2026. május 1. péntek
Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Fura stratégia az, amikor egy ország saját akaratából alávaló fráter lesz

Fura stratégia az, amikor egy ország saját akaratából alávaló fráter lesz

A NATO egyik korábbi magas rangú vezetője azt mondja, hogy amit Orbán csinál a svéd-finn NATO-tagság kapcsán, az csupán politikai nagycirkusz. A többségi képviselőkre hivatkozva tartja fel a ratifikációs folyamatot. Jamie Shea, aki öt éve a katonai szövetség főtitkár-helyetteseként ment nyugdíjba, jelenleg pedig az Exeteri Egyetemen tanít, hozzátette, hogy a magyarok bizonyosan beadják a derekukat, ha mozdul a török álláspont, mert nem szeretnének az utolsó akadály lenni. A portál szerint a kormányfő a szemet szemért elvet alkalmazza, hogy hozzájusson a felfüggesztett alapokhoz, de majd meglátjuk, mivel térnek haza a magyar képviselők a két skandináv országból. Iparkodniuk kell, hogy mert március 21-ig döntenie kell az Országgyűlésnek. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

New York Times

 

Orbán Viktor, aki kemény kézzel fogja mind a kormányt, mind a Parlamentet, azt közölte, hogy támogatja a svéd és finn NATO felvételi kérelmet, ám megpendítette, hogy egyes fideszes törvényhozók nem annyira lelkesek. Merthogy aggódnak, mivel Finnország belépésével a katonai szervezetnek jó ezer kilométeren közös határa lenne Oroszországgal, ez pedig kockázatos.

Magyarország már hosszú ideje beveti a vétót az EU-ban a szankciók ellen, mivel azon van, hogy ily módon más területeken engedményeket kapjon. Főleg pénzt szeretne szerezni ezáltal, és a jelek szerint most ugyanezt csinálja Svédországot és Finnországot felhasználva.

Orbán a két tagság nem teljesen határozott támogatását vegyíti azzal, hogy dühödten panaszkodik Stockholmra és Helsinkire, amiért azok – sok más kormányhoz hasonlóan – bírálták Magyarországot, mivel az a tekintélyuralom felé sodródik. Olyannyira, hogy a jogállami, illetve korrupciós aggályok miatt Brüsszel visszatartja a gazdasági segélyalap, illetve a felzárkóztatási támogatás milliárdjait.

Orbán előszeretettel ápol szoros kapcsolatokat az oroszokkal, mert országa függ a keletről érkező energiahordozóktól. Azon dolgozik, hogy felvizezzen bizonyos szankciókat. Elemzők szerint azonban sok esélye nincs, hogy a fideszes kétharmad elutasítaná a svéd-finn kérést. Ezt még maga Kocsis Máté is elismerte, miután a többség mindig a miniszterelnök ukázának megfelelően voksol.

 

Politico

 

Vannak félelmek, hogy Orbán Viktor engedményeket akar kicsikarni a jogállam ügyében, ezért belengetheti a vétót és svéd és finn NATO-belépés ügyében, ám egy európai diplomata szerint a végén csak beadja a derekát. Merthogy nincsenek jó aduk a kezében, és nemigen engedheti meg magának, hogy még több feltételezett szövetségest idegenítsen el magától, ideértve az USÁ-t is.

A miniszterelnök, az EU első számú bajkeverője, aki vaskézzel tartja markában a Fideszt, azt nyilatkozta a múlt héten, hogy pártjában bizonyos képviselők vonakodnak megszavazni a két felvételt, miután a jogállam ügyében Stockholm és Helsinki nyílt hazugságokat terjeszt Magyarországról.

Egy svéd illetékes egyáltalán nem tartja meglepőnek, hogy a magyar fél megint váltságdíjat követel, de az aligha sikerül neki. Egyrészt mivel már minden partner belefáradt, hogy Budapest mindig ugyanazzal a módszerrel próbálja sakkban tartani a többieket. Azon kívül a jogállam fontos más kormányoknak is. A Benelux-hármas pl. szintén úgy látja, hogy a demokrácia ügyében nincs alku. Határozott véleménye van erről a kérdésről Németországnak és Franciaországnak is. És a Bizottság, valamint a Parlament sem fogja csak úgy átutalni a visszatartott pénzeket. Előbb megnézi, hol tartanak a reformok.

 

EUobserver

 

A NATO egyik korábbi magas rangú vezetője azt mondja, hogy amit Orbán csinál a svéd-finn NATO-tagság kapcsán, az csupán politikai nagycirkusz. A többségi képviselőkre hivatkozva tartja fel a ratifikációs folyamatot. Jamie Shea, aki öt éve a katonai szövetség főtitkár-helyetteseként ment nyugdíjba, jelenleg pedig az Exeteri Egyetemen tanít, hozzátette, hogy a magyarok bizonyosan beadják a derekukat, ha mozdul a török álláspont, mert nem szeretnének az utolsó akadály lenni. 

A portál szerint a kormányfő a szemet szemért elvet alkalmazza, hogy hozzájusson a felfüggesztett alapokhoz, de majd meglátjuk, mivel térnek haza a magyar képviselők a két skandináv országból. Iparkodniuk kell, hogy mert március 21-ig döntenie kell az Országgyűlésnek.

A svéd és a finn külügy még azt sem árulta el, hogy egyáltalán kivel tárgyalhatnak a küldöttség tagjai. Nick Witney az Európai Külkapcsolati Tanácstól úgy látja, hogy fura stratégia az, amikor egy ország saját akaratából alávaló fráter lesz mind az EU-ban, mind az Észak-Atlanti Szövetség Szervezetében.

Vadai Ágnes, a DK árnyék védelmi minisztere példátlannak tartja, hogy a hatalom egypárti delegációt meneszt a svédekhez és a finnekhez. Ehhez képest egészen finomnak tűnik, amit Erdogan művel. Ő legalább leírta, hogy mi a baja és ez volt azután az alap a háromoldalú egyeztetésekhez.

 

Der Standard

 

Orbán ugyan hosszasan kéreti magát a NATO-bővítés ügyében, de a végső szavazás várhatóan meglesz a jövő hét elején. A kimenetele pedig nem kétséges, mert még a balliberális ellenzék is elfogadja. Persze már sokkal korábban is sort lehetett volna keríteni a döntésre, csak éppen a kétharmadnak idáig nem volt érkezése napirendre tűzni a témát.

A jobboldali-populista miniszterelnök tudatosan játszott az időre. Az orosz támadás után továbbra is törleszkedett Moszkvához. A szankciókat kényszeredetten jóváhagyta, de a vétófenyegetéssel különleges elbánást harcolt ki országának a vezetékes olaj ügyében. Minden lehetséges fórumon a „békére” és „azonnali tűzszünetre” szólít fel. Az ellenőrzése alatt álló sajtó Ukrajnát nyüvesnek tünteti fel, ugyanakkor érthetőnek állítja be az orosz hadműveletet.

Természetesen a kutya nem hiszi, hogy fellázadtak a fideszes képviselők. Hiszen mindent Orbán határoz meg a pártban. Nem volna meglepő, ha az autokrata a végén még e kérdés kapcsán is megpróbálkozna valamiféle zsarolással.

 

Die Zeit

 

Az éppen egy hét múlva hivatalba lépő új cseh elnök megerősítette, hogy válságban a Visegrádi Csoport, a négy ország nem egy nyelven beszél. A magyar kormány teljesen másként viszonyul Oroszországhoz, mint a többiek, a lengyelekkel pedig a jogállam miatt vannak bajok.

Éppen ezért Petr Pavel szerint országa a nyáron vitát kezd arról, van-e még értelme a regionális együttműködésnek, és ha igen, milyen formában. Nehogy egyes tagoknál addig köszörüljék a demokráciát, amíg abból a végére már nem marad semmi. Az persze nem tragikus – tette hozzá, ha leváltanak miniszterelnököket és pártokat a demokratikus hiányosságok miatt.

A lapnak nyilatkozva úgy határozta meg a populizmust, hogy az a hazugságok politikája. Egyszerű megoldásokat ígér bonyolult gondokra, de a végén nem vállalja érte a felelősséget. Fontos még, hogy a félelemre épít.

A volt NATO-tábornok Ukrajna kapcsán döntőnek nevezi a szankciók következetes végrehajtását, Kijev anyagi támogatását, valamint a fegyverszállításokat. Ha mind a három összejön, akkor Moszkva még az idén súlyos gondokkal szembesülhet. A Kreml ugyanakkor megpróbálkozhat azzal, hogy alacsonyabb szinten folytatja a harcokat, illetve megkísérelheti, hogy befagyassza a viszályt.

De a továbbiak szempontjából alapvető, hogy az ukránok gyorsan Leopárd páncélosokat kapjanak, mert az orosz fél sarokba szorulna, ha hiába próbálkozik az offenzívával. Ám ehhez szükség van a nyugati vadászgépekre is. Viszont ha Putyin kerekedik fel, az nem csupán újabb hatalmas menekülthullámot váltana ki, hanem destabilizálná az egész régiót. Az orosz elnök megerősödne a hitében, hogy agresszióval elérheti a céljait. És akkor melyik ország lesz a következő célpont?

A cseh politikus fontosnak nevezte, hogy az európai közvélemény megértse: nincs más választás, mert minden egyéb alternatíva csak károsabb és drágább volna. Egyben szorgalmazta, hogy Európa ne hagyja megfélemlíteni magát, még Kína által sem. Térjen vissza ahhoz a politikához, amely összhangban áll az értékekkel: az emberi jogokkal, a demokráciával, a jogállammal és a méltósággal. Mert a háborún látjuk, hová vezet, ha enged. És Kína annál nagyobb nyomást fejt ki, minél inkább látja a földrész gyengéit. Nem szabad megismételni a korábbi hibákat.

 

Washington Post

 

A vezércikk szerint Belaruszban közeleg az igazság pillanata a tavalyi Nobel-békedíj társtulajdonosa számára, mert a bíróság holnap hirdet ítéletet Alex Bjaljasztij ellen és akár 12 évet is kaphat. Pedig csak annyit csinált, hogy támogatta a választások elcsalása miatt kirobbant tömegtiltakozásokat.

A Vjaszna (Tavasz) nevű jogvédő szervezet alapítójaként nyilvánosan nyomon követte, kiket tartóztattak le jogtalanul és milyen más törvénytelenségeket követtek el a hatóságok. A tekintélyuralmi rezsimekben, ahol lábbal tapodnak az emberi jogokon, már csak úgy van, hogy az átlagpolgár szívja meg a jogsértéseket. Ilyenkor jönnek a civil aktivisták, bár ez cseppet sem kockázatmentes.

Bjaljatszkijék támogatták a politikai foglyok családtagjait, de a vezető csaknem két éve maga is rács mögé került. A minszki Lenini Kerületi Bíróságnak azonban meg kell szakítania a futószalagon hozott ítéletek sorozatát és fel kell mentenie a jogvédőt, mert az semmit sem követett le. Mindössze bátran segített, hogy valóra váljon mindazok álma, aki vissza akarják kapni a jövőjüket az országban, ragaszkodnak a jogaikhoz és ahhoz, hogy szavazataikat tisztességesen számolják össze.

 

2023. március 2.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Göröngyös úton

A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >

Tovább

Orbán-fáradtság

Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >

Tovább

A transzatlanti MAGA-fantázia

A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >

Tovább

Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei

Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >

Tovább

2x40 millió és közte egy kis apróság

Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >

Tovább

MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC

Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >

Tovább

Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen

Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >

Tovább

Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?

Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >

Tovább

Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania

A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >

Tovább

Mit várok a Tisza kormánytól?

A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >

Tovább

Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember

Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >

Tovább

Végre

Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >

Tovább