2026. május 1. péntek
Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Nemzetközi sajtószemle

Izraelnek győznie kell ebben a háborúban, de erre nincs esélye

Izraelnek győznie kell ebben a háborúban, de erre nincs esélye

Írta a főleg amerikai belpolitikával foglalkozó The Hill lapban Firas Modad, a Közel-Kelettel foglalkozó elismert elemző. A szerző rámutatott: a Hamász támadása nyomán nagyon sokan arra számítottak, hogy Izraelben egységkormány alakul, de csak Benny Gantz és Gadi Eisenkot Nemzeti Egységpártja csatlakozott. A párt mindkét vezetője volt az Izraeli Védelmi erő vezérkarának főnöke, ami a legmagasabb tisztség a hadseregben, és most Yoav Galant védelmi miniszter, a déli front volt parancsnoka, és Ron Dermer amerikai születésű izraeli üzletember, volt washingtoni nagykövet, valamint Netanjahu mellett helyet foglalnak Izrael ötfős háborús kabinetjében. Ez annyit tesz, hogy ebben a háborúban Izrael katonai establishmentje átvette a politikai döntéshozatalt, és egy 2023-as vereséget nem lehet az inkompetens politikusokra tolni, amely úgymond nem ad teret a katonáknak a győzelemhez: ez most a hadsereg győzelme – vagy kudarca - lesz. A politikai vezetők talán felsorakoznának Netanjahu mellett, ha lenne olyan látható út, amely a győzelemhez, a Hamász felszámolásához, és az elrettentés kiépítéséhez vezet. Egyúttal a belső megosztottság, Izrael egységének hiánya erős jelzés arra, hogy ez a háború nem Izrael sikerével végződik majd, ez pedig azt is előre jelzi, hogy jön majd újra egy másik, még szörnyűbb háború – írta a szakértő.

A háromheti bombázás és a 17 éve tartó ostromállapot ellenére Izrael nem tudta csökkenteni a Hamász képességét arra, hogy rakétákat lőjön ki. Izraelnek, a térség legkisebb országának, amelyet ellenséges, vagy hozzá hűvösen viszonyuló szomszédok vesznek körül, nincs stratégiai mélysége. Kilenc erőművel rendelkezik, amelyek közül a legnagyobban már kárt okoztak a rakéták. Az izraeli áramszolgáltatásban esetleg keletkező további károk súlyos következményekkel járnának Izrael gazdaságára, amelynek már súlyos csapást jelent, hogy a munkaerő 8 százalékát mozgósították, a hétmillió lakos közül 200 ezret evakuáltak, és elveszett sok befektetés, valamint az idegenforgalom.

Izrael kilenc légitámaszponttal rendelkezik, ezek nélkül a hadsereg nem tudna hatékonyan működni. És az összes támaszpont a Hamász, illetve a Hozbollah rakétáinak hatótávolságán belül van, de az utóbbi különösen jól tudja ismételten támadni a légitámaszpontokat, és ezzel túl tudja terhelni az izraeli rakétavédelmi rendszereket, és messzire juthat az izraeli légierő kapacitása legalább egy részének megbénításában.

Az Egyesült Államok repülőgép-hordozóival biztonságos távolságból tud harcolni, de Izraelben nincs meg a szükséges stratégiai mélység ahhoz, hogy jól felkészült ellenségekkel szemben hosszú háborúkat vívjon. Tudja, hogy szomszédjai ellenségek, és ha gyengének látják Izraelt, ellene fordulhatnak. Ez azt is jelenti, hogy minden egyes háború a szó szoros értelmében létkérdés. Különös tekintettel arra, hogy Izrael 1982 óta nem aratott háborúban döntő győzelmet, és hogy a mostani gázai háború minden eddiginél inkább teljes egészében a hadsereg háborúja. Amennyiben megroppan az izraeli haderő tekintélye, vége annak az érzékelésnek, hogy Izraellel békét kellene kötni. Békét akkor kötnek, amikor azt hiszik, hogy az ellenség erős.

A Hamász és a Hizbollah Izrael gyengeségeinek ismeretében hosszú háborúra készült fel, amelyben ismételten mélységben támadhatja Izraelt. Mindkét szervezet érti, hogy olyan módon kell támadnia, amely növeli Izrael stratégiai sebezhetőségét.

Alagutakat ástak mindenhol Gázában és Libanonban, és valószínűleg az Irán vezette szövetségesei, Szíria és Irak területén is. Minden egyes konfliktust meg tudtak vívni Izraellel, túlélték, és ebbe a háborúba a korábbinál fejlettebb eszközökkel, jobb felkészültséggel kezdtek bele, amit Irán stratégiai mélysége és pénze tett lehetővé.

Ez akkor is hatalmas probléma lenne, ha Izrael be tudna hatolni, és viszonylag rövid idő alatt súlyos csapást tudna mérni a Hamászra, a Hizbollahra és a hasonló szervezetekre, és folyamatosan vissza tudná szorítani az ellenségeit. Ezt azonban nem tudja megtenni. Ichak Brik volt katonai ombudsman figyelmeztetett: az izraeli fegyveres erők legalább 2018 óta nem állnak készen egy nagy háborúra. A sorozás alapján szolgálatot teljesítő katonák legtöbbjének a tapasztalata arra korlátozódik, hogy rendfenntartó tevékenységet végeznek Ciszjordániában, és járőröznek Gáza határán. Azok az erők, amelyeknek az volt a feladata, hogy megakadályozzák a Hamász kitörését, október 7-én órák alatt összeomlottak, az egész hadosztályra vereséget mértek, megszégyenítve a déli parancsnokságot.

Szárazföldi háborúban Izrael a Jenin menekülttábor körüli harc, vagyis 2002 óta nem győzött. Később, 2006-ben nem tudott behatolni Libanon területére 4 kilométer mélységben, hogy bevegye Bint Jbeil várost, de még a határtól két kilométerre lévő kis települést sem tudta teljesen bevenni. Ebből igyekezett levonni a tanulságokat, de 2014-ben így sem tudott behatolni Gáza város Shujaiyya negyedébe fölényes tűzereje ellenére. Azóta nem is próbálkozott nagyobb szárazföldi hadművelettel.   Talán éppen a győzelem lehetőségével kapcsolatos kétkedés mélyíti az ország megosztottságát és az egység hiányát a létveszéllyel szemben.

A politikai vezetők talán felsorakoznának Netanjahu mellett, ha lenne olyan látható út, amely a győzelemhez, a Hamász felszámolásához, és az elrettentés kiépítéséhez vezet. Egyúttal a belső megosztottság, Izrael egységének hiánya erős jelzés arra, hogy ez a háború nem Izrael sikerével végződik majd, ez pedig azt is előre jelzi, hogy jön majd újra egy másik, még szörnyűbb háború – írta a szakértő.

 

2023. október 31.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.

A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >

Tovább

Göröngyös úton

A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >

Tovább

Orbán-fáradtság

Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >

Tovább

A transzatlanti MAGA-fantázia

A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >

Tovább

Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei

Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >

Tovább

2x40 millió és közte egy kis apróság

Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >

Tovább

MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC

Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >

Tovább

Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen

Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >

Tovább

Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?

Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >

Tovább

Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania

A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >

Tovább

Mit várok a Tisza kormánytól?

A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >

Tovább

Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember

Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >

Tovább