Ma Katalin, Kitti, Zsófia, Piusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Orbán Moszkva-barát politikai döntéseinek nagy ára van
Kormánya a szó szoros értelmében páriává tette Európában az Ukrajnával kapcsolatos egység háttere előtt. A térség sok országa az orosz fennhatóság alatt szerzett tapasztalatai alapján az ukrajnai konfliktust és az Oroszország jelentette fenyegetést egzisztenciális veszélynek tekinti. Orbán háborúval kapcsolatos magatartása súlyos károkat okozott Budapestnek a szomszédaival, így Csehországgal, Szlovákiával és Lengyelországgal fenntartott kapcsolataiban. Olyannyira, hogy a visegrádi négyek védelemmel foglalkozó csúcsértekezlete tavaly elmaradt, és a cseh külügyminiszter élesen megjegyezte: „Igen sajnálatos, Magyarországnak fontosabb az olcsó orosz olaj, mint az ukránok vére”. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök egy másik alkalommal kijelentette: „Lengyelország és Magyarország útjai elváltak”.
Az Ukrajna elleni orosz háború elhúzódásával, és Putyin stratégiai pozíciójának erodálódásával Orbán Viktor és kevéske európai szövetségese a lehetséges további opciókat vizsgálja, és Orbán nemzetközi politizálása, valamint az autokraták iránti vonzalma minden valószínűség szerint nagyobb hatással lesz az európai biztonsági helyzetére, mint azt a legtöbben feltételezik – írta a főleg amerikai belpolitikával, a kongresszussal és a szenátussal foglalkozó The Hill washingtoni lapban Sydney Duckor, az Amerikai Külpolitikai Tanács elnevezésű washingtoni intézet kutatója.
Orbán a maga meghirdette „illiberális demokrácia” követésével elidegenítette magától Európát azzal, hogy politikájával az országát a szabad államok közül a „részben szabadok” közé juttatta. Az EU jogi eljárásokkal való fenyegetései és a visszatartott támogatások ellenére olyan törvényeket vert keresztül, amelyek meggyengítették az Alkotmánybíróságot, erodálták a sajtószabadságot, elnyomta az ellenzéket, és leépítette a fékeket és ellensúlyokat. Mi több, nem egyszer semmibe vette a transzatlanti rendszert azzal, hogy partnerségeket épített azzal szembenálló rezsimekkel.
Orbán 2010 óta különösen szoros kapcsolatokat ápol Moszkvával. Vezetése alatt Magyarország Oroszország EU-ba nyíló ablaka lett, blokkolt Moszkva elleni uniós szankciókat, hallgatott, amikor Moszkva szuverén területeket annektált, és tudatosan orosz dezinformációt és propagandát terjesztett odahaza és külföldön.
Orbán eltérése a NATO és az EU konszenzusától különösen szembetűnővé vált Oroszország Ukrajna elleni támadását követően. A magyar kormányfő ugyan több mint egy évtizedig igyekezett mindkét kapura játszani, de hazai üzenetei és külpolitikai megközelítése mutatja, hogy valójában a nyugati demokratikus érdekek szabotőre.
Decemberben blokkolta a Kijevnek nyújtandó eddig legnagyobb, 20 milliárd dolláros uniós segélyt az EU vezetőinek mélységes frusztráltságát váltva ki ezzel, továbbá sokáig húzta a svéd és a finn NATO-csatlakozás ratifikálását, olyannyira, hogy a szóban elhangzott támogatás ellenére Svédországról még mindig nem szavazott a magyar parlament.
Közben odahaza Orbán szövetségesei a nem annyira független sajtóban folyamatosan tolják az orosz dezinformációt és propagandát, beleértve a Kreml azon narratíváját is, amely szerint „az Egyesült Államok új háborút akar indítani”.
Orbán Moszkva-barát politikai döntéseinek nagy ára van, amennyiben kormányát a szó szoros értelmében páriává tette Európában az Ukrajnával kapcsolatos egység háttere előtt.
A térség sok országa az orosz fennhatóság alatt szerzett tapasztalatai alapján az ukrajnai konfliktust és az Oroszország jelentette fenyegetést egzisztenciális veszélynek tekinti. Orbán háborúval kapcsolatos magatartása súlyos károkat okozott Budapestnek a szomszédaival, így Csehországgal, Szlovákiával és Lengyelországgal fenntartott kapcsolataiban. Olyannyira, hogy a visegrádi négyek védelemmel foglalkozó csúcsértekezlete tavaly elmaradt, és a cseh külügyminiszter élesen megjegyezte: „Igen sajnálatos, Magyarországnak fontosabb az olcsó orosz olaj, mint az ukránok vére”. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök egy másik alkalommal kijelentette: „Lengyelország és Magyarország útjai elváltak”.
Nem kizárt, hogy ha a háborúnak egyszer vége lesz, a budapesti és más, főleg kelet-európai kormányok közös jobboldali nézetei elősegítik majd a kapcsolatok felélesztését. Ám minél tovább ragaszkodik Orbán a Kreml-barát és Ukrajna-ellenes pozíciójához, annál valószínűbbé válik, hogy a károk helyrehozhatatlannak bizonyulnak.
No de hová fordulhat Orbán szövetségeseket keresve? Bizonyos, hogy az Unión belüli szövetségek a preferáltak. Orbán maga ismerte el, hogy Magyarország gazdasági prosperitása „az Uniótól függ”. Ezért az lenne a logikus, ha Orbán az EU-n belüli jobboldali vezetőkkel igyekezne szövetségre lépni, de könnyen lehet, hogy az Ukrajnával kapcsolatos magatartása ezt megakadályozza. Emellett azonban a magyar politikus körülnézhet az EU-n kívül is, a Közel-Keleten és Ázsiában, és ezek a törekvések új kihívásokat jelenthetnek a Nyugatnak.
Ha Budapest ilyen periferiális stratégiát követ majd, akkor főleg Kína és Törökország jön számításba. Ezeket az országokat az elszigetelődés a Nyugaton természetes szövetségessé teszi Orbán számára, ahogyan a magyar miniszterelnök mondta, „stratégiai partnerré, amelyet minden magyarnak tisztelnie kell”. Orbán világosan kifejezésre juttatta, hogy erősíteni akarja a magyar-török kapcsolatokat, és erősen harcolt azért, hogy felhígítsa az EU-nak Ankarát a szíriai behatolás miatt bíráló állásfoglalását. Emellett Budapesten kívül egyetlen további NATO-tagként Törökország akadályozza Svédország NATO-csatlakozását, ez is rokoníthatja a két országot.
Mindazonáltal Törökország a belpolitikában bekövetkezett tekintélyelvű fordulat ellenére stratégiai partner és NATO-szövetséges maradt.
Ezzel szemben Kína az Egyesült Államok és a Nyugat riválisa, ezért Orbán Kínával való enyelgése különösen zavaró.
A Kínával kapcsolatos nyitott kapuk politikája Magyarországot viszonylagos kívülállóvá teszi abban a feltörekvő Európában kialakulóban lévő konszenzusban, hogy a Kínával való partnerség veszélyeket rejt. Orbán kormánya kölcsönöket vesz fel a Kínai Kommunista Párt által finanszírozott projektekre, sokmilliárd dolláros kínai egyetemet szándékozik építeni Budapesten, lehetővé tette a Huaweinek, hogy hogy Magyarországon építse fel európai logisztikai bázisát, és elfogadott egy. A kínai Egy Övezet Egy Útprogram keretében készülő országközi vasútvonal építésére vonatkozó kínai ajánlatot.
Orbán kormánya a hazai tiltakozások ellenére sem adja fel a tervet, és Orbán Pekinghez fűződő kapcsolatainak vonala világos: Budapest az európai biztonság számára a trójai faló.
A kínai tisztségviselők nem véletlenül hangsúlyozzák, hogy országuk „mindig is jó testvérnek tekintette Magyarországot”. A Kínai Kommunista Párt bizonyosan ki akarja használni azt, hogy Orbán nem lojális a NATO-val szemben, amint ezt Oroszország esetében is tette. Akárcsak Moszkva esetében, Orbán megtöri az európai konszenzust, amikor kinyilvánítja: Magyarország nem fog támogatni semmiféle olyan korlátozást, amely a Kína és Közép-Európa közötti együttműködést érintené.
Orbán opportunista szövetkezése a Nyugat ellenfeleivel máris jelentős feszültségeket okoz az EU-ban és a NATO-ban. Orbán maga fejtette ki, hogy „Magyarországnak el kell gondolkodnia azon, hogy milyen kapcsolatokat tud kiépíteni és fenntartani Oroszországgal a következő 10-15 évben”. Amennyiben Budapest ezt a politikát folytatja, és túlmegy a Moszkvával fenntartott, jelenlegi kiváltságos kapcsolatain, a potenciális partnerei várhatóan újabb aggodalmaikat fogják jelezni a transzatlanti biztonsági erőfeszítésekkel kapcsolatos különútjai miatt – figyelmeztetett a kutató.
Következő cikk: Elkallódott az emberi sors formája
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >
Egy örömteli Budapesten, a populisták veresége után egy példátlan átmenet lehetőségét láttam
Mindenekelőtt azonban ott van az a felbecsülhetetlen értékű lehetőség, hogy megmutassuk: létezik kiút a mély populizmusból. >
Mit jelent Orbán veresége a világ többi része számára
A választás geopolitikai következményei is jelentősek lehetnek. Orbán alatt Magyarország többször megvétózta az Ukrajnának szánt segélyeket >
„Soha nem voltunk barátok”
„Ha Vlagyimir Putyin felhív, felveszem” – mondta. „Ha beszélnénk, elmondhatnám neki, hogy jó lenne négy év >