Ma Péter, Katalin névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Most már Európa lelkéért megy a küzdelem
Mert hiába látszik úgy, hogy a földrész egységesen támogatja Ukrajnát, a tét az, hogy milyen legyen a szabadság. Általános persze a nézet, hogy küzdelem a tényleges frontokon a demokráciáért és közös értékekért folyik. De már egyértelmű, hogy a földrész paradox módon kénytelen feladni a szabadság-terv egy-két kulcselemét. Az integráció alapja az a meggyőződés volt, hogy a mélyülő gazdasági kapcsolatok folytán szövetségesek lehetnek az egykori ellenségekből. Ám Putyin megmutatta, hogy a kölcsönös függést zsarolásra lehet felhasználni. És az is kirajzolódik, hogy a szuverenitást aktívan meg kell védeni, továbbá hogy az uniós jogrendet nem lehet általános modellként felhasználni a kontinens, hát még az egész világ számára. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Project Syndicate
Két lengyel szakértő úgy ítéli meg, hogy a vasárnapi török, illetve az őszi lengyelországi választások nyomán tovább szorulhat vissza a populizmus. A tekintélyelvűség az első nagy pofont az USÁ-ban kapta, majd következett Brazília. Mindként fejlemény erősen utalt arra, hogy megfordul a folyamat, és az érintett országokban sorra hozzá lehet látni az intézmények visszaállításához. Ám mi van akkor, ha fontos erők nem fogadják el a versengő választási rendszer alapelveit?
Tanulmányában Maciej Kisilovski, a CEU, illetve Anna Wojciuk, a Varsói Egyetem tanársegédje Trumpot és Bolsonarót hozza fel példaként. A korábbi amerikai elnökhöz hasonlóan a PiS is nagyban épít a „nagy hazugságra”, ami ez esetben azonban nem a választási eredmény kétségbevonását, hanem azt jelenti, hogy 13 éve nem baleset, hanem az orosz elnök, illetve a lengyel ellenzék mostani vezére, Tusk által szervezett merénylet miatt zuhant le Szmolenszknél a lengyel államfő gépe.
A cél az, hogy a vád folyamatos hangoztatásával megfosszák legitimitásától a liberális ellenzéket, illetve a demokratikus intézményeket. Ám ha a másik oldal kerekedik felül, csak fokozza a megosztottságot, ha a győztesek pusztán eltávolítják az autoriter apparátcsikokat. Fokozódik ugyanis ezáltal a visszavágás és a helyzet súlyosbodásának veszélye.
Igazából nem kínálkozik jó opció, ezért a két elemző azt javasolja, hogy osszák meg a hatalmat a haladó, illetve konzervatív tábor között. Persze nem csupán Lengyelországban ütközik ellenállásba, hogy alapvetően átépítsék a demokratikus kormányzati rendszert.
De ha a jobboldal nem látja, hogy van értelme beállni a jogállam mögé, akkor a rendszer instabil marad. Az erős demokrácia hosszú távon mindig is igényli a többségi támogatást, a politikai spektrum mindkét oldaláról.
Der Standard
Az EU célja sokáig az volt, hogy megfékezze a nacionalizmust, a háború folytán azonban most már Európa lelkéért megy a küzdelem – hangsúlyozza Mark Leonard, az Európai Külkapcsolati Tanács igazgatója. Mert hiába látszik úgy, hogy a földrész egységesen támogatja Ukrajnát, a tét az, hogy milyen legyen a szabadság. Általános persze a nézet, hogy küzdelem a tényleges frontokon a demokráciáért és közös értékekért folyik. De már egyértelmű, hogy a földrész paradox módon kénytelen feladni a szabadság-terv egy-két kulcselemét.
Az integráció alapja az a meggyőződés volt, hogy a mélyülő gazdasági kapcsolatok folytán szövetségesek lehetnek az egykori ellenségekből. Ám Putyin megmutatta, hogy a kölcsönös függést zsarolásra lehet felhasználni. És az is kirajzolódik, hogy a szuverenitást aktívan meg kell védeni, továbbá hogy az uniós jogrendet nem lehet általános modellként felhasználni a kontinens, hát még az egész világ számára.
A szélsőjobbot felhozta a pénzügyi, illetve menekültválság. Ugyanakkor a Brexit és a járvány visszavetette az euroszkepticizmust. A legújabb felmérés arról tanúskodik, hogy geopolitikai kérdésekben a fő ellentét elmosódik a hagyományos jobb-bal között és mind inkább összeolvad a nacionalizmus és a kozmopolitizmus a szabadság európai gondolatában. A merre továbbot a következő évi EP-választás mutathatja meg.
Megosztó tényező lehet a menekültek befogadása, és hogy Ukrajnát a háború után bevegyék-e az EU-ba. Ha a közvélemény belefárad az orosz-ukrán viszályba, a rengeteg ukrán migránsba és a magas megélhetési költségekbe, akkor igencsak izgalmas lehet jövőre a kontinentális választás.
Daily Telegraph
A jobboldali újság elemzése úgy véli, hogy a török elnök a NATO belső ellensége, de most a vereség felé menetel. És ha holnapután megbukik, akkor a szabad világnak minden oka meglesz az ujjongásra. A választás nem csupán Törökország sorsát szabja meg, hanem azt is, hogy Ankara megmaradhat-e a katonai szövetség geopolitikai pilléreként.
A török gazdaság leolvadt és még mindig nem sikerült felszámolni a februári földrengés következményeit, ezért az ellenzék bízik abban, hogy eljött számára az idő és kiebrudalhatja a hatalomból a tekintélyelvű vezetőt. A politikus egyre inkább autokráciát épített ki, erősen iszlamista mázzal leöntve.
Úgyhogy a nyugati partnerek már azt kérdezik, mennyire megbízható szövetséges Erdogan. Hogy a kétségek jogosak, arra a legutóbbi példa a svéd belépés megakadályozása. Alighanem kizárólag az ország földrajzi elhelyezkedésének köszönhető, hogy a törököket még nem rakták ki a szervezetből. Ezért sok kormány azt reméli, hogy az elnök két nap múlva kipenderül a hatalomból.
Persze sok tekintetben javára billen a mérleg, legfőbbképpen a 6 éve kialakított politikai rendszer miatt. Azóta bezárták a legtöbb kritikus sajtóorgánumot, üldözik azokat, akikről úgy gondolják, hogy 7 éve közük volt a puccskísérlethez. Ráadásul Erdogan rossz vesztes. Egyáltalán nem biztos, hogy csak úgy veszi a kalapját, ha most kikap. A világon semmi biztosíték sincs rá.
EUobserver
Bulgáriában a választások után előállt patthelyzet megfojtja a korrupcióellenes harcot – mutat rá a Brüsszelben működő agytröszt, a Párbeszéd Európáért alapítója és igazgatója. Eli Hadzsieva attól fél, hogy az állam akár már a következő hónapban összeomolhat, ha nem tud megalakulni az új kormány. A fokozódó politikai bizonytalanság újabb csapás az országnak, amelyben a Boriszov-féle régi vágású populizmus határoz meg mindent és szétrombolja a valódi haladás reményeit.
A politikus 12 éven át tartó uralmának fő jellemzője a korrupció, a rengeteg botrány, az uniós alapok lenyúlása volt. Továbbá a többszázezres kivándorlás, a szegénység és az infláció. Valójában jó egy évtizeden át mindenben a szocialista titkosszolgálatból kinőtt maffiaelit mondta ki a döntő szót. És jelen állás szerint Boriszov most győztesen visszatért.
A bolgárok elsősorban azért nem tudtak még mindig csatlakozni az euró-, illetve a Schengeni övezethez, mert képtelenek voltak fellépni a járványos korrupció ellen, közben pedig nem jutnak hozzá a koronaalap milliárdjaihoz, mert még mindig várat magára a szükséges igazságügyi reform. A bíróságokat a jelek szerint továbbra is eszközként használják üzletemberek megzsarolására. Nem kevés aggodalomra ad okot a sajtó állapota is.
Ha lesz is új kormány, nem valószínű, hogy túléli az októberi helyhatósági választásokat. Vagyis még tovább csúszik a jogrendszer átalakítása és nem jönnek a brüsszeli újjáépítési pénzek sem. Az intézményes jogi visszaélésekben kulcspozíciót tölt be a főügyész. Nagyon úgy néz ki azonban, hogy Gesev a mandátuma lejártáig, 2026-ig zavartalanul béníthatja meg a jogrendszert.
Következő cikk: Nemzeti kisebbségi kutatóműhelyre van szükség!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >
Egy örömteli Budapesten, a populisták veresége után egy példátlan átmenet lehetőségét láttam
Mindenekelőtt azonban ott van az a felbecsülhetetlen értékű lehetőség, hogy megmutassuk: létezik kiút a mély populizmusból. >
Mit jelent Orbán veresége a világ többi része számára
A választás geopolitikai következményei is jelentősek lehetnek. Orbán alatt Magyarország többször megvétózta az Ukrajnának szánt segélyeket >
„Soha nem voltunk barátok”
„Ha Vlagyimir Putyin felhív, felveszem” – mondta. „Ha beszélnénk, elmondhatnám neki, hogy jó lenne négy év >