Ma Szilárd, Tímea, Konstantin névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Izraelnek győznie kell ebben a háborúban, de erre nincs esélye
Írta a főleg amerikai belpolitikával foglalkozó The Hill lapban Firas Modad, a Közel-Kelettel foglalkozó elismert elemző. A szerző rámutatott: a Hamász támadása nyomán nagyon sokan arra számítottak, hogy Izraelben egységkormány alakul, de csak Benny Gantz és Gadi Eisenkot Nemzeti Egységpártja csatlakozott. A párt mindkét vezetője volt az Izraeli Védelmi erő vezérkarának főnöke, ami a legmagasabb tisztség a hadseregben, és most Yoav Galant védelmi miniszter, a déli front volt parancsnoka, és Ron Dermer amerikai születésű izraeli üzletember, volt washingtoni nagykövet, valamint Netanjahu mellett helyet foglalnak Izrael ötfős háborús kabinetjében. Ez annyit tesz, hogy ebben a háborúban Izrael katonai establishmentje átvette a politikai döntéshozatalt, és egy 2023-as vereséget nem lehet az inkompetens politikusokra tolni, amely úgymond nem ad teret a katonáknak a győzelemhez: ez most a hadsereg győzelme – vagy kudarca - lesz. A politikai vezetők talán felsorakoznának Netanjahu mellett, ha lenne olyan látható út, amely a győzelemhez, a Hamász felszámolásához, és az elrettentés kiépítéséhez vezet. Egyúttal a belső megosztottság, Izrael egységének hiánya erős jelzés arra, hogy ez a háború nem Izrael sikerével végződik majd, ez pedig azt is előre jelzi, hogy jön majd újra egy másik, még szörnyűbb háború – írta a szakértő.
A háromheti bombázás és a 17 éve tartó ostromállapot ellenére Izrael nem tudta csökkenteni a Hamász képességét arra, hogy rakétákat lőjön ki. Izraelnek, a térség legkisebb országának, amelyet ellenséges, vagy hozzá hűvösen viszonyuló szomszédok vesznek körül, nincs stratégiai mélysége. Kilenc erőművel rendelkezik, amelyek közül a legnagyobban már kárt okoztak a rakéták. Az izraeli áramszolgáltatásban esetleg keletkező további károk súlyos következményekkel járnának Izrael gazdaságára, amelynek már súlyos csapást jelent, hogy a munkaerő 8 százalékát mozgósították, a hétmillió lakos közül 200 ezret evakuáltak, és elveszett sok befektetés, valamint az idegenforgalom.
Izrael kilenc légitámaszponttal rendelkezik, ezek nélkül a hadsereg nem tudna hatékonyan működni. És az összes támaszpont a Hamász, illetve a Hozbollah rakétáinak hatótávolságán belül van, de az utóbbi különösen jól tudja ismételten támadni a légitámaszpontokat, és ezzel túl tudja terhelni az izraeli rakétavédelmi rendszereket, és messzire juthat az izraeli légierő kapacitása legalább egy részének megbénításában.
Az Egyesült Államok repülőgép-hordozóival biztonságos távolságból tud harcolni, de Izraelben nincs meg a szükséges stratégiai mélység ahhoz, hogy jól felkészült ellenségekkel szemben hosszú háborúkat vívjon. Tudja, hogy szomszédjai ellenségek, és ha gyengének látják Izraelt, ellene fordulhatnak. Ez azt is jelenti, hogy minden egyes háború a szó szoros értelmében létkérdés. Különös tekintettel arra, hogy Izrael 1982 óta nem aratott háborúban döntő győzelmet, és hogy a mostani gázai háború minden eddiginél inkább teljes egészében a hadsereg háborúja. Amennyiben megroppan az izraeli haderő tekintélye, vége annak az érzékelésnek, hogy Izraellel békét kellene kötni. Békét akkor kötnek, amikor azt hiszik, hogy az ellenség erős.
A Hamász és a Hizbollah Izrael gyengeségeinek ismeretében hosszú háborúra készült fel, amelyben ismételten mélységben támadhatja Izraelt. Mindkét szervezet érti, hogy olyan módon kell támadnia, amely növeli Izrael stratégiai sebezhetőségét.
Alagutakat ástak mindenhol Gázában és Libanonban, és valószínűleg az Irán vezette szövetségesei, Szíria és Irak területén is. Minden egyes konfliktust meg tudtak vívni Izraellel, túlélték, és ebbe a háborúba a korábbinál fejlettebb eszközökkel, jobb felkészültséggel kezdtek bele, amit Irán stratégiai mélysége és pénze tett lehetővé.
Ez akkor is hatalmas probléma lenne, ha Izrael be tudna hatolni, és viszonylag rövid idő alatt súlyos csapást tudna mérni a Hamászra, a Hizbollahra és a hasonló szervezetekre, és folyamatosan vissza tudná szorítani az ellenségeit. Ezt azonban nem tudja megtenni. Ichak Brik volt katonai ombudsman figyelmeztetett: az izraeli fegyveres erők legalább 2018 óta nem állnak készen egy nagy háborúra. A sorozás alapján szolgálatot teljesítő katonák legtöbbjének a tapasztalata arra korlátozódik, hogy rendfenntartó tevékenységet végeznek Ciszjordániában, és járőröznek Gáza határán. Azok az erők, amelyeknek az volt a feladata, hogy megakadályozzák a Hamász kitörését, október 7-én órák alatt összeomlottak, az egész hadosztályra vereséget mértek, megszégyenítve a déli parancsnokságot.
Szárazföldi háborúban Izrael a Jenin menekülttábor körüli harc, vagyis 2002 óta nem győzött. Később, 2006-ben nem tudott behatolni Libanon területére 4 kilométer mélységben, hogy bevegye Bint Jbeil várost, de még a határtól két kilométerre lévő kis települést sem tudta teljesen bevenni. Ebből igyekezett levonni a tanulságokat, de 2014-ben így sem tudott behatolni Gáza város Shujaiyya negyedébe fölényes tűzereje ellenére. Azóta nem is próbálkozott nagyobb szárazföldi hadművelettel. Talán éppen a győzelem lehetőségével kapcsolatos kétkedés mélyíti az ország megosztottságát és az egység hiányát a létveszéllyel szemben.
A politikai vezetők talán felsorakoznának Netanjahu mellett, ha lenne olyan látható út, amely a győzelemhez, a Hamász felszámolásához, és az elrettentés kiépítéséhez vezet. Egyúttal a belső megosztottság, Izrael egységének hiánya erős jelzés arra, hogy ez a háború nem Izrael sikerével végződik majd, ez pedig azt is előre jelzi, hogy jön majd újra egy másik, még szörnyűbb háború – írta a szakértő.
Következő cikk: Reménykedtem egyféle megbékélésben
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Trump fű alatt bevásárol Albániában, Szerbiában és Magyarországon
Ez utóbbi alatt a Kurier az időközben már meghiúsult Mini-Dubajt érti. A módszer mind a három >
Két úr szolgája
Látványosan hátat fordít az uniónak, Európában amúgy is összesen két barátja van pillanatnyilag, Fico és Vučić. >
Amerikai csapatok kivonása Németországból Magyarországra? Valószínűleg nem lesz olyan egyszerű
Az mese, hogy Trump fogja magát, és csak úgy áttelepíti az amerikai csapatok színe-javát Németországról Magyarországra, >
Súlyosbodik a helyzet Boszniában
Miután a boszniai szerbek vezére az ellene hozott ítélet után elszabadult hajóágyú módjára viselkedik, a helyzet >
Oroszország egyre csak mélyíti a válságot
A jobboldali Wall Street Journal vezércikke úgy értékeli, hogy Oroszország egyre csak mélyíti a válságot, újabb >
Trump felelőtlenül egy újabb globális viszály szélére ráncigálja a világot
Ahogyan bánt Ukrajnával, az méltatlan és rövidlátó. Ha lepaktál Putyinnal, az nem eredményez békét. Így értékeli >
Zelenszkij burkolt bocsánatkérése
A Wall Street Journa lvezércikke azon tűnődik, vajon Trump elfogadja-e Zelenszkij burkolt bocsánatkérését, és ha igen, >
Trumppal ellentétben Európa nem engedheti meg magának, hogy higgyen Putyinnak
Észtország és Dánia hírszerzése már figyelmeztetett arra, hogy Moszkva „úgy fejleszti a fegyveres erőit, hogy felkészíti >
Jön Nagy-Britannia?
Simon Tisdall a Guardianben azon töpreng, vajon kulcsszerephez jut-e Nagy-Britannia a Trumpnak adandó válaszban, amikor a >
Az ellenség a Fehér Házban van
A Der Standard főszerkesztője ezt a következtetést vonja le, miután Trump felcserélte a tettest és az >
"Elszabadult" Orbán: többé nem "tűri passzívan a kritikát"
Orbán Viktor Donald Trump újbóli hivatalba lépése óta a bírálói elleni kemény repressziókkal fenyegetőzik: egy kormányhoz >
A szerb rendőrség akciója
A szerb rendőrség átkutatta Belgrádban egy közvélemény kutató, valamint három jogvédő szervezet irodáját, mert azzal gyanúsítja >