Ma Cecília, Filemon névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Lassan Putyin két legszorosabb NATO-szövetségese is hátat fordít Moszkvának
A jelek szerint változik a török, illetve magyar álláspont a katonai szövetség bővítése ügyében. Orbán Viktor bejelentette, hogy felülvizsgálják az Oroszországhoz fűződő viszonyt, pedig igáig kétkulacsos politikát folytatott. Csak igen vonakodva ítélte el az inváziót, viszont ismételten kiállt a szankciók, illetve Kijev megsegítése ellen. A magas árakért a megtorló intézkedéseket okolja. Ám mivel jócskán elhúzódik a viszály, még Budapest és Ankara is kénytelen mérlegelni, hogy stratégiailag mi a jó országának. A török elnök már a múlt hónapban leállította az embargós cikkek szállítását az oroszoknak, miután az EU és az USA nyomatékosan figyelmeztette a következményekre. Merthogy a renitens hozzáállás igen sokba került volna a török vállalatoknak és bankoknak. Orbán szintén mind a két felén vajazta a kenyeret. Nem volt kifejezetten ukránellenes, mert igényt tartott az EU- és a NATO-tagsággal járó előnyökre, viszont továbbra is szoros viszonyt ápolt a Kremllel. Ugyanakkor, amit az MKIK konferenciáján mondott, abból nem az tűnik ki, hogy teljesen el akarja vágni a szálakat. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Le Monde
A francia elnök holnapután Párizsban fogadja Orbán Viktort és szóvá teszi neki a jogállamisági normák betartását, miután a magyar kormány ez ügyben folyamatosan vitázik Brüsszellel. A formát munkaebéd adja hozzá, a találkozó az Elysée-palota közleménye szerint a nem egészen két hét múlva esedékes Európai Tanács-ülés előkészítését szolgálja.
A lap megjegyzi, hogy a nacionalista magyar vezető az eltelt jó 12 évben fokozatosan leépítette a fékeket és ellensúlyokat, ideértve a szabad médiát és az igazságszolgáltatást. Ezért azonban időről időre bírálja a Bizottság
A hétfői találkozó további témái: Ukrajna támogatása, az európai versenyképesség erősítése, az energia és az uniós védelmi ipar felfuttatása. Orbán, aki folyamatosan ostorozza a háborút, amelyet szerinte a földrész közvetve vív Oroszország ellen, a múlt hónap végén ismét fegyvernyugvásra szólított fel. De álláspontja kétértelmű. Attól óvakodik, hogy bírálja Putyint.
Politico
Portugália beszáll abba a perbe, amelyet a Bizottság kezdeményezett az Európai Bíróságon a magyar melegjogok korlátozása miatt. Idáig csak kevés tagállam jelezte, hogy érintettnek tekinti magát az eljárásban, holott nagyon sok kormány írta alá a levelet, amely nehezményezte a vonatkozó magyar jogszabályt. Jogászok azt mondják, hogy Brüsszel keresete úttörő, mert az indoklás most először a Lisszaboni Szerződésben foglalt alapjogokra hivatkozik, nem pedig az egységes piaci szabályozásra, ahogy az általában lenni szokott.
Der Standard
Egymásra talált Putyin két csodálója, az osztrák szélsőjobb vezére és Orbán Viktor – mutat rá az egyik legjobb osztrák belpolitikai elemző, Hans Rauscher az FPÖ-elnök budapesti látogatása kapcsán. Érdekes egybeesésnek nevezi, hogy miközben Nehammer kancellár elítélte az oroszok által indított háború, közben azonban a Szabadságpárt jó pár ötletét felkarolta, lásd a külföldiek szociális támogatásának csökkentését, aközben Herbert Kickl a magyar autokratához utazott, akivel egy test, egy lélek.
Mindketten azt hangoztatják, hogy az inflációért a szankciók a felelősek, és hogy azonnal fegyverszünetet kell életbe léptetni. Természetesen Ukrajna rovására. Két olyan politikusról van itt szó, aki szívesebben áll össze az orosz elnökkel, semmint hogy szolidáris legyen az EU-n belül. Két igen jobbos vezető, akinek tetszik Putyin antidemokratikus uralma, egyébiránt pedig mindkettő csak megvetést táplál a liberális demokrácia iránt.
Az FPÖ szellemi társnak tekinti a magyar jobboldali nacionalistákat. Kickl irigykedve nézi Magyarországot, mert ott már megvalósították, amiről ő csak álmodik. Orbán viszont hálás minden politikai erőnek, amely megbontja elszigeteltségét az Unióban. A Szabadságpárt pedig nem határolódik el következetesen a főnökétől, pedig a radikalizálódott Kickl így vagy úgy, de ijesztő számára.
Frankfurter Rundschau
Meglehetősen kacskaringós a magyar geostratégia – az ország nem iktatta a törvénybe a svéd és a finn NATO-csatlakozást. Az ok valószínűleg az, hogy Törökországnak kíván segíteni ily módon. Hogy mi vezérli, az nem derült ki az a magyar delegáció stockholmi és a helsinki útja során. A védelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf megerősítette, hogy Budapest támogatja a belépést, de több tiszteletet követel.
A magyar hozzáállás a háború kezdete óta ellentmondásos. Bírálja, ugyanakkor végrehajtja a szankciókat. A bővítés kapcsán a nemzeti-populista vezetés szintén cikkcakk-vonalban halad. Hogy a svédek és a finnek megsértették volna a magyarokat, arról Hunyadi Bulcsú a Political Capitaltől azt mondja: a vád nemigen hihető, mint ahogy az sem, hogy a csatlakozás ügyében egyes frakciótagok szembemennének Orbánnal.
Úgy látja, hogy itt egy mesterségesen feltupírozott problémáról van szó. Megy a cirkusz, hogy legyen valamivel indokolni a késlekedést és a Fidesz a nemzeti érdekek rettenthetetlen harcosaként jelenjen meg. Ám a hatalom igazából Erdogannak igyekszik szívességet tenni, nehogy Törökország legyen az egyetlen NATO-tag, amely még nem fogadta el a kettős felvételt.
Azon felül már csak a fenyegetőzés és a zsarolási kísérlet maradt, hogy Magyarország megpróbáljon hozzájutni a felfüggesztett európai milliárdokhoz.
Newsweek
Az amerikai hetilap úgy látja, hogy lassan Putyin két legszorosabb NATO-szövetségese is hátat fordít Moszkvának, a jelek szerint változik a török, illetve magyar álláspont a katonai szövetség bővítése ügyében. Orbán Viktor bejelentette, hogy felülvizsgálják az Oroszországhoz fűződő viszonyt, pedig igáig kétkulacsos politikát folytatott.
Csak igen vonakodva ítélte el az inváziót, viszont ismételten kiállt a szankciók, illetve Kijev megsegítése ellen. A magas árakért a megtorló intézkedéseket okolja. Ám mivel jócskán elhúzódik a viszály, még Budapest és Ankara is kénytelen mérlegelni, hogy stratégiailag mi a jó országának. A török elnök már a múlt hónapban leállította az embargós cikkek szállítását az oroszoknak, miután az EU és az USA nyomatékosan figyelmeztette a következményekre.
Merthogy a renitens hozzáállás igen sokba került volna a török vállalatoknak és bankoknak. Orbán szintén mind a két felén vajazta a kenyeret. Nem volt kifejezetten ukránellenes, mert igényt tartott az EU- és a NATO-tagsággal járó előnyökre, viszont továbbra is szoros viszonyt ápolt a Kremllel. Ugyanakkor, amit az MKIK konferenciáján mondott, abból nem az tűnik ki, hogy teljesen el akarja vágni a szálakat.
New York Times
Még Magyarország is puhatolózik, honnan tudna fűtőanyagot beszerezni a paksi erőműhöz. Ezt az amerikai Westinghouse illetékese közölte, hozzátéve, hogy a háború óta nagy mozgást tapasztalni az érintett 5 európai ország részéről.
A kontinens nagy része már talált más forrást az orosz kőolaj és földgáz kiváltására, a Roszatom viszont szilárdan tartja pozícióit. Az állami atomóriás uralja a teljes vertikumot, nemigen van alternatíva vele szemben, ezért nem könnyű kitenni a szűrét. Ennek megfelelően a kormányok csak hellyel-közzel támogatják a holding elleni szankciókat, vagyis marad a függő helyzet.
Összesen 18 orosz reaktor van a földrészen, kettő pedig hamarosan megkezdi működését Szlovákiában, Paks esetében az előkészítő munkálatok folynak. De a csehek már léptek a leválásra, az amerikai Westinghouse-szal és a francia Framatome-mal állapodtak meg, hogy tőlük vesznek hasadóanyagot.
A Roszatom egyrészt sikeres vállalkozás, másrészt az orosz politikai befolyásszerzés eszköze. Mindent kínál, a tervezéstől, az építésen és a berendezések szállításán, valamint a finanszírozáson keresztül egészen az elhasznált fűtőelemek visszavételéig. Ráadásul jó áron. De a fűtőelemek is megdrágultak, ennélfogva tavaly egy milliárd dollárral nőttek az a konszern exportbevételei. Helyzetét az is megkönnyíti, hogy az urándúsítás piacának 38 %-át uralja, van olyan erős, mint az OPEC együttvéve. És a klímavédelem miatt az atomenergia szerepe várhatóan csak nőni fog.
Der Standard
A kommentár arra hívja fel az osztrák kormány figyelmét, hogy a német és cseh példa igazolja: ha megvan az akarat, meg lehet szabadulni az orosz gáztól, csak éppen Ausztria a könnyebb utat választja. Mindenesetre itt az idő, hogy az osztrákok színt valljanak. A zöldek – környezetvédelmi megfontolásokból – inkább előbb, mint utóbb lemondanának az orosz energiahordozóról, mert az elégetéskor széndioxid szabadul fel.
A konzervatívok ugyanakkor ameddig csak lehet, halogatnák az átállást, mert szorongatja őket az ipar, amelynek sok gáz kell, viszont az új források megtalálásához időre van szüksége. A koalíciós ellentét részben magyarázza, miért nincs még mindig meg a megfelelő stratégia. További magyarázat, hogy igen kényelmes a vezetéken érkező gáz.
A csehek hasonló helyzetben voltak, de ők már léptek. Igaz, rá is kényszerültek, mert Moszkva elzárta a gázcsapot. Ez azonban Ausztriával is megeshet, ezért jó volna időben gondoskodnia az alternatíváról, nehogy az adott helyzetben pánik törjön ki.
The Times
A kommentár sürgeti a Nyugatot, hogy a fegyverszállításokkal tegye megfizethetetlenné a háborút Moszkva számára, és így az rákényszerüljön a párbeszédre. A szerző, Max Hastings, a Daily Telegraph volt főszerkesztője azt hangsúlyozza, hogy az egyértelmű ukrán győzelem aligha lehetséges. Zelenszkij azért követel mégis pénzt, paripát, fegyvert, mert zseniális politikai játszmát folytat.
Hiszen pl. lehetetlen, hogy egyhamar F-16-osokat kapjon, mert ahhoz előbb kell a megfelelő kiképzés, műszaki személyzet, alkatrész, valamint megfelelő repülőtér is. A Nyugat mégis segít neki, mert egyetért a törekvéseivel. Csakhogy nagy szakadék van Putyin vereségének reménye és a katonai helyzet pártatlan megítélése között.
Mégis nem csepegtetni kellene a harceszközöket az ukrán vereség elkerülésére, hanem meg kellene határozni a nyugati stratégiai céljait és ahhoz kellene szabni a továbbiakat. Vagyis a hadfelszerelések szállítását. Putyin hadigazdálkodásra állítja át országát, így sokkal több muníciót tud a frontra küldeni, mint a másik oldal. Hozzáértők szerint aligha valószínű az ukrán áttörés.
Közben Moszkva folytatja hadviselést a Nyugat ellen Afrikában, a Közel-Keleten és Dél-Amerikában – zsarolással, diplomáciával, a közösségi médián keresztül, dezinformációs kampányokkal. Egyre többször támadja a nyugati műholdas kommunikációt és könnyű célpontot jelentenek számára a vállalatok számítógépes rendszerei.
A világ alvajáróként támolyog az újfajta hidegháború felé, egyedül Washington mérte fel a helyzet komolyságát. Az ukrán ütőképesség fokozásával rá lehet venni a Kremlt a tárgyalásokra, de a Krímet aligha adja fel. Így félő, hogy Zelenszkij olyasmit ígér meg, ami politikailag megköti a kezét. Ezért Charles Kupchan, az Amerikai Külkapcsolati Tanács szakértője szerint vissza kellene vennie a katonai céljaiból. A háború még sokáig tart, de hogy Ukrajna győzzön, az létfontosságú az egész civilizációnak.
Guardian
Tour de Alkotmány – ezzel a jelszóval járja Lengyelországot több bíró, aki elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány rá akar tenyerelni az igazságszolgáltatásra. Vezérők az 52 éves Igor Tuleja, a varsói kerületi bíró, akit a sokat emlegetett Fegyelmi Kamara fel is függesztett állásából, éspedig azzal a felkiáltással, hogy visszaélt hatalmával. Túl azon, hogy csökkentették fizetését - a hitelét közadakozásból fizeti -, még két évet is kaphat, hacsak a kormány nem hátrál meg a Bizottság nyomására és nem csinálja vissza a reformot.
Bérelt mikrobuszával a kis csapat már vagy 80 településen járt. Azt igyekszik megmagyarázni, hogy miért harcol a jogállamért. Úgy látják, hogy akciójuk a demokrácia megmentéséért folyó végső harc része. Ezzel szemben a PiS igyekszik módszeresen lejáratni őket, korruptnak és hazaárulónak minősítve a részvevőket. Akikhez csatlakozott Adam Bodnar, a korábbi civil ombudsman is.
Amúgy a párt saját embereivel tömte tele az alkotmánybíróságot és megtorol minden esetet, amikor úgy látja, hogy a bírák akadályozzák céljai elérésében, ideértve, hogy ha jogértelmezésért az Európai Bírósághoz fordulnak. A hatalom hívei a helyi rendezvényeken sokszor nem éppen barátságosak, több eseményt félbe is kellett szakítani a provokációk miatt.
Tuleya elfáradt a küzdelemben és nincs meggyőződve arról, hogy az EU végre határozottan fellép. Ráadásul a Kamara már nem fogad be új ügyeket, de régi döntései érvényben maradtak. Szerinte Varsó csak látszatengedményeket tesz, hogy hozzájusson a befagyasztott brüsszeli támogatásokhoz. A jogállam meggyengítésével azonban nem áll le. Mert a cél, hogy kiváljon a szervezetből – teszi hozzá egy másik rebellis bíró.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Hogyan készül Orbán a választásra
Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >
Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége
Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >
Biden döntését Putyin meg fogja torolni
Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >
Rövid út vezethet keletre
Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >
Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek
Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >
A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot
Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >
Magyarországon mocskos trükkök lengik be a közéletet
Magyar Péter Orbán egyetlen kihívójaként azt állítja, hogy titokban lehallgatták, mert le akarják járatni. De még >
Trump győzedelmes visszatérése
Korábbi kampányaihoz hasonlóan Trumpnak most volt átfogó választási programja. Amit a programrészletekből megismerhetünk, az egyetlen szóval >
Jobb Trumppal Kína ellen, mint Trump nélkül Oroszország ellen
Az Unióban bizonyos elégtétellel nyugtázzák, hogy jobboldali-populista Orbán Viktor ráfaraghat a sompolygásra, mivel rajta kívül senki >
A kultúrharcos Amerika
Hasonló probléma az amerikai woke mozgalom történelemfelfogása. Az jogos cél, hogy ne csak a jómódú idős >
Orbán kihívójának, Magyarnak most be kell bizonyítania, hogy ő az áldozat
Magyar Péternek sürgősen bizonyítania kell, hogy áldozat az általa nyilvánosságra hozott megfigyelési ügyben, azaz hogy a >
Trump tanult a korábbi elnökségből
Ha megnézzük, hogy kiket vesz maga mellé Trump, azt látjuk, hogy tanult a korábbi elnökségből. Nem >