Ma Buda, Richárd, Hóvirág névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Orbán Moszkva-barát politikai döntéseinek nagy ára van
Kormánya a szó szoros értelmében páriává tette Európában az Ukrajnával kapcsolatos egység háttere előtt. A térség sok országa az orosz fennhatóság alatt szerzett tapasztalatai alapján az ukrajnai konfliktust és az Oroszország jelentette fenyegetést egzisztenciális veszélynek tekinti. Orbán háborúval kapcsolatos magatartása súlyos károkat okozott Budapestnek a szomszédaival, így Csehországgal, Szlovákiával és Lengyelországgal fenntartott kapcsolataiban. Olyannyira, hogy a visegrádi négyek védelemmel foglalkozó csúcsértekezlete tavaly elmaradt, és a cseh külügyminiszter élesen megjegyezte: „Igen sajnálatos, Magyarországnak fontosabb az olcsó orosz olaj, mint az ukránok vére”. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök egy másik alkalommal kijelentette: „Lengyelország és Magyarország útjai elváltak”.
Az Ukrajna elleni orosz háború elhúzódásával, és Putyin stratégiai pozíciójának erodálódásával Orbán Viktor és kevéske európai szövetségese a lehetséges további opciókat vizsgálja, és Orbán nemzetközi politizálása, valamint az autokraták iránti vonzalma minden valószínűség szerint nagyobb hatással lesz az európai biztonsági helyzetére, mint azt a legtöbben feltételezik – írta a főleg amerikai belpolitikával, a kongresszussal és a szenátussal foglalkozó The Hill washingtoni lapban Sydney Duckor, az Amerikai Külpolitikai Tanács elnevezésű washingtoni intézet kutatója.
Orbán a maga meghirdette „illiberális demokrácia” követésével elidegenítette magától Európát azzal, hogy politikájával az országát a szabad államok közül a „részben szabadok” közé juttatta. Az EU jogi eljárásokkal való fenyegetései és a visszatartott támogatások ellenére olyan törvényeket vert keresztül, amelyek meggyengítették az Alkotmánybíróságot, erodálták a sajtószabadságot, elnyomta az ellenzéket, és leépítette a fékeket és ellensúlyokat. Mi több, nem egyszer semmibe vette a transzatlanti rendszert azzal, hogy partnerségeket épített azzal szembenálló rezsimekkel.
Orbán 2010 óta különösen szoros kapcsolatokat ápol Moszkvával. Vezetése alatt Magyarország Oroszország EU-ba nyíló ablaka lett, blokkolt Moszkva elleni uniós szankciókat, hallgatott, amikor Moszkva szuverén területeket annektált, és tudatosan orosz dezinformációt és propagandát terjesztett odahaza és külföldön.
Orbán eltérése a NATO és az EU konszenzusától különösen szembetűnővé vált Oroszország Ukrajna elleni támadását követően. A magyar kormányfő ugyan több mint egy évtizedig igyekezett mindkét kapura játszani, de hazai üzenetei és külpolitikai megközelítése mutatja, hogy valójában a nyugati demokratikus érdekek szabotőre.
Decemberben blokkolta a Kijevnek nyújtandó eddig legnagyobb, 20 milliárd dolláros uniós segélyt az EU vezetőinek mélységes frusztráltságát váltva ki ezzel, továbbá sokáig húzta a svéd és a finn NATO-csatlakozás ratifikálását, olyannyira, hogy a szóban elhangzott támogatás ellenére Svédországról még mindig nem szavazott a magyar parlament.
Közben odahaza Orbán szövetségesei a nem annyira független sajtóban folyamatosan tolják az orosz dezinformációt és propagandát, beleértve a Kreml azon narratíváját is, amely szerint „az Egyesült Államok új háborút akar indítani”.
Orbán Moszkva-barát politikai döntéseinek nagy ára van, amennyiben kormányát a szó szoros értelmében páriává tette Európában az Ukrajnával kapcsolatos egység háttere előtt.
A térség sok országa az orosz fennhatóság alatt szerzett tapasztalatai alapján az ukrajnai konfliktust és az Oroszország jelentette fenyegetést egzisztenciális veszélynek tekinti. Orbán háborúval kapcsolatos magatartása súlyos károkat okozott Budapestnek a szomszédaival, így Csehországgal, Szlovákiával és Lengyelországgal fenntartott kapcsolataiban. Olyannyira, hogy a visegrádi négyek védelemmel foglalkozó csúcsértekezlete tavaly elmaradt, és a cseh külügyminiszter élesen megjegyezte: „Igen sajnálatos, Magyarországnak fontosabb az olcsó orosz olaj, mint az ukránok vére”. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök egy másik alkalommal kijelentette: „Lengyelország és Magyarország útjai elváltak”.
Nem kizárt, hogy ha a háborúnak egyszer vége lesz, a budapesti és más, főleg kelet-európai kormányok közös jobboldali nézetei elősegítik majd a kapcsolatok felélesztését. Ám minél tovább ragaszkodik Orbán a Kreml-barát és Ukrajna-ellenes pozíciójához, annál valószínűbbé válik, hogy a károk helyrehozhatatlannak bizonyulnak.
No de hová fordulhat Orbán szövetségeseket keresve? Bizonyos, hogy az Unión belüli szövetségek a preferáltak. Orbán maga ismerte el, hogy Magyarország gazdasági prosperitása „az Uniótól függ”. Ezért az lenne a logikus, ha Orbán az EU-n belüli jobboldali vezetőkkel igyekezne szövetségre lépni, de könnyen lehet, hogy az Ukrajnával kapcsolatos magatartása ezt megakadályozza. Emellett azonban a magyar politikus körülnézhet az EU-n kívül is, a Közel-Keleten és Ázsiában, és ezek a törekvések új kihívásokat jelenthetnek a Nyugatnak.
Ha Budapest ilyen periferiális stratégiát követ majd, akkor főleg Kína és Törökország jön számításba. Ezeket az országokat az elszigetelődés a Nyugaton természetes szövetségessé teszi Orbán számára, ahogyan a magyar miniszterelnök mondta, „stratégiai partnerré, amelyet minden magyarnak tisztelnie kell”. Orbán világosan kifejezésre juttatta, hogy erősíteni akarja a magyar-török kapcsolatokat, és erősen harcolt azért, hogy felhígítsa az EU-nak Ankarát a szíriai behatolás miatt bíráló állásfoglalását. Emellett Budapesten kívül egyetlen további NATO-tagként Törökország akadályozza Svédország NATO-csatlakozását, ez is rokoníthatja a két országot.
Mindazonáltal Törökország a belpolitikában bekövetkezett tekintélyelvű fordulat ellenére stratégiai partner és NATO-szövetséges maradt.
Ezzel szemben Kína az Egyesült Államok és a Nyugat riválisa, ezért Orbán Kínával való enyelgése különösen zavaró.
A Kínával kapcsolatos nyitott kapuk politikája Magyarországot viszonylagos kívülállóvá teszi abban a feltörekvő Európában kialakulóban lévő konszenzusban, hogy a Kínával való partnerség veszélyeket rejt. Orbán kormánya kölcsönöket vesz fel a Kínai Kommunista Párt által finanszírozott projektekre, sokmilliárd dolláros kínai egyetemet szándékozik építeni Budapesten, lehetővé tette a Huaweinek, hogy hogy Magyarországon építse fel európai logisztikai bázisát, és elfogadott egy. A kínai Egy Övezet Egy Útprogram keretében készülő országközi vasútvonal építésére vonatkozó kínai ajánlatot.
Orbán kormánya a hazai tiltakozások ellenére sem adja fel a tervet, és Orbán Pekinghez fűződő kapcsolatainak vonala világos: Budapest az európai biztonság számára a trójai faló.
A kínai tisztségviselők nem véletlenül hangsúlyozzák, hogy országuk „mindig is jó testvérnek tekintette Magyarországot”. A Kínai Kommunista Párt bizonyosan ki akarja használni azt, hogy Orbán nem lojális a NATO-val szemben, amint ezt Oroszország esetében is tette. Akárcsak Moszkva esetében, Orbán megtöri az európai konszenzust, amikor kinyilvánítja: Magyarország nem fog támogatni semmiféle olyan korlátozást, amely a Kína és Közép-Európa közötti együttműködést érintené.
Orbán opportunista szövetkezése a Nyugat ellenfeleivel máris jelentős feszültségeket okoz az EU-ban és a NATO-ban. Orbán maga fejtette ki, hogy „Magyarországnak el kell gondolkodnia azon, hogy milyen kapcsolatokat tud kiépíteni és fenntartani Oroszországgal a következő 10-15 évben”. Amennyiben Budapest ezt a politikát folytatja, és túlmegy a Moszkvával fenntartott, jelenlegi kiváltságos kapcsolatain, a potenciális partnerei várhatóan újabb aggodalmaikat fogják jelezni a transzatlanti biztonsági erőfeszítésekkel kapcsolatos különútjai miatt – figyelmeztetett a kutató.
Következő cikk: Elkallódott az emberi sors formája
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Egyesített erővel a nemzetközi jog ellen
Netanjahunak rengeteg dolga lenne otthon, mégis – és a Nemzetközi Büntető Bíróság (ICC) körözése ellenére – >
Orbán Viktor vörös szőnyeget terít Netanjahu lábai elé
Ugyanakkor Maya Sion, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora súlyos hibának tartja a látogatást. Mert azzal mindenekelőtt >
Szerbia katonai unióról álmodik Magyarországgal
A megfigyelők a két ország együttműködését aggodalommal szemlélik. Vučić és Orbán jó kapcsolatokat ápol Moszkvával. A >
Egy szokatlan barátság
A Budapestről, illetve Tel Avivból keltezett összeállítás szokatlan barátságnak nevezi Orbán és Netanjahu viszonyát, bár mint >
Vance grönlandi vendégszereplése erkölcsi szempontból téves, stratégiailag pedig katasztrofális
Timothy Snyder a Guardianben azt gondolja, hogy Vance kurta grönlandi vendégszereplése nem csupán erkölcsi szempontból volt >
Lázadnak a szerb és török fiatalok, a Nyugat sunyi módon hallgat
Paul Lendvai szerint ugyan a tömegek más és más okból fordultak szembe Ergogannal, illetve Vučić-tyal, de >
Netanjahu Budapesten
Szinte az egész világsajtó beszámol arról, hogy a Nemzetközi Büntető Bíróság letartóztatási parancsa ellenére a héten >
Az már fasizmus, ami most van Amerikában
Így értékeli a Die Zeitban a Yale Egyetem filozófusa, Jason Stanley, aki éppen ezért két professzor >
A hazafiság elve és gyakorlata
Aztán jött Magyar Péter. Ő ugyan senkit nem csábít el más pártoktól, sőt épp az ellenkezőjét >
A Signalgate bagatellizálása rosszabb mint maga a botrány
Hogy a Fehér Ház próbálja bagatellizálni a Signalgate-et, az rosszabb, mint az alapbotrány maga, hogy ti. >
Miért hirdeti Orbán a szerb nacionalizmust?
A magyar miniszterelnök igyekszik országát közép- és dél-európai regionális hatalomnak beállítani. Emellett az etno-nacionalista nézetek sem >
12 pontban az orosz–ukrán háborúról
„Még egy ilyen győzelem, és végképp elveszünk” – mondta állítólag az épeiroszi Pürrhosz király több mint >