2024. szeptember 8. vasárnap
Ma Mária, Adrienn névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Nemzetközi sajtószemle

Válaszúthoz érkezett a német kancellár

Válaszúthoz érkezett a német kancellár

Vagy küld rakétákat Ukrajnának, vagy azzal a váddal kénytelen szembenézni, hogy megbékíti Oroszországot – mutat rá Paul Taylor, az Európa Barátai nevű kutatóintézet vezető munkatársa a Guardianban. Amikor Scholz nem hajlandó Taurus cirkálórakétákat adni Kijevnek, hiába sürgetik a nyugati szövetségesek, valószínűleg azt reméli, hogy a történelem ismétli önmagát, hiszen elődjének, Schrödernek jó 20 éve bejött, hogy sem csapatokkal, sem pénzzel nem volt hajlandó támogatni az iraki inváziót. A politikus népszerűsége a béka feneke alatt, a hármas koalíció az egyik válságból a másikba tántorog, és a kormányfő igyekszik tömegtámogatást szerezni, amikor visszautasítja Kijev segélykérését. Pedig a harceszköz alighanem megfordítaná a háború menetét. A szociáldemokraták persze félnek, hogy a fegyveres viszály átterjed a Nyugatra is és Németország szintén belekeveredik. A párt igyekszik visszaszerezni a munkások és a fiatalok támogatását, de a „békepártiság” megnehezíti a zöldek és a liberálisok számára a szövetség fenntartását. Ezért egyre valószínűbb, hogy a másik kettő inkább a kereszténydemokratákkal áll össze a jövő évi választás után. Scholzra még visszaüthet, ha az ukránok vesztenek, mert nem jutottak hozzá a Taurusokhoz. Az SDP-nek el kell döntenie, hogy a demokrácia, az emberi jogok és a nemzetközi jog a fontos neki, vagy az, hogy megbékítse Moszkvát. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Euractiv

 

Az új szlovák kormány újra akarja szabályozni a civil szervezetek működését, de a terv éles ellenállást váltott ki, mivel a korlátozások nagyon emlékeztetnek arra, amivel korábban Orbán Viktor próbálkozott. Ficóék reformjának lényege, hogy azok az NGO-k, amelyek évi 5 ezer eurónál nagyobb támogatást kapnak a határon túlról, a jövő évtől kötelesek lennének feltüntetni: külföldi segítséggel működnek.

Sőt, a kormányszövetség felvetette, hogy akár tiltsák be azt a csoportot, amely nem hajlandó magát alávetni a készülő jogszabály módosításnak. A nem profit alapon működő nem kormányzati szervezeteket összefogó kamara úgy foglalt állást, hogy el kell vetni az indítványt, mivel az sérti a nemzeti és az európai jogot is.

Egy szlovák szakértő úgy véli, hogy az elképzelés többé-kevésbé egybeesik azzal, mint amivel 7 évvel ezelőtt a Fidesz kísérletezett, ám kénytelen volt meghátrálni, mivel rákényszerítette a Bizottság, illetve az Európai Bíróság. A Nyílt Társadalom Alapítvány helyi igazgatója pedig úgy látja, hogy az eredeti modell, az volt, amit Oroszország léptetett életbe, még 2012-ben.

 

The Times

 

Az olasz szólásszabadságot féltik mindazok, akik hallani sem akarnak arról, hogy Meloni egyik szövetségese megszerezné az ország 2. legnagyobb hírügynökségét. A média érdekképviseletek attól félnek, hogy arrafelé is magyar állapotok alakulnak ki a sajtóban.

Az AGI-t a koalíció egyik törvényhozási képviselője, Antonio Angelucci, a dúsgazdag szenátor akarja megvenni. Már az övé az Il Tempo, az Il Giornale, valamint a Libero - mindhárom újság a kormányszövetség dicséretét zengi. Ráadásul a hatalom már bekebelezte a közrádiót, illetve tévét.

Az egyik újságíró szövetség főtitkára úgy ítéli meg, hogy ha így megy tovább, a kormány olyan mértékben ellenőrzi a médiát, ahogy azt a Fidesz csinálja Magyarországon. A hírügynökség tulajdonosa egyébként az ENI energiaszolgáltató, az pedig a pénzügyi tárca alá tartozik. A minisztert a Liga delegálta, Angelucci szintén ennek a pártnak a tagja, így aligha ütközik különösebb nehézségbe, hogy egymás között nyélbe üssék az ügyletet.

A baloldali újság, a La Repubblica egyik szerkesztője úgy értékelte, hogy az elképzelés támadás a sajtószabadság ellen. Amit Meloni a külpolitikában csinál, az rendben van, de amit odahaza művel, az erősen emlékeztet Magyarországra.

 

FAZ

 

Már az olasz elnök is bekapcsolódott, hogy rendeződjön annak a szélsőbalos tanárnőnek a sorsa, akit jó egy éve, Budapesten vettek őrizetbe, mivel állítólag egy hasonszőrű német csoport tagjaival közösen életveszélyesen megsebesítettek több feltételezett neonácit a Kitörés napján. A vizsgálati fogság körülményei az asszony szerint elviselhetetlenek, de a bíróság elutasította, hogy házi őrizetbe helyezzék, és közben nyomkövetőt szereljenek a lábára, illetve letegyenek jó 40 ezer euró biztosítékot érte. Az ítélet szerint fennáll a szökés veszélye.

Ha elmarasztalják, akár 24 évet is kaphat. A legközelebbi tárgyalás május 24-én lesz. Az olasz kormány azt közölte: mindent megtesz, hogy a nőt átszállítsák Olaszországba és ott házi őrizetben lehessen.

 

Die Presse

 

A Szabadságpárt orbanizálni, illetve trumpizálni igyekszik Ausztriát, a többi párt feladata, hogy megakadályozza az FPÖ ismételt hatalomra jutását. Ezt fejti ki vendégkommentárjában Sieglinde Rosenberger, a Bécsi Egyetem politológia tanára, aki többedmagával mozgalmat kezdeményezett, hogy a többi párt ne lépjen szövetségre Kickllel és társaival.

Onnan indít, hogy a szélsőjobb jön fel egész Európában. Az osztrák párt pedig kifejezetten példaképnek tekinti Orbán Viktort. Merthogy a politikus elfoglalja az állami és társadalmi intézményeket, a földrészen pedig blokkolja Brüsszelt, illetve Putyin szekerét tolja a háborúban.

Ugyanakkor az FPÖ egyáltalán nem titkolja, mire készül. Milyen szabadságjogokat és véleményeket tűr meg, mit gondol az emberi méltóságról, illetve jogokról. Szóval senki se lepődjön majd meg. A jobboldali populisták és az autokraták elsősorban az igazságszolgáltatásra, a közmédiára, a sajtóra, az ellenzékre, valamint az emberi jogokra csapnak le. Mindenhová a saját embereiket rakják, elég megnézni Magyarországot, korábban Lengyelországot, most pedig Szlovákiát.

De nem szükségszerű, hogy Ausztria orbanizálódjon, illetve trumpizálódjon. Ennek érdekében a pártoknak ki kell nyilvánítaniuk, hogy nem lépnek koalícióra a Szabadságpárttal. Továbbá vállalniuk kell, hogy fontolóra veszik minden olyan kormányszövetség lehetőségét, amiben nincs benne az FPÖ. El kell érniuk, hogy a szélsőjobb ne kerülhessen be a kormányzati közép mezőjébe.

 

Washington Post

 

Még maradt valami élet a török demokráciában – hangsúlyozza az Erdogan által elszenvedett súlyos választási vereség után a vezércikk. Ám azt kérdésesnek tartja, hogy az elnök veszi-e az adást, mert bőven belefér, hogy még nagyobb elnyomással reagál a kudarcra. A győztes, Imamoglu úgy értékelte, hogy vége a demokrácia lebomlásának, de bárcsak ilyen egyszerű volna.

Maga az államfő önvizsgálatot ígért és csak remélni lehet, hogy ez a nyitást, a demokratikus intézmények helyreállítását, a cenzúra eltörlését, valamint a több száz politikai fogoly és újságíró elengedését jelenti. A politikus két évtizeden át egyre több hatalmat halmozott fel, birodalmi módon irányította országát. De a Nyugat elnézte neki, mivel Törökország stratégiai helyzete kulcsfontosságú.

A polgárok azonban alighanem megelégelték a siralmas gazdasági helyzetet, de a fokozódó tekintélyelvűséget is. Erdogan már elárulta, hogy fél Imamoglutól. Viszont hogy tényleg megáll-e a demokrácia visszacsúszása, az teljesen nyitott. A válasz azon múlik, hogy az államfő hajlandó-e meghallgatni a szavazópolgárok egyértelmű üzenetét.

 

The Times

 

A szerkesztőségnek az a véleménye, hogy a NATO-ra nagyobb szükség van, mint idáig bármikor és a szövetség jól teszi, hogy készül a bizonytalan jövőre, miután nem biztos, hogy az USA sokáig szavatolja Európa biztonságát. De ettől még folytatni kell Ukrajna támogatását, bár Orbán Viktor nyíltan szembehelyezkedik az anyagi kötelezettségvállalással. Trump pedig arra utalt, hogy osztja ezt a véleményt, amikor a múlt hónapban fogadta a magyar politikust.

A volt elnöknek egy valamiben azonban bizonyosan igaza volt: az európai szövetségesek ne gondolják azt, hogy Amerika az örökkévalóságig boldogan állja az európai biztonság súlyos terheit. Úgyhogy a katonai szövetség részben éppen ezért igyekszik úgy bebiztosítani Kijev megsegítését, hogy abba Trump akkor se szólhasson bele, ha netán nyer.

Amikor ennyire bizonytalanok a politikai viszonyok, a háborúra készülő NATO meghozhatja a békét. Ám jelenleg a nyugati szabadságot a kimerült ukrán katonák védelmezik a fronton. Közülük sokan soha többé nem fognak hazatérni. Ehhez képest az az áldozat, amit a szervezet tagjainak kellene meghozniuk szinte semmiség. Ennélfogva ne is vitatkozzunk a költségeken.

 

Die Welt

 

Egy francia szakértő szerint Putyin keresi a lehetőségét, hogy megütközhessen a Nyugattal, amibe a katonai összecsapás is beleértendő, ha nyer Ukrajnában és Amerikában Trump kerül hatalomra. Michel Duclos, aki diplomata volt, és akinek a háború után már az apjai is dolgozott a moszkvai nagykövetségen, úgy véli, ez esetben az orosz elnök szívesen kipróbálja, mennyire működik a gyakorlatban a NATO kölcsönös segítségnyújtási klauzulája. Főként a Baltikumban.

De nem jobb a helyzet akkor sem, ha vereséget szenved a háborúban, mert akkor meg revansizmusból támadna, amilyen gyorsan csak lehet. Ennek egyik eszköze azonban lehet a kíber hadviselés is. Az elemző, aki jelenleg a Montaigne Intézet szaktanácsadója, sürgeti, hogy Európa végre fogja fel: a Kreml hosszú távra tervezi a konfrontációt a Nyugattal és ebben az öreg kontinens a gyenge láncszemet alkotja.

Az orosz gazdaság ugyanakkor jól átvészelte a szankciókat, mert gyorsan át tudta irányítani keletre, illetve délre a szénhidrogének exportját. De ezt nem tudja sokáig folytatni, ha sokáig nem jut hozzá a nyugati technológiához. Persze ettől még nem omlik össze a gazdasága. Viszont súlyos gondot jelent, hogy egyre kevesebb gyerek születik, ugyanakkor jelentős az agyelszívás. Így nehéz dinamikus fejlődést produkálni.

A következő 10-15 évben ugyanakkor aligha valószínű rendszerváltás, a szilovikok szilárdan őrzik uralmukat. Persze egy idő után felmerül az utódlás kérdése, de az várhatóan néhány családon belül dől el. Ám az új vezér is valószínűleg a jelenlegi irányt folytatja, bár ez nem 100 %.

Ugyanakkor alapvető, hogy egyre jobban összefonódik az orosz és a kínai gazdaság, párhuzamosan pedig zajlik a politikai közeledés is. Ez azért fontos, mert Peking is készül az összecsapásra a Nyugattal, így fontos számára Moszkva támogatása. Ellenkező irányban Kína leginkább a szankciók kijátszása miatt fontos Putyinnak.  

 

FAZ

 

Az olasz Liga vezére bejelentette, hogy párt felmondja a hét éve kötött együttműködési megállapodást az orosz elnök pártjával. Salvini akkoriban azzal érvelt az egyezség mellett, hogy tiszteletben kell tartani az orosz választók akaratát, tehát Putyin az ország legitim vezetője. Ám most úgy értékelte, hogy a háború semmissé tette a szerződést. Mellesleg az egyezmény semmiféle gyakorlati kezdeményezést nem eredményezett az eltelt időszakban. Salviniék ugyanakkor megszavaztak minden javaslatot az olasz parlamentben Ukrajna támogatására.

 

Guardian

 

Válaszúthoz érkezett a német kancellár, mert vagy küld rakétákat Ukrajnának, vagy azzal a váddal kénytelen szembenézni, hogy megbékíti Oroszországot – mutat rá Paul Taylor, az Európa Barátai nevű kutatóintézet vezető munkatársa. Amikor Scholz nem hajlandó Taurus cirkálórakétákat adni Kijevnek, hiába sürgetik a nyugati szövetségesek, valószínűleg azt reméli, hogy a történelem ismétli önmagát, hiszen elődjének, Schrödernek jó 20 éve bejött, hogy sem csapatokkal, sem pénzzel nem volt hajlandó támogatni az iraki inváziót.

A politikus népszerűsége a béka feneke alatt, a hármas koalíció az egyik válságból a másikba tántorog, és a kormányfő igyekszik tömegtámogatást szerezni, amikor visszautasítja Kijev segélykérését. Pedig a harceszköz alighanem megfordítaná a háború menetét. A szociáldemokraták persze félnek, hogy a fegyveres viszály átterjed a Nyugatra is és Németország szintén belekeveredik.

A párt igyekszik visszaszerezni a munkások és a fiatalok támogatását, de a „békepártiság” megnehezíti a zöldek és a liberálisok számára a szövetség fenntartását. Ezért egyre valószínűbb, hogy a másik kettő inkább a kereszténydemokratákkal áll össze a jövő évi választás után. Scholzra még visszaüthet, ha az ukránok vesztenek, mert nem jutottak hozzá a Taurusokhoz.

Az SDP-nek el kell döntenie, hogy a demokrácia, az emberi jogok és a nemzetközi jog a fontos neki, vagy az, hogy megbékítse Moszkvát.

 

Daily Telegraph

 

Hát, nem egy nagy szám– írja az új orosz cirkálórakétáról Tom Sharpe, akinek a brit haditengerészet több hajójának egykori parancsnokaként a légelhárítás volt a szakterülete. Pedig Putyin csodafegverként harangozta be a Zirconokat, ám a brit szakértő szerint a modell több sebből vérzik. Szóval nagyobb a füstje, mint a lángja. Elvileg hiperszonikus, vagyis képes a hangsebesség ötszörösénél gyorsabban haladni.

Állítólag ezer kilométert tud megtenni, de ezt elemzők kétségbe vonják. Mint ahogy azt is, hogy ilyen rövid idő, mindössze 9 év alatt ki lehetett fejleszteni – minden kudarc nélkül! Ráadásul a maximális sebességet feltételezhetőleg csak akkor éri el, amikor igen magasan halad, a földfelszín közelében kénytelen fékezni, viszont akkor már korántsem annyira veszedelmes.

Szóval kár volna Moszkvának annyira büszkének lennie rá. Hiszen az amerikai Patriotok valószínűleg le tudják szedni. De az USA flottájának vannak azoknál sokkal hatékonyabb elhárító rakétái is, az SM-ek. Emellett a Zirconok körül repülés közben ionizált plazma képződik, vagyis nem kaphat semmilyen adatot a célpontról. Ily módon viszont nulla az esélye, hogy ki tud lőni egy mozgó célt. A rakéta valószínűleg ezért lassít le a becsapódás előtt. Azaz a cirkálórakéta minden, csak nem csodafegyver.

 

The Times

 

Habár Izraelt október 7-én gyakorlatilag lerohanták a Hamász barbárjai, a katonai válaszcsapás lehetőségei korlátozottak. A Netanjahu-kabinet igyekszik helyreállítani az elrettentést, amihez le kell rombolnia a terrorcsoport infrastruktúráját, de neki kell támadnia a milícia iráni támogatóinak is – mutat rá a lap külpolitikai elemzője, Roger Boyes.

Mivel a zsidó állam tagadja, hogy volna atomfegyvere, Teherán viszont azt állítja, hogy nem kíván ilyen tömegpusztító fegyvert építeni, Amerika ugyanakkor nem szeretne atomviszályba keveredni az Iszlám Köztársasággal, Izraelnek más utat kell keresnie.

Azzal, hogy kilőtte az iráni Forradalmi Gárda libanoni parancsnokát, gyakorlatilag felkérte az ajatollákat keringőre. Ám számolt a válság eszkalációjával, valójában azt szeretné, ha az iráni fél ledobná az álarcát és megmutatná, hogy Szíria és Libanon úgy táncol, ahogy Teherán fütyül. Azaz bizonyítaná az USA-nak, hogy nem a palesztin nép, hanem a Hamász-bábot mozgató Iránnal harcol. 

Izraelnek mozgósítania kellene, mert várható, hogy új front nyílik Libanon felől. Ám bedöntheti a koalíciót, ha behívják az ultraortodox vallási iskolák, a jesivák diákjait. Ahhoz, hogy megfelelő döntést lehessen hozni, hiteles politikai vezetésre, továbbá nyílt vitára van szükség, mármint hogy miért és kiért harcol az ország.

2024. április 4.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Hogyan kezelni a kemény-jobbos fenyegetést

Az Economist kommentárja úgy véli: mivel Európában egyre több helyen győznek a szélsőségesek, mind nehezebb mérsékelt >

Tovább

Putyin bosszúja

A Guardian vezércikke úgy ítéli meg: elején nagy volt a lelkesedés Ukrajnában a kurszki betörés miatt, >

Tovább

Miért gyűlölik a fasiszták az egyetemeket

Orbán Viktor fényképével illusztrálja a Guardian a Yale Egyetem egyik filozófia professzorának cikkét, amely arról szól: >

Tovább

Trump komoly veszélyben van Harris miatt

Ezért azután még többet hazudik, vádaskodik, és hihetetlen szinten megszeg minden szabályt. A dráma az számára, >

Tovább

Orbán 200 millió eurós kudarca

Orbán Viktor bakot lőtt, amikor nem hajtotta végre menekült-ügyben az Európai Bíróság ítéleteit, ezért kormányának most >

Tovább

Szerbia harcolni akar a nyugati sajtó „hazugságai” ellen

Szerbia ellenkampányt kíván indítani, mert úgy ítéli meg, hogy teljesen érdemtelenül rossz a sajtója nyugaton. Vučić >

Tovább

Németország teljesen ismeretlen vizek felé hajózik

Fontos, de nem sorsdöntő választás zajlott Türingiában és Szászországban, ám a kemény jobboldal veszélyes területre sodorja >

Tovább

A kelet-német földrengés

A Wall Street Journal szerkesztőségi cikke politikai földrengésként értékeli a két keletnémet tartományi választás eredményét, kiemelve, >

Tovább

A demokrácia beleütközik a saját korlátaiba

Ezt írja mai, baljós türingiai és szászországi választás előtt Jens Schneider, a Süddeutsche Zeitung hírigazgatója. Ám >

Tovább

A világ jövője attól függ, mit gondol néhány ezer pennsylvaniai választó arról, ki tudja-e fizetni a számlát a zöldségesnél

Timothy Garton Ash oxfordi professzor, aki már jó ideje a tengerentúlon igyekszik kideríteni, milyen eredmény várható >

Tovább

Az ukránok zseniális katonai húzása megváltoztathatja a háború kimenetelét

Az Egyesült Államok európai erőinek korábbi főparancsnoka szerint az ukránok zseniális katonai műveletbe kezdtek Kurszknál, megváltoztatják >

Tovább

Orbánnak az utóbbi idők legszorosabb választási versenyére kell felkészülni

A magyar miniszterelnöknek megint nem sikerül elérnie a növekedési célt, pedig két év múlva várhatóan az >

Tovább