Ma Pongrác névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
A zsidók elleni gyűlölet olyan, mint a hullámvasút
Paul Lendvai úgy látja látja így a Der Standardban. Ám egyben idézi a német titkosszolgálat vezetőjét, aki azt mondja, hogy az egyre fokozódó zsidóellenes erőszak a legrosszabb időkre emlékeztet. Viszont a szerző arra is felhívja a figyelmet, hogy minél több idő telik ez a Hamász támadása óta és minél nagyobb lesz a civil áldozatok száma, annál inkább elszigetelődik a zsidó állam a nemzetközi közvélemény szemében. Az ENSZ-Közgyűlés legújabb tűzszüneti felhívását hatalmas többséggel fogadták el, noha az meg sem említi az október 7-i terrorakciót és a túszejtést. Vagyis bejön a szélsőségesek cinikus számítása. Helyet cserél tettes és áldozat. A zsidók sokfelé félnek. Az ellenük folyó gyűlöletkampány, a szétbombázott Gázából érkező felvételek, a reális politikai opciók nélkül zajló izraeli offenzíva megrontja a viszonyt a világban a többségi társadalom és a zsidó kisebbség között. Október 7. választóvonal a világ zsidósága számára. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Washington Post
Max Boot úgy látja, hogy ha Izrael le tudná győzni a Hamászt, az nagy csapás volna Irán számára, amely közvetítők útján próbálja vívni a maga harcát. A Külkapcsolati Tanács nevű washingtoni agytröszt orosz származású vezető munkatársa amerikai és izraeli illetékeseket idéz, akik szerint nincs bizonyíték arra, hogy Teherán közreműködött volna az október 7-i támadásban, de nem kétséges, hogy erkölcsileg felelősség terheli 1400 civil lemészárlásáért. Hiszen az iráni vezetés dicsérte a vérontást.
A washingtoni külügy szerint Irán évente 100 millió dollárt ad palesztin terrorcsoportoknak, emellett kiképzi azok katonáit. Hogy ezek után az USA miért nem bombázza egyszerűen Iránt? Egy korábbi amerikai titkosszolgálati illetékes szerint azért nem, mert az elnökök Carter óta igyekeznek elkerülni a hagyományos háborút Teheránnal. Az ugyanis megjósolhatatlan következményekkel járna.
Először is az Irán által irányított szervezetek, a Forradalmi Gárda, vagy a jemeni hutik elzárhatnák a Hormuzi-, illetve a Bab el-Mandeb-szorost, az pedig globális energiaválságot eredményezne. Hiszen leállna a térségben a nemzetközi kereskedelem. Nyomós érv az is, hogy Irán 150 ezer rakétát adott át a Heszbollahnak. Márpedig közvetlen amerikai-iráni viszály esetén a szélsőségesek tömegesen lőnék ki ezeket a rakétákat Izraelre.
Ily módon az Iszlám Köztársaság büntetlenül szponzorálhatja a terrorizmust, illetve folytathatja a nukleáris programot. Az amerikaiak azt tudják tenni, hogy feltartóztatják az iráni fegyverszállítmányokat, Izrael pedig csapásokat mér Szíriában iráni katonai raktárakra. Illetve mindkét ország fedett akciókat hajt végre az Iráni Forradalmi Gárda titkos szárnya, Qud ellen.
De az USA kedvenc eszközét a szankciók jelentik, bár Biden megpróbált enyhíteni azokon, hogy felújítsa a kétoldalú nukleáris megállapodást. Ám úgy néz ki, hogy felsült a kísérlettel, mert Teherán minden eddiginél közelebb jár az atomfegyver előállításához. Ám most minden eddiginél szigorúbban kell alkalmazni a megtorló intézkedéseket, hogy a mullahok ne finanszírozhassák a militáns szervezeteket. Ez persze csupán némi akadályt jelent, átütő sikerre kár számítani.
Emellett az Egyesült Államok erősítheti katonai jelenlétét a térségben, hogy elrettentse Iránt egy nagyobb háborútól. De a legjobb az volna, ha Izrael ki tudná kapcsolni a Hamászt, amely Teherán legfőbb meghosszabbított karja a szunnita világban. Viszont ha a szervezet képes megőrizni csapásmérő képességét, az nagy győzelem volna az „ellenállás tengelye” számára.
Independent
A szerkesztőségi állásfoglalás úgy látja: rá kell beszélni Netanjahut arra, hogy szüntesse be az ellenségeskedést Gázában, mert az erőszak könnyen kicsúszhat az ellenőrzés alól, akkor pedig továbbterjed. Ennélfogva alapvető az azonnali tűzszünet. A kormányfő azonban úgy nyilatkozott, hogy ha eleget tenne a fegyvernyugvásra szóló felhívásoknak, az olyan, mintha országa megadná magát a Hamásznak, a terrorizmusnak, a barbárságnak.
Az övezet lakosságának szenvedései viszont ily módon nap mint nap fokozódnak. Csak igen kevés segélyszállítmány jut be Egyiptomból. Az ENSZ egyik raktárát a minap kifosztották a kétségbeesett emberek. Izrael folyamatosan ostromolja és bombázza a területet. A túlélésért vívott harc és az önvédelem elidegeníthetetlen joga nevében megfosztja a lakosságot az élelemtől, a víztől, a gyógyszerektől és az áramtól.
Küszöbön áll a humanitárius katasztrófa. És csak rosszabb lesz, mert a két fél könyörtelen háborút folytat, amely akár hónapokig is eltarthat. A Netanjahu-kabinet ki akarja füstölni a Hamász főhadiszállását, amely állítólag egy kórház alatt van, ám ez kivitelezhetetlen. Hiszen a gyógyintézmény nem szüntetheti be a tevékenységét, csak azért, mert az izraeli hadsereg megparancsolja neki az evakuálást.
Így sok vér fog még folyni, miközben az orvosok hírek szerint már most is érzéstelenítő nélkül amputálnak, nincs ivóvíz és a személyzet kimerült. A jelek szerint már Gáza déli része sem biztonságos, úgy hogy sokan visszatérnek inkább északra, mert a saját otthonukban akarnak meghalni.
Ezért el kell hallgatniuk a fegyvereknek, méghozzá haladéktalanul. Akkor célba lehet juttatni a segélyküldeményeket és mozgásba lendülhet a diplomácia. Közben mindent el kell követni a túszok elengedése érdekében.
Az nem kétséges, hogy Izraelnek a cél érdekében be kell jutnia a Hamász föld alatti alagútrendszerébe, és akkor leszámolhat az ellenséges erőkkel is. Ám nem játszhatja el a nemzetközi támogatást, és nem hiheti azt, hogy valaha is végleg térdre tudja kényszeríteni a terrorizmust. Mert az egy hidra és a zsidó államnak nincs elképzelése arról, mi legyen a háború után. Nem tesz jót az ügyének, ha a világ azt látja, hogy gyerekek kicsavarodott testét húzzák ki a romok alól.
Der Standard
Paul Lendvai úgy látja, hogy a zsidók elleni gyűlölet olyan, mint a hullámvasút. Ám egyben idézi a német titkosszolgálat vezetőjét, aki azt mondja, hogy az egyre fokozódó zsidóellenes erőszak a legrosszabb időkre emlékeztet. Viszont a szerző arra is felhívja a figyelmet, hogy minél több idő telik ez a Hamász támadása óta és minél nagyobb lesz a civil áldozatok száma, annál inkább elszigetelődik a zsidó állam a nemzetközi közvélemény szemében.
Az ENSZ-Közgyűlés legújabb tűzszüneti felhívását hatalmas többséggel fogadták el, noha az meg sem említi az október 7-i terrorakciót és a túszejtést. Vagyis bejön a szélsőségesek cinikus számítása. Helyet cserél tettes és áldozat.
A zsidók sokfelé félnek. Az ellenük folyó gyűlöletkampány, a szétbombázott Gázából érkező felvételek, a reális politikai opciók nélkül zajló izraeli offenzíva megrontja a viszonyt a világban a többségi társadalom és a zsidó kisebbség között. Október 7. választóvonal a világ zsidósága számára.
Der Standard
Egy finn szakértő szerint Oroszország nem csupán a harcmezőn vívja a háborút, rengeteg propagandista is segíti világban, hogy célba juttassa a dezinformációkat. Pekka Kallioniemi, aki a Tamperei Egyetem kutatója, úgy véli, hogy Moszkva ugyanolyan módon toborozza hozzá az ügynökeit, mint a CIA: pénzt, ideológiát, szükség esetén kompromittáló anyagot is mozgósít, de épít a kiszemelt célszemély egójára is.
A hadjáratok legtöbbször margóra szorult, de könnyen radikalizálható csoportokat vesznek célba, még akkor is, ha volt politikusok, tábornokok és újságírók is vannak köztük. A hírforrást az orosz hatalom képviselői jelentik.
Az információs háború asszimetrikus, kezdve onnan, hogy az orosz médiában egyáltalán nem fontos, mi az igazság. Az ország soha nem lépett túl a sztálini paranoián. Sosem dolgozta fel a történelmét, hiszen az ország megnyerte a 2. világháborút, így nem kellett kényes dolgokra rákérdezni a múltból.
Moszkva stratégiája viszont a nyugaton arra kényszeríti a sajtómunkásokat, hogy szembeszálljanak az orosz vádakkal, feltárják mi a valóság, vagyis rájuk nehezedik a bizonyítás terhe.
Orosz részről viszont ma már azt látni, hogy a nyugati tömegek megdolgozása nem egyetlen központból zajlik. Kiszervezik a munkát, az mind inkább nyereség-alapon folyik. Trollgyárak működnek a Fülöp-szigeteken, Kínában, egy sor afrikai államban, Észak-Macedóniában.
Ausztriában az orosz hírszerzés azt használja ki, hogy a kémkedés csak akkor minősül bűncselekménynek, ha az ország ellen irányul. Ezért Bécs bizonyosan az Európa elleni titkos felderítés melegágya.
Politico
Katasztrófával fenyegeti a világot, hogy Oroszország egész flottányi lélekvesztővel igyekszik kijátszani az olajszállítási tilalmat. Erre figyelmeztet Elisabeth Braw, az American Enterprize Institute vezető elemzője. Mint írja, ezeket az elaggott hajókat már eddig is jó néhány baleset érte, ám ez csupán a jéghegy csúcsa.
Bármikor előfordulhat, hogy irányíthatatlanná válnak, ahogy arra már volt is példa, akkor pedig könnyen összeütközhetnek olyan tengeri járművekkel, amelyek betartják a szabályokat. Ezen felül a számottevő biztosítók nem vállalják át a kockázatot ezekre a rakományokra. Vagyis ha bekövetkezik a baj, a világ, illetve a környező államok fogják állni a környezetrombolás hatalmas számláját.
Ráadásul ezeknek a hajóknak nem szokott nemzetközi működési engedélyük lenni, tulajdonosaik kiléte bizonytalan. Hivatalosan nem is léteznek, ám a nagy haszonnal kecsegetető olajkereskedelem miatt megállás nélkül járják az óceánokat. És egyre nagyobb a hajóraj. Már vagy 400-650 járművet számlál. A kétharmaduk tanker. Rendszeresen szivárognak, kigyulladnak, és így tovább. Többnyire kikapcsolják az automata helyzetjelzőjüket, hogy ne lehessen nyomon követni őket, ám ez növeli az összeütközés kockázatát.
Norvégia úgy becsüli, hogy vizein napi átlagban 12 ilyen csotrogány halad át. Egy szakértő szerint ez a gyakorlat pont olyan, mintha valaki kötelező felelősségbiztosítás nélkül ülne az autó volánja mögé és még a világítást sem használja. Azon felül ki emeli ki a hajót, ha az netán elsüllyed?
A szerző azt tanácsolja, hogy az érintett kormányok tiltsák ki a felségvizekről ezeket az úszó veszélyforrásokat. Megtehetik, hiszen azoknak aligha van megfelelő biztosításuk. Egyben gyűjtsék, milyen költségeket okozott neki az orosz szolgálatban álló szürke flotta.
Die Presse
A lap azt emeli ki a Fertő-tó magyar oldalának fejlesztésére kiírt új pályázatból, hogy az előző körhöz képest visszafogták az anyagi kereteket, viszont két és fél éven belül tető alá akarják hozni a tervet. Az Orbán-kormány ragaszkodik a vitatott elképzeléshez, de például arról már lemondott, hogy hotel is épüljön Fertőrákosnál.
Az előző pályázat pénzügyi okok és a természetvédők ellenállása miatt bukott meg. A beruházás Ausztriában és azon belül főleg Burgenlandban kezdettől fogva hatalmas tiltakozást váltott ki – természetvédelmi megfontolások folytán.
Következő cikk: Izraelnek győznie kell ebben a háborúban, de erre nincs esélye
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Hszi rideg és számító
A Times vezércikke arra figyelmezteti a magyar és a szerb vezetést, hogy ne ugorjanak be a >
Nincs hadüzenet
E cikk előbbi húszvalahány sora arról szól, választások előtt egy hónappal miről beszél a magyar pártpolitika. >
Magyarország Kína legnyilvánvalóbb gyalogja az Unióban
A történelmi látogatás megpecsételi, hogy Orbán Peking kulcsszövetségese lett a nyugatról kelet felé vezető úton. Az >
Az unió reálpolitikája alááshatja a demokráciát és az emberi jogokat
Európa azzal büszkélkedik, hogy példát mutat demokráciából, ám pont az ellenkezője az igaz, mivel korrupt rezsimeket >
Tökéletesen álcázza magát az olasz miniszterelnök
Elfogadtatta magát az európai politikai középpel, holott tovább emelkedik az államadósság és ezzel egy új pénzügyi >
Putyin és segítőkész baráti
Mivel a NATO 25 éve bombázta a belgrádi kínai nagykövetséget, Hszi Szerbiából azt a geopolitikai üzenetet >
Orbán nagyotmondása a délszláv háborúba való magyar beavatkozás visszautasításáról
Mi történhetett hát? Máig hitelesen meg nem erősített hír szerint Clinton valóban felhívta Orbánt, valószínűleg valamikor >
Ezreket mozgósított Debrecenben, a kormány egyik erődjében Orbán mind erősebb kihívója
Ekkora megmozdulás nem megszokott dolog vidéken. Maga a fő szervező úgy értékelte, hogy ilyen nagy demonstráció >
Hajnal vagy alkonyat?
Hajnalodik vagy alkonyodik a világban? Nehéz megmondani a vöröslő, szürkés fényben. De azt régóta állítom, hogy >
Hogyan teszik tönkre a múlt nacionalista szellemei a Nyugat-Balkán jövőjét
A múltból itt maradt nacionalisták, mint Vučić és Dodik, tönkreteszik a Nyugat-Balkán jövőjét. Erre figyelmeztet Vedran >
Az az ember, akitől Orbánnak félnie kell
A Kurier külpolitikai rovatvezetője úgy mutatja be Magyar Pétert, hogy ő az, akitől még Orbán is >
Egyetlen kisteherautóval
Bárcsak ne Magyar Péter volna az egyetlen, aki miatt biztosan fáj most néhány fej a Karmelitában. >