Ma Zénó, Flórián névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Ukrajna most bedöntheti Putyin roskadozó rendszerét
A brit hadsereg egyik korábbi magas rangú tisztje szerint Ukrajna az államcsíny kísérlet utáni helyzetben bedöntheti Putyin roskadozó rendszerét. Hamish de Bretton Gordon, aki az egyik királyi harckocsizó ezredet vezette, úgy gondolja: a NATO-nak közvetve meg kellene engednie, hogy Kijev magát Oroszországot támadja és megbuktassa az elnököt. Látnivalónak nevezi, hogy Moszkva nem tudja megvédeni a határait, hát még a nagyvárosokat. Hiszen pár ezer felfegyverzett bandita majdnem a fővárosig jutott, és emiatt csaknem teljesen leállt az orosz hadigépezet. Tessék akkor elképzelni, mit tudott volna csinálni egy profi egység, a legújabb nyugati fegyverekkel a kézben. Az ukrán vezetők érzékelik, hogy a jelek szerint az orosz hadsereget teljesen lekötik a kelet-ukrajnai harci cselekmények. De úgy hírlik, hogy most egy csomó elitalakulatot visszarendeltek a határon túlra a legfőbb vezetés védelmében. A szakértő nem hiszi, hogy komolyan kellene tartani az orosz atomfegyver bevetésétől. Azon kívül az orosz-ukrán diverzánsok Belgorodnál már oroszországi célpontok ellen is használtak nyugati fegyvert, vagyis immár ez a kifogás sem állja meg a helyét. És Putyin tökéletesen tisztában van vele, hogy ha megnyomja a piros gombot, az a halálos ítéletet jelenti számára. Vagy a visszacsapás vagy palotaforradalom miatt. Nem az az ember, aki ezt megkockáztatná. Tekintélye jóvátehetetlen károkat szenvedett. Nem szabad azonban azt gondolni, hogy aki utána jön, csak rosszabb lesz. Ezt hibát a Nyugat már elkövette Irakban, amikor helyén hagyta Szaddamot. A legtöbb alternatíva jobb, mint az, hogy maradjon egy diktátor, aki barbár háborút kezdett a szomszéd ország ellen. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Reuters
A Fitch társigazgatója úgy ítéli meg, hogy sokat árthat Magyarország nemzetközi tekintélyének, ha nem kapja meg a milliárdokat az újjáépítési alapból, mivel nem hajtja végre a megkívánt reformokat. Ez esetben a piac részéről alighanem felerősödne a nyomás, a hitelminősítő pedig arra kényszerülne, hogy felülvizsgálja a magyar gazdaság besorolását. (Azaz rontana rajta – a szerk. megj.)
Malgorzata Krzywicka felidézte, hogy egyelőre függőben van az a 22 milliárd euró is, amely a felzárkóztatási alapokból járna az országnak, ám nem jön a pénz, mert az Orbán-kormány nem tesz eleget a feltételeknek a bírói függetlenség, a tudomány és oktatás szabadsága, az LMBT-jogok és a menedékrendszer ügyében. Márpedig ez a tétel sokkal jelentősebb, mint ami a járvány utáni gazdasági helyreállításra jönne. Utóbbi inkább csak a presztízs miatt számít.
Mint emlékezetes, a Fitch a múlt héten megerősítette a magyar hitelosztályzatot, a kilátást továbbra is kedvezőtlennek tartja, hozzátéve, hogy a brüsszeli alapok aligha nyíltnak meg a 3. negyedév előtt. A szakértő megjegyezte, hogy ha nem sikerül lehívni a forrásokat, akkor zuhanhat a forint árfolyama, viszont megugorhat az állampapír hozama, ezért kellene nekik újra szemügyre venniük a helyzetet.
Egyébiránt Krzywicka azt várja, hogy az év végére 8-10 %-a húzódik vissza az áremelkedés szintje, de a béremelések miatt várhatóan csak 2025-re sikerül elérni a kívánt célt. A Fitch különben a legtöbb elemzővel ellentétben azt jósolja, hogy az MNB az idén nem nyúl az alapkamathoz. Más közgazdászok viszont abból indulnak ki, hogy 1,5 %-kal lejjebb viszi.
Die Welt
Orbán Viktor azt közölte a német Bild Magazinnak adott interjú 2. részében, hogy Magyarország nem hajlandó megváltani azokat a migránsokat, akikért pedig fejenként 20 ezer eurót kellene fizetnie az uniós menedékpolitika folyamatban lévő reformja alapján. Szerinte rossz az egész elképzelés, mert csak Európába csábítja a migránsokat. Pedig nagyon könnyű lenne megállítani őket. Csupán annyit kellene tenni, hogy az EU határain kívül kellene elbírálni a kérelmeket.
Egyébiránt pedig azért sem tartja elfogadhatónak a fejpénzt, mivel úgy ítéli meg, hogy Magyarország az egész földrész külső határait védi. Megismételte: erre a célra a kormány már több mint kétmilliárd eurót költött, viszont egy centet sem kapott még érte a Bizottságtól.
Közölte: megérti, hogy nyugaton jönnek fel a protesztpártok, mivel az Unió képtelen eleget tenni két alapígéretének: nem tudta megvédeni a békét és mind nehezebben megy a jólét megőrzése. Az AfD-vel azonban a kormány nem kíván szorosabb kapcsolatokat kiépíteni, mivel nem látja, hogy az mit kíván elérni Európában. Ellenben politikai viccnek nevezte azt a tervet, hogy a jövő év 2. felében vegyék el Magyarországtól az EU soros elnöki tisztét.
A végére maradt, hogy békepárti létére azért nem hívja fel Putyint a háború befejezése érdekében, mivel Magyarország nem elég erős, ezért nem tudja a a megfelelő irányba terelni az eseményeket.
Daily Telegraph
Ismét nyomulnak Európában a Putyin-barát pártok, olyannyira, hogy az őszi szlovák választások esélyese, Fico azzal vádolta meg a NATO-főtitkárát, hogy az bele akar avatkozni az eredménybe. Márpedig ha a Smer győz, akkor Szlovákia aligha támogatja a mostanihoz hasonló elszántsággal Ukrajnát.
Ausztriában a szintén Moszkva-hű Szabadságpárt vezeti a közvélemény kutatásokat, a németeknél a szélsőséges AfD a 2. helyen áll. Hegedűs Dániel a Német Marshall Alapítványtól azt mondja, hogy ezek a pártok az invázió utáni sokk hatására elhatárolták magukat a Kremltől, de az inga lassan visszafelé leng. Az országok belefáradnak a háborúba és fokozódik a megélhetési válság.
Ily módon pedig az érintett országok leállíthatják a fegyverszállításokat és megfúrhatják, hogy az EU és a NATO dönthessen Oroszországról.
Ami pedig a szlovák miniszterelnökségi poszt várományosát illeti, róla úgy gondolja a német-magyar elemző, hogy Orbán forgatókönyvét vette át, amikor megbékélést hirdet Moszkvával, mondván, hogy enyhíteni kell a földrészen a viszály gazdasági terhein. Egy uniós diplomata arra emlékeztet, hogy a Visegrádi Csoport ráment a háború körüli ellentétekre, ám a kemény lengyel álláspont aligha enyhül, bárki is győzzön ősszel a választáson.
Hegedűs szerint Orbán látja, hogy az osztrák és szlovák erőviszonyok alakulása a kezére játszik, mert így hamarosan nem csupán egymaga szállhat szembe az ukrán politikával. Daniel Fried, az Egyesült Államok volt varsói nagykövete, az Atlanti Tanács munkatársa döntőnek tartja, hogy Amerika és Brüsszel kellő nyomásgyakorlással kényszerítse ki az eddigi vonal folytatását.
Egyelőre azonban brüsszeli források szerint egyre nehezebb átvinni az új szankciós csomagokat. Az Európai Politikai Központ nevű agytröszt igazgatója szerint a megoldás az lehet, hogy a jövőben nem egyhangúan hozzák meg a határozatokat, mert akkor megszűnik a nemzeti vétó lehetősége.
Die Welt
A német védelmi tárcánál működő különleges Ukrajna-munkacsoport vezetője azt tapasztalta több látogatás során is, hogy az oroszok igen hatékony védelmi rendszert építettek ki, ezért nem lehet gyors ukrán győzelemre számítani. Az viszont Kijev mellett szól szerinte, hogy a Scholz-kormány igencsak korszerű fegyvereket adott át neki.
Christian Freuding hangsúlyozta, hogy az agresszió nem hozhat sikert, Ukrajnának meg kell maradnia független, szabad államként. Természetes joga, hogy visszakapja elhódított területeit, de az kérdéses, hogy ez lehetséges-e már az idén.
Az ukrán haderők most azt igyekeznek kipuhatolni, hol vannak az orosz állások gyenge pontjai. Közben pedig a front mögött parancsnoki állásokat, csapatösszevonásokat, raktárakat támadják. Az offenzíva sikeréhez azonban háromszoros, sőt ötszörös létszámfölényre volna szükség.
A másik fél részéről ugyanakkor teljesen aljas, hogy városokat bombáz, mert el akarja érni, hogy az ukránok oda vonják vissza légvédelmüket. Az ellenoffenzívához ugyanakkor nincs elegendő légelhárító üteg.
A hosszú távú megoldás feltételének azt tartja, hogy olyan legyen az ukrán haderő, amely elrettenti Moszkvát, illetve tisztázni kell, hogy a Nyugat milyen biztonsági garanciákat nyújtson Kijevnek.
The Times
A kommentár felveti, hogy Ukrajnában is olyan fegyverszünetet kellene kötni, amely már 70 éve szavatolja a nyugalmat a két Korea között. Annál is inkább, mivel patthelyzet állhat elő a fronton. A szerző, Roger Boyes úgy véli, hogy a kudarcot vallott puccskísérlet megnyesegette Putyin hatalmát. Egy igazi erős ember ugyanis, ilyen helyzetben bosszúból tisztogatásba kezdene, fokozná a háborút és még egyéb aljasságokat is elkövetne.
De azt is megtehetné, hogy a harccal párhuzamosan tárgyalásokat kezd. A mostani válság alátámasztja, hogy változtatnia kell a felfogásán. A belső stabilitás ugyanis törékeny és a gazdaság sem olyan erős, mint amilyennek csaknem másfél éve látszott. Nem tud finanszírozni egy elhúzódó fegyveres viszályt.
Az elnök arra épít, hogy jön Trump. Nyugati politikusok közben szintén attól félnek, hogy ha sokáig nem történik semmi lényeges a harcmezőn, akkor a választók kifarolnak Kijev megsegítése mögül.
Washington már azon gondolkodik, miként lehetne véget vetni a háborúnak. Közben már látszik, hogy az Ukrajnából érkező gerilla egységek oroszországi támadásai nem jelentik a konfliktus kiterjesztését. Putyin ugyanakkor valószínűleg nem bízhat a tábornokaiban, így nem tudja eszkalálni a viszályt. Nagyon úgy néz ki, hogy az élelmiszert kívánja fegyverként felhasználni. Azaz megakadályozná, hogy Ukrajna a jövőben is a világ egyik kenyereskosara legyen.
A reálpolitika viszont azt kívánja, hogy az ukrán fél adja fel maximalista törekvéseit. Zelenszkij ezzel tisztában is van, ám addig nem hozakodhat elő vele, amíg ország létharcot vív. Ám Korea tanulsága, hogy a háborúskodással párhuzamosan szükség van háttérpárbeszédre, illetve hogy feltehetőleg be kell vonni független közvetítőket. Végül pedig hogy a nyugati támogatást attól kell függővé tenni, mennyire hajlandó Kijev engedményekre.
Ha a megbeszélések eredményt hoznak, elleplezhetik, hogy Putyin valójában megadta magát. Ha viszont megreked a dialógus, akkor még nagyon sokan fognak meghalni, miközben a világ arra vár, hogy Oroszország rendbe hozza a saját dolgait.
Daily Telegraph
A brit hadsereg egyik korábbi magas rangú tisztje szerint Ukrajna az államcsíny kísérlet utáni helyzetben bedöntheti Putyin roskadozó rendszerét. Hamish de Bretton Gordon, aki az egyik királyi harckocsizó ezredet vezette, úgy gondolja: a NATO-nak közvetve meg kellene engednie, hogy Kijev magát Oroszországot támadja és megbuktassa az elnököt.
Látnivalónak nevezi, hogy Moszkva nem tudja megvédeni a határait, hát még a nagyvárosokat. Hiszen pár ezer felfegyverzett bandita majdnem a fővárosig jutott, és emiatt csaknem teljesen leállt az orosz hadigépezet. Tessék akkor elképzelni, mit tudott volna csinálni egy profi egység, a legújabb nyugati fegyverekkel a kézben.
Az ukrán vezetők érzékelik, hogy a jelek szerint az orosz hadsereget teljesen lekötik a kelet-ukrajnai harci cselekmények. De úgy hírlik, hogy most egy csomó elitalakulatot visszarendeltek a határon túlra a legfőbb vezetés védelmében.
A szakértő nem hiszi, hogy komolyan kellene tartani az orosz atomfegyver bevetésétől. Azon kívül az orosz-ukrán diverzánsok Belgorodnál már oroszországi célpontok ellen is használtak nyugati fegyvert, vagyis immár ez a kifogás sem állja meg a helyét. És Putyin tökéletesen tisztában van vele, hogy ha megnyomja a piros gombot, az a halálos ítéletet jelenti számára. Vagy a visszacsapás vagy palotaforradalom miatt. Nem az az ember, aki ezt megkockáztatná.
Tekintélye jóvátehetetlen károkat szenvedett. Nem szabad azonban azt gondolni, hogy aki utána jön, csak rosszabb lesz. Ezt hibát a Nyugat már elkövette Irakban, amikor helyén hagyta Szaddamot. A legtöbb alternatíva jobb, mint az, hogy maradjon egy diktátor, aki barbár háborút kezdett a szomszéd ország ellen.
Washington Post
Ishaan Tharoor, a lap külpolitikai elemzője úgy értékeli, hogy Putyin Oroszország nagyságát igyekezett helyreállítani, visszanyúlt a történelemhez, ám az most kísérti. Eleve azért vágott bele a „különleges katonai műveletbe”, mert ezt diktálta neki a revansista, neoimperialista világképe.
A Wagner-csoport villámgyors előrenyomulása azonban megrendítheti hatalmát. A Kreml jó néhány bennfentese és az ország elitje mind idegesebb, mert az elnök látnivalóan elvesztette az ellenőrzést a dolgok felett. Miként lehet, hogy harckocsik több száz kilométeren át akadálytalanul haladtak Moszkva felé és nem volt senki, aki megállítsa őket – kérdezte az egyik moszkvai milliárdos munkatársa.
Putyin egy nemzedéknyi időt töltött a Kreml tükörtermében és elemzők szerint elvakíthatta a saját ideológiája. Amikor szombati beszédében felidézte az 1917-es párhuzamot, azt nem említette meg, hogy az uralkodó, II. Miklós az utolsó pillanatig teázott a feleségével és banális dolgokat irkált a naplójába. Azt képzelte, hogy az orosz paraszt szereti és végsőkig kitart mellette. Ám tévedett.
Washington Post
Az újság egyik szemleírója nevetségesnek minősíti, hogy odahaza sokan lediktátorozzák a francia elnököt, noha az csak teljesítette választási ígéretét, amikor 64 évre emelte a nyugdíjkorhatárt. Az viszont már nagyon is súlyos gond – mutat rá Lee Hockstader , hogy Macron despotákkal flörtöl, legyen szó Putyinról, Hsziről vagy a szaúdi trónörökösről.
Komolyan fenyegeti ugyanis a politikai örökségét, hogy tényleges önkényuraknak pitizik és hajbókol, ráadásul nem hajlandó tanulni a hibáiból, amikor védi a világ legkönyörtelenebb autokráciáit. Ily módon ugyanis éket ver saját táborába, pont akkor, amikor a legnagyobb szükség volna az egységre.
Mindazonáltal aligha ő az egyetlen vezető, akinek fontosabb a kereskedelmi haszon, mint az elv. De miközben a világ autokratái egyre brutálisabbak, Macron semmibe veszi a legfőbb szövetségesét. Ez pedig arról árulkodik, hogy politikailag vak, nem látja az értékeket. A kármentés mint külpolitika nem méltó az egyik vezető nyugati hatalomhoz. Ha a despoták kegyeit keresi, az államfő aláássa mind Franciaország vezető nemzetközi szerepét, mind pedig Európai független státuszát.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Pannon ég alatt
Lehet, hogy Európában alkonyul, de nálunk vaksötét van. A rendszer vezetői a vaksötétben ordítoznak, mert félnek >
Mi van, ha az oroszok győznek Ukrajnában?
Timothy Garton Ash rettentő nagy bajnak gondolja, ha az oroszok kerekednének felül a háborúban, miközben már >
Roncspártderbi
Hagyjuk a mindig előhúzható demokrácia maszlagot az elvi meggyőződésről, a színes politikai palettáról. Egy mind zsarnokibb, >
Orbán a volt lengyel miniszterhelyettes menedékjogával provokálja Tuskot
A Bizottság szóvivője úgy foglalt állást, hogy bármely uniós állam csak egészen rendkívüli esetekben nyújthat menedéket >
Orbán gyakorlatilag felvásárolta Kárpátalján a magyarokat
A kárpátaljai magyarok a Fidesz-politika játékszerévé váltak, Ukrajna korlátozza a kisebbségek nyelvhasználati jogát, Orbán viszont eszközként >
Közeleg az EU számára az igazság pillanata Ukrajnában
A tárgyalások eredménye „mini München” lehet, és az csak felhívás volna Moszkvának az újabb támadásra. Erre >
A merénylet megváltoztathatja a háború menetét?
Hogy az ukrán titkosszolgálat merész akcióval eltakarította az útból az orosz vegyi fegyverfőnököt, az megváltoztathatja a >
A kancellár beszéde pontosan mutatja, miért bukott meg
A német kancellár ugyan elvesztette a bizalmi szavazást, ahogy várta, ám az ez alkalomból mondott beszéde >
A világ nem tudta megmenteni Szíriát, most hagynia kell megválasztania a jövőjét
Simon Tisdal véli így a Guardianben. A külpolitikai szakíró sajnálattal állapítja meg, hogy a beavatkozás Izrael >
Raszputyin Romániában
Mint ahogy az erdélyi magyar politika, vagy legalábbis számos itteni magyar értelmiségi is most ébredhetett rá, >
Amikor a diktatúrák összeomlanak
Hans Rauscher úgy látja Asszad csúfos vége után, hogy a diktatúrák nem tartanak örökké, egy csapásra >
Maradjon inkább Orbán Viktor?
Találgatás helyett inkább kérdezek: csak nem Magyar Péternek van igaza, és a régi ellenzék összejátszik a >