Ma Vince, Irén, Teodóra névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Diktátorok egymás között
Paul Lendvai veszélyes érdekszövetségnek nevezi az orosz és a kínai diktátor összefogását. Úgy véli, nem véletlenül vezetett Hszi megválasztása utáni első útja Moszkvába. Egyben igazolja, hogy egységfrontot alkotnak Washingtonnal szemben. A kínai sajtó egyetlen szóval nem rótta fel Oroszországnak a háborút, az USA-t viszont a válság kiprovokálásával vádolja. A kínai államfő programadó beszéde egyúttal megerősíti a félelmeket, hogy Tajvan lehet a következő Ukrajna. Ugyanakkor a Krímben és Mariupolban tett villámlátogatással Putyin azt támasztja alá, hogy el van szánva a válság folytatására. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Kína 7,2 %-kal növeli katonai kiadásait, az orosz-kínai kapcsolatokban Peking diktál. Hogy Kína sikeresen közvetített Szaúd-Arábia és Irán között, az a kínai diplomácia megnövekedett befolyását jelzi. De hogy felröppentek a hírek, miszerint hasonlóan eredményes lehet a próbálkozás Moszkva és Kijev között is, az inkább csak a valóság elkendőzésére jó. Vagyis az orosz agresszor érdekeit szolgálja. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Der Standard
A német kancellár megerősítette, hogy véget kell vetni az egyhangú döntéshozatalnak az EU-ban, mert az nem lehet, hogy egyetlen ország feltartóztassa az összes többit. A jelentés emlékeztet arra, hogy Scholz ezt már tavaly augusztusban az európai kilátásokat körvonalazó prágai beszédében felvetette – a magyar blokádpolitika miatt.
Ezúttal Düsseldorfban hangsúlyozta egy nyilvános rendezvényen, hogy át kell térni a minősített többséggel meghozandó határozatokra, így a külpolitikában, valamint bizonyos pénzügyi és adókérdésekben. Mint mondta, nem szabad gondnak tekinteni, hogy a tagállamok nincsenek mindig azonos véleményen. Meg kell találni azonban a módját, hogy ilyen esetekben is képesek legyenek dönteni.
Berlin szerint ehhez nem kell belekezdeni az alapszerződések hosszadalmas módosításába. Van rá mód az ún. Passarelle-klauzula alapján is, vagyis az állam- és kormányfők elfogadhatják, hogy bizonyos kérdésekben a jövőben nem ragaszkodnak az egyhangúsághoz. A bibi csak ott van, hogy ezt az összes tagállamnak jóvá kell hagynia, tehát Magyarország vagy akár más is megvétózhatja.
FAZ
A lengyel kormányfő azonnal válaszolt német kancellár legfrissebb állásfoglalására: azt üzente, hogy szó sem lehet egyhangú döntéshozatalról. Morawiecki éppen Németországban, a heidelbergi egyetemen tartott irányadó beszédet és óvott az EU uniformizálásától. Azt állította, hogy a központosított Unió kudarcra van ítélve, a nemzetállamok a földrész alappillérei.
Úgy értékelte, hogy a háború miatt a helyzet ma súlyosabb Európában, mint a rendszerváltáskor volt. Mert aki fel akar számolni más népeket, az fasiszta, megsérti az emberi jogokat és méltóságot. Egyúttal azonban óvott az Európai Egyesült Államok gondolatától. Szerinte nem szabad fellazítani a jelenlegi döntési mechanizmust. Közölte: ellenállásba fog ütközni a kontinentális szuperállam víziója és minél inkább ragaszkodnak bizonyos körök az ötlethez, annál nagyobb lesz a lázadás vele szemben.
Merthogy a földrészt a sokszínűség, az együttműködés és a verseny teszi naggyá. A l5 évvel ezelőtti pénzügyi válság már megmutatta a nemzetek feletti intézmények káros hatását. Ellentét van a nép hatalma és egy szűk elit törekvései között. A járvány szerinte újfent csak a nemzetállam előnyeit bizonyította. Ugyanez vonatkozik a nemzeti szabadságra, kultúrára, a biztonságra is.
Ismét azt bizonygatta, hogy a lengyel igazságügyi reformra az oligarchia és a korrupció elleni küzdelem miatt van szükség. Utalt továbbá arra, hogy országa fenntartja a háborús kártérítési igényt a német állammal szemben.
Süddeutsche Zeitung
Csehország nem ezt érdemelte volna – írja a kommentár az új cseh elnök mai berlini látogatása előtt. Merthogy Németország a háború óta világszerte keresi a barátokat, de valahogy a szomszéd állam nem tűnik fel a radarján. Pedig Prága már megszabadult a Zeman- és Babis-féle populizmustól, ismét elfoglalta helyét a liberális demokráciák sorában.
Csak éppen a német kormány erről nem vesz tudomást, teljesen jogtalanul. Inkább a földkerekség távoli sarkaiban igyekszik szövetségeseket felkutatni a tekintélyuralmak tengelyével szemben. A közvetlen szomszédság azonban elkerüli a látóterét. Pedig az agresszió miatt a térség súlya megnőtt a NATO-n és az EU-n belül is.
A német-lengyel viszonyt azonban tönkreteszi a kölcsönös bizalmatlanság. Amíg Varsóban a PiS van hatalmon, addig aligha lesz érdemi változás. Csehország viszont úgy támogatja Ukrajnát, hogy közben nem viszonyul mély borúlátással a németekhez. Amúgy pedig Németország 10. legnagyobb kereskedelmi partnere. Már csak ezért is többet érdemel baráti érdektelenségnél.
Deutsche Welle
Szlovákiában a jövő hónapban 36 év után végre megkezdi működését a mohovcei (mohi) atomerőmű legújabb blokkja, így az ország nettó áramexportőr lesz. A csaknem 6 milliárd eurós beruházás azonban jó pár biztonsági gondot is felvet, ám ettől még a lakosság többsége kedvezően vélekedik a nukleáris energiáról.
Különösen Ausztriának vannak aggályai a biztonság miatt. A Globál 2000 környezetvédelmi szervezet leginkább attól tart, hogy mivel a munkálatok 15 évre leálltak, károk érhették a szigetelést, a tömítéseket, a turbinák tengelyeit. És hát a technika viszonylag régi, nincs védőburok, hogy megóvja a reaktort, ha netán repülőgép zuhan rá, vagy terrorcsapás éri.
Viszont a háború nagy dilemma elé állítja Pozsonyt, mivel a fűtőelemeket az agresszortól kell beszerezni. Szlovákia is keresi az alternatívát, akárcsak a csehek, finnek, magyarok és bolgárok. Prága azonban már megegyezett az amerikai Westinghouse-szal és a francia Framatome-mal, hogy a jövő évtől tőlük veszi a fűtő rudakat.
Voltak technikai bajok az eltelt időszakban Mohiban bőven, ez pedig kemény anyagi következményekkel járt, mert a betervezett áramot igencsak drágán lehetett pótolni a nemzetközi piacról. De a működtető cég vállalta, hogy kilowattóránként maximum 61 centért táplálja be a villamosságot a rendszerbe.
FT
A lap külpolitikai elemzője azt várja, hogy Hszi moszkvai útja megerősíti a kétoldalú kapcsolatokat, de ezt igyekeznek azzal leplezni, hogy a békéről szónokolnak. Gideon Rachman emlékeztet arra, hogy mindkét ország szerint hanyatlik a Nyugat, és hogy ezt fel kell gyorsítani. A vendég ugyanakkor sütkérezik abban, hogy sikerült közeledést elérnie Irán és Szaúd-Arábia között. Még az is elképzelhető, hogy bedobja az azonnali ukrajnai fegyvernyugvás ötletét.
Nem kétséges, hogy Zelenszkij felveszi a telefont, amikor a kínai vezető felhívja, mert Hszi Csin-ping képes igencsak hatni Putyinra. Ám ettől még Kijev és szövetségesei továbbra is borúlátóan ítélik meg a pekingi béketervet. Úgy áll, hogy a kínai államfő minden bizonnyal nem hajlandó, de nem is képes elősegítenie a viszály befejezését. A két fél ugyanis egyelőre nem kapható a megállapodásra, azon felül Kína nem semleges.
De Hszinek érdeke, hogy országát olyan közvetítőnek tüntesse fel, amelynek a kereskedelem és a jólét a fontos. A kínai propaganda számára ugyanakkor Amerika háborús uszító, aki csak fekete-fehérben látja a világot és kizárólag a saját hegemóniájával törődik. Ez a megközelítés sokat segít Pekingnek a globális Délt megnyerni.
Oroszország fontos gazdasági előnyöket kínál Kína számára, cserében olyan árukat ad, amelyeket a Kreml már nem tud megvenni nyugaton. A kérdések kérdése, hogy küld-e fegyvereket. De hogy mire jutnak a zöld asztal mellett, az valószínűleg szigorúan őrzött titok marad. Ezzel együtt egyértelmű az üzenet: a két ország továbbra is szoros partner, összeköti őket, hogy ellenségesek Amerikával és szövetségeseivel szemben.
The Times
William Hague sajnálatosnak tartja, hogy a globális Dél nem osztja a fejlett Nyugat elveit, ám úgy ítéli meg: vannak eszközök, amelyek segítségével meg lehet akadályozni, hogy a 3. világ Moszkva és Peking ölébe hulljon. A konzervatív elemző, aki évtizedeken át a toryk egyik vezére volt, ám már kivonult a politikából, Kína szempontjából teljesen természetesnek nevezi, hogy stratégiai céljai eléréséhez az ország a maga oldalán akarja tudni az oroszokat. Szövetségesként és alárendelt partnerként egyaránt.
Hogy Hszi éppen az orosz fővárosban egyeztet, az csak még jobban rávilágít, hogy erősödik a harc az értékeken alapuló demokrácia, illetve a zsarnoki módszereket alkalmazó tekintélyuralom között. Csakhogy utóbbinak igen sok híve van Ázsiában és Afrikában. Így lehet, hogy a nyugati értékek győznek Ukrajnában, de kiderülhet, hogy a demokráciák érdekeit súlyos veszélyek fenyegetik a világ jelentős részén.
Ott, ahol emlékeznek a gyarmattartókra, és rákérdeznek, hogy is volt az iraki invázióval? Erre csak ráerősít az orosz propaganda, amely öncélúnak nevezi, hogy választani kell a demokrácia és az autokrácia között. A nagyhatalmak közé szorult országok számára előnyös lehet az együttműködés Moszkvával és Pekinggel. Nekik az a jó, ha nincsenek szankciók és mindenkivel üzletelhetnek.
Ezért hasznos volna, ha a kelet-európai kormányok elvinnék az érintett térségekbe a demokrácia jó hírét. További feladat, hogy fel kell venni a kesztyűt a dezinformáció ellen. Meg kell osztani a szegényebb nemzetekkel a tudomány és az innováció áldásait. Milliárdokkal kell segíteni a fejlődő államokat.
Der Standard
Paul Lendvai veszélyes érdekszövetségnek nevezi az orosz és a kínai diktátor összefogását. Úgy véli, nem véletlenül vezetett Hszi megválasztása utáni első útja Moszkvába. Egyben igazolja, hogy egységfrontot alkotnak Washingtonnal szemben. A kínai sajtó egyetlen szóval nem rótta fel Oroszországnak a háborút, az USA-t viszont a válság kiprovokálásával vádolja.
A kínai államfő programadó beszéde egyúttal megerősíti a félelmeket, hogy Tajvan lehet a következő Ukrajna. Ugyanakkor a Krímben és Mariupolban tett villámlátogatással Putyin azt támasztja alá, hogy el van szánva a válság folytatására. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Kína 7,2 %-kal növeli katonai kiadásait, az orosz-kínai kapcsolatokban Peking diktál.
Hogy Kína sikeresen közvetített Szaúd-Arábia és Irán között, az a kínai diplomácia megnövekedett befolyását jelzi. De hogy felröppentek a hírek, miszerint hasonlóan eredményes lehet a próbálkozás Moszkva és Kijev között is, az inkább csak a valóság elkendőzésére jó. Vagyis az orosz agresszor érdekeit szolgálja.
FT
A kommentár úgy látja, hogy bőven van miért aggódni az európai bankok miatt, a Crédit Suisse probémás gyereknek számított, de más pénzintézetek lába alatt is ég a talaj. A svájci banknak a kormány és a pénzügyi felügyelet nem hagyott sok választási lehetőséget, el kellett fogadnia, hogy megvegye a UBS. De hát az idevezető utat botrányok, rossz vezetői döntések, szerkezeti átalakítások szegélyezték.
Az ügyfelek tavaly néhány hónap alatt kivonták a betétek több mint 10 %-át a vagyonkezelő ágazatból. Előfordult azóta is, hogy 10 milliárd frankot vette ki egyetlen nap alatt. Van ok azonban aggódni a továbbiakban is. Először is hiába volt a Crédit Suisse-nek elég mozdítható pénztartaléka, amikor elpárolgott az ügyfelek bizalma. Másodszor, az euróövezet bankjai nem hajtanak elegendő hasznot, hogy fedezzék a tőke költségeit, ez pedig azt jelenti, hogy elvész a részvények értéke.
Azon kívül az ECB emeli a kamatot, ám ezzel csökkenti az állampapírok, jelzálogok és más adósságok értékét. A pénzügyi piacok legcsekélyebb félelme is óvatossá teszi a hitelfelvevőket. Fokozódik a visszaesés esélye és növekszik a feszültség az amúgy is sebezhető ágazatokban. Egyik sem jó hír a bankoknak.
Következő cikk: Puszták népe
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Tolnai Ottó
Nem, Tolnai Ottó nem kozmopolita lokálpatrióta, ez nem kozmopolitizmus és nem lokálpatriotizmus – bármennyire kedves volna >
Egyesített erővel a nemzetközi jog ellen
Netanjahunak rengeteg dolga lenne otthon, mégis – és a Nemzetközi Büntető Bíróság (ICC) körözése ellenére – >
Orbán Viktor vörös szőnyeget terít Netanjahu lábai elé
Ugyanakkor Maya Sion, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora súlyos hibának tartja a látogatást. Mert azzal mindenekelőtt >
Szerbia katonai unióról álmodik Magyarországgal
A megfigyelők a két ország együttműködését aggodalommal szemlélik. Vučić és Orbán jó kapcsolatokat ápol Moszkvával. A >
Egy szokatlan barátság
A Budapestről, illetve Tel Avivból keltezett összeállítás szokatlan barátságnak nevezi Orbán és Netanjahu viszonyát, bár mint >
Vance grönlandi vendégszereplése erkölcsi szempontból téves, stratégiailag pedig katasztrofális
Timothy Snyder a Guardianben azt gondolja, hogy Vance kurta grönlandi vendégszereplése nem csupán erkölcsi szempontból volt >
Lázadnak a szerb és török fiatalok, a Nyugat sunyi módon hallgat
Paul Lendvai szerint ugyan a tömegek más és más okból fordultak szembe Ergogannal, illetve Vučić-tyal, de >
Netanjahu Budapesten
Szinte az egész világsajtó beszámol arról, hogy a Nemzetközi Büntető Bíróság letartóztatási parancsa ellenére a héten >
Az már fasizmus, ami most van Amerikában
Így értékeli a Die Zeitban a Yale Egyetem filozófusa, Jason Stanley, aki éppen ezért két professzor >
A hazafiság elve és gyakorlata
Aztán jött Magyar Péter. Ő ugyan senkit nem csábít el más pártoktól, sőt épp az ellenkezőjét >
A Signalgate bagatellizálása rosszabb mint maga a botrány
Hogy a Fehér Ház próbálja bagatellizálni a Signalgate-et, az rosszabb, mint az alapbotrány maga, hogy ti. >
Miért hirdeti Orbán a szerb nacionalizmust?
A magyar miniszterelnök igyekszik országát közép- és dél-európai regionális hatalomnak beállítani. Emellett az etno-nacionalista nézetek sem >