Ma Olivér névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A legeurópaibb brit elemzése
Timothy Garton Ash elismeri, annak idején nagyképű volt, amikor azt hitte, hogy Magyarországon és Lengyelországon már nem érheti baj a demokráciát, mert azt többé-kevésbé szavatolja az uniós tagság. A politikus az interjúban főként az elmúlt évtizedek több sorsfordító eseményével foglalkozik, de napjainkban éppen ilyennek tartja Ukrajna szempontjából a háborút. Merthogy a helyzet nagyon emlékeztet arra, mint amikor a britek 1940-ben egyedül álltak szembe Hitlerrel. Ám Churchill segítségével újra definiálták az identitásukat. Az ukránok pont itt tartanak. Ennél a pontnál idézi a volt cseh elnököt, Vaclav Havelt, aki a kelet-európai vezetők közül a legnagyobb befolyást gyakorolta rá. Ő ugyanis azt mondta még ellenzékiként, hogy Kelet-Európában minden látszat ellenére nincs béke a szocializmus alatt, mert ahhoz kellenek az emberi jogok, tiszteletben kell tartani az emberi méltóságot, valamint a demokráciát. És – teszi hozzá Ash – ma már látjuk, hogy a béke nélkülözhetetlenné teszi a katonai erőt is. Elárulja, hogy amikor a 90-es évek elején találkozott Putyinnal, azon már akkor látni lehetett a revansista, imperialista beütést, és pont az vezérli most, amikor vissza akarja állítani az orosz birodalmat. Ugyanakkor úgy gondolja, a háború kapcsán elfoglalt állásponttal a német kancellár bőven bekerülhet a történelemkönyvekbe, csak még ki kell dolgoznia egy olyan európai stratégiát, mint egykor Kohl. A földrész jövőjét ő maga úgy képzeli el, hogy kiterjesztik az uniót, a békerend határait a Nyugat-Balkánra, Ukrajnára, Moldovára és Grúziára. De ahhoz előbb el kell mélyíteni az EU-t. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Spiegel
Fagyos a viszony Németország és a Bizottság között, mert Brüsszel erősíteni kívánja a sajtószabadságot, ám Berlin fura módon ebben a kérdésben azonos álláspontot vall a magyar és a lengyel kormánnyal. A különös szövetség azt jelenti, hogy a német vezetés elszigetelődött Európában.
A készülő tervezet éppen a magyar és a lengyel tapasztalatok alapján előírná, hogy a sajtóorgánumok gazdái, illetve a kiadók nem szólhatnak bele a szerkesztőségek dolgába, továbbá átláthatóbbá kívánja tenni a tulajdonviszonyokat. Kimondaná, hogy újságírókat nem szabad lehallgatni, és létrehozna egy európai média tanácsot is. A cél az, hogy fennmaradjon a sajtó sokszínűsége, miután a magyar és a lengyel kormány egyre több lapot, rádiót és tévét tart ellenőrzése alatt.
A német szakma illetékesei azon úgy ítélik meg, hogy az EU túl nagy beleszólást követel magának, és beleüthetné az orrát a nemzeti hatóságok dolgába. Ám Jourová alelnök azt üzeni nekik, hogy ne csak a saját országukra gondoljanak. Hiszen a sajtó szabadságát nem szabad természetesnek venni és fel kell készülni arra, ha valahol valami félrecsúszik. Azon kívül a testületbe a Bizottság mindössze egyetlen képviselőt küldene, de neki nem lenne szavazati joga. Ily módon a döntéseket a tagállamok megbízottai hoznák.
Az Európai Tanács Jogi Szolgálata a napokban kimondta, hogy az elképzelés megfelel a közösségi jognak, ily módon Németország számára nehezebb lett, hogy keresztbe feküdjön.
Der Standard
A lengyel elnök az sürgette Bécsben, hogy Ausztria csatlakozzon az „új Európához”, amelynek vezetője Lengyelország – amint azt Morawiecki kormányfő a minap Washingtonban meghirdette. Duda egyben jelezte, hogy országa további katonai segítséget nyújt Ukrajnának az eddigi 3 milliárd értékű támogatáson felül. Szorgalmazta, hogy Ausztria is álljon be Kijev mögé, mert hiába semleges, de pl. golyóálló mellényeket és maszkokat azért küldhet és így sok emberéletet menthet meg.
A politikus az indulás előtt Varsóban még meghallgatta az új lengyel külpolitika alaptéziseit, amelyeket Rau, a diplomácia vezetője a parlamentben ismertetett. Az elgondolás lényege szintén az, hogy Lengyelország a háború folytán az EU egyik legfontosabb tagja lett, miközben a németek és a franciák kénytelenek búcsút inteni vezető szerepüknek. A politikus ezúttal is felhozta, hogy kudarcot vallott a megbékítésre törekvő nyugati politika Oroszországgal szemben, míg a lengyel figyelmeztetés bejött. Ennélfogva Varsó immár a „szabadság epicentruma”.
New York Times
Lengyelországban továbbra is éles bírálatok érik a kormány médiapolitikáját, mert kiderült, hogy az állami rádió szczecini stúdiója gyakorlatilag kiszolgáltatott a nyilvánosságnak egy fiatal fiút, aki megrontás áldozata lett. A 15 éves gyerek, akinek az édesanyja egyébként a körzet ellenzéki országgyűlési képviselője, ezek után öngyilkos lett.
A közfelháborodás hatalmas, mert sokan úgy gondolják, hogy a politika belejátszott a szomorú történetbe. A mélyen megosztott országban a közmédia mind inkább a faltörő kos szerepét játssza a PiS oldalán, miközben várhatóan novemberben választások lesznek. A párt a hagyományos értékeket hirdeti, rendszeresen védelmébe veszi a katolikus egyházat, fő bázisát a konzervatív vidék jelenti. Megpróbálta korlátozni az igazságszolgáltatás függetlenségét, célba vette a nemi kisebbségeket és megszigorította az abortuszjogot.
Ukrajna megsegítése ügyében ugyan nemzeti egyetértés van, de a választás közeledtével a belpolitikában csak még jobban kiéleződtek az ellentétek. Az erőpróba meg fogja mutatni, hogy felérkeztek-e a csúcsra az európai jobboldali populisták, akik főleg a lengyeleknél, magyaroknál és szlovénoknál igen sikeresek.
A lengyel kormánypárt is igyekszik visszaszorítani a független sajtó befolyását. A konkrét ügyben a tettes egy liberális helybéli volt, aki azóta már börtönben van. Az egyik „közeli” hetilap azonban a napokban azt írta, hogy a gyerek családi gondok miatt végzett magával. A fiút egyedül nevelő anyát pedig rossz szülőnek állította be, aki a nevelés helyett inkább ellenzéki tüntetésekre járt. Csakhogy erős a gyanú, hogy ezt az érvet a hatalom adta a szerző kezébe.
Donald Tusk, a jobboldali vetélytárs, a Polgári Platform elnöke elítélte a Jog és Igazságosságot és annak kiszolgálóit, mondván, hogy itt médiahiénákról van szó, akik egy tetem fölött táncolnak, ám átléptek egy határt. A szczecini rádió 40 munkatársa pedig nyílt levélben tudatta: az alkalmazottak közül nem mindenki ért egyet azzal, hogy a közmédiát politikai célokra használják fel.
Spiegel
Timothy Garton Ash elismeri, annak idején nagyképű volt, amikor azt hitte, hogy Magyarországon és Lengyelországon már nem érheti baj a demokráciát, mert azt többé-kevésbé szavatolja az uniós tagság. A politikus az interjúban főként az elmúlt évtizedek több sorsfordító eseményével foglalkozik, de napjainkban éppen ilyennek tartja Ukrajna szempontjából a háborút. Merthogy a helyzet nagyon emlékeztet arra, mint amikor a britek 1940-ben egyedül álltak szembe Hitlerrel.
Ám Churchill segítségével újra definiálták az identitásukat. Az ukránok pont itt tartanak. Ennél a pontnál idézi a volt cseh elnököt, Vaclav Havelt, aki a kelet-európai vezetők közül a legnagyobb befolyást gyakorolta rá. Ő ugyanis azt mondta még ellenzékiként, hogy Kelet-Európában minden látszat ellenére nincs béke a szocializmus alatt, mert ahhoz kellenek az emberi jogok, tiszteletben kell tartani az emberi méltóságot, valamint a demokráciát. És – teszi hozzá Ash – ma már látjuk, hogy a béke nélkülözhetetlenné teszi a katonai erőt is.
Elárulja, hogy amikor a 90-es évek elején találkozott Putyinnal, azon már akkor látni lehetett a revansista, imperialista beütést, és pont az vezérli most, amikor vissza akarja állítani az orosz birodalmat. Ugyanakkor úgy gondolja, a háború kapcsán elfoglalt állásponttal a német kancellár bőven bekerülhet a történelemkönyvekbe, csak még ki kell dolgoznia egy olyan európai stratégiát, mint egykor Kohl.
A földrész jövőjét ő maga úgy képzeli el, hogy kiterjesztik az uniót, a békerend határait a Nyugat-Balkánra, Ukrajnára, Moldovára és Grúziára. De ahhoz előbb el kell mélyíteni az EU-t.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Hogyan készül Orbán a választásra
Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >
Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége
Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >
Biden döntését Putyin meg fogja torolni
Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >
Rövid út vezethet keletre
Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >
Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek
Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >
A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot
Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >
Magyarországon mocskos trükkök lengik be a közéletet
Magyar Péter Orbán egyetlen kihívójaként azt állítja, hogy titokban lehallgatták, mert le akarják járatni. De még >
Trump győzedelmes visszatérése
Korábbi kampányaihoz hasonlóan Trumpnak most volt átfogó választási programja. Amit a programrészletekből megismerhetünk, az egyetlen szóval >
Jobb Trumppal Kína ellen, mint Trump nélkül Oroszország ellen
Az Unióban bizonyos elégtétellel nyugtázzák, hogy jobboldali-populista Orbán Viktor ráfaraghat a sompolygásra, mivel rajta kívül senki >
A kultúrharcos Amerika
Hasonló probléma az amerikai woke mozgalom történelemfelfogása. Az jogos cél, hogy ne csak a jómódú idős >
Orbán kihívójának, Magyarnak most be kell bizonyítania, hogy ő az áldozat
Magyar Péternek sürgősen bizonyítania kell, hogy áldozat az általa nyilvánosságra hozott megfigyelési ügyben, azaz hogy a >
Trump tanult a korábbi elnökségből
Ha megnézzük, hogy kiket vesz maga mellé Trump, azt látjuk, hogy tanult a korábbi elnökségből. Nem >