Ma Herman, János névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Végzetes hiba
Kommentárjában a Frankfurter Allgemeine Zeitung kiadója végzetes hibának minősíti az amerikai, illetve orosz foglyok kicserélését. Berthold Kohler rámutat: Putyin foglyai számára hatalmas öröm, hogy elhagyhatták Oroszországot, ám ezért a Nyugat nagy árat fizet. Mert azt látni, hogy enged a zsarolásnak. Örvendetes, hogy kiszabadultak a foglyok, akik nem azért ültek, hogy győzzön az igazság. Átlátszó ürüggyel vetették őket börtönbe és a jogállam kigúnyolása volt az ellenük lefolytatott per. Csak azért kellett őket lecsukni, hogy legyen kivel kiváltani a rezsim nyugaton őrizetbe vett kiszolgálóit.
Minden jog- és igazságérzetet bánt, hogy el kellett engedni egy gyilkost, aki a bíróság szerint Moszkva megbízásából végzett egy csecsennel a német fővárosban. Reálpolitikai megközelítésben azonban súlyos hibát követett el a Nyugat, mert soha nem szabad teljesíteni a túszszedők követeléseit. Hiszen aki zsarolhatónak bizonyul, azt a továbbiakban is zsarolni fogják. Ezt meg lehetett már tapasztalni Putyinnál is, miután a fegyverkereskedő, But kiszabadításához Oroszországban lefogtak egy amerikai kosárlabdázónőt. A Navalnijról folytatott tárgyalások pedig arról győzték meg a Kreml urát, hogy minden csupán ár kérdése. Így azután újabb túszokat gyűjtött be.
Ezek után nem lesz nehéz, hogy újabb ügynököket toborozzon, akik készek a parancsára külföldön gyilkolni. Mert már tudni lehet róla, hogy nem hagyja cserben az embereit. És hogy ehhez a jogállam Németország is hajlandó segédkezet nyújtani. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Yahoo/Reuters
Az Unió figyelmeztette az Orbán-kormányt, miután az könnyítette a vízumfeltételeket az orosz és belarusz állampolgárok számára. A belügyekért felelős biztos szerint a lépés potenciális biztonsági fenyegetést jelent. A svéd Johansson egyben jelezte, hogy akcióba lép, ha a magyar fél nem teszi rendbe az ügyet. Augusztus 19-ig vár választ, de azt nem árulta el, hogy mit szándékozik tenni, ha a magyar fél nem nem hajlandó lépni.
A „nemzeti kártya” lehetővé teszi, hogy tulajdonosa biztonsági átvilágítás nélkül lépjen az országba, sőt még a családtagjait is magával hozhatja. Ez pedig félreverte a vészharangokat több Európai illetékesnél, akik szerint a jogi kiskapu segítségével Moszkva és Minszk kémeket, illetve szabotőröket csempészhet be a Schengeni övezetbe, miközben a szervezet próbálja elszigetelni Oroszországot.
Johansson kijelentette: az orosz állam veszélyes a földrész biztonságára nézve, ezért fokozni kell az éberséget, semmiképpen nem szabad engedni belőle. A háború ügyében egyébként is feszültség mutatkozik Brüsszel, illetve a magyar kormányfő között.
Reuters
Jó pár uniós tagállam nem érti, hogy Magyarország és Szlovákia miért támaszkodik továbbra is ilyen jelentős mértékben az orosz olajra – több mint két évvel a háború megindulása után, holott azóta már az EU kimondta, hogy nem vesz több orosz nyersolajat, mivel azzal Moszkva hadműveleteit finanszírozná.
Ez abból a levélből derül ki, amelyet az egységes piac ügyeiben illetékes biztos küldött válaszul a magyar és a szlovák panaszra, miután a két kormány sürgős segítséget kért Brüsszeltől az ukrán olajszankció miatt. Az üzenet a többi közt hangsúlyozza, aktívan keresni kell annak a lehetőségét, honnan lehet pótolni az orosz energiahordozókat.
FT
A lap szintén azt emeli ki, hogy Brüsszel azt közölte Magyarországgal és Szlovákiával: váljanak le az orosz olajról. A Bizottság egyben elutasította a két kormány állítását, miszerint a részleges ukrán olajembargó veszélyezteti az ellátásbiztonságot.
A Barátság-vezetéken ugyanis továbbra is elegendő mennyiség érkezik, így nincs szükség „sürgős konzultációkra”. Továbbá hogy ott van a Horvátországból kiinduló vezeték, azon keresztül a tengeren át lehet elég olajat beszerezni.
Bloomberg
Az EU és Ukrajna is elutasította a magyar riogatást olajügyben, kiemelve, hogy semmi gond sincs az ukrán területen áthaladó szállításokkal. Jermak, Zelenszkij elnök stábfőnöke azt közölte, hogy ők semmit sem tettek a tranzit leállítására. Jelezte ugyanakkor, hogy az orosz hadigépezetet segíti minden egyes dollár, amelyet Moszkva az olajért és földgázért kasszíroz be.
Magyarország vonakodik, hogy más eladótól vegyen olajat. Minden bizonyíték nélkül azt állítja, hogy ha alternatív szállítási útvonalakat venne igénybe, pl. Horvátországon keresztül, az sokkal többe kerülne. Az Eurostat adataiból különben az tűnik ki, hogy az Orbán-kormány 2021-hez viszonyítva tavaly még növelte is orosz olajvásárlásait.
Wall Street Journal
A vezércikk üdvözli, hogy a lap tudósítója csaknem 500 nap után kiszabadult Putyin gulágjáról, ám egyben arra figyelmeztet, hogy nem Gershkovich lesz az utolsó túsz, ha nem változik meg az amerikai politika. A fogoly rettenetes kínszenvedéseken ment át, ugyanakkor a csereügylet rávilágít, hogy egyes diktátorok túszszedéssel igyekeznek terjeszteni a terrorizmust külföldön.
A szerkesztőség elismeréssel adózik a Fehér Háznak a bonyolult megoldásért, hiszen több ország álláspontját kellett összehangolni a siker érdekében. Külön is tiszteleg Scholz kancellár előtt, mivel az elengedte a Putyin által annyira áhított bérgyilkost, aki máskülönben örökre a rács mögött maradt volna, miután Berlinben 5 éve agyonlőtt egy csecsen emigránst. A kancellár bevállalta, hogy politikai támadások érhetik a közreműködés miatt.
Az újság arra tippel, hogy munkatársa azért került az orosz hatóságok célkeresztjébe, mivel igen komoly jelentéseket írt a háború hatásairól, így szembekerült a Kreml propagandájával. Letartóztatása egyben üzenet volt a szakma többi képviselőjének, hogy az igazság kimondása arrafelé a foglalkozással együtt járó kockázat.
Bizonyítékot azonban nem terjesztettek elő a vád alátámasztásra, de igazából nem is volt ilyen. Gershkovich csupán gyalognak számított az orosz elnök játszmájában, amely azt célozta, hogy túszok segítségével csikarja ki az általa kivezényelt gyilkosok szabadon engedését.
A szörnyű tény az, hogy Oroszország és más bűnös rendszerek azért fognak le túszokat, mert az már bevált. Putyinnak a haja szála nem görbült meg a történtek miatt, csak a sajtója lett rosszabb, de azzal nem törődik. Viszont mondhatja ezután a bérgyilkosoknak, ha valakit el akar tetetni láb alól, hogy ha lebuknak, nem kell aggódniuk, mert megvan a stratégiája, miként érje el az elengedésüket.
Amerika számára az volna tanácsos, ha elriasztaná a túszejtőket. Azaz értésükre adná, hogy megfizetnek érte, ha amerikaiakat dugnak rács mögé. Az USA jelenleg gyengének látszik és ez kedvezőtlenül hat a sajtószabadságra, valamint az amerikai állampolgárokra a határokon túl.
Az újság nem érti, hogy a Biden-kormányzat az ügy kipattanása után miért nem folyamodott megfelelő válaszlépésekhez. Ám valamit tenni kell, mert különben többen is Gershkovich sorsára juthatnak. A túszszedők próbát tesznek majd az új amerikai elnökkel is.
The Times
A szemleíró azt találgatja, hogy mennyire vagyunk közel a 3. világháborúhoz és arra jut, hogy a 60 évek elejét kitalált nemzetközi biztosítékok egyelőre kitartanak, de csak addig, amíg Iránnak nem lesz atombombája.
Napjainkban egymást követik a rémséges fejlemények: a háború Ukrajnában és a Közel-Keleten, jönnek a puccsok, mészárlások és orgyilkossági kísérletek. Fondorlatos autokraták nyilvánvalóan megpróbálják elcsalni a választási eredményt, mint a venezuelai Maduro és ő szélsőjobb.
Nyugodtan lehet mondani, hogy ez a Veszélyes Élet Éve. De annyira, hogy még az is gyorsan kikerült a hírekből, hogy le akarták lőne Trumpot. Annak idején, a kubai rakétaválság után a két atomhatalom vállalta, hogy nem csörteti újra a nukleáris kardot. Ám ez megváltozott Ukrajna lerohanásával. Ma már visszaköszön, hogy egyes kormányok a legszörnyűbb fegyverrel fenyegetőznek.
A napokban elkövetett két gyilkossággal Izrael azt üzente Teheránnak, hogy az többé nem védheti meg az általa pártolt törzsfőnököket. De a kesztyűt még nem vágta oda. A Közép-Keleten jelenleg a szemet szemért logikája érvényesül, nehogy elszabaduljanak a viszályok. De ha Irán átlépi a nukleáris küszöböt, akkor megemelkednek a tétek.
Biden is ilyesfajta metanyelvet próbál alkalmazni Putyinnal szemben: egyre nagyobb körben engedélyezi, hogy Kijev felhasználja a nyugati harceszközöket. Ugyanakkor egyre halványulnak az emlékek, hogy annak idején a világ mennyire közel került a katasztrófához és ennek még rettenetes következményei lehetnek.
Következő cikk: LOVAS ILDIKÓ, A PÁRTÍRÓNŐ
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Trump gazdasági felfordulást okoz eszement vámjaival
Az Economist vezércikke arra számít, hogy gazdasági felfordulást okoznak a Trump által elrendelt eszement vámok, de >
Tolnai Ottó
Nem, Tolnai Ottó nem kozmopolita lokálpatrióta, ez nem kozmopolitizmus és nem lokálpatriotizmus – bármennyire kedves volna >
Egyesített erővel a nemzetközi jog ellen
Netanjahunak rengeteg dolga lenne otthon, mégis – és a Nemzetközi Büntető Bíróság (ICC) körözése ellenére – >
Orbán Viktor vörös szőnyeget terít Netanjahu lábai elé
Ugyanakkor Maya Sion, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora súlyos hibának tartja a látogatást. Mert azzal mindenekelőtt >
Szerbia katonai unióról álmodik Magyarországgal
A megfigyelők a két ország együttműködését aggodalommal szemlélik. Vučić és Orbán jó kapcsolatokat ápol Moszkvával. A >
Egy szokatlan barátság
A Budapestről, illetve Tel Avivból keltezett összeállítás szokatlan barátságnak nevezi Orbán és Netanjahu viszonyát, bár mint >
Vance grönlandi vendégszereplése erkölcsi szempontból téves, stratégiailag pedig katasztrofális
Timothy Snyder a Guardianben azt gondolja, hogy Vance kurta grönlandi vendégszereplése nem csupán erkölcsi szempontból volt >
Lázadnak a szerb és török fiatalok, a Nyugat sunyi módon hallgat
Paul Lendvai szerint ugyan a tömegek más és más okból fordultak szembe Ergogannal, illetve Vučić-tyal, de >
Netanjahu Budapesten
Szinte az egész világsajtó beszámol arról, hogy a Nemzetközi Büntető Bíróság letartóztatási parancsa ellenére a héten >
Az már fasizmus, ami most van Amerikában
Így értékeli a Die Zeitban a Yale Egyetem filozófusa, Jason Stanley, aki éppen ezért két professzor >
A hazafiság elve és gyakorlata
Aztán jött Magyar Péter. Ő ugyan senkit nem csábít el más pártoktól, sőt épp az ellenkezőjét >
A Signalgate bagatellizálása rosszabb mint maga a botrány
Hogy a Fehér Ház próbálja bagatellizálni a Signalgate-et, az rosszabb, mint az alapbotrány maga, hogy ti. >