Ma Vilhelmina, Januáriusz, Dorián névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Mindenképpen távol kell tartani Oroszországot és Kínát a Balkántól
James Stavridis szerint a Balkán egyre inkább a nagyhatalmi versengés középpontjába kerül, ám a Nyugat magához csábíthatja. A NATO haderők volt főparancsnoka hangsúlyozza, hogy a régió eleve igen bonyolult, ám az eltelt évtizedekben nemigen számított, hogy mit akarnak az ottani népek, egészen addig, amíg ki nem robbant az aktuális válság. A tengernagy szerint aggasztó, hogy Moszkva és Peking igyekszik behatolni a térségbe, amely pedig nyugodtan lehet a NATO félszigete. A legellentmondásosabb állam: Szerbia, amelynek lakossági erősen kötődik a putyini Oroszországhoz. Ám látja, hogy mire jutott Horvátország és Szlovénia az EU-tagság révén, illetve mennyire megdobta a környező öt országot, hogy belépett az észak-atlanti szövetségbe. A kulcsfigura Vučić, akiről a tábornok annak idején igen jó benyomást szerzett. Mint írja, úgy lehetne megnyerni, hogy a katonai szervezet jobban bevonja Belgrádot a Balkánon az együttműködésbe. Idővel pedig fel kellene venni a szerbeket is, Boszniával együtt. Nyugtatólag hatna a félszigetre és segítene meghiúsítani Putyin terveit Európa egyik stratégiai szögletében. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Süddeutsche Zeitung
Európának vannak jó vezetői, de nem Németországban és Franciaországban, ez pedig veszélybe sodorja a földrészt – fejti ki William Hague, volt brit külügyminiszter, a toryk egykori frakcióvezetője. Merthogy egyszerre három veszély is leselkedik és ha ezekkel nem csinálnak valamit, arra 10 éven belül rámehet a kontinens.
A gazdasággal az a baj, hogy elhúz mellette Amerika. Biztonságát az oroszok fenyegetik, a politikában pedig képtelen megbirkózni az afrikai fejleményekkel, ez pedig újabb menekültáradatot vetít előre. Azt nem lehet ugyanakkor tagadni, hogy az EU jól kezelte mind a járványt, mind a NATO bővítését, amikor túlnyomórészt egységesen reagált Ukrajna megtámadására.
Csak éppen leállt a német-francia motor, ez pedig azzal járhat, hogy Európa nem lesz önálló szereplő a világszínpadon. Elég erről elolvasni a Draghi-jelentést. A háború ügyében most mindenki azon jajong, hogy Biden nem engedi felhasználni oroszországi célpontok ellen a nagy hatótávolságú amerikai rakétákat. Csakhogy a több száz német Taurus rakéta sokkal nagyobb ütőerőhöz juttatná Kijevet, ám azok bevetése valahogy szóba sem kerül.
A migráció ügyében a közelmúltban tető alá hozott reform sokkal inkább az elosztásra összpontosít, semmint kitoloncolásra. A német határellenőrzés visszaállítása veszedelmes, mert alighanem hatástalan marad, viszont fertőzővé válhat és tönkre teheti Schengent. Az innováció, a biztonság és a bevándorlás körül jelentkező problémák alapvetően veszélybe sodorhatják a stabilitást és a jólétet.
FAZ
Képtelennek nevezi az európai menedékpolitikát Nikolas Busse, a konzervatív újság felelős külpolitikai szerkesztője. A Dublini-rendszer befuccsolt, jönnek fel a jobboldali populisták, újból kérik az útleveleket a határokon, azaz legfőbb ideje, hogy az EU irányt váltson.
A határellenőrzés ismételt bevezetésével a német kormány meglepte a többieket. De az eredmény csupán az lesz, hogy a migránsok más országban nyújtják be a kérelmet, ettől azonban nem jönnek kevesebben, és ami a fő: a megnövekedett terhek aligha tetszenek az érintett szövetségeseknek.
A Merkel-féle „Isten hozott”-kultúra tette lehetetlenné, hogy a 27-ek eredményre jussanak egy kevésbé megengedő menedékpolitika ügyében. Így amelyik állam – Magyarországtól eltérően – nem szeretne nyílt jogsértés bűnébe esni, annak csak az marad, hogy megpróbálja elvenni a migránsok kedvét a bevándorlástól.
Ez pedig veszélyezteti Schengent, de Dublin már előtte dicstelenül kimúlt, helyét a jog hiánya vette át. A legaggasztóbb azonban, hogy a jelenség felhozta a demagóg és idegenellenes erőket. Megnehezül még a beilleszkedett bevándorlók sorsa is egy olyan földrészen, ahol nacionalista és völkisch pártok fújják a passzátszelet. De kérdéses az is, hogy fennmaradhat-e a szabad kereskedelem.
Berlin téved, amikor azt hiszi, hogy a pár hónapja elhatározott menedékreform majd megoldást hoz. A kérelmezők többsége ugyanis szír és afgán és rájuk nem vonatkozik a szabályozás. Azaz a normák nagyvonalúak, így most az a törekvés, hogy az érkezőket rávegyék: ne éljenek a lehetőséggel. Nem szükségszerű, hogy az EU inhumánusra váltson át, de végre ellenőrzés alá kell vonnia a migrációt.
Süddeutsche Zeitung
A belső piac leköszönt biztosa úgy viselkedik, mint egy elkényeztetett kisgyerek és ez egyáltalán nem méltó a posztjához. Breton dacosan bedobta a törülközőt, miután kiderült, hogy von der Leyen szabadulna tőle, bár érthető, hogy ilyen körülmények között távozni kívánt. Csak éppen a móddal van baj – fejti ki Hubert Wetzel Brüsszelből.
Természetesen nem kellemes, ha valaki kénytelen búcsút inteni a hatalommal, tekintéllyel és takaros jövedelemmel járó állásának Innen nézve érhető, hogy zabos a befolyásos francia politikus. Hiszen Macron jelölte újra, de a Bizottság elnöke a jelek szerint meg akart válni tőle.
Viszont arról szó sincs, hogy Bretonnak isten adta joga volna feladatra, noha meggyőződése, hogy neki magas körökben a helye. Ám azt még neki is látnia kell, hogy a biztosok kiválasztása von der Leyen dolga, a 27 állam- és kormányfővel egyetértésben. Márpedig itt hatalmi szempontok érvényesülnek, nem pedig bárkinek az egója.
Így most a politikus elkényeztetett gyerekként a földhöz vágta magát, mintha nem kapta volna meg a kedvenc nyalókáját az ABC-ben. Szóval infantilis. Vonatkozik ez arra is, hogy azonnal veszi a kalapját, nem várja meg, amíg feláll az új végrehajtó testület. Nem ártana, ha kicsit jobban kordában tartaná az indulatait és több méltóságot, illetve felelősségtudatot tanúsítana.
Ha már egyszer a legfőbb európai képviselőkhöz szeretne tartozni. Lehet, hogy éppen ez a hozzáállás magyarázza, von der Leyen miért kívánt túladni rajta.
The Atlantic
Anne Applebaum szerint az Egyesült Államokban nyitott fülekre talál az Amerika-ellenes propaganda, amit a tekintélyuralmi orosz vezetés tengerentúli véleményvezérek segítségével juttat célba. A Pulitzer-díjas történész-újságíró emlékeztet arra, hogy az eltelt évtizedben Kína is több százmillió dollárból hozott létre nemzetközi médiahálózatot, hogy népszerűsítse saját magát a világban. De Peking szintén azt tekinti a leghatékonyabb eszköznek, ha helyi szócsövet talál saját céljai népszerűsítéséhez.
Az oroszoknál a főcsővezető az RT, amely egy évben nagyjából 10 millió dollárt költ külföldi fedővállalkozásokra, a többi közt Törökországban, az Emirátusban, Csehországban és Magyarországon. Rajtuk keresztül támogatja a Tenet Médiát, egyik legfőbb amerikai hírharangját. Persze most már sem a munkatársak, sem a rajongók számára nem kétséges, honnan jön a pénz, miután az FBI közzétette, ám nagyon úgy néz ki, hogy nem érdekli őket.
Merthogy olyan elméleteket hirdetnek, amik mindenütt megtalálhatóak a szélsőjobbon. Így a menthetetlen amerikai demokráciáról, a migránsokról. Ezek felerősítése fontosabb Moszkva számára, mint az, hogy Ukrajna ügyében érveljen. De egyúttal egybevágnak Trump törekvésével, hogy rájátsszon a közvélemény széttagoltságára.
Itt azonban megfordul a manipuláció iránya, mivel az oroszok felerősítik ezeket a nézeteket, tehát nem a saját álhíreiket továbbítják. Ám az egész nem érne semmit, ha nem volnának emberek, akik készséggel hitelt adnak a dezinformációnak. De hogy a küzdelem merre dől el, az az amerikaiakon múlik. Azokon, akik nem hiszik el, hogy az ország a káosz felé menetel, és nem akarnak olyan vezetőt, aki mindent feléget maga körül.
Wall Street Journal
A fejét fogja Walter Russel Mead, a neves amerikai politológus, mert azt látja, hogy az USA a vállát vonogatja, miközben közeledik a 3. világháború. Az akadémikus, a new yorki Bard College professzora azért van kétségbeesve, mivel a Nemzetvédelmi Stratégiai Bizottság legfrissebb jelentése igen súlyosnak találja a világban tapasztalható fenyegetéseket, ugyanakkor arra jut, hogy Amerika nincs felkészülve a veszély elhárítására, illetve az esetleges háború megvívására.
Kína, Oroszország, valamint Irán egyre több támadást indít az Egyesült Államok vezette világrend maradványainak felszámolására, és nyomul előre a demokratikus társadalmak rovására. Pedig a helyzet – mutat rá a 8 szakértő elemzése – 1945 óta nem volt ennyire veszedelmes, belátható időn belül akár még egy nagy fegyveres viszály is kitörhet bárhol a földön.
Vagyis elképzelhető a 3. világháború, ám Amerika túl gyenge, hogy megakadályozza, vagy ha belekényszerül, a siker reményében harcoljon. A legrosszabb azonban az, hogy milyen közöny fogadta a figyelmeztetést. Nem zúdult fel a sajtó, nem foglalkoznak vele az elnökjelöltek, nem támadt vihar a közösségi médiában.
A négy ellenséges hatalom, ideértve Észak-Koreát is, gyanakodva figyeli egymást, de hogy mégis ezt a pillanatot választotta az összefogásra, annak az az oka, hogy mindannyian azt érzékelik: a másik oldalon egy enervált politikai osztály van, amely nem figyel oda, így dicstelenül véget érhet a Pax Americana.
FT
Az egész világra leselkedik, hogy veszít a Washington és Peking közötti vetélkedés miatt, amelynek tétje a hatalom és a befolyás – állapítja meg Gideon Rachman, az újság fő külpolitikai elemzője. Úgy látja, hogy a két külpolitika egymás tükörképe, mivel mind a kettő a másik országot igyekszik feltartóztatni.
Viszont már nagy különbség van köztük, ha a végrehajtást nézzük. Az USA ereje kizárólag a hadseregre és arra épül, hogy Washington hajlandó biztonsági garanciákat adni a szövetségeseinek. A gazdasági kapcsolatokban viszont Kínának utcahossznyi előnye van. 128 országgal kereskedik, 10 év alatt több mint egy billió dollárt költött a világ 140 államában az infrastruktúra fejlesztésére.
Ez persze súlyos eladósodással járt a fejlődő országok számára, de ettől még vonzó számukra a pekingi ajánlat. Ezzel Amerika nem tud versengeni, viszont az ez irányú kínai politika korlátokba ütközik. A globális Dél egy sor kormánya ugyanis félti saját iparát a kínai exportözöntől. Azon felül Peking sokat vesztett tekintélyéből, miután támogatja a háborút.
Mindent egybevéve azonban a protekcionizmus és rivalizálás visszaveti minden ország gazdaságát. Egy új fegyverkezési verseny az eszközök elherdálását jelenti és növeli a katasztrofális háború veszélyét. Azon kívül versengés csökkenti annak az esélyét, hogy a két ország együttműködjön globális veszélyek elhárítására, lásd a mesterséges intelligenciát vagy az általános felmelegedést.
Guardian
A világ fellélegezhet megkönnyebbülésként, mert az szörnyű következményekkel járt volna, ha sikerül az újabb merénylet Trump ellen. Ezt fejti ki Simon Tisdall, a lap külpolitikai szemleírója, kiemelve, hogy ha életét veszti a volt elnök, az példátlan, és bizonyosan megjósolhatatlan, mi több, jó eséllyel anarchikus politikai vákuumot teremtett volna.
Bármennyire is paradox, ha meghal a politikus, az veszélyesebb lehetett volna, mintha életben marad. Teljes zűrzavar támadt volna az amerikai politikában, ideértve a novemberi választást. A kínai és az orosz diktátor mindenképpen sajnálta volna, mert Trumpot hasznos idiótának tartja, akit könnyű hízelgéssel manipulálni. A korábbi elnök viszont mártír lenne a mozgalma és médiabeli támogatói szemében, akik bizonyosan összeesküvéssel vádolták volna meg Bident.
De az igazán riasztó az lett volna, ha Vance lép elő elnökjelöltnek, mert ő szintén „hátborzongató”, csak éppen sötét ló, kifogásolható nézetekkel. Az egyetemes demokrácia szempontjából sokkal jobb, ha Trumpot – átvitt értelemben – az urnáknál fektetik ki. Az irányzatát kell ipponnal elintézni, semmit őt magát megsemmisíteni.
A börtönben a helye, nem a föld alatt és ha Harris nyer, akkor jó esély nyílik rá, hogy így is végezze. Az viszont rettenetes volna, ha az amerikai demokratikus rendszert, amely még mindig példakép a világ számára, felfegyverzett őrültek, összeesküvők erővel kényszerítenék térdre. Trumpot kiiktatni az olyan, mintha a demokráciát ölnék meg. Inkább addig kell támadni, amíg politikailag két vállra nem kényszerül.
Következő cikk: Magyarország még az unióhoz tartozik?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
„Khm… éppen ő?”
Ez volt az állatvédők első reakciója, amikor meghallották, hogy Várhelyi Olivér lesz a terület új gazdája a >
Amnesztia és furkósbot
Gumibotból és az embercsempészeknek adott kegyelemből áll a magyar kormány menedékpolitikája – foglal össze a helyzetet >
Magyarország még az unióhoz tartozik?
A magyar soros elnökség december 31-i befejeződése után elő kell venni az uniós szerződések 7. cikkelye >
Mindenképpen távol kell tartani Oroszországot és Kínát a Balkántól
James Stavridis szerint a Balkán egyre inkább a nagyhatalmi versengés középpontjába kerül, ám a Nyugat magához >
Az újabb Trump elleni merénylet gyanúsítottja egy volt Trump-szavazó
Trump ellen két hónap alatt már a második merényletet kísérlik meg, de nem biztos, hogy ez >
Schengen lassú halála
Lassan haldoklik a Schengeni Egyezmény, pedig az akkori luxemburgi külügyminiszter már a 2015-ös migránsválság során felhívta >
Idegen lények közöttünk
Türelem. Magyar eddig is a saját feje után ment, a közel negyven százalék pedig őt igazolja. >
Az ukránok attól félnek: hónapokon belül eldől a háború
Fareed Zakaria azt tapasztalta Kijevben az idei Jaltai Európai Stratégiai Konferencia vendégeként, hogy az ukránok attól >
Barátok: Trump és Orbán Viktor Donald
Orbán Viktor bizonyosan nem a demokrácia élharcosa és a legtöbb amerikai még csak nem is halott >
Trump kiengedte a szorításból Harrist
A Wall Street Journal vezércikke úgy összegzi a két elnökjelölt tévéösszecsapásának lényegét, hogy Trump kiengedte a >
Vissza a sorompókhoz
Németország bukásra ítéli a schengeni térséget, mert visszatér a határsorompókhoz, azaz a menedékpolitika sok-sok kudarca után >
A semmittevés busás jutalma
A Fidesz „nem hagyja az útszélén” a kipróbált pártkatonákat. Delinek valószínűleg nem akaródzott visszatérni szülőfalujába, Péterrévére, >