Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Izraelnek győznie kell ebben a háborúban, de erre nincs esélye
Írta a főleg amerikai belpolitikával foglalkozó The Hill lapban Firas Modad, a Közel-Kelettel foglalkozó elismert elemző. A szerző rámutatott: a Hamász támadása nyomán nagyon sokan arra számítottak, hogy Izraelben egységkormány alakul, de csak Benny Gantz és Gadi Eisenkot Nemzeti Egységpártja csatlakozott. A párt mindkét vezetője volt az Izraeli Védelmi erő vezérkarának főnöke, ami a legmagasabb tisztség a hadseregben, és most Yoav Galant védelmi miniszter, a déli front volt parancsnoka, és Ron Dermer amerikai születésű izraeli üzletember, volt washingtoni nagykövet, valamint Netanjahu mellett helyet foglalnak Izrael ötfős háborús kabinetjében. Ez annyit tesz, hogy ebben a háborúban Izrael katonai establishmentje átvette a politikai döntéshozatalt, és egy 2023-as vereséget nem lehet az inkompetens politikusokra tolni, amely úgymond nem ad teret a katonáknak a győzelemhez: ez most a hadsereg győzelme – vagy kudarca - lesz. A politikai vezetők talán felsorakoznának Netanjahu mellett, ha lenne olyan látható út, amely a győzelemhez, a Hamász felszámolásához, és az elrettentés kiépítéséhez vezet. Egyúttal a belső megosztottság, Izrael egységének hiánya erős jelzés arra, hogy ez a háború nem Izrael sikerével végződik majd, ez pedig azt is előre jelzi, hogy jön majd újra egy másik, még szörnyűbb háború – írta a szakértő.
A háromheti bombázás és a 17 éve tartó ostromállapot ellenére Izrael nem tudta csökkenteni a Hamász képességét arra, hogy rakétákat lőjön ki. Izraelnek, a térség legkisebb országának, amelyet ellenséges, vagy hozzá hűvösen viszonyuló szomszédok vesznek körül, nincs stratégiai mélysége. Kilenc erőművel rendelkezik, amelyek közül a legnagyobban már kárt okoztak a rakéták. Az izraeli áramszolgáltatásban esetleg keletkező további károk súlyos következményekkel járnának Izrael gazdaságára, amelynek már súlyos csapást jelent, hogy a munkaerő 8 százalékát mozgósították, a hétmillió lakos közül 200 ezret evakuáltak, és elveszett sok befektetés, valamint az idegenforgalom.
Izrael kilenc légitámaszponttal rendelkezik, ezek nélkül a hadsereg nem tudna hatékonyan működni. És az összes támaszpont a Hamász, illetve a Hozbollah rakétáinak hatótávolságán belül van, de az utóbbi különösen jól tudja ismételten támadni a légitámaszpontokat, és ezzel túl tudja terhelni az izraeli rakétavédelmi rendszereket, és messzire juthat az izraeli légierő kapacitása legalább egy részének megbénításában.
Az Egyesült Államok repülőgép-hordozóival biztonságos távolságból tud harcolni, de Izraelben nincs meg a szükséges stratégiai mélység ahhoz, hogy jól felkészült ellenségekkel szemben hosszú háborúkat vívjon. Tudja, hogy szomszédjai ellenségek, és ha gyengének látják Izraelt, ellene fordulhatnak. Ez azt is jelenti, hogy minden egyes háború a szó szoros értelmében létkérdés. Különös tekintettel arra, hogy Izrael 1982 óta nem aratott háborúban döntő győzelmet, és hogy a mostani gázai háború minden eddiginél inkább teljes egészében a hadsereg háborúja. Amennyiben megroppan az izraeli haderő tekintélye, vége annak az érzékelésnek, hogy Izraellel békét kellene kötni. Békét akkor kötnek, amikor azt hiszik, hogy az ellenség erős.
A Hamász és a Hizbollah Izrael gyengeségeinek ismeretében hosszú háborúra készült fel, amelyben ismételten mélységben támadhatja Izraelt. Mindkét szervezet érti, hogy olyan módon kell támadnia, amely növeli Izrael stratégiai sebezhetőségét.
Alagutakat ástak mindenhol Gázában és Libanonban, és valószínűleg az Irán vezette szövetségesei, Szíria és Irak területén is. Minden egyes konfliktust meg tudtak vívni Izraellel, túlélték, és ebbe a háborúba a korábbinál fejlettebb eszközökkel, jobb felkészültséggel kezdtek bele, amit Irán stratégiai mélysége és pénze tett lehetővé.
Ez akkor is hatalmas probléma lenne, ha Izrael be tudna hatolni, és viszonylag rövid idő alatt súlyos csapást tudna mérni a Hamászra, a Hizbollahra és a hasonló szervezetekre, és folyamatosan vissza tudná szorítani az ellenségeit. Ezt azonban nem tudja megtenni. Ichak Brik volt katonai ombudsman figyelmeztetett: az izraeli fegyveres erők legalább 2018 óta nem állnak készen egy nagy háborúra. A sorozás alapján szolgálatot teljesítő katonák legtöbbjének a tapasztalata arra korlátozódik, hogy rendfenntartó tevékenységet végeznek Ciszjordániában, és járőröznek Gáza határán. Azok az erők, amelyeknek az volt a feladata, hogy megakadályozzák a Hamász kitörését, október 7-én órák alatt összeomlottak, az egész hadosztályra vereséget mértek, megszégyenítve a déli parancsnokságot.
Szárazföldi háborúban Izrael a Jenin menekülttábor körüli harc, vagyis 2002 óta nem győzött. Később, 2006-ben nem tudott behatolni Libanon területére 4 kilométer mélységben, hogy bevegye Bint Jbeil várost, de még a határtól két kilométerre lévő kis települést sem tudta teljesen bevenni. Ebből igyekezett levonni a tanulságokat, de 2014-ben így sem tudott behatolni Gáza város Shujaiyya negyedébe fölényes tűzereje ellenére. Azóta nem is próbálkozott nagyobb szárazföldi hadművelettel. Talán éppen a győzelem lehetőségével kapcsolatos kétkedés mélyíti az ország megosztottságát és az egység hiányát a létveszéllyel szemben.
A politikai vezetők talán felsorakoznának Netanjahu mellett, ha lenne olyan látható út, amely a győzelemhez, a Hamász felszámolásához, és az elrettentés kiépítéséhez vezet. Egyúttal a belső megosztottság, Izrael egységének hiánya erős jelzés arra, hogy ez a háború nem Izrael sikerével végződik majd, ez pedig azt is előre jelzi, hogy jön majd újra egy másik, még szörnyűbb háború – írta a szakértő.
Következő cikk: Reménykedtem egyféle megbékélésben
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >