2024. november 23. szombat
Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Amerikában meghalt a király – éljen a koronahercegnő!

 Amerikában meghalt a király – éljen a koronahercegnő!

Josef Joffe a Stanfordi Egyetem tanára szerint hogy a demokratáknak sikerült félreállítaniuk Bident, az azt jelenti, hogy már egyáltalán nem lehet biztosra venni Trump győzelmét, bár azért a zászló még neki áll.

Harrisnek is volt köze ahhoz, hogy az elnök kénytelen volt az önkéntes politikai halált választani, de most már minden csupán formalitás az utód kijelölésére, miután a pártvezérek és a milliárdos adományozók eldöntötték a kérdést. Az elnöki küzdelem hirtelen teljesen nyílttá vált. Nem szabad semmiképpen sem lebecsülni a demokrata jelöltvárományos taktikai képességeit, amit igazol a Biden elleni puccs is.  

A republikánusok csatarendje egyelőre teljesen szétesett, mert Harris mellett szól a lelkesedés-faktor: a hónap elején csupán 37 % támogatta, jelenleg 81!. A maga oldalára állítja a színes bőrű asszonyokat, a „hát, nem is tudomokat”, a fiatalokat, valamint azokat, akik még nem kötelezték el magukat sehová sem.

Jelen állás szerint a demagóg Trumpnak nem jutott jobb eszébe, mint hogy a rivális származásán gúnyolódjon. Ám ennek rasszista felhangja van és a mindent eldöntő középrétegeknél rosszul sül el.

Ráadásul immár neki válik hátrányára a kora. Úgy néz ki, mint akinek már az öregek otthonában lenne a helye. A demokraták mostantól kezdve azon lovagolnak, hogy nem egy ilyen matuzsálemre kell bízni az országot, amikor lesben áll Putyin, Hszi és Hamenei, mert meg akarják dönteni a nemzetközi rendet.

Az elnök öngólt rúgott azzal, hogy Vance-t akarja 2. embernek, mert az nem újabb rétegeket hoz neki, hanem még rajta is túltesz szélsőségességben. Megszállott, aki mellett a főnök éppenséggel mérsékeltnek tűnik. Kritikus tömegeket riaszt el, köztük – abortuszellenességével – a nőket. Azaz Trump feladta a magas labdát Harrisnek.

De az amerikai választási rendszer sajátossága folytán a döntő szót az elektorok mondják ki jövő januárban. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Neue Kronen Zeitung

 

Orbán megsorozza az osztrák cégeket – állapítja meg kommentárjában Georg Wailand, Ausztria legnagyobb bulvárlapjának veterán gazdasági újságírója, aki tanít a Bécsi Egyetemen is. Úgy értékeli, hogy a magyar kormányfőnek sok arca van: focibolond politikusként kezdte, de minél tovább ül a nyeregben, annál furábbak lesznek a módszerei. Azoknak nem sok közük van az „európai értékskálához”.

Példa rá, hogy milyen brutálisan avatkozott közbe, amikor 25 %-ra ugrott az infláció. Ársapkát rendelt el az alapvető élelmiszerekre, azon kívül kötelező tette bizonyos árukörben a leárazást, ami nem egyszer azt jelentette, hogy a portékát olcsóbban kellett adni, mint amennyibe a cégnek került. És ezt még boldogan tetézte a kereskedelemre kivetett különadóval.

Ez főleg a külföldi, értsd: osztrák vállalkozásokat sújtotta. A Sparnak 4,5 %-ot kell beperkálnia a közösbe az éves forgalom után, ami tavaly 76 millió eurót húzott ki a zsebéből, az idén pedig előreláthatólag 90 milliót. Ugyanakkor jellemző, hogy a teher a magyar vetélytársakra nem vonatkozik.

Aki megmukkan, az megnézheti magát. A Spar megtette, egy elözönlötték az ellenőrök a boltokat. A bírságok összege 130 ezer eurót tesz ki. Nem csoda, hogy még az osztrák külügyminiszter is tiltakozott Brüsszelben.

A Bizottság reakciója tipikus: ahelyett, hogy megtiltaná az efféle eszközöket, azon morfondírozik, hogy szerződésszegési eljárást indít. Ez aztán az energikus reakció! Orbán számára nyilvánvalóan nem oszt és nem szoroz az EU, leszámítva, hogy milliárdokat tud kasszírozni Brüsszeltől.

 

Politico

 

Biden nemzetbiztonsági tanácsadója elárulta, hogy több mint egy évig tartott, amíg létrejött a héten a fogolycsere, amelynek amerikai részről ő volt a felelőse. De aktívan kivette belőle részét az elnök, valamint a külügyminiszter is. Jake Sullivan elmondta: a dolgát  megnehezítette, hogy jó néhány ország legfőbb vezetőinek, titkosszolgálatának, igazságszolgáltatásának és diplomáciájának kellett közreműködnie benne.

A kulcs az volt, hogy Németország elengedte Kraszikovot, az orosz hírszerzés ezredesét, Putyin bizalmasát, aki 5 éve Berlinben végzett egy csecsen ellenzékivel. Hogy ez lehetővé vált, abban nagy szerepet játszott, hogy bizalmi viszony fűzi össze az elnököt, illetve Scholz kancellárt. De meg kellett találni a módját, hogy a lépést elfogadja a német és az orosz kormány, valamint a közvélemény is.

Ezért arra is szükség volt, hogy ne csupán amerikaiak, hanem orosz ellenzékiek is visszanyerjék a szabadságukat. Ily módon hosszú idő ment el a lista összeállításával, illetve a stratégia kidolgozásával. Mindent úgy kellett csinálni, hogy utána az emberek szemébe lehessen nézni.

Az alku része lett volna Navalnij is, de ő előbb meghalt a börtönben, mint ahogy az USA elő tudta volna terjeszteni javaslatát Moszkvának. Utána is igen összetett volt a feladat, hiszen a helyére kellett kerülnie minden mozaikkockának. Amikor már megvolt az egyezség, még 11 napot kellett várni a lebonyolításra. Ám Sullivan csak akkor hitte el, hogy megvan, amikor az Ovális Irodában az elnök telefonon beszélt Kara-Murzával, és az azt mondta neki: azt hitte, hogy a börtönben fog meghalni.

 

Die Welt

 

A brüsszeli tudósító, Christoph Schiltz azt tapasztalja állomáshelyén, hogy uniós diplomaták egyre többet emlegetik: belátható időn belül lehetséges a tűzszünet, bár a béke még jócskán odébb van. A fronton egyre kilátástalanabbnak tűnik a helyzet, ezért a Nyugat a béketárgyalásokra készül. Hírek szerint már megvan a módszer, miként lehet Kijevet területi engedményekre rávenni.

Az ukránoknak nincs elég katonájuk, fegyverük és lőszerük. Főleg a Donyec-medencében súlyos a helyzet, az oroszok nemsokára áttörhetik a védelmi vonalakat. Nem véletlen, hogy Zelenszkij kész meghívni az orosz felet novemberben egy békekonferenciára. Sőt már azt is szóba hozta: lehet, hogy le kell mondani bizonyos, elvesztett övezetekről.

Nyilvánvalóan levonta a következtetést, hogy a szövetségesek nem hajlandóak több hadfelszerelést adni, illetve felgyorsítani a szállítások ütemét. Közben az ukrán egységek számára egyre drámaibb a helyzet, mint ahogy a kritikus infrastruktúrában végzett rombolás is. Bármilyen kormányzat is alakul Washingtonban, valószínűleg visszafogja a támogatásokat.

Ily módon diplomata körökben egyre erősebb a meggyőződés, hogy a Krím végleg oda van, és nem lehet szó az összes elhódított föld visszaszerzéséről. Az oroszok jelenleg jó fél millió katonát állomásoztatnak Ukrajnában, az energiahordozók bevételéből pedig bőven tudják finanszírozni a háborút. Azon kívül képesek beszerezni a hadiipar számára szükséges embargós termékeket.  Szakértők szerint még két évig folytatni tudják a harcokat.

Ha fegyvernyugvás lép életbe, az pusztító hatással járna az ukránok gazdaságára és uniós belépési kilátásaira nézve. Ezért a Nyugatnak az eddiginél nagyobb katonai segítséget kellene nyújtania.

 

Neue Zürcher Zeitung

 

A bécsi tudósító úgy látja, hogy Ukrajna fel tudja tartóztatni Oroszországot, de ehhez nem szabad vágyálmokat kergetnie. Ivo Mijnssen kiemeli, hogy a rendelkezésére álló hadfelszereléssel Kijev nem képes kiűzni az ellenséget az elfoglalt területekről. De a harci helyzet egyáltalán nem kétségbeejtő. A fő gond az, hogy az ukránok egyre bizonytalanabbak a Nyugat hozzáállása ügyében.

A háború most jutott a legkeményebb szakaszába, az oroszok nagy-nagy fölényben vannak. Nekik az emberélet nem számít, míg a másik oldal a nemzet túléléséért küzd. De lehet, hogy az állóháború felmorzsolja.

A nagy gond a pszichés fáradtság, mert Ukrajnában rombolja a harci kedvet, illetve nyugaton csömört vált ki. Az reménytelen, hogy visszaálljanak 1991 előtti határok. Ugyanakkor a védők körében arat a halál a folyamatos orosz támadások miatt. A mozgósítás nehézkes, mert sokan egyáltalán nem akarnak a frontra menni. A toborzás önkényes és korrupt. De azért az ukránok tartják magukat a harcmezőn, a 10 hónapos ellenséges offenzíva sokat nem ért el.

Ha még egy pár hétig kitart az ellenállás, javulhat a helyzet. Pl. azért, mert érkeznek az F-16-osok, valamint a Nyugat a korábbinál több lőszert küld. Jöhetne persze annyi fegyver, amennyi megfordítaná az állást, ám erre a szövetségesek nem hajlandóak. Az amerikai választás pedig teljesen újrakeverheti a paklit.

A kiszámíthatatlan nyugati utánpótlás miatt ukrán részről nagy célokat nem is vázolhatnak. Ezért Zelenszkij egyfelől igényt tart a 2014 előtti határokra, ugyanakkor pedzegeti, hogy népszavazást lehetne tartani arról, lemondjanak-e bizonyos övezetekről.   

Csakhogy a tűzszünet igénye ellentétben áll azzal, hogy Kijev tudván tudja: Moszkvával nem lehet megegyezni, mivel az meg akarja semmisíteni az ukrán nemzetet. Ezért hogy most mi történik, az alapvetően a Nyugattól függ. Annak továbbra is támogatnia kell az ukránokat, még ha meg is szűnik a háborúskodás. Ukrajna uniós és NATO-tagsága elkerülhetetlen.  

A Kreml nem hagyott kétséget afelől, hogy egész Kelet-Európát a hátsó udvarának tekinti. Ha Ukrajna elesik, Oroszország az egész földrészen fenyegeti a békét.

 

Politico

 

Az elemzés Európa nagy reménységének nevezi Phil Gordont, mert ha Kamala Harris győz, ő lehet akár a nemzetbiztonsági tanácsadó, márpedig ő az amerikai diplomatáknak ahhoz a kihaló nemzetségéhez tartozik, amely fontosnak tartja az öreg kontinenshez fűződő kapcsolatokat.

A 61 éves szakértő beszél franciául, németül, olaszul és valamelyest spanyolul. Toursban járt egyetemre, De Gaulle-ról írta a diplomamunkáját, lefordította Sárközy egyik könyvét. Azaz ért a kontinenshez és ez fontos lehet, mivel Harrisnak nincsenek olyan diplomáciai tapasztalatai, mint Bidennek.

Gordon viszont annak idején a Brookings Intézetben Amerika-Európa-központot alapított. Obama alatt az eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkárként dolgozott, Clinton pedig meghívta a Nemzetbiztonsági Tanácsba.

Camille Grand, a NATO volt helyettes főtitkára azt mondja róla, hogy érdeklik az európai ügyek, bár tisztában van vele, hogy a földrész immár nem az alfát és omegát jelenti Washington számára. Hiszi, hogy az erős Európa Amerikának is érdeke, bár látja, hogy az USA számára mind fontosabb Kína és a Közép-, illetve Közel-Kelet.

Vallja, hogy Peking jelenti az egyetlen igazi veszélyt az Egyesült Államok vezette nemzetközi rendre nézve, illetve hogy az orosz agresszió súlyosan veszélyezteti az európai szövetségeseket.   

 

Daily Telegraph

 

A Nyugatnak be kell keményítenie, nehogy a Közel-Kelet miatt kitörjön a 3. világháború. Ezt hangsúlyozza vendégkommentárjában Jake Wallis Simons, a Jewish Chronicle szerkesztője. Úgy véli: a világ hiába próbálja kerülni a konfliktusokat, azok úgy is utolérik, méghozzá az ellenség feltételei mellett. Ezért tartja hibának, hogy a Fehér Ház Hanije megölése után mérsékletre szólította fel Izrael.

Szerinte a felhívás a dzsihadisták számára ösztönzés, hogy még inkább fokozzák erőfeszítéseiket a zsidó állam megsemmisítésére. Természetesen csakis az őrültek akarnak háborút, de ezeréves tapasztalatok mutatják, hová vezet a megbékítés. Amerikának már sokkal korábban harci gépeket és hadihajókat kellett volna küldenie a közel-keleti régióba, akkor nem ott tartanánk, ahol most.

A Fehér Ház persze nem győzi mondogatni, hogy Izraelnek joga van az önvédelemre, de amikor Jeruzsálem visszavág, akkor jön az intés, hogy nem szabad háborús uszításba kezdeni, illetve népirtást elkövetni. A térségben azonban csakis az erő számít.

Senki sem tudja, hogy a Hamász politikai vezetőjének meggyilkolása nem az új világháborút harangozza-e be, vagy ami valószínűbb, netán csupán kisebb fegyveres viszályt vált ki. Izraelnek nincs más választása, mint hogy a szakadék szélén táncoljon. Mindenhonnan támadások érik, és a polip csápjait Teheránból mozgatják. A Nyugatnak fel kell ébrednie, mert döntenie kell, miként reagáljon, ha a háború az ajtaján kopogtat.

2024. augusztus 4.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A gyűlölet mint hiány

Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >

Tovább

Mi van, ha bukik?

Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >

Tovább

Az EU bővítése és Oroszország

Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >

Tovább

Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus

Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >

Tovább

Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként

Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >

Tovább

Hogyan készül Orbán a választásra

Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >

Tovább

Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége

Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >

Tovább

Biden döntését Putyin meg fogja torolni

Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >

Tovább

Rövid út vezethet keletre

Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >

Tovább

Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek

Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >

Tovább

A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot

Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >

Tovább

Magyarországon mocskos trükkök lengik be a közéletet

Magyar Péter Orbán egyetlen kihívójaként azt állítja, hogy titokban lehallgatták, mert le akarják járatni. De még >

Tovább