Ma János, Iván névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Az újabb Trump elleni merénylet gyanúsítottja egy volt Trump-szavazó
A Times szerint most már demokrata-szimpatizáns és Ukrajna melletti aktivista
Trump ellen két hónap alatt már a második merényletet kísérlik meg, de nem biztos, hogy ez segít neki a választás előtt. A mostani orgyilkossági próbálkozás után ugyan a stábja nem késlekedett: azonnal további anyagi támogatást kért a hívektől, de egyáltalán nem biztos, hogy az eset javít az esélyein. A legtöbb felmérésben visszacsúszott Harris mögé, ám a verseny annyira szoros, hogy nem lehet felelősséggel megjósolni a kimenetelét. Ugyanakkor ha azt nézzük, sem Reagen, sem Ford népszerűsége nem nőtt meg azután, hogy annak idején őket is meg akarták ölni. Trump esetében ma már csupán lábjegyzet a kampányharcban, hogy júliusban ellőtték a jobb fülét. A politikusnak több kilátása van arra, hogy megnyerjen magának mérsékelt, illetve republikánus szavazókat, akik politikai és jellembeli tényezőket alapul véve jelenleg inkább Harrishoz húznak. Itt a Trumpra leselkedő veszélyek sokat nem számítanak – jelenti Washingtonból a The Times-nak Alistair Dawber és Richard Charter. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Washington Post
Ukrajna kivérzik, nem harcolhat a végtelenségig egy elhúzódó állóháborúban. Erre figyelmeztet a lap biztonsági szakértője, David Ignatius a kijevi Jalta Európai Stratégia-konferencián szerzett tapasztalatai alapján. Egyben rámutat, hogy a Nyugat ugyan fogadkozik: addig támogatja az ukránokat, ameddig a szükséges, csakhogy a harci helyzet alapján más megközelítésre kell áttérni.
A védők elszántsága nem lankad, de kimerültek a szüntelen és mindeddig példátlan drónhadviselésben. Nincs elég emberük, mégis ki kell terjeszteniük a hadműveleteket, ha tisztességes békeegyezményt szeretnének. Ami azt jelenti, hogy nagyobb tűzerőhöz kell jutniuk, ha véget akarnak vetni Putyin brutális támadásának.
Ezt szolgálja Szergij Kosman, aki értelmiségi és civil aktivista volt, most viszont fegyvereket tervez. Azt mondja, hogy annyi orosz kell megölni, amennyit csak lehet és ehhez új módszereket kell találni.
A tanácskozáson, ahol a legdrámaibb előadásokat frontkatonák tartották, visszatérő téma volt, hogy Bidennek engedélyeznie kell a hosszú távú ATACMS-rakéták bevetését oroszországi, mélységi célpontok ellen. Ignatius véleménye az, hogy az USA-nak több kockázatot kell vállalnia, mert ha Putyin nyer, az évtizedekre betesz mind az USA, mind Európa érdekeinek.
FAZ
Románia szeretne minél előbb a schengeni rendszer teljes jogú tagja lenni, ezért a technika eszközeivel gyakorlatilag a nullára csökkentette az illegális bevándorlást, de mint a belügyminiszter felhívja a figyelmet: nem kerítést emelt, hanem korszerű technikával figyeli azt a 2000 kilométeres szakaszt, amely az EU külső határának számít.
Ily módon az idén már csupán 24 kíséreltek meg bejutni a zöld határon, szemben 3 évvel ezelőtti 85 ezres számmal. A bukaresti központban folyamatosan figyelik a képernyőket és szükség esetén azonnal a helyszínre vezénylik a határőröket. Vissza azonban nem fordítanak senkit, mert az jogsértő.
Az ország jelenleg csak a légi forgalomban élvezi a schengeni rendszer előnyeit, mert Ausztria továbbra is ellenzi az övezet kiterjesztését. Így azután a teherautóknak változatlanul órákig kell várakozniuk pl. a magyar határon. Ciolacu kormányfő szerint az osztrák ellenkezést belpolitikai okok magyarázzák. Karner, a belügyek felelőse arra hivatkozik, hogy előbb meg kell teremteni az unió külső határainak hibátlan védelmét. (Ami lehetetlen, hiszen még a Vasfüggöny sem volt átjárhatatlan – a szerk. megj.) Ám itt változást hozhat a nem egészen két hét múlva esedékes választás.
Egyelőre azonban a faramuci helyzet miatt Románia az EU másodosztályú tagjának érzi magát. Ezzel együtt visszafogja magát a hivatalos nyilatkozatokban, így akkor is, amikor arról van szó, hogy Németország mától visszaállította az ellenőrzést a teljes határán.
Süddeutsche Zeitung
Jan Diesteldorf, a brüsszeli tudósító Európa utolsó esélyének nevezi a Draghi-jelentést, mármint hogy a földrész ne szakadjon le végképp a gazdasági versenyben az USA és Kína mögött. Jelenleg ugyanis az a benyomás, mintha a világ túl gyorsan forogna az EU számára: át kéne alakítani az ipart, enyhíteni kellene a klímaválságot és szavatolni kellene a jólétet. Ezt egyszerre aligha lehet megcsinálni, mégis sikerülnie kell.
Annál is inkább, mert a zavarodott, illetve elbizonytalanodott polgárok populista és autoriter pártok felé fordulnak. Ezért az EKB volt elnöke ébresztőt tett közzé – 400 oldalon. Azt hangsúlyozza, hogy ha az Unió nem lép, vagy az emberek életszínvonalát, vagy a környezetet, vagy a szabadságot teszi kockára. Itt az összes családról és háztartásról szó van.
Hogy mennyire fején találja a szöget, azt bizonyítják a VW-ről érkező hírek. Itt valami omlik össze. Európa persze eredendően hátrányban van, hiszen nem tekintélyelvű, mint Kína, ezért gazdasága nem parancsuralmi rendszeren alapul. De nem is szövetségi állam, mint Amerika, viszont a 27 tag csak igen-igen ritkán húz egyfelé.
Egy törvényt átnyomni, átlag 19 hónapot vesz igénybe, közben sok vétólehetőséggel. Reformok nélkül viszont a szervezet a saját dolgát nehezíti meg. Az út felfelé csakis a termelékenység javításán át vezet. Csakhogy pl. míg ezen a területen 30 éve csupán 5 % volt a különbség az Egyesült Államokhoz képest, addig most 20 %. És a lakosság öregszik, évente 2 millióval csökken a munkavállalók száma.
Úgyhogy át kell alakítani az intézményeket, erőteljes ipari fejlesztést kell véghez vinni az innovációra építve és sokat kell befektetni a képzésbe, illetve a kutatásba és fejlesztésbe. Az autógyártásra, a gyógyszeriparra, az energiaszektorra, valamint a környezetvédelmi technikára kell összpontosítani, mert itt a kontinens vagy versenyelőnyben van, vagy visszaszerezheti azt.
Draghi az EU fejéhez vágta annak gyengeségeit, de az üzenet leginkább Németországnak szól, amely már nem gazdasági motor. De ha annak kormánya nem hajlandó konstruktív vitára, akkor nem ismerte fel, mekkora a tét, illetve azt sem, hogy milyen mértékben érdeke a közös fellépés.
Die Welt
Azért az olasz szélsőjobb nem teljesen reménytelen – mutat rá Thomas Schmid, a konzervatív lap volt főszerkesztője és kiadója, miután Mussolini unokája hátat fordított Meloni pártjának és átlépett az egykor Berlusconi által alapított Forza Italiába. Azért döntött így, mert az Olaszország Fivérei (valamint a Liga) nem hajlandó állampolgárságot adni olyan külföldieknek, akik iskoláik jelentős részét olasz földön végezték.
Egy fecske persze nem csinál nyarat, de Rachele Mussolini elhatározása jelzésértékű lehet. A római városi tanács tagja arra hivatkozik, hogy ily módon enyhíteni lehetne az idegenek beilleszkedésének nehézségein, és egyébként is az ország gazdagodik, ha kultúrák találkoznak, bár a hagyományokat nem szabad elhanyagolni.
Ennélfogva elképzelhető, hogy még az erősen jobbos olasz kormány sem annyira egyértelműen reakciós, mint amilyennek jó néhány képviselője beállítja.
Die Presse
Lehet, hogy a jövő vasárnap tartandó ausztriai választások után sem a Szabadságpárt vezérével, sem nélküle nincs semmiféle kibontakozás – állapítja meg Oliver Pink, az újság belpolitikai rovatvezetője.
Oliver Pink azzal kezdi, hogy már ott vita van, ki kapjon kormányalakítási megbízást, ha a várakozásoknak megfelelően az FPÖ győz. Van der Bellen államfő azon a véleményen van, hogy a döntés csakis tőle függ, ezt írja elő az alkotmány. Ezzel szemben a Szabadságpárt vezére szintén az alaptörvényre hivatkozva azt mondja, hogy az államfő nem hagyhatja figyelmen kívül a választópolgárok akaratát.
Ha a szokásokat nézzük, akkor neki van igaza és az elnök nyugodtan fel is kérheti, mivel a politikus valószínűleg nem tud kormányt alakítani. Jelen állás szerint ugyanis sem a Nép-, sem a Szociáldemokrata Párt nem hajlandó közösködni vele. Már ha marad a jelenlegi két vezető.
Alternatíva lehetne, hogy visszaáll a nagykoalíció, csakhogy ez túl sok engedményt követelne meg az SPÖ elnökétől. Pl. hogy ne vezesse be az örökösödési, illetve vagyonadót, és hát Babler a szavahihetőség fontosságát hangsúlyozza. Katalizátorként esetleg bevonhatják a koalícióba a Neos ellenzéki pártot.
De az is elképzelhető, hogy a konzervatívok mégis összeállnak az FPÖ-vel, mondván, hogy az ország nem válhat irányíthatatlanná.
Kisebbségi kormányként megint csak a Szabadságpárt jöhet szóba, de abba Van der Bellen bizonyosan nem menne bele. Marad még, ami nem volt: új választás. Vagyis hogy mi lesz, az egyrészt az elnök finom érzékétől, másrészt attól függ, hajlandóak-e a pártok átugrani a saját árnyékukat.
Következő cikk: Mindenképpen távol kell tartani Oroszországot és Kínát a Balkántól
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Még mindig olyan szabad vagy
A gazdaság stagnál, a korrupció egyre nyilvánvalóbb, a felmérések első ízben mutatnak reális esélyt a kormányváltásra. >
Bármit mond Trump, Amerika belépett a háborúba
Simon Tisdall a Guardianben úgy véli: teljesen mindegy, mit mond Trump, az USA háborúba lépett és >
Ekkorát Trump még nem hazardírozott, beleértve egész első elnökségét
Hónapokon át békét ígért, ám Amerika most nyakig van a háborúban. Alighanem az volt szemében a >
Trump annak az áldozata, hogy nincs semmiféle terve a külpolitikában
Ezt írja Washingtonból keltezett vezércikkében a Spiegelben, René Pfister. Megállapítja, hogy az elnök szívesen adja az >
A minél erősebb kétharmadért
Viszont a Momentum után Józsefváros független és népszerű parlamenti képviselője, az ízig-vérig baloldali Jámbor András is >
Sarokba szorult Vučić, a balkáni zsarnok, helyzete elbizonytalanodott
Kitartónak bizonyulnak a diáktüntetések, amelyek választásokat követelnek. Mivel azonban közeledik a tanév vége, a fiataloknak választaniuk >
Mi történhet Iránnal, ha megbukik a rendszer?
Ami egy ajatollahok utáni Iránra vár, az a belső káosz és alighanem egyfajta polgárháború. Az ellenzék >
Vučić már nem képes megnyerni a választást
A Belgrádi Egyetem egyik politológia professzora úgy gondolja, hogy Vučić már nem képes megnyerni a választást, >
Minden 2023. október 7-én kezdődött
Azt sem lehet kizárni, hogy Orbán számára is hozhatnak nemvárt komplikációkat a közel-keleti fejlemények. Az elmúlt >
Magyarország lágy hatalma találkozik Ukrajna kemény valóságával Kárpátalján
A háborúban mintegy 400 magyar nemzetiségű ember szolgált az Ukrán Fegyveres Erőkben, mások pénzügyi támogatás mellett >
Itt az idő, hogy Trump helyreállítsa Amerika elrettentő erejét
Ezt korábban alaposan megtépázta a fejetlen afganisztáni kivonulás. Ehhez az elnöknek segítenie kell, hogy Izrael felszámolja >
Netanjahu – egy zsákutcába jutott szerencsejátékos
Paul Lendvai olyan hazardőrnek nevezi Netanjahut, aki zsákutcába került. Többfrontos harcot vív, de könnyen kiderülhet, hogy >