Ma Izidor névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Putyin felteszi a pontot az i-re: megsemmisítő győzelmet arat a háborúban – remegnek Európa alapjai
Így értékeli a helyzetet kommentárjában Daniel Hannan, volt EP-képviselő. Emlékeztet arra, hogy fiaskónak bizonyult az ukrán ellenoffenzíva, a NATO olyasmit él át, mint egykor Amerika és Nagy-Britannia a szuezi válság során.
A kezdeményezés átment Moszkva kezébe, a rakéták Kijevet lövik. Nem véletlenül mondta azt Zelenszkij felesége a BBC-nek, hogy az ország halálos veszélyben van. Most az ukránoknak kell beásniuk magukat a front teljes hosszúságában, mert a katonai technológia nem a támadónak kedvez. Az orosz nép rettenetes árat fog fizetni azért, hogy a gazdaság haditermelésre állt át. Putyin hossszú szenvedésre és éhezésre ítélte muzsikjait ezzel a döntéssel. Ám egyelőre bejött a trükk. Ukrán áttörés nélkül lépett át a télbe. De tanult korábbi hibáiból, jól megerősítette állásait. Most már csak ki kell tartania még 12 hónapon át, mert még ha netán nem is választják meg Trumpot, a republikánusok a háború ellen fordultak a törvényhozásban. Nem véletlen, hogy az orosz elnök kibújt a csigaházából és elment két semleges közel-keleti diktatúrába. Ám nem kizárt, hogy valakik megkérték Szaúd-Arábiát, puhatolja ki a béketárgyalások lehetőségét. Ha ez így van, akkor az akkora katasztrófa a nyugati demokráciák számára, mint egykor Szuez volt. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Neue Zürcher Zeitung
Orbán hosszú távú stratégiával köti össze az ukrán támogatás blokádját, azonban olyan helyzetben van a pókerjátszmában, hogy jóformán csak nyerhet. Ez a véleménye Ivo Mijnssennek, a svájci lap közép-európai tudósítójának. Emlékeztet arra, hogy az európai vezetők udvarolnak a miniszterelnöknek, nehogy az eheti csúcs katasztrófával végződjön. Közben azonban a magyar fél egyrészt kíméletlen, másrészt ösztönös geopolitikai jelzéseket küld több irányban is.
A kormányfőnek nagy adottsága van ahhoz, hogy országa a tényleges súlyánál magasabb kategóriában mérkőzzön a nemzetközi porondon. Évek óta kihasználja az egyhangú döntéshozatal elvét, hogy maximális előnyöket csikarjon ki.
Most már Zelenszkij is kopogtat nála: hírek szerint szó van a kétoldalú tárgyalásról. Ám Budapest idáig nem adta be a derekát. A magyarok kerek-perec megmondják: egy ilyen, viszonylag szegény államnak nem érdeke, hogy egy még rászorultabb ország csatlakozzon, mert elvinné a felzárkózási és agráralapok javát. Azon kívül, ha az EU következetes kíván lenni, fel kellene venni a nyugat-balkáni jelentkezőket, valamint Moldovát is.
Az aggodalmak nem csupán magyar részről jelentkeznek, ám a többiek csendben csinálják, Orbán viszont nyíltan szembemegy Brüsszellel, aminek egyaránt vannak kül- és belpolitikai okai. A stratégái meg vannak győződve arról, hogy a nyugati hegemónia középtávon kifutó modell, és az országnak egy olyan régióban kell helytállnia, amelyben különféle hatalmak versengenek a befolyásért. Ezért alapvető a jó viszony Kínával és az oroszokkal.
A nyugati beruházókat vonzó feltételekkel köti magához. Szüksége van sok és olcsó energiára a gazdasági tervekhez, ám épp emiatt nagy a függés Moszkvától. Ezért nem érdeke, hogy határozottan kiálljon Kijev mellett.
A megalkuvó irányvonalnak van más hozadéka is. Mindig ki tud harcolni engedményeket az EU-ban. Ugyanakkor ugyanazt hangoztatja, mint a nyugati jobboldal: a belső negatív vonások, korrupció, oligarchák, stb. miatt nem szabad segíteni az ukránokat.
A reálpolitikát igencsak érző populista már a háború kezdete óta azzal számol, hogy a Nyugat előbb-utóbb belefárad a viszályba. Saját híveinek viszont úgy adja el az otthoni gazdasági problémákat, hogy azok egytől egyik a szankciók következményei.
Ám a blokáddal célba veszi a visszatartott uniós forrásokat is. Úgy tűnik, hogy Brüsszel hajlamos a kilátásba helyezett vétót a pénzekért vívott hazardírozás részének tekinteni. Mivel a politikusnak nagyon kell a pénz, nem kizárt, hogy beszünteti az akadékoskodást.
De jobb, ha a Bizottság nem vesz mérget rá, mivel először is nagyon is valósak az árkok a két fél világnézete között. Másfelől ha sikeres a revolverezés, akkor jó esély van rá, hogy legközelebb megint bevetik.
The Times
A vezércikk egyetért abban az uniós ügyekért felelős ukrán miniszterelnök-helyettessel, hogy az eheti uniós állam- és kormányfői találkozó létfontosságú lesz országa szempontjából. Hiszen megy a vita az 50 milliárd eurós segélycsomagról, illetve Magyarország nem támogatja az ország EU-s csatlakozását sem. Miközben Amerikában a politikai belviták miatt elakadt a Szenátusban a 60 milliárd dolláros támogatás.
Az európai erőfeszítéseket visszavetette Wilders győzelme, a német alkotmánybíróság döntése, miszerint a kormány nem csoportosíthat át tetszése szerint költségvetési tételeket, továbbá Orbán Viktor részéről az a jól kitapintható kívánság, hogy rátegye a kezét a befagyasztott uniós alapokra.
A jövő évi költségvetés alapján Kijevnek 41 milliárd dolláros külső forrásra lesz szüksége, és már egy-két hónapos késés is súlyos következményekkel járhat. Éppen akkor, amikor megfeneklett az ellenoffenzíva, az ENSZ a kemény emberáldozatokra és az infrastruktúrának okozott veszteségekre figyelmeztet, viszont Putyin kellőképpen magabiztosnak érzi magát, hogy ellátogasson az Emirátusokba és Szaúd-Arábiába.
Egy német kutató intézet azt állapította meg, hogy a háborús csömör kezd kisebb nyugati segítségben megnyilvánulni. A brit kormánynak azonban határozottnak kell maradnia Ukrajna kapcsán. Sürgetnie kell az USA-t, valamint az EU-t, hogy ők is legyenek változatlanul erősek. A küzdelem Európa szabadságáért folyik.
Daily Telegraph
Putyin felteszi a pontot az i-re: megsemmisítő győzelmet arat a háborúban – remegnek Európa alapjai. Így értékeli a helyzetet kommentárjában Daniel Hannan, volt EP-képviselő. Emlékeztet arra, hogy fiaskónak bizonyult az ukrán ellenoffenzíva, a NATO olyasmit él át, mint egykor Amerika és Nagy-Britannia a szuezi válság során.
A kezdeményezés átment Moszkva kezébe, a rakéták Kijevet lövik. Nem véletlenül mondta azt Zelenszkij felesége a BBC-nek, hogy az ország halálos veszélyben van. Most az ukránoknak kell beásniuk magukat a front teljes hosszúságában, mert a katonai technológia nem a támadónak kedvez.
Az orosz nép rettenetes árat fog fizetni azért, hogy a gazdaság haditermelésre állt át. Putyin hossszú szenvedésre és éhezésre ítélte muzsikjait ezzel a döntéssel. Ám egyelőre bejött a trükk. Ukrán áttörés nélkül lépett át a télbe. De tanult korábbi hibáiból, jól megerősítette állásait. Most már csak ki kell tartania még 12 hónapon át, mert még ha netán nem is választják meg Trumpot, a republikánusok a háború ellen fordultak a törvényhozásban.
Nem véletlen, hogy az orosz elnök kibújt a csigaházából és elment két semleges közel-keleti diktatúrába. Ám nem kizárt, hogy valakik megkérték Szaúd-Arábiát, puhatolja ki a béketárgyalások lehetőségét. Ha ez így van, akkor az akkora katasztrófa a nyugati demokráciák számára, mint egykor Szuez volt.
Bármiféle megállapodás, amely megjutalmazza a Kreml invázióját, azt jelzi a világ számára, hogy katonai szövetség képtelen megvédeni egy országot, noha annak érdekében a két vezető katonai hatalom, az USA és Nagy-Britannia fogott össze. A nyugat rendkívül súlyos presztizsveszteséget szenvedne, ideértve az olyan értékeket, mint a polgári szabadságjogok és a demokrácia. Újabb válsággócok alakulnak ki, mert felbátorodnak olyan rezsimek, amelyek a kisujjukat nem mozdították a liberális eszmékért. .
Még van kiút, ám ha Oroszország erővel meg tud tartani területeket, akkor a vesztes az egész 1945 utáni nemzetközi rend lesz. .
Der Standard
A Johns Hopkins Egyetem egyik neves politológia professzora súlyos gondnak nevezi, hogy a Nyugat válságkezelésre rendezkedett be Ukrajnában és nem kíván véget vetni a háborúnak. Eugene Finkel, aki ukrán földön látta meg a napvilágot és 13 évesen települt át családjával Izraelbe, azért tartja tragikusnak ezt a megközelítést, mert így továbbra is emberek halnak meg és a legtöbb menekült nem tér haza. Az ország nem épül újjá, viszont még erősebbnek érzik magukat a világ autokratái, Moszkvával és Pekinggel az élen.
Pont ezt akarja Putyin, mert számára már az győzelem, ha befagy a viszály. A legnagyobb árat persze az ukránok fizetik, de mintha az európai vezetők nem értenék, hogy országaik is szívóágra kerülnek. Az USA és szövetségesei nem szeretnék, ha az oroszok beszippantanák a szomszédos államot, ám Bidenék félnek, hogy mi lesz akkor, ha a Kreml egyértelműen veszít. Ezért válságkezelésre rendezkedtek be.
A helyzeten azonban csak az változtathat, ha Moszkva felhagy azzal, hogy saját részének állítsa be Ukrajnát. Nehéz lesz, de nem lehetetlen.
Mára az is kiderült, hogy a csodás ellenállás dacára Ukrajna küszködik a korrupcióval, a bürokráciával és a kegyencrendszerrel. Egyes területeken még mindig tetten lehet érni a szovjet mentalitást. De az uniós felvételnél a lényeg, hogy politikai döntés kell hozzá, ezért jó lenne, ha nem bújnának kifogások mögé azok a kormányok, amelyek a felvétel ellen ágálnak.
A Közel-Keletre áttérve biztosra veszi, hogy ha tehetné, a Hamász mindenkit lemészárolna Izraelben, nem csak a zsidókat. De a másik oldalon is vannak olyanok, akik a földdel tennék egyenlővé Gázát. Továbbá hogy a hadsereg számára másodlagos az emberéletek megóvása. Azt azonban nem mondaná, hogy a fegyveres erők háborús bűncselekményt követnek el, ásazaz ki kívánják irtani a palesztinokat.
Die Welt
Drágán megfizetett Nagy-Britannia a Brexitért. Az azóta eltelt 15 év egytől egyig ment a levesbe, legyen szó a bérekről, a termelékenységről vagy a beruházásokról. Más országok sokkal jobban állnak, mint a britek. Erre jutott a Resolution Foundation nevű agytröszt, amely a Gazdasági Teljesítmény Központja nevű kutató intézettel együtt több éven át vizsgálta a kilépés hatásait.
A középrétegek háztartási jövedelmét tekintve pl. Németország 20 %-kal előbbre tart. Különösen kirajzolódik a különbség a reálbéreknél. A britek tapodtat sem léptek előre 2007 óta ezen a területen. Sőt az átlagos kereseteket tekintve a mutató jelenleg 7 %-kal rosszabb értéket mutat, mint 15 évvel ezelőtt.
Csehül áll a brit gazdaság a beruházások arányát tekintve, csak a GDP 19 %-át költi ilyen célokra, amivel sereghajtó a G7-es államok sorában. Az ok a politikai-gazdasági bizonytalanság. De jelentkeznek annak a visszaütői is, hogy éveken át elhanyagolták az infrastruktúra fejlesztését. Nem büszkélkedhet a szakképzés sem, továbbá igen nagyok az egyenlőtlenségek az egyes társadalmi rétegek között. A gyatra növekedést elsősorban kis- és közepes bevétellel rendelkező családok érzik meg.
Az sem lendített éppenséggel a dolgokon, hogy sűrűn váltották egymást a kormányok. Bell azonban azt mondja, hogy nem szabad apátiába süllyedni, mert a nagy lemaradásban egy valami biztos: van mit behozni.
Következő cikk: Orbán, Európa zsarolója
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Egyesített erővel a nemzetközi jog ellen
Netanjahunak rengeteg dolga lenne otthon, mégis – és a Nemzetközi Büntető Bíróság (ICC) körözése ellenére – >
Orbán Viktor vörös szőnyeget terít Netanjahu lábai elé
Ugyanakkor Maya Sion, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora súlyos hibának tartja a látogatást. Mert azzal mindenekelőtt >
Szerbia katonai unióról álmodik Magyarországgal
A megfigyelők a két ország együttműködését aggodalommal szemlélik. Vučić és Orbán jó kapcsolatokat ápol Moszkvával. A >
Egy szokatlan barátság
A Budapestről, illetve Tel Avivból keltezett összeállítás szokatlan barátságnak nevezi Orbán és Netanjahu viszonyát, bár mint >
Vance grönlandi vendégszereplése erkölcsi szempontból téves, stratégiailag pedig katasztrofális
Timothy Snyder a Guardianben azt gondolja, hogy Vance kurta grönlandi vendégszereplése nem csupán erkölcsi szempontból volt >
Lázadnak a szerb és török fiatalok, a Nyugat sunyi módon hallgat
Paul Lendvai szerint ugyan a tömegek más és más okból fordultak szembe Ergogannal, illetve Vučić-tyal, de >
Netanjahu Budapesten
Szinte az egész világsajtó beszámol arról, hogy a Nemzetközi Büntető Bíróság letartóztatási parancsa ellenére a héten >
Az már fasizmus, ami most van Amerikában
Így értékeli a Die Zeitban a Yale Egyetem filozófusa, Jason Stanley, aki éppen ezért két professzor >
A hazafiság elve és gyakorlata
Aztán jött Magyar Péter. Ő ugyan senkit nem csábít el más pártoktól, sőt épp az ellenkezőjét >
A Signalgate bagatellizálása rosszabb mint maga a botrány
Hogy a Fehér Ház próbálja bagatellizálni a Signalgate-et, az rosszabb, mint az alapbotrány maga, hogy ti. >
Miért hirdeti Orbán a szerb nacionalizmust?
A magyar miniszterelnök igyekszik országát közép- és dél-európai regionális hatalomnak beállítani. Emellett az etno-nacionalista nézetek sem >
12 pontban az orosz–ukrán háborúról
„Még egy ilyen győzelem, és végképp elveszünk” – mondta állítólag az épeiroszi Pürrhosz király több mint >