Ma Vilhelmina, Januáriusz, Dorián névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Izrael és a Heszbollah konfliktusában újabb tilalom sérült
A Guardian vezércikke azt emeli ki, hogy tűzszüneti megállapodás nélkül egyre nő a végzetes regionális háború veszélye. Kiterjedhet Libanonra, mi több, Irán is belekeveredhet, miközben teljesen eredménytelen a párbeszéd a fegyvernyugvás ügyében és már 40 ezer felett jár a palesztin halottak száma Gázában. Egyelőre azonban a felek szívesen elkerülnék a legrosszabbat. Erre utal, hogy a vasárnapi összecsapásnak nem voltak civil áldozatai. Irán részéről függőben van a válasz, miután Teheránban merénylet végzett a Hamász vezérével. De az ajatollák is visszafogottan nyilatkoznak, bár bizonygatják, hogy lesz válasz. Az óvatosság mutatja, mekkora a tét, egyben tükrözi az érdekeket. Izrael vonakodik új frontot nyitni, mert az sok emberéletbe kerülne. A Heszbollah nem óhajtja, hogy megismétlődjön a katasztrofális 2006-os 2. libanoni háború. De bőven bekövetkezhet téves számítás. Mivel Izrael északi részéről 80 ezren kénytelenek voltak elmenekülni és így erősödik a nyomás Netanjahura, nagyon valószínű, hogy lesz még a vasárnapihoz hasonló rajtaütés. Neki az volna a jó, ha elhúzódna a viszály a Hamásszal is, mert meg kell békíteni a szélsőjobbot a koalíción belül és el kell odázni a számonkérést október 7. ügyében. A korrupciós vádak szintén arra sarkallják, hogy folytatódjon az erőszak spirálja. Ily módon azonban egyre nagyobb a háború eshetősége a térségben. És két napja újabb küszöböt lépett át a viszály az északi határ mentén – legalábbis méreteiben. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Wall Street Journal
A konzervatív amerikai agytröszt, a Közel-Keleti Fórum alapító igazgatója bevallja, hogy kijózanítólag hatott rá mindaz, amit a budapesti Danube Intézet egyik tengerentúli vendégkutatója írt a múlt héten a lapba az orbáni Magyarországról (HVG, augusztus 22.).
Daniel Pipes, aki nyugalmazott egyetemi tanár, beismeri: illúziókat táplált, amikor szövetségest látott a magyar politikusban. Csupán csak azért, mivel az szimpatikus nézeteket vall az illegális bevándorlás korlátozásáról és kiáll a hagyományos nyugati értékekért.
Csakhogy az említett elemzésből kiderül – folytatódik az olvasói levél -, hogy a miniszterelnök visszataszító kapcsolatot tart fenn Kínával és akkor még nem említettük a gyalázatos, csaknem semleges álláspontját a háború ügyében, aminek a hátterében az áll, hogy olcsón kap energiahordozót Putyintól. De ide kell sorolni a gusztustalan „kibővített stratégiai együttműködést Erdogan lator államával is.
Az amerikai jobboldalnak fenn kell tartania a bírálat jogát. És mivel Orbán vagy akár a salvadori elnök hasonló politikát folytat több területen is, ebből még nem következik, hogy csodálni és bátorítani kellene őket, vagy hogy össze kellene állni velük. Maradjunk a valamit valamiért elvénél, tegyük félre az értelmeket. Tapsoljuk meg, ami jó náluk, és ítéljük el, ami rossz.
Yahoo/Los Angeles Times
A lap külpolitikai szakírója úgy ítéli meg: Trump nemzetközi stratégiája még mindig nagyban azon alapszik, hogy autokratáknak udvarol, amit Orbán Viktor példája igazol. Tracy Wilkinson, aki Washingtonból követi az eseményeket, kiemeli, hogy az elnök hálózatot igyekszik kiépíteni a hasonszőrű politikusokból az egész világon - arra az esetre, ha ismét bejut a Fehér Házba.
Gúnyolódott olyan partnereken, mint Merkel, ellenben olyanokat karolt fel, mint Putyin, továbbá Kim Dzsong Un, valamint a korábbi hondurasi elnök, aki most 45 évig egy amerikai börtönben ül kábítószer kereskedelemért.
Olyanokat igyekszik becserkészni, aki közül többen aligha kapnának vörös szőnyeget, ha a demokraták nyerik a választást. Ilyen többek közt a büszkén illiberális Orbán Viktor, aki többször is felkereste Trumpot annak mar-a-lagói birtokán. A politikus rendeleti úton kormányoz, semmibe veszi az Országgyűlést és dezinformáció terjesztésére használja az adófizetők pénzét, főként a migránsokról, az LMBT-közösségről és más demokráciákról.
Az EU-ban ő az egyetlen, aki nyíltan oda van az előző amerikai elnökért – az imádat különben kölcsönös. Külpolitikai szakértők azonban figyelmeztetnek, hogy amikor az amerikai vezető magához öleli ezeket a figurákat, segít legitimálni őket, ugyanakkor sokat árt Amerika erkölcsi tekintélyének a nemzetközi porondon.
Ő és az emberei azt hajtogatják, hogy megtalálják a közös nevezőt egy sor külföldi vezetővel, akiket zavar, hogy Biden liberális értékeket igyekszik országukra kényszeríteni, pl. a melegek, a transz neműek és a nők jogai ügyében.
Ám az összefogás mindkét fél számára akár problémás is lehet. Trump pl. körberajongta a salvadori elnököt, ám a republikánus elnökjelelő konvención mégis azon szórakozott, hogy Bukele döngette a mellét, mondván, hogy alatta csökkent a gyilkosságok száma. Persze – mutatott rá az amerikai politikus – mivel a legrosszabb bűnözőket egyszerűen elküldi az USA-ba.
Washington Post
Az egyik legnevesebb amerikai biztonságpolitikai szakértő úgy látja, hogy a kurszki offenzíva nem egyszerűen támadás, hanem minden eddigi alaptételt felborít. Max Boot szerint Oroszország csak lassan reagál, Ukrajna ellenben eléri, hogy igen gyorsan tudjon reagálni a harctéren.
Kijevben azzal magyarázzák a hadműveletet, hogy ütközőövezethez kívánnak jutni az orosz támadásokkal szemben, egyben ütőkártyát szereznek a jövőbeli tárgyalásokhoz. Világos, hogy az ukránok igen ügyesen építettek a meglepetésre, illetve kikapcsolták az orosz elektronikus megfigyelő eszközöket. Utána a harcban jártas egységek viszonylag könnyen nyomultak előre, a rosszul kiképzett, gyatra felszereléssel ellátott, a csatához semmi kedvet nem érző sorkötelesekkel szemben. A támadó erőket egyébiránt 10 ezer ember alkotja.
Az ütem közben lelassult, de nincs jele, hogy az oroszok elegendő csapatot sorakoztattak fel a terület visszahódítására. A másik fél ezzel szemben drónokat és amerikai HIMARS rakétákat vetett be. Ám összességében olyan szerencsejátékról van szó, amelynek megvan az ára. A front fő részén ugyanis meggyengült a védelem, az orosz tüzérség számára már lőtávolon belül van Pokrovszk.
A kurszki támadás célszerűsége ügyében megoszlanak a vélemények. Ám az látszik, hogy Moszkva vörös vonala nem annyira fenyegető, mint ahogy az Biden hitte, amikor erősen korlátozta az amerikai fegyverek felhasználását oroszországi célpontok ellen. Ugyanakkor amikor az ukrán egységek csapást mérnek orosz támaszpontokra, illetve energialétesítményekre, nyilvánvalóan lényegesen csökkentik a Kreml hadra fogható kapacitását.
És sokkal hatásosabbak lehetnének ezek a rajtaütések, ha be lehetne vetni az amerikai ATACMS-rakétákat. Ehhez meg kellene adni a felhatalmazást, mert különben szép lassan felőrlik az ellenállást az oroszok. A Fehér Ház részéről is új megközelítésre van szükség, hogy végre megszülessen az ukrán győzelem stratégiája.
FT
Gideon Rachman megállapítja, hogy Ukrajna nem csupán a Moszkva, hanem a Washington által megvont vörös vonalakat is áthágta Kurszknál. Sőt, kész semmibe venni az orosz nukleáris fenyegetőzést, Biden viszont még mindig fél, hogy súlyosbodik a háború.
Az újság fő külpolitikai elemzője emlékeztet arra, hogy az USA segíteni kíván Kijevnek megerőzni a területét, illetve túlélni önálló államként. Attól azonban ódzkodik, hogy a harcok átterjedjenek orosz földre is. Semmiképpen nem szeretne ugyanis 3. világháborút. Zelenszkij azonban az ország fennmaradásáért küzd. Számára minden további nélkül elfogadható, hogy az Egyesült Államok közvetlen szerepet vállaljon a viszályban.
A térségbeli szövetségesek, akik bőrükön érzik a veszélyt, szintén arra ösztökélik Amerikát, hogy az adja át az ukránoknak a legkorszerűbb fegyvereket, viszont ne korlátozza a felhasználásukat.
Ukrajna jelenleg annyiban nagyon hasonlít Izraelre, hogy tengerentúli felhatalmazás nélkül hajtott végre katonai akciót. Mindkettő abból indult ki, hogy siker esetén Washington utólag rábólint. Ha viszont balul üt ki a vállalkozás, a Biden-kormányzat segít nekik megküzdeni a következményekkel.
De az USA aligha adja fel az elővigyázatosságot, mert nem szeretne közvetlen viszályba keveredni Moszkvával, illetve komolyan veszi a nukleáris összecsapás veszélyét. Ezzel együtt a szövetségesekkel együtt szondázza, hogy meddig mehetnek el. A kiinduló pontjuk az, hogy ha Putyin végképp sarokba szorul, beveti a legszörnyűbb harceszközt. Így igazuk van az ukránoknak, amikor arra panaszkodnak, hogy partnereik visszariadnak a győzelem lehetőségétől.
FAZ
Meloni Kínától remél megoldást, miután vitába keveredett saját autóiparával. Így most azon van, hogy kínai autógyár települjön az országba, de úgy, hogy a beszállítók csaknem fele hazai cég legyen. A jelek szerint az ügyletet nem befolyásolja, hogy az olasz kormányfő tavaly otthagyta a Selyemút-kezdeményezést.
A politikus célul tűzte ki, hogy Olaszországban 2030-ig évente 1 millió személykocsit állítsanak elő, tavaly 750 ezerig jutottak. Csakhogy a Stellantis, amely az egész kontinensen kulcsszerepet tölt be az ágazatban, és amelybe több olasz cég is beolvadt, leépítéseket hajt végre. Elégedetlen ugyanis működési feltételekkel.
A kínaiak számára fontos lehet, hogy az olasz piacon ugyanakkor jól képzett a munkaerő és pl. a mérnökök olcsóbbak, mint német vagy francia társaik. Előnyös továbbá, hogy a Földközi-tengeren át a szállítmányok könnyen elérik Afrikát. Emellett van egy csomó gyár, amely jelenleg üres, mert leállították őket, de gyorsan fel lehet újítani a termelést.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
„Khm… éppen ő?”
Ez volt az állatvédők első reakciója, amikor meghallották, hogy Várhelyi Olivér lesz a terület új gazdája a >
Amnesztia és furkósbot
Gumibotból és az embercsempészeknek adott kegyelemből áll a magyar kormány menedékpolitikája – foglal össze a helyzetet >
Magyarország még az unióhoz tartozik?
A magyar soros elnökség december 31-i befejeződése után elő kell venni az uniós szerződések 7. cikkelye >
Mindenképpen távol kell tartani Oroszországot és Kínát a Balkántól
James Stavridis szerint a Balkán egyre inkább a nagyhatalmi versengés középpontjába kerül, ám a Nyugat magához >
Az újabb Trump elleni merénylet gyanúsítottja egy volt Trump-szavazó
Trump ellen két hónap alatt már a második merényletet kísérlik meg, de nem biztos, hogy ez >
Schengen lassú halála
Lassan haldoklik a Schengeni Egyezmény, pedig az akkori luxemburgi külügyminiszter már a 2015-ös migránsválság során felhívta >
Idegen lények közöttünk
Türelem. Magyar eddig is a saját feje után ment, a közel negyven százalék pedig őt igazolja. >
Az ukránok attól félnek: hónapokon belül eldől a háború
Fareed Zakaria azt tapasztalta Kijevben az idei Jaltai Európai Stratégiai Konferencia vendégeként, hogy az ukránok attól >
Barátok: Trump és Orbán Viktor Donald
Orbán Viktor bizonyosan nem a demokrácia élharcosa és a legtöbb amerikai még csak nem is halott >
Trump kiengedte a szorításból Harrist
A Wall Street Journal vezércikke úgy összegzi a két elnökjelölt tévéösszecsapásának lényegét, hogy Trump kiengedte a >
Vissza a sorompókhoz
Németország bukásra ítéli a schengeni térséget, mert visszatér a határsorompókhoz, azaz a menedékpolitika sok-sok kudarca után >
A semmittevés busás jutalma
A Fidesz „nem hagyja az útszélén” a kipróbált pártkatonákat. Delinek valószínűleg nem akaródzott visszatérni szülőfalujába, Péterrévére, >