Ma Janka, Zsanett, Johanna, Nándor névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Nemzeti kisebbségi kutatóműhelyre van szükség!
Kerülik a nemzeti kisebbségi témák kutatását!
Bozóki Antal
A társadalomkutatók, akik még esetleg vannak – a fiatalabb nemzedékből – azok pedig, a jelekből ítélve, ezeket a témákat „kerülgetik, mint macska a forró kását”! Vélhetően az esetleges következményektől való félelem miatt. A jelenlegi államhatalomnak ugyanis – amelynek részese a magyar politikai elit is – nem érdeke, hogy a tudományos kutatók tiszta, tényszerű képet adjanak a magyar közösség helyzetéről. Gyorsan kiderülne ugyanis, hogy az általuk alkotott és propagált „aranykornak” semmi köze a valósághoz... Most látszik csak meg igazán az intézményes kisebbségkutatás, egy vajdasági kisebbségkutató intézet hiánya, aminek a soknemzetiségű Vajdaságban léteznie kellene, s aminek a magalapítását a vajdasági magyar egyetemi tanárok, kutatók fontosnak tartották, sürgették! A politikumnak azonban ez nem volt érdeke! Bozóki Antal:
Április 22-én 50 előadó részvételével tartották meg Szabadkán, a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon a 13. Tudóstalálkozót. Az eseményre a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács (VMAT) és a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága társszervezésében került sor. A rendezvény védnöke a Magyar Tudományos Akadémia volt.
A közönség a humán tudományok, a művészetek, a társadalomtudományok, az élő és élettelen természettudományok, valamint a műszaki tudományok területéről hallhatott előadást.
– A 13. Vajdasági Magyar Tudóstalálkozóra ötven résztvevő hozta el legújabb kutatási eredményeit, ami nagyon szép mutatója a vajdasági magyar tudományos és művészeti gondolkodás jelenlegi állapotának. Ennek az érdeklődésnek sokféle üzenete van, de legfőképpen az, hogy a tudományos közösség életképes, és van igény a közös konferenciázásra, fiatalok és idősek részéről egyaránt – értékelte dr. Csányi Erzsébet, a VMAT elnöke a konferenciáról készült kétnyelvű (magyar és angol nyelvű) összefoglaló kötet előszavában, amely az egyes előadások rövid összefoglalóját tartalmazza.
A rezümékötetben (https://vmat.rs/2023/04/20/13-tudostalalkozo-program/) külön-külön fejezetbe vannak sorolva a „humán tudományok és a művészetek”, a „humán tudományok és társadalomtudományok”, valamint a „társadalomtudományok” területén elhangzott előadások.
Feltűnő, hogy a társadalomtudományok (szűkebb) területén hangzott el a legkevesebb előadás – mindössze hat (54-63. oldal).
Várady Tibor előadásának címe Hogyan legyünk értelmiségiek – A kommunizmus, a posztkommunizmus, többségi és kisebbségi közösségek ráhatása.
Beretka Katinka Szerbia, Magyarország, Horvátország és Bosznia-Hercegovina alkotmánybíróságainak gyakorlatát elemezte azokban az alkotmányossági és törvényességi eljárásokban, amikor a bíróságoknak a COVID-19 világjárványt jogilag kellett minősíteni.
Grabovac Beáta „az érzelmi működéséről és az érzelem-felismerésről” tartott előadást, „a sötét vonások tükrében”.
Major Lenke előadása a „fenntartható mentális egészségről” szólt a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon. Célja a Mentális egészségműhely tevékenységnek bemutatása volt.
Pap Ágota a „sírás spektrumról”, illetve a „könnyek élettani és szociális szerepéről” beszélt.
Simonyi Gabriella a „tudományterületek és mérőeszközök a hazugság témakörében” tartott előadást.
A Tudóstalálkozó fontos események számít nem csak a vajdasági magyar közösség életében, de magyarországi és szerbiai tudományos körökben is. Jól mutatja az itteni magyar értelmiségnek a tudomány egyes területein folyó kutatásokban való tevékeny részvételét, hozzájárulását.
Az előadások címéből azonban látszik, hogy egyetlen előadó sem foglalkozott időszerű társadalomtudományi témának, de különösen nem a vajdasági magyar közösség helyzetének, jogai érvényesítésének a kutatásával.
Ennek több oka is lehet. Tudjuk, hogy a vajdasági magyar jogászok, szociológusok egyrészt kiöregedtek, másrészt elfogytak. Vajdasági magyar politológusunk pedig – ismereteim szerint – nincs is. Az ilyen kutatások, publikációk ezért ritkaságnak számítanak. A társadalomkutatók, akik még esetleg vannak – a fiatalabb nemzedékből – azok pedig, a jelekből ítélve, ezeket a témákat „kerülgetik, mint macska a forró kását”! Vélhetően az esetleges következményektől való félelem miatt.
A jelenlegi államhatalomnak ugyanis – amelynek részese a magyar politikai elit is – nem érdeke, hogy a tudományos kutatók tiszta, tényszerű képet adjanak a magyar közösség helyzetéről. Gyorsan kiderülne ugyanis, hogy az általuk alkotott és propagált „aranykornak” semmi köze a valósághoz.
Olyan vélemény is van, miszerint a társadalomtudományok nálunk nem élveznek egyenrangú státust a természettudományokkal, az ilyen kutatókat nem díjazzák stb.
Hogyan lehet egyáltalán a vajdasági magyarok helyzetéről beszélni, jogaink megvalósulását nyomon követni, számon kérni, ha nincsenek egy alapvető elemzések, megbízható tudományos helyzettanulmányok, amelyekhez azután viszonyítani, lehetne a korábbi és a későbbi állapotot?
A nemzeti kisebbségek helyzetével foglalkozó jelentéseket leginkább az állami szervek (köztársasági és tartományi ombudsman, kisebbségügyi minisztérium vagy titkárság stb.) írják. Ezek általában a napi politikai érdekeket szolgálják, s eltérő, többnyire összehasonlításra alkalmatlan, nem tudományos módszerekkel készülnek.
Most látszik csak meg igazán az intézményes kisebbségkutatás, egy vajdasági kisebbségkutató intézet hiánya, aminek a soknemzetiségű Vajdaságban léteznie kellene, s aminek a magalapítását a vajdasági magyar egyetemi tanárok, kutatók fontosnak tartották, sürgették! A politikumnak azonban ez nem volt érdeke!
A régi Jugoszláviában, Újvidéken, a Železnička/Vasút u. 6 sz. alatt létezett a Tartományi Közigazgatási Intézet [Pokrajinski zavod za javnu upravu], amely kisebbségügyi felméréseket is végzett, de a kilencvenes évek elején felszámolták.
Ha demokratikus, kisebbségbarát világban élnénk és lenne rá támogatás – minden másra jut, csak éppen erre nem –, áthidaló megoldásként a VMAT létrehozhatna egy saját kisebbségkutató műhelyt, amelyben ideológiai nyomástól mentesen, tudományos módszerekkel vizsgálnák a magyar közösség helyzetének időszerű kérdéseit!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Ilyen hangulatban lépkedtem az Akadémia lépcsőjén
Nyugalmas délelőtt, nem érdekelnek a hírek. Ébredezik bennem a politikai csömör. Attól tartok, hogy a jelenlegi >
Milyen országban élünk? (2.)
Azt mondják, egy ország vagy közösség (lát)képét a sajtóban közölt adatok, szakértői vélemények, a hírügynökségek és >
Mi is elpilledtünk
A bűnösökre lehet felfelé mutogatni, de sokkal nehezebb lenne arról a mélységében rejtezkedő kollektív eszmékről szólni, >
Milyen országban élünk? (1.)
Azt mondják, egy ország vagy közösség (lát)képét a sajtóban közölt adatok, szakértői vélemények, a hírügynökségek és >
Egy nagy játszma névtelen szereplői lettünk
Ez a közérzet túlvan a szokásos politikai vitákon, nem nevezhető szimpla Orbán-ellenességnek, sokkal inkább a rendszerváltási >
Hol a Lovas? Itt a Lovas!
Családi ügyek címmel közölt terjedelmes írást a Magyar Narancs legújabb számában Krusovszky Dénes a hetilap állandó >
Pásztor István: „Büszkén vagyunk őrkutyák”
A „tisztújítás” abból áll, hogy Pásztor Bálint nevű fia maradt a párt második számú alelnöke, és >
Gyenge biztosítékok – téves cím(ké)zés
Balla Lajos, a Szabad Magyar Szó (SZMSZ) oldalán szólt hozzá a blogomon közölt „utolsó (??) két >
Minden egyes fogalom bumeráng lett
Sinkó dilemmák - ma. Megbuktatható-e az autokrácia parlamentáris úton vagy pedig csak erőszakkal? Választásokkal? Forradalommal? Nem >
NEM „ŐRKUTYÁK”, HANEM TÁNYÉRNYALÓ PINCSIK
Varjú Márta főszerkesztő és Máriás Endre főszerkesztő-helyettes irányításával a Magyar Szó nem az itteni magyar közösséget, >
Talán ma sejtik, hogy rosszabbul élünk
Feltételezem, hogy egymás megismerése valójában a különbségek feltárásával is jár. Jelenleg egymás ismerete egyoldalú. Hála a >
„Az erő nem fogyott el” – csak a közösség!
– Nem a lelkek száma határozza meg a teljesítményt, hanem a lelkek nagysága – mondja a >