Ma Mária, Adrienn névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Meg kell tanulni az 1939-es leckét Putyin megfékezésében
Az észt kormányfő a The Timesban arra szólította fel a NATO-szövetségeseket, hogy vállalják: a következő három évben GDP-jük egy százalékának megfelelő hadfelszerelést adnak Ukrajnának, mert enélkül nem lehet megfordítani a helyzetet a fronton. Észtország a maga részéről már meghozta ezt a határozatot, ami évente jó 100 millió dollárt jelent. Kallas azzal érvelt egy tallinni biztonsági konferencián, hogy ha többiek is követik a példát, akkor az ukránok győzni tudnak. Mert harcolnak, életeket áldoznak, a nyugattól csupán anyagi támogatást kérnek. Ezt pedig meg kell adni nekik, mert 1938-39 tanulsága az, hogy ha valahol sikeres az agresszió, akkor másutt is számítani kell rá. A balti államok attól félnek, hogy Moszkva nyugat felé fordul, ha sikert arat ukrán földön. Ugyanakkor a három országnak további áldozatokra kell felkészítenie saját népét. Merthogy létveszély fenyeget. Ugyanakkor igyekeznek fenntartani a bizakodó üzleti hangulatot. Az észt politikus bírálta azokat az országokat, amelyek nem teljesítették vállalásaikat. Mint mondta, ígéretekkel nem lehet életeket menteni, légvédelemmel viszont igen. Hírszerzési források úgy becsülik, hogy Oroszország 2-4 év alatt gatyába rázhatja hadseregét, ha, mondjuk, tűzszünet jön létre Kijevvel. Európának viszont 12 év kell, hogy megszervezze saját védelmét, ha Amerika kivonul a földrészről. Kallas arról is beszélt, hogy a Kreml fegyverként használja a migrációt és az emberi jogokat. Sok millió ukrán kerekedhet fel, ha az oroszok tönkreteszik az erőműveket és a távfűtő hálózatot. Viszont már most súlyos szabotázscselekmények történnek Nyugaton katonai létesítmények, illetve a polgári infrastruktúra ellen. Emigráns oroszokat vernek és ölnek meg, továbbá hazahurcolják őket. Az észt miniszterelnök szerint az üzenet az: sehol nem vagy biztonságban, mindenütt utolérünk. Ugyanakkor mivel Nyugat-Európából az elmúlt években kisöpörték az orosz kémhálózat jelentős részét, Moszkva kénytelen a piszkos munkára piti bűnözőket bevetni, képzett ügynökök helyett. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje.
The Times
Putyin állandó háborúskodásra, a folyamatos mozgósítás állapotára állítja át Oroszországot – írja a legutóbbi személycserék kapcsán Mark Galeotti, az elismert orosz-szakértő. Az új védelmi miniszter ezt meg is erősítette, amikor kijelentette, hogy össze kell olvasztani a polgári, illetve a katonai termelést, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy mindent a hadsereg igényeinek rendelnek alá.
Azon kívül azon van, hogy a csatatéren szerzett tapasztalatok innovációkban hasznosuljanak. Eddig ugyanis főként fronton harcoló katonák találtak ki új dolgokat, de most már a legfelső szinten is feladat a műszaki újítás. Bjelouszov további sarkalatos teendője a korrupció visszaszorítása. A katonai főügyész úgy becsüli, hogy a fegyveres erők beszerzési alapjainak 40 %-át idáig elsikkasztották.
A jelek arra utalnak, hogy a Kreml hosszadalmas állóháborúra rendezkedik be, de nagyon úgy néz ki, hogy igazából az jön vissza, ami a Szovjetunióban volt: militarizált tervgazdaság, egypártrendszerrel. A háború arra jó, hogy igazolja a gazdaság fokozott állami ellenőrzését, ami egyben azt jelenti, hogy Putyin kliensei és vazallusai többet lophatnak.
Továbbá szentesíti a kritikus hangok erőteljesebb elnyomását, valamint alibiként szolgál, hogy a hatalom miért nem tartja be az ígéreteit. Az államfő pontosan tudja, hogy a Nyugat erőfölényben van, viszont mestere annak, hogy a küzdelmet olyan területekre irányítsa, ahol ő van előnyben. Vagyis az új birodalom nem más, mint egy militarizált, autokrata állam, amely politikai, diplomáciai és gazdasági hadviselést folytat a Nyugat ellen, még úgy is, hogy közben próbálja megtörni az ellenállást Ukrajnában.
Bloomberg
Niall Ferguson szerint Biden megteheti, hogy kivásárolja magát a 2. hidegháborúból, azaz pénzzel elintézi, hogy mások vívják meg helyette a küzdelmet. Ezt a taktikát már a britek is alkalmazták Napoleon ellen, így nem kellett csapatokat hadrendbe állítaniuk.
A Harvard Egyetem tekintélyes skót történésze úgy gondolja, hogy napjainkban már zajlik az újabb hidegháború, és a világ egyre inkább közelebb kerül a tajvani válsághoz, amely nagyjából olyan veszélyes lesz, mint amikor 1962-ben majdnem nukleáris háború tört ki Kuba miatt.
Vannak persze lényeges ellenérvek, így az, hogy az amerikai-kínai viszony ma messze nem olyan rossz, mint egykor az USA és a Szovjetunió kapcsolata. Viszont az új tengely, Kína, Oroszország, Irán és Észak-Korea, sok tekintetben nagyobb fenyegetést jelent, mint annak idején a német-olasz-japán hármas. Vagy amikor az első hidegháború kezdetén az oroszok Pekinggel és más kommunista államokkal szövetkeztek.
Egyelőre azonban Washington azt csinálja, hogy pénzt és fegyvereket küld Ukrajnának, Izraelnek és Tajvannak, abban bízva, hogy azok fel tudják tartóztatni az ellenséget, nem kell e célból amerikai katonákat mozgósítani.
De ennek megvannak a korlátai, hiszen pl. Biden képtelen rávenni Netanjahut arra, hogy ne öljön palesztin civileket Gázában. De ugyanez látszik Ukrajnában is, ahol az amerikai segély felfüggesztése után újraéledtek az orosz győzelmi remények. Ráadásul Európa sokkal nagyobb anyagi támogatást nyújt, ezért Kijev ma már nem hallgat úgy a Fehér Házra, mint a háború első két évében.
Biden azt hangoztatja, hogy minden segítséget megad az ukránoknak, ám az üzemanyag ára nem emelkedhet a választás évében. Bődületes hiba ez az amerikai politika részéről. Hiszen felbátorította az orosz elnököt, aki most azt hiszi, hogy viszonylag rövid időn belül nyerhet. Pedig jó két éve még hajlandó lett volna tárgyalni a békéről és már a kompromisszum is kirajzolódott. Ám most már elenyésző az esélye, mindaddig, amíg Putyin azt gondolja, hogy felülkerekedhet, mivel az USA hamar kifullad.
Neue Zürcher Zeitung
A távozó szlovák elnök asszony próbál békét teremteni az országban, ám egyre fogy az ideje, hiszen egy hónap múlva megválik tisztségétől. A liberális, Európa-barát Caputová éveken át igyekezett véget vetni az ország gyűlöletteli megosztottságának. Hogy Ficót meg akarták ölni, az csak ront a helyzeten.
Az államfő pont akkor lép le a színről, amikor minden eddiginél nagyobb szükség lenne rá. A politikai légkör évek óta mérgezett az 5 és fél milliós Szlovákiában. A merénylet magas labda Kalinak belügyminiszter, az ügyvezető kormányfő számára, hogy támadja a vitatott koalíció összes bírálóját. A politikus már jelezte, hogy a merénylet hatására fel akarja gyorsítani az állam tekintélyuralmi átalakítását, az orbáni Magyarország mintájára.
FAZ
Svédországban a trollgyárak körül kirobbant botrány azt igazolja: nem sikerült megszelídíteni a populistákat, hiába kötött megállapodást a kisebbségi kormány a Svéddemokratákkal, hogy az kívülről támogatja. A hatalom csupán a demagógok túsza lett ily módon. Kiderült ugyanis, hogy felszínen ugyan nem volt semmi gond, ám a jobboldali populisták a közösségi médiában névtelenül gyűlöletet és dezinformációt terjesztettek, megvetéssel nyilatkoztak saját politikai szövetségeseikről, uszítottak ellenük. Bűnözőknek állították be a migránsokat.
Idáig 23 ilyen fórumról tudni, valószínűleg azonban sokkal több is van. Hallatlanul népszerűnek bizonyultak, anyagaikra az év első három hónapjában 27 millióan kattintottak rá. Következmények azonban a nyilvánvaló kormányválság ellenére sem igen várhatóak, mert a hatalom a Svéddemokratáktól függ. A tempót ők diktálják, pl. a bevándorlás kérdésében, de minden kormányzati felelősség nélkül.
A párt a szélsőjobbról indult, habár az utóbbi időkben igyekszik polgárinak látszani. Hogy lelepleződtek a trollgyárak, arra a legklasszikusabb jobboldali-populista forgatókönyv utasításainak megfelelően reagált: esze ágában sem volt bevallani a hibáját, inkább az ellenfeleket csépelte. Fake news-t emlegetett, Trump sem csinálta volna különbül. De megteheti, amíg gyakorlatilag kormányon van.
Következő cikk: Az elnök halála és hatalmi harc
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Hogyan kezelni a kemény-jobbos fenyegetést
Az Economist kommentárja úgy véli: mivel Európában egyre több helyen győznek a szélsőségesek, mind nehezebb mérsékelt >
Putyin bosszúja
A Guardian vezércikke úgy ítéli meg: elején nagy volt a lelkesedés Ukrajnában a kurszki betörés miatt, >
Miért gyűlölik a fasiszták az egyetemeket
Orbán Viktor fényképével illusztrálja a Guardian a Yale Egyetem egyik filozófia professzorának cikkét, amely arról szól: >
Trump komoly veszélyben van Harris miatt
Ezért azután még többet hazudik, vádaskodik, és hihetetlen szinten megszeg minden szabályt. A dráma az számára, >
Orbán 200 millió eurós kudarca
Orbán Viktor bakot lőtt, amikor nem hajtotta végre menekült-ügyben az Európai Bíróság ítéleteit, ezért kormányának most >
Szerbia harcolni akar a nyugati sajtó „hazugságai” ellen
Szerbia ellenkampányt kíván indítani, mert úgy ítéli meg, hogy teljesen érdemtelenül rossz a sajtója nyugaton. Vučić >
Németország teljesen ismeretlen vizek felé hajózik
Fontos, de nem sorsdöntő választás zajlott Türingiában és Szászországban, ám a kemény jobboldal veszélyes területre sodorja >
A kelet-német földrengés
A Wall Street Journal szerkesztőségi cikke politikai földrengésként értékeli a két keletnémet tartományi választás eredményét, kiemelve, >
A demokrácia beleütközik a saját korlátaiba
Ezt írja mai, baljós türingiai és szászországi választás előtt Jens Schneider, a Süddeutsche Zeitung hírigazgatója. Ám >
A világ jövője attól függ, mit gondol néhány ezer pennsylvaniai választó arról, ki tudja-e fizetni a számlát a zöldségesnél
Timothy Garton Ash oxfordi professzor, aki már jó ideje a tengerentúlon igyekszik kideríteni, milyen eredmény várható >
Az ukránok zseniális katonai húzása megváltoztathatja a háború kimenetelét
Az Egyesült Államok európai erőinek korábbi főparancsnoka szerint az ukránok zseniális katonai műveletbe kezdtek Kurszknál, megváltoztatják >
Orbánnak az utóbbi idők legszorosabb választási versenyére kell felkészülni
A magyar miniszterelnöknek megint nem sikerül elérnie a növekedési célt, pedig két év múlva várhatóan az >