2024. november 23. szombat
Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Nemzetközi sajtószemle

Izrael elvesztette a háború ellenőrzését

Izrael elvesztette a háború ellenőrzését

Minél tovább tart a tűzszünet, annál nagyobb lesz a nyomás Netanjahura, hogy folytassa az erőfeszítéseket a túszok kicserélése érdekében. Michael Clark szerint még az is belefér, hogy a zsidó állam alulmarad a viszályban. Pedig a hadsereg létszámát tekintve hússzoros fölényben van a Hamásszal szemben, de már nem ő diktálja az események menetét és ezt az ellenség rutinosan meglovagolja. Hiszen látja, hogy az izraeli vezetés enged az amerikai nyomásnak és egyelőre nem erőlteti a katonai célok elérését Ráadásul az is ordít, hogy az USA számára Katar jelenleg fontosabb partner a foglyok kiszabadítása érdekében. Persze ha visszanyeri szabadságát legalább 100 elhurcolt ember, az mérsékli a társadalom dühét a miniszterelnökkel szemben.   A fegyvernyugvás alatt az izraeli hadsereg készül a következő hadműveletre – akárcsak a Hamász, de utóbbi próbálja ellopni a segélyküldemények egy részét, ahogy szokta. Ám mivel a terroristák fogva tartanak vagy 20 amerikait is, Washingtont szintén sakkban tudják tartani és akadályozhatják az offenzíva újabb szakaszát. A 25 ezres milícia már elvesztette embereinek az egyötödét, de a többiek valószínűleg Gáza déli részén rejtőznek. Ám ahol kétmillió civil zsúfolódott össze, ott az izraeli fegyveres erőknek sokkal nehezebb lesz a dolguk, mint északon volt. Kénytelenek rögtönözni, annál is inkább, mert a politika a mai napig nem határozta meg, mi legyen a harcok után.

 

The Times
A brit fegyveres erők elemző intézetének egyik kutatója úgy értékeli, hogy Izrael elvesztette a háború ellenőrzését és minél tovább tart a tűzszünet, annál nagyobb lesz a nyomás Netanjahura, hogy folytassa az erőfeszítéseket a túszok kicserélése érdekében. Michael Clark szerint még az is belefér, hogy a zsidó állam alulmarad a viszályban.
Pedig a hadsereg létszámát tekintve hússzoros fölényben van a Hamásszal szemben, de már nem ő diktálja az események menetét és ezt az ellenség rutinosan meglovagolja. Hiszen látja, hogy az izraeli vezetés enged az amerikai nyomásnak és egyelőre nem erőlteti a katonai célok elérését
Ráadásul az is ordít, hogy az USA számára Katar jelenleg fontosabb partner a foglyok kiszabadítása érdekében. Persze ha visszanyeri szabadságát legalább 100 elhurcolt ember, az mérsékli a társadalom dühét a miniszterelnökkel szemben.  
A fegyvernyugvás alatt az izraeli hadsereg készül a következő hadműveletre – akárcsak a Hamász, de utóbbi próbálja ellopni a segélyküldemények egy részét, ahogy szokta. Ám mivel a terroristák fogva tartanak vagy 20 amerikait is, Washingtont szintén sakkban tudják tartani és akadályozhatják az offenzíva újabb szakaszát.
A 25 ezres milícia már elvesztette embereinek az egyötödét, de a többiek valószínűleg Gáza déli részén rejtőznek. Ám ahol kétmillió civil zsúfolódott össze, ott az izraeli fegyveres erőknek sokkal nehezebb lesz a dolguk, mint északon volt. Kénytelenek rögtönözni, annál is inkább, mert a politika a mai napig nem határozta meg, mi legyen a harcok után.
De a támadások felújítása várhatóan fokozza a nemzetközi felháborodást. Szomorú tény Izrael számára, hogy a háború több vonatkozásban is rossz irányban tart. És még nagyon messze van a Hamász felszámolásától. Sőt alighanem fennmarad a szervezet, mint ahogy katonáinak többsége is megússza.
Netanjahu számára viszont külső erők szabják meg a lépéseket. Elakadt a támadás, mert a világ azt gondolja, hogy tárgyalásokkal kell elérni a túszok elengedését, illetve enyhíteni a civilek sorsán. Az meg minden bizonnyal stratégiai hibának bizonyul, hogy a zsidó állam délre terelte a gázaiakat.
Lehetett volna másként is, ha a bombázásokat az elején célzottabban hajtják végre és a hadseregnek lett volna humanitárius terve, amikor benyomult az övezetbe.
https://www.thetimes.co.uk/article/after-51-days-israel-has-lost-control-of-the-war-d90f7tfx3
Washington Post
Fel van adva a lecke az izraeli hadseregnek, hogy miként folytassa a gázai offenzívát, ha véget ér a tűzszünet, úgy, hogy a világ ezúttal ne heves tiltakozással fogadja a fejleményt. A figyelem jelenleg arra irányul, hogy kiszabaduljon a mind a 100 asszony és gyerek – közölte David Ignatius-szal, a lap biztonságpolitikai szakértőjével egy jeruzsálemi illetékes. De azt már sokkal nehezebb lesz elérni, hogy a Hamász elengedje a több mint 100 civil férfit, illetve katonát. Ez pedig azt jelenti, hogy hamarosan várhatóan kiújulnak a harcok.
A már idézett forrás igen heves küzdelmekre számít, függetlenül attól, hogy a támadások felújítása miatt nagy lesz a nemzetközi felháborodás. Ám mind a fegyveres erők, mint a lakosság megvan győződve arról, hogy a terroristákat ki kell söpörni az övezetből. Csakhogy azok jól beásták magukat a föld alatt.
Északon még nem fejeződött be a tisztogatás, délen viszont jóformán még el sem kezdődött. Egy másik bennfentes elárulta, hogy az alagútrendszer sokkal korszerűbb, mint ahogy azt gondolták. Idáig 600 járatot romboltak le.
A következő offenzíva során alighanem jelentős csapásokat mérnek Dél-Gázában a milícia erődítményeire. Ám az izraeli vezetés abban bízik, hogy közben folyamatosan érkezhetnek a segélyküldemények és azok enyhítenek a bombázások súlyos képein.
De emellett arról is dönteni kell, hogy mi legyen a behívott 300 ezer tartalékossal, mert hiányuk megviseli a gazdaságot.
https://www.washingtonpost.com/opinions/2023/11/25/israel-gaza-war-hamas-ceasefire-next-phase/?itid=hp_opinions_p002_f002  
Guardian
 
https://www.theguardian.com/commentisfree/2023/nov/25/nuclear-tinderbox-kims-threats-put-north-korea-on-wrong-side-of-history
Az Egyesült Államoknak és Kínának közös érdeke, hogy megállítsa Ázsiában az egyre gyorsul atomfegyverkezési versenyt. A szerző, Simon Tisdall szerint a térségben leginkább Irán és Myanmar testesíti meg a retrográd erőket, azután ott van Oroszország, amely a régi dicsőséghez igyekszik visszanyúlni. Másutt Belarusz, Szíria, Nicaragua, Kambodzsa és Eritrea tartozik ebbe a kategóriába.  
Az a közös bennük, hogy tagadják az önrendelkezés alapvető jogát, mármint hogy az emberek beleszólhassanak, milyen társadalmat akarnak. Aljasságban azonban nemigen tudják felvenni a versenyt Észak-Koreával, amely a diktátor, Kim Dzsong-il személyes hitbizománya és kafkai homokozója. Olyan, mintha a Sötétség délben elevenedett volna meg Koestlertől.
Rendőrállam, megerősített büntetőtáborokkal, a polgárait arra ítéli, hogy némán szenvedjenek. Viszont egyre veszedelmesebb a nukleáris fegyvertára. Már olyan rakétákkal kísérletezik, amelyek elérik az USA-t. Gyorsan nő a konfrontáció veszélye.
Sokkal nagyobb fenyegetést jelent, mint az ukrán vagy a közel-keleti háború, illetve az amerikai-kínai versengés. Ráadásul Kim összeáll Moszkvával és Pekinggel, aminek stratégiai dimenziója van. A vezető arra teszi a tétjét, hogy Kínának sikerül felborítania a nemzetközi rendet és annak helyébe tekintélyelvű, az emberi jogoktól mentes viszonyok lépnek. Hszi nem csinál belőle titkot, hogy pontosan ez a célja.
Törekvése felhívás a keringőre a despota, illiberális és demokratikusan kétes rezsimek számára. Biden regionális szövetségesekkel igyekszik feltartóztatni a kínai nyomulást, amit a másik elnök paranoiásan vesz tudomásul. De Hszi kilengéseit, provokációit ő sem tudja hová tenni. Gyanakszik pl. az Oroszországgal kialakult katonai együttműködés miatt. No meg aggasztja a nukleáris biztonság is. Ily módon a Phenjan miatti félelmek még jót tehetnek az amerikai-kínai kapcsolatoknak.

The Times

 

A brit fegyveres erők elemző intézetének egyik kutatója úgy értékeli, hogy Izrael elvesztette a háború ellenőrzését és minél tovább tart a tűzszünet, annál nagyobb lesz a nyomás Netanjahura, hogy folytassa az erőfeszítéseket a túszok kicserélése érdekében. Michael Clark szerint még az is belefér, hogy a zsidó állam alulmarad a viszályban.

Pedig a hadsereg létszámát tekintve hússzoros fölényben van a Hamásszal szemben, de már nem ő diktálja az események menetét és ezt az ellenség rutinosan meglovagolja. Hiszen látja, hogy az izraeli vezetés enged az amerikai nyomásnak és egyelőre nem erőlteti a katonai célok elérését

Ráadásul az is ordít, hogy az USA számára Katar jelenleg fontosabb partner a foglyok kiszabadítása érdekében. Persze ha visszanyeri szabadságát legalább 100 elhurcolt ember, az mérsékli a társadalom dühét a miniszterelnökkel szemben.  

A fegyvernyugvás alatt az izraeli hadsereg készül a következő hadműveletre – akárcsak a Hamász, de utóbbi próbálja ellopni a segélyküldemények egy részét, ahogy szokta. Ám mivel a terroristák fogva tartanak vagy 20 amerikait is, Washingtont szintén sakkban tudják tartani és akadályozhatják az offenzíva újabb szakaszát.

A 25 ezres milícia már elvesztette embereinek az egyötödét, de a többiek valószínűleg Gáza déli részén rejtőznek. Ám ahol kétmillió civil zsúfolódott össze, ott az izraeli fegyveres erőknek sokkal nehezebb lesz a dolguk, mint északon volt. Kénytelenek rögtönözni, annál is inkább, mert a politika a mai napig nem határozta meg, mi legyen a harcok után.

De a támadások felújítása várhatóan fokozza a nemzetközi felháborodást. Szomorú tény Izrael számára, hogy a háború több vonatkozásban is rossz irányban tart. És még nagyon messze van a Hamász felszámolásától. Sőt alighanem fennmarad a szervezet, mint ahogy katonáinak többsége is megússza.

Netanjahu számára viszont külső erők szabják meg a lépéseket. Elakadt a támadás, mert a világ azt gondolja, hogy tárgyalásokkal kell elérni a túszok elengedését, illetve enyhíteni a civilek sorsán. Az meg minden bizonnyal stratégiai hibának bizonyul, hogy a zsidó állam délre terelte a gázaiakat.

Lehetett volna másként is, ha a bombázásokat az elején célzottabban hajtják végre és a hadseregnek lett volna humanitárius terve, amikor benyomult az övezetbe.

 

Washington Post

 

Fel van adva a lecke az izraeli hadseregnek, hogy miként folytassa a gázai offenzívát, ha véget ér a tűzszünet, úgy, hogy a világ ezúttal ne heves tiltakozással fogadja a fejleményt. A figyelem jelenleg arra irányul, hogy kiszabaduljon a mind a 100 asszony és gyerek – közölte David Ignatius-szal, a lap biztonságpolitikai szakértőjével egy jeruzsálemi illetékes. De azt már sokkal nehezebb lesz elérni, hogy a Hamász elengedje a több mint 100 civil férfit, illetve katonát. Ez pedig azt jelenti, hogy hamarosan várhatóan kiújulnak a harcok.

A már idézett forrás igen heves küzdelmekre számít, függetlenül attól, hogy a támadások felújítása miatt nagy lesz a nemzetközi felháborodás. Ám mind a fegyveres erők, mint a lakosság megvan győződve arról, hogy a terroristákat ki kell söpörni az övezetből. Csakhogy azok jól beásták magukat a föld alatt.

Északon még nem fejeződött be a tisztogatás, délen viszont jóformán még el sem kezdődött. Egy másik bennfentes elárulta, hogy az alagútrendszer sokkal korszerűbb, mint ahogy azt gondolták. Idáig 600 járatot romboltak le.

A következő offenzíva során alighanem jelentős csapásokat mérnek Dél-Gázában a milícia erődítményeire. Ám az izraeli vezetés abban bízik, hogy közben folyamatosan érkezhetnek a segélyküldemények és azok enyhítenek a bombázások súlyos képein.

De emellett arról is dönteni kell, hogy mi legyen a behívott 300 ezer tartalékossal, mert hiányuk megviseli a gazdaságot.

 

Guardian

 

Az Egyesült Államoknak és Kínának közös érdeke, hogy megállítsa Ázsiában az egyre gyorsul atomfegyverkezési versenyt. A szerző, Simon Tisdall szerint a térségben leginkább Irán és Myanmar testesíti meg a retrográd erőket, azután ott van Oroszország, amely a régi dicsőséghez igyekszik visszanyúlni. Másutt Belarusz, Szíria, Nicaragua, Kambodzsa és Eritrea tartozik ebbe a kategóriába.  

Az a közös bennük, hogy tagadják az önrendelkezés alapvető jogát, mármint hogy az emberek beleszólhassanak, milyen társadalmat akarnak. Aljasságban azonban nemigen tudják felvenni a versenyt Észak-Koreával, amely a diktátor, Kim Dzsong-il személyes hitbizománya és kafkai homokozója. Olyan, mintha a Sötétség délben elevenedett volna meg Koestlertől.

Rendőrállam, megerősített büntetőtáborokkal, a polgárait arra ítéli, hogy némán szenvedjenek. Viszont egyre veszedelmesebb a nukleáris fegyvertára. Már olyan rakétákkal kísérletezik, amelyek elérik az USA-t. Gyorsan nő a konfrontáció veszélye.

Sokkal nagyobb fenyegetést jelent, mint az ukrán vagy a közel-keleti háború, illetve az amerikai-kínai versengés. Ráadásul Kim összeáll Moszkvával és Pekinggel, aminek stratégiai dimenziója van. A vezető arra teszi a tétjét, hogy Kínának sikerül felborítania a nemzetközi rendet és annak helyébe tekintélyelvű, az emberi jogoktól mentes viszonyok lépnek. Hszi nem csinál belőle titkot, hogy pontosan ez a célja.

Törekvése felhívás a keringőre a despota, illiberális és demokratikusan kétes rezsimek számára. Biden regionális szövetségesekkel igyekszik feltartóztatni a kínai nyomulást, amit a másik elnök paranoiásan vesz tudomásul. De Hszi kilengéseit, provokációit ő sem tudja hová tenni. Gyanakszik pl. az Oroszországgal kialakult katonai együttműködés miatt. No meg aggasztja a nukleáris biztonság is. Ily módon a Phenjan miatti félelmek még jót tehetnek az amerikai-kínai kapcsolatoknak.

 

Szelestey Lajos

 

2023. november 27.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Putyin nem csak a Nyugatot próbálja figyelmeztetni

Az hangsebességnél gyorsabb rakéta kilövésével Putyin nem csupán a Nyugatot próbálta figyelmeztetni, hanem saját népének is >

Tovább

A gyűlölet mint hiány

Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >

Tovább

Mi van, ha bukik?

Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >

Tovább

Az EU bővítése és Oroszország

Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >

Tovább

Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus

Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >

Tovább

Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként

Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >

Tovább

Hogyan készül Orbán a választásra

Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >

Tovább

Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége

Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >

Tovább

Biden döntését Putyin meg fogja torolni

Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >

Tovább

Rövid út vezethet keletre

Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >

Tovább

Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek

Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >

Tovább

A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot

Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >

Tovább