Ma Ármin, Pálma, Izidor névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
1944. március 19. - az Auschwitzba vezető út
Eheti kommentárjában a Der Standardban Paul Lendvai azt idézi fel Magyarország náci megszállásának évfordulóján, hogy 80 éve kiderült, miként veszhet semmibe egy ország egyetlen napon, illetve milyen tanulságok vonhatóak le belőle – máig hatóan. A hitleri csapatok a kiugrás megakadályozására, illetve a „zsidó kérdés” végleges megoldására vonultak be és nem ütköztek semmilyen ellenállásba. A zsidók előtte sokáig védettséget élveztek magyar földön, ám sehol másutt nem végeztek velük ilyen gyorsan és brutálisan, mint március 15. után a magyaroknál. Túlélőként úgy gondolja, nagyon is igaz, amit egykor Jean Améry mondott: zsidónak lenni, azt jelenti, hogy a jövőben is valóságosnak kell tekinteni a „végső megoldás” lehetőségét. Hogy bármikor megtörténhet olyasmi, amit nem lehet előre látni, azt jól mutatja a Hamász borzalmas öldöklése, illetve a gázai következmények, amelyek a palesztinokat is sújtják. Hogy világszerte tüntetések vannak a terrorcsoport és a palesztin lakosság mellett, amit leplezetlen antiszemitizmus kísér, egy szót sem vesztegetve október 7. áldozataira, nos, az 8 évtized után is előhívja, miként reagált annak idején Európa a holokausztra: Majdnem hatmillió ember kiirtása nem viselte meg az európai nemzetek lelkét. Akárcsak akkor, most is túlsúlyban van a közöny. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Neue Kronen Zeitung
A vezércikk teljesen érthetőnek tartja, hogy a magyar példa nyomán az osztrák gazdaság fél, nehogy ősszel a Szabadságpárt kerüljön hatalomra a választáson. Ausztriában persze kicsit elsikkadt, mit művelnek a magyar hatóságok pl. a Sparral, olyannyira, hogy a holding egy sor vagyonelemét külföldre menekíti, nehogy Magyarországon kisajátítsák azokat.
Orbán Viktor ugyanis zaklatja az ágazatot, hatalmas különadót vetett ki a kereskedelmi hálózatokra. A piac 2. legjelentősebb szereplője ezért Brüsszelhez fordult segítségért. Az eset rávilágít, hogy a befektetők nem, mondjuk, az új munkamodellektől, hanem a politikai kockázatoktól tartanak leginkább.
És hát az FPÖ vezére szívesen nevezi példaképének a magyar politikust. Az osztrák gazdaság még nem árulta el, mit gondol arról, hogy Kicklből kancellár lehet. De óriási a nyugtalanság, hogy alatta a beruházási légkör pont ugyanolyan szeszélyes lehet, mint a magyaroknál. Egy névtelenséget kérő vállalkozó úgy fogalmazott, hogy a megbízhatóság vonzza a befektetőket, ám minden árt nekik, ami radikális.
Libération
Az Európai Parlament 34 baloldali képviselője nyílt levélben követeli, hogy a magyar hatóságok haladéktalanul engedjék szabadon azt az olasz antifasiszta aktivistát, akit jó egy éve Budapesten, a Kitörés napján, politikai erőszak vádjával vettek őrizetbe. Az aláírók egyben elítélik, hogy a börtönben embertelen körülmények között tartják fogva a 39 éves tanárnőt.
Az üzenet rámutat, hogy annak idején már a letartóztatás is nagy felháborodást váltott ki, ráadásul a vádlottat a múlt hónapban kéz- és lábbilincsben vezették elő a tárgyalásra, noha ezt az uniós előírások tiltják. Ilaria Salis tagadja, hogy szélsőséges szervezet tagja volna, illetve hogy neonácikra támadt rá. Az apja arról számolt be, hogy a lányával állat módjára bánnak, ráadásul a rács mögött patkányok és poloskák vannak.
Hiányos az élelmezés és nem adnak meg minden szükséges higiéniai cikket. Emellett a nő hat és fél hónapon keresztül nem találkozhatott a családjával, illetve a szeretteivel. 24 évnyi szabadságvesztés fenyegeti, miközben ügyvédje, Magyar György azt mondja, hogy semmiféle kézzelfogható bizonyíték nincs ellene.
FAZ
Melonit újfasisztának kiáltották ki, de most már Biden is dicséri. A maga pragmatizmusával nagyobb mértékbe változtatja meg Európát, mint a magyar és lengyel jobboldali populisták. Igen jó benyomást kelt a legfőbb kül- és biztonságpolitikai kérdésekben elfoglalt következetes álláspontjával – jelenti Rómából Mathias Rüb.
Egyértelműen Ukrajna, illetve Izrael oldalán áll. Felmondta az Új Selyemút-egyezményt Kínával. A migrációt illetően az együttműködésre és nem az ütközésre helyezi a hangsúlyt Brüsszellel szemben.
Ha minden igaz, az Olaszország Fivérei, illetve a politikus által irányított Konzervatívok és Reformerek-frakció nagy szavazatnyereséget könyvelhet el a júniusi EP-választáson. Már most is az új jobboldal vezetője, aki viszi előre a jobbos fordulatot. De magyar és lengyel szövetségeseivel ellentétben nem megy 180 fokban szembe az Unióval. Nem fenyegetőzik kilépéssel, gyakorlatias eszközökkel dolgozik azon, hogy az ő javára módosuljanak az erőviszonyok a földrészen.
A Meloni-hatás már most is érződik, pl. kevesebb migránst osztanak el, több figyelmet szentelnek a külső határvédelemre. Visszafogják a woke ideológiát és többet mernek beszélni a nemzetről és a hagyományról. Ha pedig Trump visszaköltözik a Fehér Házba, a kontinensen senki sem lesz olyan kedvező helyzetben, mint az olasz miniszterelnök, hogy legalább a legrosszabbat megakadályozza a transz-atlanti kapcsolatokban.
Die Welt
Növekszik az autokrata irányítás alatt álló országok száma – derül ki a Bertelsmann-alapítvány jelentéséből, amely két évenként méri fel a demokrácia állapotát a világban. Eszerint a vizsgált 137 ország közül 63 demokratikus, ellenben 74 tekintélyuralmi. Ennyire rossz 20 éve nem volt az arány.
Az autoriter rendszerekben csupán korlátozottan lehetséges a politikai részvétel, már ha egyáltalán. Ami jellemző: az elnyomás, a hatalom összpontosítása, az ellenőrző intézmények kikapcsolása, a szűk elit körében meghozott döntések. A legrosszabb állapotok olyan helyeken vannak, mint Oroszország, Kína pedig az egypártrendszert abszolutikus monokráciává építi át.
A hiányos demokráciában is csökken a demokratikus mozgástér, lásd Magyarországot. Szerbiában a korlátozzák a kormányt bíráló szervezetek tevékenységét. Ugyanebbe a kategóriába tartozik Albánia, Románia és Ukrajna is. De akad jó példa: Lengyelország, hiszen a lakosság leváltotta a tekintélyuralmi erőket.
A demokrácia védelme szempontjából fontos a civil társadalom ellenálló képessége. De az utcán jelentkező nyomásnak a siker érdekében társulnia kell intézményes ellenőrzéssel, ideértve az igazságszolgáltatást, a parlamentet, valamint a sajtót. Szorosan összefügg egymással a demokrácia minősége, illetve a jó kormányzás.
Washington Post
A szerkesztőségi állásfoglalás óva inti a republikánus honatyákat attól, hogy felszámolják azt az állami ügynökséget, amely mindössze 61 millió dolláros évi költségvetéssel és 125 emberrel küzd a hatalmas orosz és kínai dezinformációs kampány ellen. Jellemzőnek nevezi, hogy Moszkva évente 1,5, Peking pedig 7 milliárd dollárt költ a „demokrácia elleni rejtett háború” céljára.
Az amerikai ellenzék azonban azt hiszi, tévesen, hogy az említett hivatal a konzervatív hangokat igyekszik elhallgattatni odahaza, noha az már leleplezett egy sor orosz manipulációs kísérletet külföldön. Pl. amikor Moszkva azt állította, hogy ukrán földön, amerikai pénzből biológiai fegyverekkel kísérleteznek. De azt is nyilvánosságra hozta, hogy az oroszok miként próbálják megdolgozni a közvéleményt Afrikában és Latin-Amerikában.
Ha az amerikai ellenzék kicsinálja a nemzetközi médiaháború tengerentúli ellenintézményét, akkor fontos eszköztől fosztja meg az Egyesült Államokat a szívekért és a lelkekért folyó világméretű küzdelemben. Azokat jutalmazza meg ily módon, akik a hazugságokat szállítják.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Elváltak haragos útjaik
A rezsim félreérthetetlenül, pont úgy viszonyul Magyar Péterhez, ahogy üldöző az üldözötthöz, miközben Gyurcsány Ferenc, aki >
Orbán ügynökei kémkedtek Ukrajnában?
Az ukrán vádakból az rajzolódik ki, hogy a magyar katonai hírszerzés a többi közt fel akarta >
A politikai újonc Magyar Péter véget vet Orbán bűvhatásának
Tavaly február óta rakétasebességgel tör előre a Tisza elnöke – állapítja meg a svájci közmédiában, az >
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >