2024. szeptember 20. péntek
Ma Friderika névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Putyin Sztálin nyomdokain haladva – ellenségeket kreál

Putyin Sztálin nyomdokain haladva – ellenségeket kreál

Putyin ugyan a háború megindítása után jóformán az egész ellenzéket és civil társadalmat elnémította, illetve emigrációba kényszerítette, ám mostanában – Sztálin nyomdokain haladva – ellenségeket kreál. Olyan szervezeteket talál ki, amelyek nem léteznek, a következmények ellenben nagyon is valósak. Annak idején igen látványosak voltak 1936 és 38 között a kirakatperek. A két év alatt kb. 700 ezer embert lőttek agyon, kétszer annyit vettek őrizetbe, közülük sokan a gulágon vesztették életüket. Egész népcsoportokat nyilvánítottak ellenséges elemekké, kártevőkké. Manapság senkivel sem végeznek statáriális alapon, a politikai foglyok száma 1300 felett lehet. Putyin ugyanakkor az eltelt 25 évben széles körben rehabilitálta a diktátort. A titkosszolgálatot az első pillanattól kezdve a haza kifogástalan védelmezőjeként ünnepli, azaz folytatódik a hagyomány. Karl Schlögel német történész szerint az állandó ellenségkép a társadalom egyben tartásához szükséges, mert arra Putyin másként nem volna képes. Sztálinnal ugyanakkor leginkább a hatalmi berendezkedésben, a retorikában és a stílusban lát hasonlóságot. Állandóan megy a mantra, hogy az angolszász hatalmak bekerítik az országot, a Nyugat ugyanakkor esik szét és bukásra van ítélve. Ám az egészből manapság az érződik ki, hogy pánik van, ez jelenik meg a posztszovjet bürokrácia nyelvezetében. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Politico

 

Bizonytalanná vált, hogy a jövő hónapban Budapesten tartják-e az eurocsoport pénzügyminisztereinek tanácskozását, miután több tagállam is zokon vette, hogy Orbán ilyen mértékben puszi pajtása Putyinnak. A testület vezetője, az ír közpénzügyi tárca első embere a jövő héten dönti el, mi legyen, de az is belefér, hogy lefújja a találkozót – közölték jól értesült források.

Donohue előbb alighanem felméri a brüsszeli hangulatot, a naptárban egyelőre az szerepel, hogy szeptember 13-án a magyar fővárosban jönnek össze az érintett politikusok. Ám közben intenzív egyeztetés folyik a szóban forgó tagállamok között, mert szeretnék kideríteni, hány miniszter szándékozik bojkottálni az eseményt, függetlenül az ír partner elhatározásától.

Többen ugyanis már jelezték távolmaradásukat, köztük van a német, az észt, a finn és a litván miniszter is. A múlt hónapban több budapesti konferenciát már bojkottáltak, miután Orbán minden felhatalmazás nélkül elment Moszkvába és Kínába – közvetlenül azután, hogy átvette a soros elnökséget. Pont ugyanilyen okból ma Budapest helyett Brüsszelben gyűlnek össze a kül- és védelmi miniszterek.

 

Euractiv

 

Provokatívnak számít, hogy a magyar agrárminiszter nyitja meg jó egy hónap múlva Frankfurtban az unió csúcstalálkozóját, amelyen a téma a hagyományos, tehát nem génmódosított élelmiszerek gyártásának előmozdítása lesz. A magyar alkotmány ugyan magában foglalja, hogy a mezőgazdaságot az új technológia nélkül kell fejleszteni, ám a magyar fél nemrégiben felvetette, hogy az elejétől kezdjék újra a vitát az új, genóm technikákról.

Ez a kérdés pár hónapja a megfeneklett az Európai Tanácsban, viszont a magyar javaslat értelmében újra nyitnának olyan témákat is, amelyekről más sikerült megegyezni a spanyol és a belga elnökség alatt. Uniós diplomatáknak az a bajuk a kezdeményezéssel, hogy ily módon nemigen nyílik lehetőség a továbblépésre.

 

Bloomberg

 

A szemleíró azzal igyekszik meggyőzni az amerikai és német kormányzatot, hogy annak engedélyeznie kell az általa küldött nagy hatótávolságú rakéták bevetését oroszországi célpontok ellen, mert máskülönben újabb menekülthullám lódul meg. Marc Champion Izraelt hozza fel példaként, mármint hogy az vasárnap hajnalban simán megelőző csapást mérhetett Libanonban a Hezbollah állásaira, miután onnan támadás fenyegette.

Az ilyesmi azonban Kijev számára tiltott, noha igencsak hatékony fegyverek vannak a hadrendjében. Hogy a szövetségesek zöldre állítsák a jelzést, amellett sok minden szól, de a leginkább az, hogy saját érdekből nem tehetnek másként.

Vasárnap és hétfőn Oroszország kb. 300 nehéz drónt és cirkáló-, továbbá ballisztikus és a hangsebességnél gyorsabb rakétát indított az ukrán energiahálózat ellen. Nem egyszeri akcióról van szó és a taktika alighanem be is válik, amíg Ukrajna kénytelen összekötött lábakkal táncolni.  

Scholznak fel kell tennie a kérdés saját maga számára, miután a hét végén várhatóan első tartományi sikerét aratja az AfD: vajon hová megy sok millió ukrán, ha otthon nem tud főzni és fűteni a fagyos télben? Nyilvánvalóan Németországba.

Ám a koalíció továbbra is vonakodik Taurus cirkáló rakétákat küldeni, nehogy a vége orosz atomcsapás legyen. Berlinnek felül kell azonban vizsgálnia az álláspontját, még mielőtt túl késő lenne.

 

FT

 

Egyelőre teljesen nyitott a jövő évi lengyel elnökválasztás kimenetele, de lezárhatja a versengést a kormánykoalíció, illetve PiS között, miután az tavaly ősszel megbukott az urnáknál – véli Alex Szczerbak, a Sussexi Egyetem politológia professzora. Az erőpróbát kulcsfontosságúnak tartja, mivel jelenleg társbérlet van a hatalom csúcsán és Duda államfő egyelőre meg tudja akadályozni, hogy Tusk felszámolja az előző időszak áldatlan politikai örökségét.

A Polgári Platform legvalószínűbb jelöltje a varsói polgármester, aki 4 éve csupán kis különbséggel kapott ki Dudától. Ám jelenleg ő vezeti a felméréseket és nagy előnye, hogy az emberek szemében pártatlan, nem sározódott be az évek során.

Tusk ugyan határozottan cáfolta, mégsem lehet kizárni, hogy mégis rajthoz áll. Ez megkoronázná a politikai pályafutását, továbbá menedéket nyújtana számára, ha legközelebb ismét a Jog és Igazságosság győzedelmeskedik és számon kérné a mostani vezetés irányvonalát.

A kormányfő azonban megosztó figura, ezért emlegetik sokan potenciális jelöltként Sikorski külügyminisztert, akinek ínyére is volna a posztcsere, ám a párton belül nincs jelentős támogatottsága.  Szóba jöhet még Holownia, a Szejm elnöke is, de tőle és pártjától nagy számban távolodnak el a hívek.

A másik oldalon Morawiecki volt miniszterelnököt tekintik nagy esélyesnek, ám Kaczynski nem hiszi, hogy győzni tud. Ezért valószínűleg a fiatalabb, helyi politikusok közül indít majd valakit.

 

Süddeutsche Zeitung

 

Aki a szélsőjobbra adja a voksát, az a saját pénztárcájának árt, mert bezárkózás már a 20-as években igen súlyos károkat okozott a világgazdaságnak, azon kívül segítette Hitler későbbi hatalomra jutását. Mert csakis a szabad áruforgalom szavatolja a jólétet. Mostanában Trump, az AfD és más populisták kardoskodnak a vámsorompók leengedése mellett. Azt bizonygatják, hogy jó az, ha felmondják a kereskedelmi megállapodásokat.

A határok lezárása a migrációt is kedvezőtlenül befolyásolja. Mert pl. Türingiában, ahol vasárnap helyi választás lesz, a következő 10 évben 400 ezer állást nem tudnak betölteni, mivel a demográfia folytán nincs utánpótlás. Ám ha elriasztják a külföldi munkaerőt, az sokba kerülhet a gazdaságnak. Ezért inkább bátorítani kell a bevándorlást.

Ettől még ki kell toloncolni a máshonnan származó bűnözőket és az elutasított kérelmezőket. Az AfD ugyanakkor ismét venne olajat és gázt a kiszámíthatatlan Oroszországtól, ami biztos módszer az infláció nagymértékű gerjesztéséhez.

Ugyanilyen veszélyes, amikor a jobboldali populisták vitatják a klímaváltozást és esküsznek a benzinmotorra. Ez egyfajta retropolitika. De az adócsökkentés sem üdvözítő, mert csak fokozná az egyenlőtlenséget, ami azután fékezi a növekedést. A szélsőjobboldali gazdaságpolitika a legbiztosabb eszköz, hogy az emberek szegényebbek legyenek. Ily módon aki elégedetlenségből hatalomra segíti a demagógokat, az nem csupán a demokráciát veszélyezteti, hanem saját anyagi helyzetének rosszabbodását is megszavazza.   

 

Die Zeit

 

A kommentár veszélyesnek tartja a CDU elnökének populizmusát a solingeni merénylet kapcsán. Merz ugyanis olyasmiket sürget a három áldozatot követelő késelés után a menekültvitában, ami nem vihető keresztül és hosszabb távon neki is ártani fog. A szerző, Katharina Schuler, a lap szerkesztője szerint a politikus arra már rájött, hogy a szír és afgán menedékkérőket nem lehet feketelistára tenni, mert az alkotmányellenes és ellenkezik a Genfi Menekültügyi Konvencióval is.

Így most ott tart, hogy nemzeti szükségállapotot kell hirdetni, mert akkor a határról vissza lehet fordítani a nemkívánatos idegeneket, ha azok biztonságosnak számító 3. államon át érkeztek. Az már önmagában árulkodó, hogy egy ilyen lépés csakis különleges viszonyok közepette lehetséges.

Ám itt olyasfajta populizmust lehet tetten érni, ami egyre kevésbé különbözik attól, amit a szélsőjobbos AfD csinál, és arról győzködi a lakosságot, hogy katasztrófa áll fenn, holott arról valójában szó sincs. Ugyanakkor nem elegendő, hogy a kereszténydemokraták tűzfalat emelnek a szélsőségesek ellen, a napi politikában is el kell határolódniuk azoktól.

Nem szabad azt a benyomást kelteni, hogy volna megfelelő eszköz a migrációs politikában, illetve az iszlamista bűncselekmények megakadályozására, csak be kellene vetni azokat és akkor minden rendbe jönne.

Ezzel ugyan a jelenlegi koalícióra tolja a felelősséget, de ha jövőre Merznek hívják a kancellárt, akkor könnyen rájöhet, hogy nem lehet egyik pillanatról a másikra megfelezni a bevándorlók számát, vagy a mostaninál háromszor több embert kitoloncolni.

Vagyis a politikusnak vissza kellene kapcsolnia, és arra kellene összpontosítania, amit meg lehet csinálni. Ez jót tenne a politikai hangulatnak, és ily módon a demokráciának, de még neki magának is.

 

FAZ

 

Egy francia terrorszakértő súlyos gondnak tartja, hogy Európa csak akkor foglalkozik a dzsihadizmussal, ha éppen valamilyen merénylet történt, noha a szélsőségesek új nemzedéke jelent meg a színen és a Tiktokon terjed az iszlámista ideológia. Hugo Micheron szerint nagy hiba, hogy a kontinens nem veszi komolyan a jelenséget, pedig az itt van a nyakán, ráadásul olyan emberek miatt, akik már itt nőttek fel.

Jellemzőjük, hogy igen-igen fiatalok. Azon kívül kést vagy kalapácsot használnak, mert az nem kerül sokba. Nem jól szervezettek, nincs szó terrorkomandókról. Az Iszlám Állam jobban bízik a magányos tettesekben. A fő probléma azonban nem az, amin a politikusok civakodnak, hogy ti. be kell-e tiltani a késeket.

Ám nem néznek szembe a valósággal, azt mondják, nem kell túllihegni a dolgot. Ezen felül hiba, hogy a nagy hisztériában egyenlőségjelet tesznek a terrorizmus, valamint a bevándorlás és a muzulmánok közé. Ezzel ugyanis csak a radikális iszlám prédikátorok kezére játszanak, akik szerint itt két tábor kibékíthetetlen ellentétéről van szó.

Ugyanakkor 2012 és 18 között ezer német csatlakozott a szélsőségesekhez és egyáltalán nem csupán a társadalom szélére szorult családokból. Az ideológia újabban a német demokrácia alapjai ellen irányul. Hasonló nézeteket vall Putyin is, de ahhoz a háború kellett, hogy a Nyugat reagáljon a veszélyre. A dzsihadizmus ellen azonban késik a fellépés.

Pedig be kellene tiltani a Tiktokot, és ellenőrizni kell, milyen információk áramlanak a világhálón, főleg a gyerekek számára. A muzulmán influenszerek ugyanis politikát csinálnak. Köztük európaiak is, akik tisztában vannak azzal, melyek a hívószavak. A szellemet azonban még vissza lehet nyomni a palackba, csupán meg kell állítani az ideológia terjesztésének gépezetét.

 

Guardian

 

A vezércikk úgy ítéli meg, hogy jókora megaláztatás érte a francia elnököt, ezért nem ártana, ha tanulna némi alázatot. Mert az szarvashiba, hogy nem ment bele a baloldali, kisebbségi kormány megalakulásába. Ám mivel elvesztette a saját maga által kiírt soron kívüli választást, ami hatalmas zűrzavart eredményezett, jó lenne, ha engedményeket tenne.

A 2. világháború óta nem fordult elő, hogy ilyen hosszú időn keresztül csupán ideiglenes kabinet vezeti az országot, a közhangulat meglehetősen kesernyés. Az államfő tévedések tragikomédiáját produkálta, de még mindig abban bízik, hogy össze tud kalapálni egy engedelmes koalíciót, amely legfőbbképpen nem nyúl az ő népszerűtlen nyugdíjreformjához.

A politikus már Le Pentől nagy pofont kapott, akinek a sikerét csak az akadályozta meg, hogy váratlanul összefogott a baloldal. Az elnök ezzel együtt kézben akarja tartani az eseményeket, ám ezzel az ország érdekei ellen dolgozik.

Nem engedi meg a választás győztesének, hogy az legalább megpróbálkozzon a konszenzussal, ám ez buta és rövidlátó lépés. Tévesen tesz egyenlőségjelet a Mélenchon-féle szélsőbal, illetve Le Pen Nemzeti Tömörülése közé. Ez egyszerűen álnokság, miután többször is támaszkodott a baloldali frontra.  

A szélsőjobb vezére közben a partvonalról figyelheti, mennyire nem működik a politikai fő áramlat terve. A képmutatás már nem először vált ki káoszt az államfő jóvoltából.

 

 

2024. augusztus 29.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A Csipogó Hadművelet ellentmondásos nemzetközi fogadtatása

A Guardian szerkesztőségnek az a meglátása, hogy a csipogóba rejtett robbanószerkezet törvénytelen és elfogadhatatlan. Netanjahu azonban >

Tovább

EU és Orbán ütközőpályán: büntetés Magyarországnak

Soros elnökként Orbán Viktornak hat hónapon át a semleges közvetítő szerepét kellene betöltenie az EU-ban, de >

Tovább

„Khm… éppen ő?”

Ez  volt az állatvédők első reakciója, amikor meghallották, hogy Várhelyi Olivér lesz a terület új gazdája a >

Tovább

Amnesztia és furkósbot

Gumibotból és az embercsempészeknek adott kegyelemből áll a magyar kormány menedékpolitikája – foglal össze a helyzetet >

Tovább

Magyarország még az unióhoz tartozik?

A magyar soros elnökség december 31-i befejeződése után elő kell venni az uniós szerződések 7. cikkelye >

Tovább

Mindenképpen távol kell tartani Oroszországot és Kínát a Balkántól

James Stavridis szerint a Balkán egyre inkább a nagyhatalmi versengés középpontjába kerül, ám a Nyugat magához >

Tovább

Az újabb Trump elleni merénylet gyanúsítottja egy volt Trump-szavazó

Trump ellen két hónap alatt már a második merényletet kísérlik meg, de nem biztos, hogy ez >

Tovább

Schengen lassú halála

Lassan haldoklik a Schengeni Egyezmény, pedig az akkori luxemburgi külügyminiszter már a 2015-ös migránsválság során felhívta >

Tovább

Idegen lények közöttünk

Türelem. Magyar eddig is a saját feje után ment, a közel negyven százalék pedig őt igazolja. >

Tovább

Az ukránok attól félnek: hónapokon belül eldől a háború

Fareed Zakaria azt tapasztalta Kijevben az idei Jaltai Európai Stratégiai Konferencia vendégeként, hogy az ukránok attól >

Tovább

Barátok: Trump és Orbán Viktor Donald

Orbán Viktor bizonyosan nem a demokrácia élharcosa és a legtöbb amerikai még csak nem is halott >

Tovább

Trump kiengedte a szorításból Harrist

A Wall Street Journal vezércikke úgy összegzi a két elnökjelölt tévéösszecsapásának lényegét, hogy Trump kiengedte a >

Tovább