Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Barátok: Trump és Orbán Viktor Donald
Orbán Viktor bizonyosan nem a demokrácia élharcosa és a legtöbb amerikai még csak nem is halott róla, ám legalább egy rajongója van az Egyesült Államokban: Donald Trump. Az elnökjelöltek tévévitája nem az első alkalom volt, hogy a tengerentúli politikus áradozott a keményvonalas, tekintélyelvű magyar vezetőről. Olyasvalakinek írta le, akit egész Európában tisztelnek, és aki gondoskodott országa biztonságáról, amikor lecsapott a migrációra. Ők ketten megdöbbentően hasonlítanak egymásra, miközben az USA és más nyugati államok ismételten ostorozzák Orbánt a szólás- és vallásszabadság ügyében vitt politikáért, tovább az emberi jogok, azon belül is főleg az LMBT-közösség jogai miatt. Igen sok európai vezető nyíltan kimondta: retteg attól, hogy Trump visszatérhet a Fehér Házba. Harris ugyanakkor kijelentette a tévévitában: abszolút közismert, hogy a világ diktátorai és autokratái a volt elnöknek szurkolnak, mert tudják, hogy képesek azt manipulálni, hízelgéssel és szívességekkel. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Politico
A Bizottság szóvivője szerint a MOL által talált áthidaló megoldás azt bizonyítja, hogy hiába festett a falra energiaválságot Magyarország és Szlovákia, miután Ukrajna leállította a Lukoil olajának tranzitját, a félelmek teljesen megalapozatlanok voltak. Mint ismeretes, a kiút az lett, hogy a belorusz-ukrán határtól formálisan a magyar cégre száll át a Barátság-vezetéken át szállított energiahordozó tulajdonjoga
Ily módon a két, leginkább Kreml-barát kormány meg tudja kerülni az ukrán tilalmat. Ám mint a brüsszeli szóvivő elmondta, sosem forgott kockán az energiabiztonság. Pedig a magyar fél már ott tartott, hogy a korlátozás katasztrófát okoz a gazdaság számára, jóllehet vannak alternatív források.
A két ország a háború alatt tovább mélyítette az energiakapcsolatokat Moszkvával. Az Orbán-kormány az utóbbi három évben 50 %-kal növelte a beszerzett olaj mennyiségét, a MOL haszna minden rekordot felülmúlt, amiből egyre több adót fizetett be a költségvetésnek. Elemzők és más uniós tagállamok ugyanakkor azzal vádolják a magyar vezetést, hogy az gyakorlatilag hasznot húz a háborúból, miután olcsón vesz orosz nyersolajat.
Euronews
A brüsszeli polgármester azt közölte, hogy nem engedik be a magyar buszokat, már ha azok egyáltalán elindulnak, hogy Röszkéről a belga fővárosba vigyék az elfogott illegális határátlépőket. Close, miután beszélt de Croo miniszterelnökkel, kijelentette: a város nem hagyja, hogy túszul ejtse az Orbán-kormány.
Ezzel együtt szerinte csupán üres fenyegetésről, provokációról van szó, a buszok nem kelnek útra. Annál is kevésbé, mivel egy sor országon kellene áthaladniuk, mielőtt eljutnak Belgiumba. És történik mindez akkor, amikor Magyarországnak soros elnökként a közös nevező megtalálása lenne a feladata.
A migrációért felelős belga államtitkár kifejtette, hogy ők nem így politizálnak, viszont ha a magyar fél kitart a választott irányvonal mellett, akkor érezni fogja a következményeket. Hiszen az ország szélsőjobbos kormánya nem nagy és nem tud ellenállni Európa nyomásának.
Deutsche Welle
Megfigyelők szerint Orbán Viktor Putyint igyekszik utánozni, amikor próbál növekvő befolyásra szert tenni Afrikában. Egy ghánai elemző úgy véli: valójában pontosan ilyen, gazdasági törekvések húzódnak meg amögött, hogy rövidesen 200 fős katonai különítmény megy Csádba. Merthogy a Szahel-övezetben bőven van urán, olaj, arany, kobalt és lítium.
Viszont Csád akkora, hogy ott 200 fegyveres nem oszt és nem szoroz. Inkább arról van szó, hogy a kormány meg akarja mutatni: tesz a biztonságért a saját határain túl is. Viszont ha Magyarországot tényleg érdeklik a természeti kincsek az afrikai országban, akkor több embert kell oda küldenie érdekeinek védelmében.
Washington Post
Trump folyton döngette a mellét, hogy milyen remek külpolitikus, ám a Harris-szel folytatott vita megmutatta, miért lenne nagy baj, ha elnökként ismét ő töltené be a hadsereg főparancsnoki tisztét. Illetve az is látszott, hogy a demokrata jelöltnél sokkal jobb kezekben volna a nemzetbiztonság – fejti ki Max Boot, a Külkapcsolati Tanács nevű agytröszt vezető elemzője.
Az egész összecsapás élő cáfolata volt annak, amit a volt elnök szokott mondogatni, hogy ti. ő az egyetlen, aki keményen szembe tud szállni a világ zsarnokaival. Csak éppen a vitapartner simán fel tudta húzni, és mi van akkor, ha olyan erős emberekkel áll szemben, mint Hszi vagy Putyin?
Azzal büszkélkedett, hogy jó kapcsolatban van az orosz államfővel, ugyanakkor nehezményezte, hogy Biden egyszer sem hívta fel a Kreml urát. De miről lehet beszélni egy despotával, aki háborút vív a szomszéd ország ellen és egyértelmű, hogy nem akar béketárgyalásokat?
Még furább volt, hogy a szélsőjobbos demagógot, Orbán Viktort hozta fel annak bizonyítékaként: mennyire megbecsülik külföldön. Arról a politikusról van szó, aki aláásta saját országában a demokráciát, viszont Oroszországhoz és Kínához törleszkedik. Azaz megint csak látni lehetett, ravasz erős emberek milyen könnyen tudják manipulálni Trumpot.
A legriasztóbb momentumnak az bizonyult, hogy nem volt hajlandó válaszolni a kérdésre: akarja-e Ukrajna győzelmét. Vagyis az derült ki, milyen keveset tanult a külpolitikáról, amíg 4 éven át a Fehér Házban lakott.
Guardian
Cas Mudde és egyik PhD-tanítványa a Georgia-i Egyetemről kimutatta, hogy hiába állítja be magát a szélsőjobb a munkások érdekeinek védelmezőjeként, valójában ez nem több üres retorikánál. A tanulmány 8 kérdéskörben nézte meg, miként szavaztak az elmúlt öt évben a távozó EP két szélsőjobbos frakciójának pártjai, amikor társadalmi-gazdasági témák voltak napirenden, illetve az elemzés külön foglalkozott a Fidesszel.
A következtetés az, hogy a szélsőségesek részéről csupán szöveg, miszerint felkarolják az út szélén maradt embereket, valamint, hogy azok csapatostul álltak át hozzájuk. Először is sokkal inkább választották a nagy jobboldali pártokat, valamint a zöldeket. Ám ennél sokkal fontosabb, hogy amikor nyíltan le kellett tenni a garast, a szélsőjobb munkásellenes politikát folytatott, legyen szó az Identitás és Demokráciáról, vagy a Konzervatívok és Reformerekről.
Vonatkozik ez pl. a minimálbérre, vagy a multikra kivetendő egységes minimumadóra. Viszonyuk közönyös, ha éppen nem nyíltan ellenséges, amikor a dolgozók jogai forognak kockán. A Fidesz esetében viszont azt látni, hogy az igazából egyik érintett frakcióhoz sem igazodott, amikor szavazni kellett ilyen ügyekben. Ellenben nagyon is egységes volt a kiállás, amikor a szélsőjobb alapvető kérdéséről, a migrációról esett szó. Egyöntetűen támogatták az Európa-erődöt.
Vagyis nem az a lényeg, hogy mit mondanak a szélsőségesek, hanem hogy mit csinálnak. És nem kérdés, hogy alapvetően munkásellenesek.
Frankfurter Rundschau
A washingtoni Amerikai Német Intézet munkatársa, a Georgetowni Egyetem oktatója úgy véli, hogy az AfD türingiai előretörése nagy gondot jelent egész Európa számára, vezére Höcke azonban messze nem olyan veszélyes, mint Putyin vagy Orbán. Eric Langebacher osztja azt a véleményt, hogy Németországban lopakodik a szörnyűség. Mintha egy rossz álom válna valóra.
A tartományi pártfőnököt olyan, potenciális demagógnak tekinti, aki kihasználja az emberek félelmeit. De úgy tűnik, hogy a szélsőjobb feltartóztathatatlanul halad a hatalom felé, mindazzal, ami ezzel együtt jár.
Matthew Dallek a George Washington Egyetemről úgy nyilatkozott, hogy attól tart: Németországot szélsőjobbos hullám rázza meg. Márpedig ez fenyegeti a globális stabilitást, mert bizonytalanná teszi Ukrajna támogatását. A bevándorlók, zsidók és muzulmánok bűnbakok lesz a gazdasági gondokért és a bűnözésért. Olyan nacionalista politika bontakozik ki, amely gyengíti az összefogást az EU-n belül.
Politico
A szlovén ellenzék vezére, Jansa, Orbán barátja késlelteti az új Bizottság megalakulását és félő, hogy a magyar kormányfő ugyanezt a módszert választja, ha Brüsszel netán nem fogadja el Várhelyi Olivért. Szlovéniában az okozza a gondot, hogy von der Leyen női jelöltet kért a Ljubljana által javasolt férfi politikus szerint.
Ám az ellenzék szerint gyakorlatilag revolverezte a Golub-kormányt, így a párt képviselője addig nem hajlandó napirendre tűzni a megbízatást az illetékes parlamenti bizottságban, amíg nem mutatják meg neki azt a levelet, amelyet a Bizottság elnöke a szlovén miniszterelnöknek küldött.
Ily módon egyszer már el kellett halasztani Brüsszelben az új testület bemutatását. A huzavona azonban eltarthat még vagy két hétig a szlovénoknál. Az egyik szlovén baloldali EP-képviselő arra hívja fel a figyelmet, hogy Jansa ugyanaz az eresztés, mint Orbán és meg tudja nehezíteni von der Leyen életét. A kérdés ezek után csupán az: tényleg bárki esélyt akar adni a magyar politikusnak, hogy mindjárt az indulásnál keresztbe tegyen az új Bizottságnak?
FAZ
Kezd lehűlni a túlfűtött orosz gazdaság, a jegybank legújabb tanulmánya már csupán 0,5-1,5 %-os ütemet jósol, szemben a kormány által várt 3,9 %-kal. Vagyis mind inkább tarthatatlanná válik Putyinnak az az állítása, hogy a szankciók többet ártanak a Nyugatnak, semmint országának.
Viszont az látszik, hogy egyre magasabbak a bérek és emiatt erősen emelkedik az infláció. Jelenleg már csaknem 9 %-nál jár. De a gazdasági összeomlás csupán roppant távoli lehetőség. A lassulás oka elsősorban a hazai hitelpolitika. A kamatok olyan magasak, hogy sokan beruházás, illetve vásárlás helyett inkább beteszik számlára a pénzt.
Alexandra Prokopenko, aki a háborúig az orosz jegybank tanácsadója volt, jelenleg pedig a Carnegie munkatársa Berlinben, azt emeli ki, hogy a vállalatok szerint a termelés és a kereslet esik vissza, ami szintén a konjunktúra gyengülésére utal.
Nincs elég munkaerő, amibe belejátszik a háború, valamint az, hogy 10 ezrével hagyták el az országot jól képzett emberek. Így viszont mennek felfelé a keresetek, az első félévben az inflációs hatástól megtisztított reálbérek csaknem 10 %-kal lettek magasabbak. A jövedelmeket, vagy akár a zsoldot politikai okokból aligha lehet lenyomni, ugyanakkor a termelékenységen a szankciók miatt nem tudnak javítani.
Következő cikk: Az ukránok attól félnek: hónapokon belül eldől a háború
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Putyin nem csak a Nyugatot próbálja figyelmeztetni
Az hangsebességnél gyorsabb rakéta kilövésével Putyin nem csupán a Nyugatot próbálta figyelmeztetni, hanem saját népének is >
A gyűlölet mint hiány
Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >
Mi van, ha bukik?
Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >
Az EU bővítése és Oroszország
Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >
Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus
Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >
Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként
Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >
Hogyan készül Orbán a választásra
Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >
Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége
Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >
Biden döntését Putyin meg fogja torolni
Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >
Rövid út vezethet keletre
Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >
Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek
Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >
A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot
Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >