Ma Tamás, Péter névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Minden amerikai szavazópolgár gyakorlatilag egyetlen nagy esküdtszék tagja lett
Méghozzá a Trump elleni vádemelés folytán, hiszen ők mondják ki a végső ítéletet a politikus ügyében. A tengerentúlon még egyetlen elnök ellen sem folyt bűnvádi eljárás, ez esetben mellesleg több is, de a legfrissebb minden mást felülír. Ha elítélik, a politikus úgy vonul be a történelembe, hogy ő volt az, akinek börtönbe kellett mennie, mert megpróbálta megváltoztatni a választás eredményét. Az a vád ellene, hogy a lehető legsúlyosabb bűncselekményt akarta elkövetni a demokráciával szemben. Amit csinált, az összeesküvéssel ér fel az Egyesült Államokkal és annak polgáraival szemben. Egyes helyeken ezt hazaárulásnak minősítik. A per azonban aligha zárul le a jövő novemberi elnökválasztásig, így nem csupán a bíróságok és a republikánusok vizsgáznak, hanem az amerikaiak is. Mármint, hogy ismét hatalomra juttatnak-e egy olyasvalakit, aki nem tartja magára nézve kötelezőnek a köztársaság legfőbb elvét, hogy ti. a választás vesztese átengedi a kormányrudat. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
The Times
Nem kap 100 millió fontos bónuszt a WizzAir vezérigazgatója, mert a közgyűlésen a dühös részvényesek elutasították az Igazgatóság indítványát, mármint, hogy ilyen értékben adjanak tulajdonrészt Váradi Józsefnek, ha 2028-ig fel tudja tornászni 120 fontra a részvények értékét.
A jogosultak több, mint 25 %-a elutasította a javaslatot, miután előzőleg a felkért tanácsadó cég így foglalt állást. A magyar társaság ugyanis tavaly Nagy-Britanniában az év legrosszabb légitársasága címet érdemelte ki.
A vállalatvezetés viszont kitart amellett, hogy nagyon hatékony ösztönző a jutalom a tőzsdei megítélés feljavítására. A jegyzés egy napja 0,7 %-ot esett és 24 font alá ment. Egyébiránt a WizzAir tegnap 75 darab A321neo gépet rendelt az Airbustól. Nemrégiben pedig egyezményt írt alá a brit légi felügyelettel, hogy jobban odafigyel az ügyfelek panaszaira és gyorsabban kifizeti a kártérítéseket.
Politico
Kína számára Magyarország jelenti az egyetlen sikertörténetet Európában, de Peking valójában a földrész nyugati felén jutott befolyáshoz, nem keleten. Ezt fejti ki vendégkommentárjában Andreea Brinza, a bukaresti Ázsia-Csendes-óceáni Intézet igazgatóhelyettese. Úgy értékeli, hogy a nyugati részen múlik, mennyire sikerül megőrizni az egységet a kínai törekvésekkel szemben.
A kontinens keleti felét sokáig Peking trójai falovának tekintették, mivel ezek az országok kicsik, nincs pénzük és a demokráciájuk még nem szilárdult meg. Félő volt, hogy Kína pénzért megveszi őket, de nem így történt. Először is a kínaiak nem tartották be az ígéreteiket. A kilátásba helyezett beruházásoknak csak nagyjából 10 %-ból lett valami.
Ennél is fontosabb, hogy ezek a kormányok a gazdaságra összpontosítottak, a politikai együttműködésből nem kértek. Tudták, milyen az a szocializmus. De ha netán Kína-barát volt az adott vezetés, ha megbukott, az új kormány feladta az addigi politikát. Az alól csak az Orbán-kabinet a kivétel.
Ugyanakkor Kína sokkal, de sokkal többet fektetett be nyugaton, mint keleten. Emellett exportpiacként is igen fontos az érintett államoknak. Így azok mindenképpen fenn kívánják tartani az üzleti szálakat. Emiatt azonban a keletiek sokkal harciasabban sürgetik a keményebb álláspontot Pekinggel szemben. És erre csak ráerősített, hogy Hszi Putyin mellé állt a háborúban.
FT
Trump miatt vizsgázik az amerikai demokrácia, de a következő években az egész ottani jogrendszer hatalmas nyomás alá kerül. Így vélekedik Gideon Rachman, az újság fő külpolitikai elemzője. Hogy merre megy az ország, az a korábbi elnök elleni perektől függ. Ezek közül a két napja emelt vád messze a legfontosabb. Hiszen a lényege az, hogy a politikus fenyegetést jelent az Egyesült Államokban a politikai szabadságára nézve.
Itt három alapvető elvet kell szem előtt tartani: 1. Minden vezetőt választanak és mindenki tiszteletben tartja a választás eredményét. 2. Senki sem áll a törvény fölött, még az elnök sem. 3. Mindenki elfogadja, hogy az igazságszolgáltatás pártatlan. Na, Trump pont erre nem hajlandó, úgy állítja be, hogy politikai vendetta folyik ellene.
Ráadásul az egész eljárás várhatóan pont akkor csúcsosodik ki, amikor zajlik a választási kampány. A politikus arra fog törekedni, hogy legyen egy másik tárgyalás is – a közvélemény révén. Vagyis a szakkérdések, gazdaság, külpolitikai háttérbe szorulnak. Nem valószínű azonban, hogy az ügy miatt gyengülne ellenőrzése a Republikánus Párt fölött. Így az várhatóan olyasvalakit támogat, aki a kormányzatot a náci rezsimhez hasonlítja.
Viszont pont a vádemelés miatt csökken az esélye, hogy újra elnök legyen. Egyre többen fenntartással viszonyulnak ugyanis hozzá, még a konzervatív oldalon is. A per rengeteg idejét és pénzét elviszi, ráadásul több eljárás van folyamatban ellene, miközben már 77 éves. De így sem elképzelhetetlen, hogy nyerni fog. Számára súlyos az opció: vagy győz, vagy bevonul a cellába.
Economist
A Trump elleni vádemelés folytán minden amerikai szavazópolgár gyakorlatilag egyetlen nagy esküdtszék tagja lett: ők mondják ki a végső ítéletet a politikus ügyében. A tengerentúlon még egyetlen elnök ellen sem folyt bűnvádi eljárás, ez esetben mellesleg több is, de a legfrissebb minden mást felülír. Ha elítélik, a politikus úgy vonul be a történelembe, hogy ő volt az, akinek börtönbe kellett mennie, mert megpróbálta megváltoztatni a választás eredményét.
Az a vád ellene, hogy a lehető legsúlyosabb bűncselekményt akarta elkövetni a demokráciával szemben. Amit csinált, az összeesküvéssel ér fel az Egyesült Államokkal és annak polgáraival szemben. Egyes helyeken ezt hazaárulásnak minősítik.
Védelmét valószínűleg politikai, illetve jogi alapokra építi. Előbbi azt jelenti, hogy azt hirdeti: az igazságszolgáltatás a mély állam lakája. A jelek szerint egyelőre profitál abból, hogy az ügyészség szeretné felelősségre vonni. Messze ő a legesélyesebb, hogy a republikánusok jelöltje legyen.
Ügyvédei azt fogják hangoztatni, hogy a vádak java igaz, de kérdés, hogy bűncselekménynek számított-e, amit csinált. Merthogy az igazságügyi tárca nem foghatja perbe az elnököt, márpedig Trump 2021. január 20-ig betöltötte a hivatalt. Továbbá, hogy komolyan gondolta: ő nyert, viszont nem volt összeesküvő.
A per azonban aligha zárul le a jövő novemberi elnökválasztásig, így nem csupán a bíróságok és a republikánusok vizsgáznak, hanem az amerikaiak is. Mármint hogy ismét hatalomra juttatnak-e egy olyasvalakit, aki nem tartja magára nézve kötelezőnek a köztársaság legfőbb elvét, hogy ti. a választás vesztese átengedi a kormányrudat.
Washington Post
A vádemelés alapján immár az alapkérdés az: akar-e bárki egy ilyen embert elnöknek – emeli ki a szerkesztőségi állásfoglalás. Az ügyész lépése példátlan, de megalapozott, hiszen Trump egészen rendkívüli eszközökhöz folyamodott, hogy megőrizhesse hatalmát. Ha netán semmi más, de a vádhatóság eljárása mindenképpen mutatja, mekkora fenyegetést jelent a politikus, és hogy még négy év sokkal rosszabb lenne vele.
Ki kell tenni a szűrét a republikánusoktól, ahelyett, hogy a párt csendben maradna, vagy védené. Soha többé nem szabad megengedni, hogy akárcsak a Fehér Ház közelébe jusson. A vádirat emlékezteti az amerikaiakat arra, milyen jellem is a politikus. Gátlástalanul hazudozik. Semmibe veszi az elszámoltathatóságot. Pozícióját arra használja, hogy megjutalmazza azokat, akik hűségesek hozzá, ellenben akik nem azok, azokat bünteti. A többieket pedig terrorizálja, hogy engedelmeskedjenek.
Ha újra ő lesz a befutó, olyanokkal veszi körül magát, akik osztják az összeesküvés elméletet, illetve zokszó nélkül végrehajtják, ha arra kényszeríti őket, hogy őt szolgálják és ne a nemzetet. Ennek meg kell győznie a republikánusokat, hogy nem lehet ilyen vezetőjük. És nem szabad újra felhatalmazást adni egy olyan embernek, aki bebizonyította, milyen mértékben veti meg a szavazókat – és a nemzet alapértékeit.
Washington Post
A vezércikk azt hangsúlyozza, hogy be kell biztosítani a NATO-t arra az esetre, ha Trump visszatér a hatalomba, miután a volt elnök még hivatalában azzal fenyegetőzött, hogy Amerika kilép a szervezetből, hacsak a szövetségesek nem költenek többet katonai célokra. A szövetség meggyengítése és megosztása az orosz elnök egyik legfőbb stratégiai célja, sőt álma, és ha az Egyesült Államok kiválna, az jókora felfordulást okozna nem csak Európa, hanem az USA számára is.
Szerencsére a Szenátus a múlt hónapban kétpárti támogatással olyan határozatot hozott, miszerint bármely elnök csak úgy viheti ki az országot a NATO-ból, ha azt a felsőház kétharmaddal támogatja, illetve a Kongresszus törvényt hoz róla. Kulcsfontosságú, hogy a Képviselőház csatlakozzon a kezdeményezéshez.
Európa számára a kollektív biztonsági garancia elengedhetetlen az Oroszország elleni elrettentés céljából. Ha távoznak az amerikaiak a szervezetből, az drámai lenne ebből a szempontból. A korábbi elnök híveinek végig kell gondolniuk a törvényhozásban, mekkora kockázatot jelent, amit Trump megpendített. A kelet-európai tagok fokozottan ki lennének téve az orosz támadás veszélyének. Sok kormány felülvizsgálná kapcsolatait Washingtonnal, jó néhány közülük közeledne Kínához. Az anyagi szempont nem olyan lényeges, hogy amiatt meg kellene torpedózni a NATO-t.
Bloomberg
A NATO volt főparancsnoka arra figyelmeztet, hogy Putyin és a Wagner-csoport még mindig a saját céljait hajszolja Afrikában – Oroszországnak egy sor barátja van a földrészen, a Nyugatot viszont sújtja a gyarmatosítás és a hidegháború idején elkövetett jogsértések öröksége. James Stavridis azt persze örömmel állapítja meg, hogy az orosz elnök nem egészen 20 afrikai vezetőt tudott vendégül látni a reprezentatívnak szánt szentpétervári kontinentális csúcson.
Egy sor részvevő azonban eleve aggódott a Prigozsin-puccs miatt, hiszen hasonló meglepő felkelések régi szellemeket keltenek életre a földrész nagyobbik felén, főként a tekintélyuralmi rendszerekben. Az is erősen nyugtalanítja őket, hogy Moszkva felmondta a gabonaszállítási egyezményt Ukrajnával, hiába próbálták jobb belátásra bírni ezek az államok.
A házigazda mézesmadzagként felajánlotta, hogy hat kormánynak ingyen küld gabonát, de ez bakfitty, mert országonként 25-50 ezer tonnáról van szó, az érvénytelenített megállapodás értelmében viszont 32 millió tonna ment a 3. világba.
Putyin jóval Amerika előtt felismerte Afrika jelentőségét. Az ottani partnerek segítségével nagyobb befolyásra akar szert tenni a nemzetközi szervezetekben, de fontosak neki a kontinens természeti kincsei is. Végül pedig célja hogy visszaszorítsa az amerikai befolyást a térségben.
Az Egyesült Államoknak és az európai szövetségesnek átfogó stratégiát kell kidolgozniuk. De az hiba volna, ha saját értékrendjüket rákényszerítenék a földrészre, vagy afelé terelnék az ottani országokat, hogy válasszanak a demokráciák, illetve az autokrata Moszkva és Peking között. Be kell bizonyítaniuk, hogy többet tudnak felajánlani Afrikának, mint a Wagner-zsoldosok, de még hét tál búzánál is.
Guardian
Ismét elhatalmasodott Európán a migráció okozta félelem, sőt kezd pánik kialakulni, de a kérdés megoldására nem alkalmasak az olyan, aljas egyezségek, mint amilyet az EU Tunéziával kötött – mutat rá az Olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője, Nathalie Tocci. Ennyien, mint az idén, idáig 120 ezren, 2017 óta nem érkeztek Olaszországba. A zömük Líbián és Tunézián keresztül jutott célba.
A német és osztrák vezetők attól tartanak, hogy a jelenség felhozza a nacionalistákat. Egy sor kormány ily módon újból azzal próbálkozik, hogy a megoldást rányomja a környező szegényebb államokra, pénz fejében. A tunéziai elnök visszasüllyesztette országát a tekintélyuralomba, uszít a migránsok ellen, egyes esetekben kitett a sivatagban menekülteket, víz és élelem nélkül. Ugyanazt az összeesküvés elméletet hajtogatja, mint az európai és amerikai szélsőjobb.
Amikor mind inkább fokozza jelenlétét Afrikában az autokrata Kína és Oroszország, az Unió azon töri a fejét, miként őrizhetné meg a befolyását. Már nem segít, hogy a támogatást a demokráciához és az emberi jogi reformokhoz köti, mert Peking nem támaszt politikai feltételeket. Így most az EU sajnálatos módon a kínai taktikát igyekszik követni. Ez azonban nem csupán elvtelen és erkölcstelen, hanem még csak nem is célravezető, mert az afrikai politikai instabilitás könnyen érezteti hatását Európában.
Következő cikk: A Fidesz ma már az egyik leginkább Európa-ellenes párt a földrész jobboldalán
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Roncspártderbi
Hagyjuk a mindig előhúzható demokrácia maszlagot az elvi meggyőződésről, a színes politikai palettáról. Egy mind zsarnokibb, >
Orbán a volt lengyel miniszterhelyettes menedékjogával provokálja Tuskot
A Bizottság szóvivője úgy foglalt állást, hogy bármely uniós állam csak egészen rendkívüli esetekben nyújthat menedéket >
Orbán gyakorlatilag felvásárolta Kárpátalján a magyarokat
A kárpátaljai magyarok a Fidesz-politika játékszerévé váltak, Ukrajna korlátozza a kisebbségek nyelvhasználati jogát, Orbán viszont eszközként >
Közeleg az EU számára az igazság pillanata Ukrajnában
A tárgyalások eredménye „mini München” lehet, és az csak felhívás volna Moszkvának az újabb támadásra. Erre >
A merénylet megváltoztathatja a háború menetét?
Hogy az ukrán titkosszolgálat merész akcióval eltakarította az útból az orosz vegyi fegyverfőnököt, az megváltoztathatja a >
A kancellár beszéde pontosan mutatja, miért bukott meg
A német kancellár ugyan elvesztette a bizalmi szavazást, ahogy várta, ám az ez alkalomból mondott beszéde >
A világ nem tudta megmenteni Szíriát, most hagynia kell megválasztania a jövőjét
Simon Tisdal véli így a Guardianben. A külpolitikai szakíró sajnálattal állapítja meg, hogy a beavatkozás Izrael >
Raszputyin Romániában
Mint ahogy az erdélyi magyar politika, vagy legalábbis számos itteni magyar értelmiségi is most ébredhetett rá, >
Amikor a diktatúrák összeomlanak
Hans Rauscher úgy látja Asszad csúfos vége után, hogy a diktatúrák nem tartanak örökké, egy csapásra >
Maradjon inkább Orbán Viktor?
Találgatás helyett inkább kérdezek: csak nem Magyar Péternek van igaza, és a régi ellenzék összejátszik a >
Oroszország gyengébb, mint ahogy gondolnánk
Fareed Zakaria úgy véli így a Washington Postban, hiszen Asszad Putyin értékes vazallusa volt, az orosz >
Fennáll a veszély, hogy Közép-Európa gazdasága megsínyli Trump politikáját
Erre figyelmeztet a Standard & Poor’s jelentése, amely a térség keleti felének szuverén adósság besorolásával foglalkozik. >