Ma Ármin, Pálma, Izidor névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Legális bevándorlás bővítése hathatósabb határellenőrzéssel
Az Economist vezércikke azt emeli ki, hogy az EU kettős feladat előtt áll a migráció ügyében: egyfelől bővítenie kell a bevándorlás legális csatornáit, másrészt viszont a határellenőrzés szigorításával távol kell tartania a nem kívánatos jelentkezőket. Azaz fontos, hogy rendezett legyen a folyamat. Merthogy a fejlett államokban öregszik a munkaerőpiac, az utánpótláshoz máshonnan kell embereket importálni. És azt látni, hogy a migránsok csaknem háromnegyede dolgozik. Azt sürgetik, hogy a kormányok ellenőrizzék, kiket engednek be. Az EU-ban a 2021-et megelőző évtizedben 5 millióval csökkent a munkaképes korú népesség száma. A hiány pótlására jól jönne a külföldi munkáskéz, ám ehhez bejáratott, átlátható utak szükségesek. Először is legalább valamennyire rendet kellene tenni a menedékrendszerben. Gyorsan fel kellene dolgozni a kérelmeket – nincs rá észszerű ok, hogy ezt miért ne lehetne európai határain kívül elvégezni. Ugyanakkor gyorsabban vissza kellene küldeni azokat, akik nem maradhatnak. A migrációt soha nem lehet tökéletesen kezelni, de jobban igen. Ha az országok bizonyítják, hogy odafigyelnek a határokra, akkor lehetőséget teremtenek, hogy kicsit szélesebbre tárják a kapukat. És nem veszítsék el a választást olyanokkal szemben, akik teljesen felhúznák a függőhidat. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Euractiv
Szijjártó Péter arról beszélt a Bukarestben tartott gázkonferencián, hogy Magyarország elutasít minden politikai vagy ideológiai megközelítést az energiaellátás ügyében. A külügyminiszter kifejtette: a magyar gázstratégiát kizárólag az infrastruktúra határozza meg, vagyis, hogy hol van vezeték és hol nincsen. Mint mondta, földgázt nem lehet hátizsákban célba juttatni.
Szerinte Európának részben azért vannak gondjai ezen a területen, mivel ideológiát gyártott a kérdésből. Magyarország pedig beleütközik Brüsszel és más tagállamok akaratába, mivel azok nem hajlandóak kiépíteni a hálózatot, noha közben azt hangoztatják, hogy sok helyről kell beszerezni a gázt.
A magyarok vennének pl. Törökországtól, Azerbajdzsántól vagy Katartól, ám nem lehetséges, mert szűk keresztmetszetet jelentenek a meglévő csőrendszerek. Szijjártó kifogásolta, hogy a Bizottság nem finanszíroz új vezetékeket, mert azt mondja, hogy a földgáz előbb-utóbb úgyis kikerül energiaforrásként a kínálatból, ám ezzel ár a magyar és a román érdekeknek.
A román energiaügyi tárca vezetője sürgette, hogy a kelet-európai tagok tárgyaljanak határozottabban az EU-val, de elismerte, hogy a háború megteremtette a feltételeket az orosz gázfüggés megszüntetéséhez.
Economist
A vezércikk azt emeli ki, hogy az EU kettős feladat előtt áll a migráció ügyében: egyfelől bővítenie kell a bevándorlás legális csatornáit, másrészt viszont a határellenőrzés szigorításával távol kell tartania a nem kívánatos jelentkezőket. Azaz fontos, hogy rendezett legyen a folyamat.
Merthogy a fejlett államokban öregszik a munkaerőpiac, az utánpótláshoz máshonnan kell embereket importálni. És azt látni, hogy a migránsok csaknem háromnegyede dolgozik. Csak éppen némi pánikot tapasztalni az Atlanti-óceán mindkét oldalán. A közvélemény zúgolódik az egyre több illegális határátlépő miatt, politikusok pedig az ígérik, hogy bekeményítenek.
A gazdag államok vonzóak, mert békések, rendezettek és tehetősek. Csak éppen nagyon nehéz megszerezni náluk a tartózkodási engedélyt, ezért sokan inkább menekültnek adják ki magukat. Csakhogy a rendszert nem erre találták ki, és a kérdés idővel politikailag mérgező lett. A szavazópolgároknak elegük van a határokon tapasztalható felfordulásból. Azt sürgetik, hogy a kormányok ellenőrizzék, kiket engednek be.
Az EU-ban a 2021-et megelőző évtizedben 5 millióval csökkent a munkaképes korú népesség száma. A hiány pótlására jól jönne a külföldi munkáskéz, ám ehhez bejáratott, átlátható utak szükségesek. Először is legalább valamennyire rendet kellene tenni a menedékrendszerben.
Gyorsan fel kellene dolgozni a kérelmeket – nincs rá észszerű ok, hogy ezt miért ne lehetne európai határain kívül elvégezni. Ugyanakkor gyorsabban vissza kellene küldeni azokat, akik nem maradhatnak. A migrációt soha nem lehet tökéletesen kezelni, de jobban igen. Ha az országok bizonyítják, hogy odafigyelnek a határokra, akkor lehetőséget teremtenek, hogy kicsit szélesebbre tárják a kapukat. És nem veszítsék el a választást olyanokkal szemben, akik teljesen felhúznák a függőhidat.
Guardian
A szerkesztőség úgy értékeli a Bizottság ajánlását, miszerint meg kell kezdeni a csatlakozási párbeszédet Ukrajnával, hogy időbe telik, amíg létrejön az új Európa. Az helyes, hogy Brüsszel kezdeményezi a nyitást, hiszen az a szolidaritást tükrözi, éppen akkor, amikor a figyelmet elvonja Gáza. Ám az út hosszúnak és göröngyösnek ígérkezik.
Kijev hatalmas árat fizet, amiért 10 éve kinyilvánította a Majdanon, hogy Európához óhajt tartozni. Ezért a hamarosan megnyíló tárgyalások fontos jelképes pillanatot jelentenek, miközben ennyire lesújtó a valóság. Csakhogy az indítvány elfogadását nem lehet kész ténynek venni, mivel ott van Orbán Viktor, aki az invázió után következetesen aláásta az EU egységét. A kárpátaljai magyarokkal szembeni állítólagos diszkriminációra hivatkozva azzal fenyegetőzik, hogy megakasztja a folyamatot.
De ha mégis meglesz a ratifikálás, akkor is kemény dió lesz a tagság elnyerése. Az Uniónak nincs különösen elképzelése, miként lehetne megoldani a feladatot, pedig az akadályok jelentősek. Nem tudni pl. miként működhet 35-36 taggal hatékonyan a szervezet, ha kulcskérésekben marad a jelenlegi, egyhangú döntéshozatali mechanizmus.
Aztán ott van a pénz: egy sor sokkal szegényebb ország belépését nehéz lesz elfogadtatni a nettó kedvezményezett államokban. A hatalmas ukrán mezőgazdaság pedig próbára teszi a közös agrárpolitikát. Az sem világos, miként lehet jóváhagyatni a messzire ható változásokat.
Ezek közül a legfőbb, hogy milyen biztonsági garanciákat lehet adni Ukrajnának, hiszen az valószínűleg nem kerül be a NATO-ba. A dilemmát nem lehet sokáig kerülgetni, főként mert bejöhet a fenyegetés, mármint, hogy Trump újra elnök lesz. Putyin brutális agressziója folytán elkerülhetetlen az új Európa megteremtése, de még nincs meg hozzá az új geopolitikai stratégia.
Economist
A lap szakértői a nyílt forrásból rendelkezésre álló műholdas felvételek alapján arra jutottak, hogy lassan véget ér az ukrán ellentámadás. A fronton patthelyzet állt be, egyik fél sem tudott jelentős területeket elfoglalni, de nem is vesztett sok embert.
Nagy harcok vannak délen Robotine és Tokmak környékén, a város visszahódítását az ukrán tábornokok minimális célként jelölték meg. Kijevi források szerint mivel kisebb gyalogsági egységek hajtják végre az akciókat, azaz nem vetnek be jelentős páncélos erőt, ezek a hadműveletek a téli, csapadékos időben, felázott talajon is mehetnek tovább. Viszont gátat szab, hogy nincs elég lőszer.
A másik jelentős arcvonal Avgyijivkánál, Donyeck közelében folyik, ahol az oroszok hiába próbálják meg elfoglalni a megerősített várost, noha három oldalról is körbeveszik. A harmadik fő harci övezet a keleti Herszon. Ott az ukránoknak sikerült hídfőállást létesíteniük a Dnyipro déli oldalán, így át tudtak juttatni nehézfegyverzetet a folyó túlsó partjára.
Ukrajna javára legyen mondva, hogy lassan haladnak, ezért nem áldoztak sok embert, nem úgy, mint az oroszok a háború elején. Kijev megmutatja, hogy nyugati segítséggel képes kemény küzdelemre. Az adatok azonban azt tanúsítják, hogy hosszú háborúskodásra kell felkészülni.
FAZ
A török elnök saját magát fokozza le mellékszereplővé a közel-keleti válságban, mert a Hamász mellé állt, noha szeretne az iszlám világ vezetője lenni. Friderike Böge, a konzervatív újság ankarai tudósítója rámutat, hogy Brüsszel és Törökország között már a Hamász rajtaütése előtt sem volt valami fényes a viszony. De legalább óvatos jelek utaltak a közeledésre.
Ám ennek vége, mivel az elnök felszabadítási szervezetnek nevezte a terrorcsoportot. Ezzel azonban nem csupán Európa felé szigetelte el magát. Jellemző, hogy nem volt hajlandó találkozni a térségben ingázó amerikai külügyminiszterrel. Arra hivatkozott, hogy annak nem Erdogan a rangbéli partnere, ám ez nem akadályozta meg az államfőt abban, hogy nem sokkal korábban tárgyaljon az iráni diplomácia első emberével. Aki halálra dicsérte, amiért támogatja a Hamászt.
Izrael megítélése ügyében azonban ritka egységet tapasztalni a parlamentben, mint ahogy a közvéleményben is. Általános a vélemény, hogy a zsidó állam háborús bűnöket követ el, népirtást folytat Gázában. De nem jobb az USA megítélése sem, amiért az segíti Netanjahut. A török intézmények sorra hívnak fel bojkottra Izrael ellen.
Ám Erdogan nem szeretne minden hidat felégetni, mert változatlanul szerepet szán magának a nemzetközi színtéren. Irán viszont elszántan dolgozik azon, hogy senki se higgye: a politikus őszintén pártolja a Hamászt.
Következő cikk: Economist: Riasztóan jók Trump újraválasztási esélyei
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Elváltak haragos útjaik
A rezsim félreérthetetlenül, pont úgy viszonyul Magyar Péterhez, ahogy üldöző az üldözötthöz, miközben Gyurcsány Ferenc, aki >
Orbán ügynökei kémkedtek Ukrajnában?
Az ukrán vádakból az rajzolódik ki, hogy a magyar katonai hírszerzés a többi közt fel akarta >
A politikai újonc Magyar Péter véget vet Orbán bűvhatásának
Tavaly február óta rakétasebességgel tör előre a Tisza elnöke – állapítja meg a svájci közmédiában, az >
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >