Ma Vilhelmina, Januáriusz, Dorián névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A Csipogó Hadművelet ellentmondásos nemzetközi fogadtatása
A Guardian szerkesztőségnek az a meglátása, hogy a csipogóba rejtett robbanószerkezet törvénytelen és elfogadhatatlan. Netanjahu azonban csak úgy tudja meghosszabbítani az uralmát, ha országa háborúban áll, ám ezért az egész régió nagy árat fizet. Süddeutsche Zeitung: Egy gerillaparancsnokot nyugodtan le lehet lőni a bejrúti utcán, mert ez a háború. Ám ha a milícia egyik tagja ágyban fekszik, miután beteg vagy megsérült, akkor nem szabad bántani. Márpedig az izraeli titkosszolgálat itt aligha tudta megkülönböztetni, hogy ki ellen lép fel jogosan és ki ellen nem. Nem beszélve a rengeteg olyan áldozatról, pl. orvosokról, akik nem harcolnak. A nemzetközi jog persze nem követel meg 100 %-os precizitást, hiszen az nem is lehetséges. De az arányosság fontos. Vagyis minden a számokon múlik, ám azokat csak ezután ismerjük meg. Izraelnek azonban mindenképpen mérlegelnie kellett, lesz-e a várható katonai előny akkora, hogy az kivételesen felülírja a civilek védelmét. Washington Post: Bár mesteri húzásnak látszik a csipogós támadás, igen baljós következményei lehetnek: véget vethet a tűzszüneti tárgyalásoknak és háborúba torkollhat – erre figyelmeztet a biztonságpolitikai szakíró, David Ignatius. A közel-keleti thriller következő fejezetét ugyanis Hezbollah írhatja és pont az üthet be, amit az USA csaknem egy éve igyekszik elhárítani: a regionális háború. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Guardian
A szerkesztőségnek az a meglátása, hogy a csipogóba rejtett robbanószerkezet törvénytelen és elfogadhatatlan. Netanjahu azonban csak úgy tudja meghosszabbítani az uralmát, ha országa háborúban áll, ám ezért az egész régió nagy árat fizet.
Hasonló, álcázott eszközöket a 2. világháborúban is alkalmaztak, hogy minél több civilt öljenek meg, ám jó fél évszázaddal később betiltották a hadviselésnek ezt a formáját. A szerződést Izrael is aláírta. A detonációk most legalább 12 emberrel, köztük gyerekekkel és négy kórházi alkalmazottal végeztek.
Az izraeli kormánynak megvan az oka és az eszköze is, hogy rajtaüssön az Irán által támogatott ellenfélen, ám hiába állítja, itt nem terrorellenes műveletről volt szó. Az érv nagyjából ugyanaz, mint amit Moszkva szokott felhozni, miközben háborús bűnöket követ el Ukrajnában.
A támadás illegálisnak tűnik és aránytalan, azon kívül nem csupán példátlan, de félő, hogy elfogadottá válik. Akkor pedig más államok is nyugodtan tesztelhetik a háborús jogot. Az USA-nak vissza kellene fognia a barátját, de Biden nem sok hajlandóságot árul el a vérontás megállítására.
Az aggály az, hogy olyan háború alakul ki, amelybe Amerika is belekeveredik. A világ a zűrzavar szélére került Netanjahu hatalomvágya miatt, és mivel meg akarja úszni a korrupciós pert. Lehet, hogy az Egyesült Államok csak a választás után lesz képes közölni: a politikus ne úgy mentse a bőrét, hogy azért az árat a libanoni utcákon vagy a megszállt területeken fizetik meg. Addig azonban olyan államok ássák alá a szabályokra épülő nemzetközi rendet, amelyek egykor megalkották.
Süddeutsche Zeitung
A humanitárius nemzetközi jogban a legfőbb elv az a katonai csapások esetén, hogy azoknak a hadviselő fél ellen kell irányulniuk. Vagyis sok szól amellett, hogy jogos volt a Moszadnak tulajdonított akció. Így véli Stefan Talmon, a Bonni Egyetem tanára. Eszerint a Hezbollah tagjai alapvetően akkor is célpontnak számítanak, ha éppen nem harcolnak, hanem pl. a bázisukon, vagy az otthonukban tartózkodnak.
És a csapás nagyon is célzott volt, hiszen ennél közelebbről nemigen lehetett volna végrehajtani. Ám mivel rengeteg helyen élesítették be a csipogót, Izrael gyakorlatilag nem tudta ellenőrizni, mi történik és itt kezdődik a probléma.
Egy gerillaparancsnokot nyugodtan le lehet lőni a bejrúti utcán, mert ez a háború. Ám ha a milícia egyik tagja ágyban fekszik, miután beteg vagy megsérült, akkor nem szabad bántani. Márpedig az izraeli titkosszolgálat itt aligha tudta megkülönböztetni, hogy ki ellen lép fel jogosan és ki ellen nem.
Nem beszélve a rengeteg olyan áldozatról, pl. orvosokról, akik nem harcolnak. A nemzetközi jog persze nem követel meg 100 %-os precizitást, hiszen az nem is lehetséges. De az arányosság fontos. Vagyis minden a számokon múlik, ám azokat csak ezután ismerjük meg. Izraelnek azonban mindenképpen mérlegelnie kellett, lesz-e a várható katonai előny akkora, hogy az kivételesen felülírja a civilek védelmét.
Washington Post
Bár mesteri húzásnak látszik a csipogós támadás, igen baljós következményei lehetnek: véget vethet a tűzszüneti tárgyalásoknak és háborúba torkollhat – erre figyelmeztet a biztonságpolitikai szakíró, David Ignatius. A közel-keleti thriller következő fejezetét ugyanis Hezbollah írhatja és pont az üthet be, amit az USA csaknem egy éve igyekszik elhárítani: a regionális háború.
Izrael nem vállalta magára a felelősséget a merényletsorozatért, de nem is kell. Ilyen kifinomult és merész akciót senki más nem tudott volna elkövetni Libanonban. Az üzenet az volt, hogy a milícia emberei sehová nem tudnak elbújni előle. Annál is inkább, mert újabb rajtaütések várhatóak.
Biden és Harris számára az időzítés ennél nem lehetne rosszabb: szétverheti a fegyvernyugvás minden esélyét és a túszok sem szabadulhatnak ki. Washington bizalmas csatornákon értesítette Iránt, hogy neki semmi köze az egészhez, de közben úgy érzi, hogy a gerillák bepánikoltak és egyelőre nem lesz megtorlás.
Izrael alighanem azért most szánta magát a cselekvésre, mert jelenleg nincs kilátás megállapodni a Hamásszal, azon kívül sürgette az idő, nehogy kitudódjon a csipogók titka. Továbbá erősödik a nyomás a Netanjahu-kabinetre, hogy már tegyen valamit, miután a libanoni határ mellől elűzött 80 ezer izraeli vissza akar térni lakóhelyére.
Műszaki szempontból az akció briliáns volt. A Hezbollah elvesztette a kommunikációs láncot. Ám a történet egyben új, veszélyes kezdetet harangoz be a digitális hadviselésben. A jövőben bármilyen eszközt halálos fegyverként lehet felhasználni, ha kapcsolódik az internethez.
Bloomberg
Erős a benyomás, hogy Izrael le kívánta fejezni a Hezbollah vezérkarát, azon kívül a körmönfont akció azt is jelezheti, hogy az ország ki akarja terjeszteni a háborút Libanonra. Így látja Marc Champion, a szemleíró, aki külön felhívja a figyelmet, hogy a sebesültek között volt az iráni nagykövet is, bár már jó ideje felesleges bizonyítani hogy Teherán áll a husziktól a Hamászig terjedő, ún. ellenállási ív mögött.
Az izraeli invázió semmiképpen sem elkerülhetetlen, és remélhetőleg a gerillák felfogták az üzenetet: bármikor célkeresztbe kerülhetnek. Viszont Netanjahunak mérlegelnie kell, hogy ha megindítja a hadsereget, akkor ez minek minősül: agressziónak vagy önvédelemnek? Illetve, hogy képes-e ily módon szavatolni a biztonságot saját országának, valamint a stabilitást a térség számára?
Erős az érv, hogy törvényes lenne a hadművelet, mivel tény, hogy az Iszlám Köztársaság közvetítők révén tör Izrael Állam létére. Viszont félő, hogy a libanoni háború még véresebb lenne, mint a gázai. És a történelem is azt igazolja, hogy nem lenne bölcs dolog eszkalálni a válságot.
De ami még rosszabb, a miniszterelnök pont most akarja leváltani a védelmi minisztert és talán a vezérkari főnököt is. Márpedig előbbi fegyvernyugvást szorgalmaz és összetűzött főnökével az ügyben is, hogy behívják-e katonai szolgálatra az ultraortodox jesivák diákjait. A kiszemelt utódnak ugyanakkor semmiféle érdemi harci tapasztalata nincs, csak az szól mellette, hogy 4 mandátumával valamelyest megerősítené a kormányfő helyzetét a Knesszetben.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Csipogó Hadművelet ellentmondásos nemzetközi fogadtatása
A Guardian szerkesztőségnek az a meglátása, hogy a csipogóba rejtett robbanószerkezet törvénytelen és elfogadhatatlan. Netanjahu azonban >
EU és Orbán ütközőpályán: büntetés Magyarországnak
Soros elnökként Orbán Viktornak hat hónapon át a semleges közvetítő szerepét kellene betöltenie az EU-ban, de >
„Khm… éppen ő?”
Ez volt az állatvédők első reakciója, amikor meghallották, hogy Várhelyi Olivér lesz a terület új gazdája a >
Amnesztia és furkósbot
Gumibotból és az embercsempészeknek adott kegyelemből áll a magyar kormány menedékpolitikája – foglal össze a helyzetet >
Magyarország még az unióhoz tartozik?
A magyar soros elnökség december 31-i befejeződése után elő kell venni az uniós szerződések 7. cikkelye >
Mindenképpen távol kell tartani Oroszországot és Kínát a Balkántól
James Stavridis szerint a Balkán egyre inkább a nagyhatalmi versengés középpontjába kerül, ám a Nyugat magához >
Az újabb Trump elleni merénylet gyanúsítottja egy volt Trump-szavazó
Trump ellen két hónap alatt már a második merényletet kísérlik meg, de nem biztos, hogy ez >
Schengen lassú halála
Lassan haldoklik a Schengeni Egyezmény, pedig az akkori luxemburgi külügyminiszter már a 2015-ös migránsválság során felhívta >
Idegen lények közöttünk
Türelem. Magyar eddig is a saját feje után ment, a közel negyven százalék pedig őt igazolja. >
Az ukránok attól félnek: hónapokon belül eldől a háború
Fareed Zakaria azt tapasztalta Kijevben az idei Jaltai Európai Stratégiai Konferencia vendégeként, hogy az ukránok attól >
Barátok: Trump és Orbán Viktor Donald
Orbán Viktor bizonyosan nem a demokrácia élharcosa és a legtöbb amerikai még csak nem is halott >
Trump kiengedte a szorításból Harrist
A Wall Street Journal vezércikke úgy összegzi a két elnökjelölt tévéösszecsapásának lényegét, hogy Trump kiengedte a >