Ma Dávid, Hunor, Libériusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Törökországnak be kell engednie Svédországot a NATO-ba
Különben ne hívják meg Erdogant és Orbán a jövő hónap közepén tartandó vilniusi NATO-csúcsra – írja a Wall Street Journal. A két szerző, Mark Esper, illetve Evelyn Farkas egyaránt a republikánusokhoz kötődő McCain Intézetnél tölt be vezető posztot. Egyikük Trump, másikuk pedig Obama alatt volt védelmi miniszter, illetve a tárca helyettes államtitkára. Kifejtik, hogy a két ellenállónak be kell állnia a sorba, mert a további késlekedés felvizezi, vagy éppen hatástalanná teszi a Putyinnak szánt üzenetet, tehát hogy az általa indított törvénytelen háború láttán a szövetség zárta sorait, sőt kibővül. Svédország a török ellenkezés túsza. Magyarország ugyan jelezte, hogy támogatni tudja a belépést, de csakis a törökök beleegyezése után. Pedig a két szakember azt tapasztalta Stockholmban, hogy a legfelső svéd vezetők orvosolni kívánják a jogos török biztonsági aggályokat. De ragaszkodnak a tagsághoz. Márpedig a csatlakozás megerősítené a szervezetet, mérsékelné az orosz veszélyt a Balti-tengeren. Nem tudni, hogy Ankara mennyire gyorsan cselekszik. Finnország bekerülése már nagy csapás volt a Kremlnek és terjeszkedési elképzeléseinek. Viszont a további késlekedés felbátorítaná Moszkvát, egyben gyengítené a NATO-t. Az Egyesült Államoknak rá kell venni a török és a magyar politikust, hogy azonnal adják áldásukat a svéd felvételre. Sőt Washingtonnak a partnereket is mozgósítania kell e célból. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Wall Street Journal
A jobboldali újság vendégkommentárja felveti, hogy ne hívják meg Erdogant és Orbán a jövő hónap közepén tartandó vilniusi NATO-csúcsra, ha a két ország addig nem járul hozzá a svédek felvételéhez. A két szerző, Mark Esper, illetve Evelyn Farkas egyaránt a republikánusokhoz kötődő McCain Intézetnél tölt be vezető posztot. Egyikük Trump, másikuk pedig Obama alatt volt védelmi miniszter, illetve a tárca helyettes államtitkára.
Kifejtik, hogy a két ellenállónak be kell állnia a sorba, mert a további késlekedés felvizezi, vagy éppen hatástalanná teszi a Putyinnak szánt üzenetet, tehát hogy az általa indított törvénytelen háború láttán a szövetség zárta sorait, sőt kibővül. Svédország a török ellenkezés túsza. Magyarország ugyan jelezte, hogy támogatni tudja a belépést, de csakis a törökök beleegyezése után.
Pedig a két szakember azt tapasztalta Stockholmban, hogy a legfelső svéd vezetők orvosolni kívánják a jogos török biztonsági aggályokat. De ragaszkodnak a tagsághoz. Márpedig a csatlakozás megerősítené a szervezetet, mérsékelné az orosz veszélyt a Balti-tengeren.
Nem tudni, hogy Ankara mennyire gyorsan cselekszik. Finnország bekerülése már nagy csapás volt a Kremlnek és terjeszkedési elképzeléseinek. Viszont a további késlekedés felbátorítaná Moszkvát, egyben gyengítené a NATO-t. Az Egyesült Államoknak rá kell venni a török és a magyar politikust, hogy azonnal adják áldásukat a svéd felvételre. Sőt Washingtonnak a partnereket is mozgósítania kell e célból.
A többi tagnak világossá kell tenni Erdogan és Orbán számára, hogy nem látják őket szívesen Vilniusban, ha addig nem adják be a derekukat. A lehető legrosszabb az volna, ha a szervezet lehetőséget adna Putyinnak helyzete megszilárdítására. Ahhoz az ukránok már túl nagy áldozatokat hoztak és a dolgok túlságosan is elfajultak.
Kölner Stadt Anzeiger
A lap azt írja Orbán Viktor 60. születésnapjára, hogy a politikus mára szabadságharcosból autokrata lett. 13 éve egyfolytában uralja Magyarországot. Az európai és amerikai jobboldal a csodájára jár, az EU-ban viszont problémás tényezőnek tekintik. A kérdés az, nem játszik-e a kilépés gondolatával.
A kétharmad birtokában aláásta a demokratikus intézményeket, korlátozta a kisebbségek jogait, átvette a nagy sajtóorgánumok ellenőrzését. Az állami és uniós pénzek gyakran kötnek ki tőle függő oligarchák zsebében.
A német Daniel Freund épp ezért azt kívánja neki az ünnep alkalmából, hogy menjen nyugdíjba. Semmi keresnivalója sincs az EU-ban. Krekó Péter, a Political Capitaltől nem tartja populistának a politikust, mert ő nem a lakosság hangulatához igazodik, hanem ő szabja meg, hogy a közvélemény mit gondoljon.
A társadalmat konzervatív, vallásos, zárt pályára kívánja állítani. Ultrajobbos, tekintélyelvű politikája nagy tetszést arat Trump, az AfD és az FPÖ híveinek körében. Viszont egyre jobban kiválik az európai fő áramlatból. A retorikája mind inkább euroszkeptikus. Még az EU értelmét is megkérdőjelezte, ám emögött inkább csak taktika húzódik meg: szívesen látna olyan helyzetet, amelyben távozással fenyegetheti Brüsszelt. Ám ez veszedelmes, mert nem jó a tűzzel játszani.
Der Standard
Orbán bírálói szívesen megakadályoznák Strasbourgban, hogy a jövő júliustól egy fél évre Magyarország legyen az EU-Tanács elnöke. Gwendoline Delbos-Corfield, az EP illetékes jelentéstevője biztos abban, hogy a képviselők ma nagy többséggel megszavazzák a vonatkozó előterjesztést, mert azt az 5 nagy frakció egyöntetűen támogatja. Vagyis most szakítanak a tabuval, hogy ezt a kérdés nem feszegetik.
Ám a magyar kormány pont akkor kerülne oda az EU kormányrúdjához, amikor a következő öt évre megszabják az irányt a szervezet számára. Miközben folyik az eljárás Magyarország ellen a 7-es cikkely alapján. A képviselő megjegyezte, hogy egyelőre nem szabad utalni a szubvenciókat, mert semmilyen haladást nem tapasztalni, sem az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítása kapcsán, sem a korrupció elleni harcban. De már az jó, hogy az indítvány ekkora vihart kavart. Egyes országok ugyanis igencsak aggódnak.
A Néppárt egyik luxemburgi képviselője azt hangsúlyozta, hogy Magyarország immár nem demokrácia, meg kell védeni a közös értékeket. A holland szociáldemokrata Thijs Reuten azt emelte ki, hogy a Tanácsnak meg kell értenie: a helyzet komoly. Hiszen Orbán világossá tette, hogy elnökként a maga programját kívánja nyomatni. Nem hagyott kétséget afelől, hogy pénzkiadó automatának nézi az Uniót. Katasztrófa lenne, ha ő lenne a soros elnök.
Politico
Európai képviselők körvonalazzák a stratégiát, hogy Magyarország jövő júliustól ne vehesse át az EU irányítását hat hónapra. Ez ügyben nincs bejáratott módszer, de a küzdelem máris teljes erővel zajlik, miközben megy a huzakodás az uniós intézmények és Orbán Viktor között a jogállami hiányosságok miatt.
Sophie in t Veld holland liberális politikus úgy gondolja, hogy nem lehet tovább halogatni a kemény fellépést. . Az állam- és kormányfők részéről viszont azt látni, hogy nem fűlik hozzá a foguk. Az EP-ben azonban sokat attól félnek, hogy a magyar vezetés olyan politikát forszíroz majd a fél év során, ami szembemegy az alapértékekkel. Éppen akkor, amikor elosztják a szervezet legfőbb tisztségeit.
Gwendoline Delbos-Corfield megjegyezte, hogy nekik kell megtalálniuk a célhoz vezető utat. Mások még nem adták fel, hogy rá tudják venni cselekvésre a nemzeti kormányokat. Viszont akadnak, akik arra figyelmeztetnek, hogy a magyar elnökség megakadályozása politikai aknamezőt jelenthet. Enrico Letta volt olasz miniszterelnök, a Jacques Delors Intézet igazgatója szerint jobb volna elhalasztani a magyarok terminusát, semmint visszavonni a megbízatást.
Le Monde
A színfalak mögött a 27-ek általában nem kímélik egymást, sőt. Ám az ritkán fordul elő, hogy nyilvánosan bírálják valamelyik kormányt. Márpedig most többen is kiálltak a sajtó elé, kifogásolva, hogy alig egy év múlva Orbán Viktor, a Kreml nagy barátja lesz az Uniós soros elnöke. Magyarország és Brüsszel viszonya jó ideje feszült. A Bizottság azt veti a magyar vezetés szemére, hogy nem szavatolja a bíróságok és a sajtó függetlenségét. Ezért sok-sok milliárdot visszatart, a magyar fél viszont egyre többször folyamodik provokációhoz.
A háború semmit sem oldott meg ez ügyben. Orbán csak még szorosabb kapcsolatokat alakított ki Putyinnal. Ebből a szempontból különösen nyugtalanító az EP-képviselők többsége számára, hogy Orbán pont akkor veszi át a tisztséget, amikor az európai választás után eldől a kulcspozíciók sorsa. Bár van olyan szakértő, aki szerint a legnagyobb veszély az: hogy semmi sem történik a félév során.
Az EP francia zöld jelentéstevője viszont aggasztónak tartja, hogy ez idő alatt a miniszterelnök a földrész nevében beszélhet. Miközben szerinte nem kellene annyira erőltetni a klímaváltozás elleni küzdelmet, mert az árt a gazdaságnak. Diplomaták azért is nyugtalanok, mert háború ide vagy oda, Orbán Oroszország és Kína oldalára áll.
FAZ
A jobboldali lap kommentárja nem tartja jó elképzelésnek, hogy Magyarország ne lehessen az EU soros elnöke, mert az intézményi következmények jelentősek volnának, a politikai hatás ellenben csekély. Nikolas Busse közismertnek nevezi, hogy Orbán Viktornak kevés barátja van Brüsszelben, illetve hogy nincs jó állapotban a magyar jogállamiság. Ukrajna ügyében a miniszterelnök mindig ár ellen tempózik.
Mégsem tanácsos megtagadni tőle a soros elnöki tisztet. Inkább a 7-es paragrafus alapján folyamatban lévő eljárást kellene forszírozni, még akkor is, ha az most nem jut előbbre, mivel Budapest és Varsó kölcsönösen egymás hátát fedezi. De más megoldás esetén könnyen el lehet jutni odáig, hogy akár már a politikai véleménykülönbség blokádhoz vezethet. Erre utal, hogy a magyar vezetésnek felróják a háború kapcsán elfoglalt álláspontot is.
Azon kívül az elnöki tisztség jelentőségét nem szabad túlbecsülni. A szankciók ügyében a Bizottságé a meghatározó szerep, a testületre kellene bízni azt is, hogy helyre rakja a téves magyar fejleményeket.
Euractiv
Brüsszelben folyóközi beszélgetésekben azt hallani, hogy igaza lehet Varga Juditnak: teljes képtelenség, amit az Európai Unió akar az Orbán-kabinet ellen, és hogy a törekvés igen-igen káros. Ráadásul ebben a kérdésben az európai képviselők nem is illetékesek, ez ügyben csakis a tagállamok dönthetnek - egyhangúlag. Ám mint egy diplomata rámutat: jóformán nulla az esélye, hogy előszednek egy ilyen forró témát.
Egy nyugati szakértő úgy fogalmazott, hogy teljesen mesterséges a vita, mert vannak eszközök a sorból kitáncoló államok megregulázására. De az veszedelmesen képmutató hozzáállás, ha bevált játékszabályokat akarnak felülírni, ami ráadásul teljesen öncélú volna. Egyik kollégája pedig azt hangsúlyozta, hogy követni kell a normákat, ha azt akarjuk, hogy mások is betartsák őket.
Minden országnak joga, hogy ellássa az elnöki tennivalókat, ami javarészt technika jellegű. A többieknek kell gondoskodniuk arról, hogy az események a megfelelő irányban haladjanak. Ráadásul egy ilyen lépés az egész országot sújtaná, nem csupán a kormányt. Megfosztaná a magyarokat attól, hogy egyhamar bizonyítsák: az európai terv mellett vannak.
Politico
Az EP Polgári Szabadságjogok és Igazságügyi Bizottságának elnöke azt mondja, hogy jogilag nem világos, miként lehetne keresztülvinni az EP tervét. A spanyol Juan López Aguilar, aki az alkotmányjog professzora, ténynek nevezi, hogy Strasbourg minden lehetséges eszközzel igyekszik kinyilvánítani: Magyarország jelenleg képtelen megfelelni az elnökséggel kapcsolatos követelményeknek. Ám lehet, hogy a végén Varga Juditnak lesz igaza és eredménytelen marad a kísérlet. Mert függetlenül a Parlament, valamint Németország véleményétől, sokan eltúlzottnak tartják a tervet.
Frankfurter Rundschau
Ahol a demokrácia bajban van, ott veszély fenyegeti a környezetet is, példa rá Magyarország. A természetvédőknek nagy bátorság kell a munkájukhoz, mert magánéletükben és a hivatásukban is komoly következményei lehetnek a kiállásuknak. A civil társadalomra egyre nagyobb nyomás nehezedik. Az önkéntes csoportok munkáját akadályozzák, a bírálókat kipellengérezik.
A közmédia főleg állami propagandát sugároz, a sajtószabadság megmaradt szigetecskéi egyre-másra élnek át politikai rohamokat, hirdetőjük alig-alig akad. A közvéleményt a kézből etetett médiával terelik megfelelő irányba. Megszűnt a hatalmi ágak szétválasztása. Az igazságszolgáltatás fokozatosan a hatalom szolgálóleánya lesz.
Ellen Bos, az Andrássy-egyetem rektorhelyettese úgy véli: a civil szféra kritikus köreit a nemzet ellenségeiként, illetve külföldi ügynökökként bélyegzik meg. Adó- és más eszközökkel igyekeznek megfélemlíteni őket.
Nincs környezetvédelmi tárca, mint ahogy nincs környezetvédelmi politika sem. Sok kezdeményezés helyi szintre korlátozódik, a hatalom közeli orgánumok ezeket egyszerűen figyelmen kívül hagyják. A természetvédők csak akkor lehetnek veszélyesek a kormányra nézve, ha valamilyen presztízs-, vagy fontos beruházás a tét, legyen szó az infrastruktúráról, az energetikáról vagy az építőiparról.
Project Syndicate
Slawomir Sierakowski választási inkvizíciónak nevezi az új bizottságot, amelyet a kormány hivatalosan az orosz befolyás kiszűrésére hozott létre, ám amelynek egyetlen célja van: kiszorítani az ellenzéket és lehetővé tenni Kaczynski további uralmát. Azaz – teszi hozzáa Krytyka Polityczna mozgalom alapítója, a Német Külkapcsolati Tanács kutatója, megszeg minden alapelvet. Azt bizonyítja, hogy az illiberális PiS mind jobban kétségbe van esve és egyre pofátlanabb.
Az ország újabb lépést tett a teljes autokrácia felé. Nagy gond, hogy Duda elnök már alá is írta a törvényt, amelynek alapján bárkit ki lehet zárni köztisztség ellátásából, akár 10 évre, ha a testület úgy véli, hogy az illető bármikor is „orosz megbízásból” járt el. Amúgy az egyik államtitkár nyíltan elismerte: az első számú célpont Tusk, a mérsékelt jobboldal vezetője.
A bizottság egyszerre lesz titkosszolgálat, ügyészség, bíróság és esküdtszék. A 9 tagot a parlamenti többség nevezi ki, teljes immunitás illeti meg őket. A szabályokat a kormányfő szabja meg számukra. Ha valaki megtagadja az idézést, kemény pénzbüntetés, vagy elzárás vár rá. Arra is lesz joga a bizottságnak, hogy házkutatásra utasítsa a vádhatóságokat, bármilyen információt nyilvánosságra hozhat. Amit mond, az ellen nincs apelláta.
A háttérben az húzódhat meg, hogy a Jog és Igazságosság azt reméli: a háború leköti az USA-t és így az nem foglalkozik a lengyel jogállammal. Még akkor sem, ha az még jobban megroggyan. A jelek szerint viszont a jogszabály felszítja az ellenzék harci kedvét. De ha Tuskot ki is lövi a hatalom, helyette jöhet a még népszerűbb varsói polgármester.
Lehet, hogy Kaczynski úgy vélte: nincs több veszítenivalója, de túllőtt a célon.
The Times
A vezércikk arra figyelmeztet a spanyol helyi választások fényében, hogy a szélsőjobbos Vox hamarosan királycsináló lehet az országban. A jobbos populizmus nemzetközi mérlege egyenlőtlen: Trumpnak és a Bolsonaronak a szavazópolgárok mutattak ajtót. Boris Johnson saját magának köszönheti kudarcát.
Másutt viszont egyre jön fel a demagóg irányzat. Magyarországot és Lengyelországot továbbra is a bűvöletében tartja, mint ahogy Törökországot is. Olaszország oda van Meloniért, aki egykor Mussolini csodálójának számított. Most pedig Spanyolország egy olyan párttal flörtöl, amely a nacionalizmust vegyíti a jobboldali társadalompolitikával. Azaz fél évszázad után visszatér a szélsőjobbhoz.
A Vox 3. helye nagy pofon a Sánchez-féle középbalos összefogásnak. Ha bekerül a kormányba, akkor a spanyoloknál visszafelé forognak az órák. Az ország katolikus, paternalista és központosított irányba mehet tovább. Ez pedig felszítja a szakadár törekvéseket a baszkoknál és a katalánoknál. Bár a párt visszafogja EU-ellenességét, mert tekintettel van a közhangulatra.
Abascal, a mozgalom vezére azt ígéri, hogy visszaállítja az „apák és nagyapák” Spanyolországát. Akik még emlékeznek a durva francói elnyomásra, azok számára ez nem túl vonzó ajánlat.
Guardian
Egész Európában erősödik a szélsőjobb, ám minél elfogadottabbá válik, annál ijesztőbb. Ausztria, Franciaország, Németország, Svédország és legújabban Spanyolország tanúsítja, hogy omlik le a tűzfal a politikai főáramlat és a szélsőségesek között. Utóbbiak lopakodva szalonképessé válnak.
Ma már nem kíséri különösebb felhördülés, ha az osztrákoknál az FPÖ jövőre netán vezető tömörülésként hatalomra kerül. A Néppárt máris keményebb bevándorlási politikát képvisel, mint a Szabadságpárt. A spanyoloknál jó az esély, hogy a nyári idő előtti választások eredményeként az ország vezetésébe – francói idők óta először – ismét bekerüljön a szélsőjobb. Németországban az AfD a 2. lenne, ha most hívnák urnákhoz a polgárokat. De helyi szinten már több helyen is együttműködnek vele a nagy pártok.
Így indult Svédországban is, ahol a neonáci gyökerekkel rendelkező Svéd Demokraták kívülről támogatják a koalíciót. Az olaszoknál Meloni a szélsőséges Olaszország Fivérei élén irányítja az országot. Magyarország de facto autokrácia, de van egy még szélsőségesebb párt is: a Mi Hazánk.
A lengyeleknél a PiS keményen jobbos. Arra használja az ukrán válságot, hogy új bizottsággal szorítsa a partvonalon túlra az ellenzéket. A jelenség kiindulópontja mindenütt a gazdasági bizonytalanság és egyenlőtlenség. Ez hozza fel bűnbakokkal szolgáló szélsőjobbot. De besegítenek a hagyományos pártok is. Bűnrészesek, mert már nem kínálnak alternatívát, hanem átveszik a szélsőség jelszavait és irányvonalát. Vagyis legitimálják a megszállottakat. Ha ez így marad, akkor újabb szörnyűségek következnek.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Ukrajnának nem szép szavakra, hanem ágyúkra van szüksége
Ezt hallotta Peter Pomerantsev egy kijevi konferencián, hogy, így a barátoknak és szomszédoknak fel kell futtatniuk >
Ez van, ezt kell szeretni!
2024–25 fordulóján a helyzet tehát feltétlenül fokozódik. Az ellentmondás is nyilvánvaló. Bár az ország egy felmérés >
A populisták patrónusa
Erősen megosztotta a Die Welt konzervatív lap szerkesztőségét, hogy az újság vezetése lehozta Elon Musk véleményét, >
Gyatra a vezetés Európában
Paul Lendvai a Der Standardban úgy ítéli meg, hogy gyatra a vezetés Európában, és a nyugati >
Hogyan hódol be egy nemzet szégyenteljesen
A Frankfurter Rundschau publicistája, Bill Kristol szerint olyan, mintha kezdene orbanizálódni az amerikai politika. A magyar >
Putyin fegyverei és Isten hozzájárulása
Egy neves német történész úgy látja: radikalizálódik az orosz történelemkép, ezt támasztja alá, hogy a Kreml >
Mi történik, ha Trump félreérti a mandátumát
William Galston a Wall Street Journalban óva inti Trumpot attól, hogy túllőjön a célon, mert a >
Előre hozott választás Szlovákiában?
Jókora felháborodást váltott ki moszkvai látogatásával odahaza a szlovák kormányfő, hiszen az osztrák kancellár jó két >
A halálos őrület
A magdeburgi merénylet halálos őrület eredménye, de nem lehet a hagyományos keretekben értelmezni, mert a tettes >
A Georgescu-hadművelet
A Neue Zürcher Zeitung összeállítása időrendbe szedve levezeti, miként szervezték meg a Georgescu-hadműveletet, vagyis a bizonyítékok >
Pannon ég alatt
Lehet, hogy Európában alkonyul, de nálunk vaksötét van. A rendszer vezetői a vaksötétben ordítoznak, mert félnek >
Mi van, ha az oroszok győznek Ukrajnában?
Timothy Garton Ash rettentő nagy bajnak gondolja, ha az oroszok kerekednének felül a háborúban, miközben már >