderült egy szexuális zaklatási ügy kapcsán, hogy hallgatási pénzt fizetett a történet női érintettjének a hallgatásért. Emellett az égvilágon semmi tapasztalata nincs egy olyan hatalmas intézmény irányításához, mint a Pentagon.
Az ifjabb Robert Kennedy óriási károkat okozhat az egészségügyi ellátásban, pl. mert ellenzi az oltási kampányokat. A nemzetbiztonsági szolgálatok élére szánt Gabbard összeesküvés elméleteket terjeszt, szajkózza az orosz propagandát és bájolgott Asszaddal.
New York Times
Paul Krugman arra figyelmeztet, hogy az amerikai tech ágazatnak is betesz, ha az ország nem engedi be a migránsokat, akik közé oda kell sorolni az igen képzett munkaerőt is, miközben nagy szükség van még a Szilikon-völgyben is. A Nobel-díjas közgazdász szerint sok üzleti vezető abban bízik, hogy a választási kampány során Trump csupán a száját járatta és nem fog milliókat kiutasítani, meg a vámok kivetését sem kell annyira komolyan venni a részéről.
Ám a derűlátás megalapozatlan, ugyanakkor ha az elnök nem fogja vissza magát, hatalmas károkat fog okozni az országnak. Hiszen ha mennie kell sok bevándorlónak, az munkaerőhiányt okoz egy sor olyan területen, ahol nem tülekednek állásért az amerikai jelentkezők.
Ha tényleg zárt táborokat létesítenek, hogy onnan zsuppolják ki a nemkívánatos idegeneket, az lidércnyomás lesz a polgári szabadságok szempontjából. De a politikus várhatóan mégis megcsinálja, mert erősnek és határozottnak kíván látszani. Csak éppen ily módon veszélybe sodorja az USA vezető szerepét a high tech-ágazatban. Már az első elnöksége során is megnehezítette, hogy tartózkodási engedélyt kaphassanak főleg dél- és kelet-ázsiai diplomás munkavállalók. Sőt, azt is, hogy maradhassanak.
Sok reményt nem lehet fűzni az olyanokhoz sem, mint Musk, mert ezek az oligarchák idővel rájönnek, hogy bár azt hiszik, befolyást vásároltak, ám valójában sokkal nagyobb szükségük van az elnökre, mint fordítva. Alighanem vége annak, hogy az Egyesült Államok a népek olvasztótégelye. Miközben éppen a technológiai szektor az egyik ágazat, amely tényleg naggyá teszi Amerikát.
Süddeutsche Zeitung
Meloni két regionális választást is elveszített, a külpolitikában ellenben egyre nagyobb a befolyása. Elsősorban a pragmatizmusának köszönhetően ismét nagy szava van Brüsszelben. A Brazíliában tartott G-20-as csúcs után előszeretettel mutatkozott az argentin elnök oldalán, aki ugyanolyan politikai bunkó, mint Orbán Viktor. De mutatkozott a milliárdos Musk társaságában is és lehet, hogy hamarosan felbukkan Trumpnál is.
Jól kijön Bidennel és Zelenszkijjel is. Annyira biztosan mozog ezen a terepen, mintha nem csupán 2 éve bukkant volna fel ott. Az elején jól indult, nagy tekintélyt szerzett, mert a többséggel tartott, bár jobbra kacsintgatott. Salvinivel, és a barát-kolléga Orbánnal ellentétben idáig nem ünnepelte önfeledten, hogy Trump lett a befutó. Óvatos, mert tisztában van vele, hogy az amerikai politikusnak nincsenek bizalmas szövetségesei, amikor a saját érdekei forognak kockán.
Odahaza viszont nem áll jól a szénája: a nagy államreform elakadt, a migrációs politika egyik pofont kapja a másik után a bíróság előtt.
Politico
Bedőlt az európai akkugyártás zászlóshajója, amelyet az EU a kínai és más dél-ázsiai vetélytársak feltartóztatására talált ki. A Northvolt csődvédelemért folyamodott az Egyesült Államokban, vezérigazgatója lemondott, miután nagy gondok vannak a termeléssel és lényegesen visszaesett a kereslet az elektromos autók iránt.
A Northvolt svéd leányvállalata már a múlt hónapban fizetésképtelenséget jelentett, és az ottani kormány nem kívánja kisegíteni a bajból. Német illetékesek fontolóra vették, hogy mit tudnának tenni, de az ő autóiparuk pont ilyen gondokkal küszködik. A kínai riválisok viszont nem értik, miként engedhetik el az európai vezetők a cég kezét.
A probléma a túlzott költekezéssel, a rossz vállalatirányítással és a termeléssel van. A távozó főnök viszont ezt úgy fogalmazta meg, hogy túlságosan is nagy feladat kijönni egy vadonatúj termékkel, új gyárat építeni és munkásokat verbuválni. Utódja bizakodik, hogy csupán átmeneti nehézségekről van szó. Svédországban továbbra is működik a két gyár, mint ahogy Németországban és az USA-ban is.
Mindenesetre most 1-1,2 milliárdos tőkeinjekciót kellene valahonnan szerezni. A búcsúzó vezér arra hivatkozik, hogy villanyautók nélkül nincs zöld átmenet és a fogyasztóknak sem mindegy, hogy tudnak-e európai típust venni ebben a kategóriában.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Putyin nem csak a Nyugatot próbálja figyelmeztetni
Az hangsebességnél gyorsabb rakéta kilövésével Putyin nem csupán a Nyugatot próbálta figyelmeztetni, hanem saját népének is >
A gyűlölet mint hiány
Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >
Mi van, ha bukik?
Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >
Az EU bővítése és Oroszország
Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >
Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus
Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >
Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként
Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >
Hogyan készül Orbán a választásra
Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >
Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége
Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >
Biden döntését Putyin meg fogja torolni
Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >
Rövid út vezethet keletre
Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >
Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek
Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >
A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot
Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >