Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint a szolidaritás hiánya), hanem az, aki azt mondja, ne is menj orvoshoz, ha halálos beteg vagy, itt ez a kék kenőcs, ha nem használ, itt ez a piros... Lehet kísérletezni, amíg el nem fogynak a színek. A NER nem Magyarország ellensége. A NER Magyarország maga. Egy elrákosodott, végstádiumos test, amelynek leggusztustalanabb tünetei a politikusok. De csak tünetei, nem a betegség gyökerei. Azok ugyanis mi vagyunk. Bálint Natália:
Amíg SPONTÁN nem áll le a tömegközlekedés, a posta, az oktatás, amíg nem lesznek országos sztrájkok, nem vonulnak DÜHÖS tömegek MAGUKTÓL az utcára, addig a hatalom röhög a markába, mert nincs mitől tartania. Éppen ezért építették ki a mélyállamot, és építették le a szakszervezeteket.
Tök jó a polgári Woodstock alapgondolata, de a szelíd értelmiségiektől nem lehet forradalmat várni. Márpedig a NER leváltásához forradalom kell. Nem, nem erőszakos, nem véres. A forradalom elsősorban tudati kéne legyen, paradigmaváltással kéne kezdődjön, de hát tippeljük meg, hányan értik ma Magyarországon, mit jelent a paradigma? Ez nem az utcán, és nem felszólításra fog működni, hanem a konyhaasztalnál, amire odacsapnak egyszerre, egymástól függetlenül milliók, mert elegük van, és kilépnek a lakásukból (már akinek van), de előbb a komfortzónájukból.
Ez soha nem fog megtörténni, mert ehhez polgári öntudat kéne, nem pedig jobbágymentalitás. Az ország nem kétszázezer, de nem is négyszázezer ember, és nem Budapest. Az ország 80%-ban a vidék, benne milliónyi, nyomorgó kisemberrel, akik nem is tudják, hogy nyomorognak, erről gondoskodik a propaganda. Nekik nem mond semmit egy brit focicsapat szurkolóinak zenéje, pláne angolul. Őket többnyire Kis Grófó meg Győzike éri el. Vannak persze zárványok, ők szenvednek is rendesen, tudom, jómagam is egy gyöpös kisvárosból származom, a családom pedig jelenleg falun él, hasonlóan sok ismerősömhöz, barátomhoz, akik annak reményében költöztek csendes falvakba, hogy ott békére, biztonságra lelnek. Tévedtek.
A forradalom nem felülről vezérelt, a forradalom vezetőit pedig tömeg emeli ki, önmagából. Ami nem ilyen, az nem forradalom. A demonstráció egy csodálatos közösségi élmény, emeli az endorfin-, a szerotonin- és az oxitocinszintet, ami jót tesz az egészségnek. A remény pedig olyan illúzió, amely napokra lendületet adhat, egyúttal függőséget is okoz, ezért szembenézéssel lemondani róla pokoli fájdalmat jelent.
De amíg nem mondjuk ki, hogy a rendszer ALAPJAIBAN szorul lebontásra, mert a megreformálás, vagyis a renoválás már nem elég, és az alapot az egyén képviseli, annak mentalitása, annak öntudata, nincs értelme elemezni. Mert a szabadság nyelvén beszélni olyanokkal felesleges, akik nem beszélnek a szabadság nyelvén.
Ahogy szúette, korhadt farönkökre nem lehet erős téglaházat építeni, úgy nem lehet meghunyászkodó jobbágyokból öntudatos, polgári Magyarországot létrehozni. A habarcs a kohézióban a nemzeti minimum lenne, de ahogy mondani szokás, erre nem mutatkozik igény.
Nem véletlenül hátrált ki a polgári Magyarország ötlete mögül a Fidesz, elvégre a hatalom megtartásához a nacionalista lózungok előnyösebbek, mint a polgári eszmeiség, amelynek záloga a műveltség, a közügyek iránti, kritikus érdeklődés, és a hatalomtól független egzisztencia, amely által nem kell félnünk kinyitni a szánkat. Ehhez meg tanulni kell, kulturálódni, ami önmagában veszélyes bármilyen hatalomra.
Na hát ezért nem lesz Magyarországon soha gyökeres változás, és ez nem Magyar Péter bűne vagy érdeme. Ez teljesen független tőle. Mi ezer éve ugyanabban a trágyalében tapicskolunk, forradalmainkat egytől egyig leverték, ha volt is néha strukturális változásnak tűnő történelmi esemény, az mind kívülről jött, nagyhatalmak döntése eredménye volt, nem a faluvégi parasztbácsi kaszájának kiegyenesítéséből, de még csak nem is az úri középosztály kezdeményeinek vagy "csökevényeinek" döntése szülte.
Lehet itt mocskolni, szidni, anyázni, személyeskedni, kiröhögni, mert azok, akik gyengék szembenézni a fentiek logikájával, nem fognak mást tenni, így redukálják a kognitív disszonanciát. És amint fentebb szó volt róla, a remény függőséget okoz, egyfajta drog, ami elfedi a valóságot. Márpedig a drogokról lemondani, és a valóságot érdemben meggyógyítani csak nagyon erős emberek képesek. A többieknek marad a remény mint drog, a bizalom, a hit és a törekvés helyett.
Persze ki lehet ezt úgy is forgatni, hogy Bálint Natália ledrogosozott kétszázezer embert, ez is egy könnyű elutasítása a valóságnak. Vagy meg lehet érteni, hogy nem a tömeg változtatja meg az egyént, hanem az egyén az egészet, és amíg a mindennapi döntéseinkben, választásainkban, egyéni határállításainkban, személyiségfejlesztésünkben nem vagyunk önreflexívek és tudatosak, addig itt nincs miről beszélni, addig marad az, ami volt!
Amíg a reménytől mint drogtól megrészegülten tátjuk szánkat, amelybe a remény könnye ömlik szemeinkből, és amíg nincs KONKRÉT cselekvési terv az EGYÉNT mint a társadalom építőkövét illetően, az EGYÉN részéről, amíg nem értjük meg, hogy a felelősségvállalással, a kényelmes illúziókról és a csodavárásról való lemondással kezdődik a változás, amíg mástól várjuk, hogy "fogjuk meg, és vidd", addig nem kell csodálkozni, hogy aki teheti, aki ezt felismeri, és azt is, hogy elenyésző kisebbségben van, inkább odébbáll, hogy konzerválja magát, ne menjen tönkre, ne őrlődjön fel egy olyan társadalomban, ahol a remény mint drog a reménytelenség alternatívája, nem pedig a változásra való törekvés.
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint a szolidaritás hiánya), hanem az, aki azt mondja, ne is menj orvoshoz, ha halálos beteg vagy, itt ez a kék kenőcs, ha nem használ, itt ez a piros... Lehet kísérletezni, amíg el nem fogynak a színek. A NER nem Magyarország ellensége. A NER Magyarország maga. Egy elrákosodott, végstádiumos test, amelynek leggusztustalanabb tünetei a politikusok. De csak tünetei, nem a betegség gyökerei. Azok ugyanis mi vagyunk.
Következő cikk: Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Putyin nem csak a Nyugatot próbálja figyelmeztetni
Az hangsebességnél gyorsabb rakéta kilövésével Putyin nem csupán a Nyugatot próbálta figyelmeztetni, hanem saját népének is >
A gyűlölet mint hiány
Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >
Mi van, ha bukik?
Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >
Az EU bővítése és Oroszország
Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >
Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus
Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >
Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként
Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >
Hogyan készül Orbán a választásra
Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >
Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége
Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >
Biden döntését Putyin meg fogja torolni
Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >
Rövid út vezethet keletre
Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >
Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek
Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >
A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot
Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >