2024. december 22. vasárnap
Ma Zénó, Flórián névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Nemzetközi sajtószemle

Magyar Péter be akarja cserkészni a romákat

Magyar Péter be akarja cserkészni a romákat

Mert tudja, a Reuters szerint, hogy hosszabb távon csakis a segítségükkel tudja megbuktatni a Fideszt. Ezért kampánygyűlést tartott egy erősen lepusztult roma településen, ami ritka jelenség Magyarországon, de úgy néz ki, hogy üzenete célba talál. Botos Sándor  a szóban forgó hírhedt ózdi hetesi negyedből azt mondja, őket politikus még nem látogatta meg. A mosolyoffenzíva aggaszthatja a nacionalista Fideszt, amely jó ideje élvezi a roma közösség és más szegényebb, vidéki magyarok támogatását, hála a központi támogatási programoknak, illetve a hagyományos értékek hirdetésének. De hogy az ellenfél vezéralakja elment egy roma településre, az vízválasztó lehet. László Róbert (Political Capital) úgy véli, hogy Magyar tudja: nem nyerhet a romák nélkül, akiket jó ideje sújt a nincstelenség, a munkanélküliség és a diszkrimináció. Számuk hivatalosan 200 ezer, de valójában fél és egymillió között lehet. A politikus kifejtette a hírügynökségnek, hogy a legnagyobb kisebbségről van szó, amellyel azonban senki sem foglalkozott az utóbbi 34 évben. Kiemelésükhöz alapvető az oktatás, ezen felül növelni szándékozik a nekik járó havi juttatás összegét. Horváth Aladár kijelentette: Magyar és a romák jelenleg még csak ismerkednek egymással, de az ellenzéki vezető gesztusa igen jelentősnek bizonyulhat a magyar politikában. Szelestey Lajos n nemzetközi sajtószemléje:

Die Presse

 

Az osztrák konzervatívok EP-listavezetője szerint Orbán Viktor teljesen kicserélődött az eltelt években. Lopatka elismeri: a Fidesz újbóli hatalomra kerülése után jelen volt több magyarországi politikai rendezvényen és el volt ragadtatva a miniszterelnöktől meg a Fidesztől is. Csakhogy a politikus mára teljesen más lett, ami roppant sajnálatos.

Arra is kitért, hogy elképzelhetetlennek tartja az együttműködést egyrészt saját frakciója, a Néppárt, másrészt egy szélsőjobbos csúcsszövetség között, Meloni, Le Pen és Orbán részvételével. Éspedig részben azért, mert a Fidesz korábban az EPP-hez tartozott, ám fokozatosan eltávolodott a pártcsaládtól.

Meloni viszont éppen ellenkezőleg, közeledik hozzájuk. Az ID-ről viszont, ahol a francia Nemzeti Tömörülés, valamint az Osztrák Szabadságpárt is helyet foglal, lesújtó a véleménye.  Szerencsére a nacionalisták teljesen megosztottak. Az olasz miniszterelnök ugyanakkor már sokszorosan bizonyította, hogy Európa-barát.

Az FPÖ-vel odahaza, az őszi választás után is kizártnak gondolja a kooperációt. Kickl pártelnökről az a véleménye, hogy az szűklátókörű nacionalista lett. Védi az AfD-t, noha az tönkre akarja tenni az EU-t. Azon kívül a Szabadságpárt óriásplakátokon háborúpártisággal vádolja Brüsszelt. De mit lehet kezdeni egy olyasvalakivel, aki szakmányban terjeszti az összeesküvés elméleteket?  

 

Der Standard

 

Paul Lendvai szerint az európai választások tétje az, demokratikus marad-e Európa. Jönnek fel a jobboldali-populista erők, pedig az orbáni Magyarország, Fico Szlovákiája, valamint a PiS vezette Lengyelország igazolta, hogy a demokratikusan, de nem tisztességesen megválasztott kormányok miként tudják aláásni a demokratikus normákat – Brüsszel minden tiltakozása ellenére is.

Az oroszok által indított háború, valamint a nyugati szankciók felvizezése a nemzetközi figyelem középpontjába állította a korrupt, autokrata Orbán vezette Magyarország tragédiáját. A magyarok zöme továbbra is az EU-hoz kíván tartozni. Ám a kormányfő, amint azt a napokban az FAZ vezércikke megállapította – úgy viselkedik, mint egy orosz ügynök. Módszeresen gátolja az Unió Ukrajna-politikáját.

 

Politico

 

Az egy dolog, hogy miként szavaz Európa a héten, a földrész demokráciájának jövője azonban attól is függ, mit hoznak a tárgyalások utána az Európai Parlamentben, ahol igen nagy változásra kell számítani a szélsőjobbon. Ezt fejti ki kommentárjában Nicolai von Ondarza, a Német Nemzetközi és Biztonsági Ügyek Intézetétől.

A két érintett frakcióhoz, az ECR-hez és az ID-hez hozzá kell számítani a Fideszt, valamint az AfD-t. Orbán Viktor azt keresi, hová csatlakozhatnak be a képviselői, de az is jelentős átalakulást vetít előre, hogy a német párt még a szélsőséges Identitás és Demokrácia számára is elfogadhatatlan volt, így a pártcsalád nemrégiben kirakta soraiból. Ezek után több változat is lehetséges:

1. Marad a fennálló helyzet. Az AfD kizárása után várhatóan az ECR lesz az erősebb, és  megpróbálhat együttműködni a Néppárttal, ennélfogva az ID változatlanul kiszorul a jobb szélre.

2. A megújult ID összefog a Fidesszel és esetleg a PiS-szel, amely jelenleg a másik tömörüléshez tartozik. De nem tudnának elmozdulni a szélről, viszont megelőzik az ECR-t a harmadik legnagyobb frakcióként.

3. Összeolvad a két csoport, valamint a magyar kormánypárt, bár tagjai között hatalmasak az ellentétek, leginkább Ukrajna kapcsán. De Le Pen ezt szeretné és Meloni sem zárja ki. Így viszont az ECR hiába dolgozott azon, hogy szalonképessé váljon a politikai közép számára. Pártjai közül többen átlépnének a Néppártba. Ezzel együtt az erőviszonyok lényegesen módosulnának Strasbourgban.

Ám hogy a végén mi lesz, az az egyeztető megbeszéléseken múlik. Meloninak választania kell: elfogadja-e a középjobb ajánlatát, vagy inkább nemzeti-konzervatív/populista szövetséget szorgalmazza-e.

 

FT

 

Meloni és Le Pen viszonya szabja meg a következőkben az európai politikát – állapítja meg a lap hosszú elemzése. A két politikusban sok a közös vonás, mindketten a férfiak uralta világban nőtték ki magukat a szélsőjobbon, amely történelmileg a fasizmusból indult. Igyekeztek elfogadhatóvá tenni pártjukat a széles tömegek számára, továbbá a nemzetek Európájában hisznek.

Ám jelentősek a különbségek is köztük, legyen szó a NATO-ról, Ukrajna megsegítéséről, a bevándorlásról vagy ami a legfontosabb: arról, együttműködjenek-e az EU fő áramlatával, vagy netán harcoljanak ellene. Hogy Meloni mit válaszol ezekre a kérdésekre, az eldönti a kontinens jövőjét.

A firenzei Európai Egyetem Intézet egyik politológusa szerint a kormányfő hídépítőnek tekinti magát a mérsékelt jobb, illetve az olyan nacionalista, euroszkeptikus erők között, mint Orbán Viktor. De most az a nagy kérdés, melyik oldalra áll, mert belefér, hogy szét akarja verni az EU-t és visszaadja a hatalmat a tagországoknak.

Le Pen mindenképpen ez utóbbi mellett van, miközben azért szélesítené szavazótáborát. Közvetlen munkatársai közül négyszemközt sokan bírálják Melonit, mert az szerintük túlságosan is behódolt Brüsszelnek az olasz költségvetés helyzete miatt. Továbbá nem örülnek annak, hogy ilyen sok munkavállalási engedélyt ad a migránsoknak.

Cas Mudde a Georgia Egyetemről arra számít, hogy a szélsőjobb jól szerepel az urnáknál, de a belső megosztottsága folytán továbbra is marad a margón. De hogy miként alakulnak az erőviszonyok, abba jócskán beleszólhat Orbán is.

 

Guardian

 

Ne a szavazópolgárokat vádold az európai szélsőjobb felemelkedéséért, hanem azokat a pártokat, amelyek a politikai középen koppintják a szélsőségeseket. Erre figyelmeztet Matthijs Rooduijn, az Amszterdami Egyetem politológia professzora. Abból indul ki, hogy a mostani választásokon a radikálisok 20 %-ot érnek el, vagyis megnégyszerezik az eredményüket a 90-es évek elejéhez képest.

Olyan, mintha egy hógolyó elindult volna a lejtőn és ahogy halad lefelé, egyre dagad és a végén lavina lesz belőle. A kezdő lökést az jelentette, hogy meggyengültek a társadalmi kötődések, így a szélsőjobb a hagyományos erőktől tudott elcsaklizni támogatókat. Főleg a leszakadó rétegekből. Fontos tényező lett idővel a bevándorlás is.

Ezek a pártok, hogy megszabaduljanak fasiszta gyökereiktől és demokratikus legitimációt szerezzenek, ráálltak a populizmusra. Megszabadultak legretrográdabb elemeiktől. Valójában azonban egy cseppet sem mérséklődtek, csupán a homlokzat lett más. A toborzáshoz jól jött neki a közösségi háló.

De jócskán besegítettek nekik a nagy pártok, amelyek átvették a szélsőjobb egy sor témáját. Ezzel azonban a vetélytárs híveinek számát növelték, mert sokan az eredetit választották az utánzat helyett. Így most úgy áll, hogy hamarosan az USA-ban és a franciáknál is olyan elnök kerülhet hatalomra, aki mögött ott áll a szélsőség.

Ha az ilyen erők diktálják a show-t, akkor abból az lesz, mint amit Magyarország példája mutat: lebontják a liberális demokráciát. Hogy mit lehet tenni ellene? Egyrészt szakadatlanul bírálni kell az irányzatot. Másrészt ki kell állni az olyan értékek mellett, mint a kölcsönös türelem, a sokszínűség, az egyéni jogok, a fékek és ellensúlyok, a hatalom elszámoltathatósága. Végül pedig széles körű felvilágosító munkára van szükség, el kell ítélni azokat, akik fenyegetik a jogállamot.

 

 

 

2024. június 5.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Roncspártderbi

Hagyjuk a mindig előhúzható demokrácia maszlagot az elvi meggyőződésről, a színes politikai palettáról. Egy mind zsarnokibb, >

Tovább

Orbán a volt lengyel miniszterhelyettes menedékjogával provokálja Tuskot

A Bizottság szóvivője úgy foglalt állást, hogy bármely uniós állam csak egészen rendkívüli esetekben nyújthat menedéket >

Tovább

Orbán gyakorlatilag felvásárolta Kárpátalján a magyarokat

A kárpátaljai magyarok a Fidesz-politika játékszerévé váltak, Ukrajna korlátozza a kisebbségek nyelvhasználati jogát, Orbán viszont eszközként >

Tovább

Közeleg az EU számára az igazság pillanata Ukrajnában

A tárgyalások eredménye „mini München” lehet, és az csak felhívás volna Moszkvának az újabb támadásra. Erre >

Tovább

A merénylet megváltoztathatja a háború menetét?

Hogy az ukrán titkosszolgálat merész akcióval eltakarította az útból az orosz vegyi fegyverfőnököt, az megváltoztathatja a >

Tovább

A kancellár beszéde pontosan mutatja, miért bukott meg

A német kancellár ugyan elvesztette a bizalmi szavazást, ahogy várta, ám az ez alkalomból mondott beszéde >

Tovább

A világ nem tudta megmenteni Szíriát, most hagynia kell megválasztania a jövőjét

Simon Tisdal véli így a Guardianben. A külpolitikai szakíró sajnálattal állapítja meg, hogy a beavatkozás Izrael >

Tovább

Raszputyin Romániában

Mint ahogy az erdélyi magyar politika, vagy legalábbis számos itteni magyar értelmiségi is most ébredhetett rá, >

Tovább

Amikor a diktatúrák összeomlanak

Hans Rauscher úgy látja Asszad csúfos vége után, hogy a diktatúrák nem tartanak örökké, egy csapásra >

Tovább

Maradjon inkább Orbán Viktor?

Találgatás helyett inkább kérdezek: csak nem Magyar Péternek van igaza, és a régi ellenzék összejátszik a >

Tovább

Oroszország gyengébb, mint ahogy gondolnánk

Fareed Zakaria úgy véli így a Washington Postban, hiszen Asszad Putyin értékes vazallusa volt, az orosz >

Tovább

Fennáll a veszély, hogy Közép-Európa gazdasága megsínyli Trump politikáját

Erre figyelmeztet a Standard & Poor’s jelentése, amely a térség keleti felének szuverén adósság besorolásával foglalkozik. >

Tovább