2025. május 23. péntek
Ma Dezső, Vilmos, Renáta névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Fura stratégia az, amikor egy ország saját akaratából alávaló fráter lesz

Fura stratégia az, amikor egy ország saját akaratából alávaló fráter lesz

A NATO egyik korábbi magas rangú vezetője azt mondja, hogy amit Orbán csinál a svéd-finn NATO-tagság kapcsán, az csupán politikai nagycirkusz. A többségi képviselőkre hivatkozva tartja fel a ratifikációs folyamatot. Jamie Shea, aki öt éve a katonai szövetség főtitkár-helyetteseként ment nyugdíjba, jelenleg pedig az Exeteri Egyetemen tanít, hozzátette, hogy a magyarok bizonyosan beadják a derekukat, ha mozdul a török álláspont, mert nem szeretnének az utolsó akadály lenni. A portál szerint a kormányfő a szemet szemért elvet alkalmazza, hogy hozzájusson a felfüggesztett alapokhoz, de majd meglátjuk, mivel térnek haza a magyar képviselők a két skandináv országból. Iparkodniuk kell, hogy mert március 21-ig döntenie kell az Országgyűlésnek. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

New York Times

 

Orbán Viktor, aki kemény kézzel fogja mind a kormányt, mind a Parlamentet, azt közölte, hogy támogatja a svéd és finn NATO felvételi kérelmet, ám megpendítette, hogy egyes fideszes törvényhozók nem annyira lelkesek. Merthogy aggódnak, mivel Finnország belépésével a katonai szervezetnek jó ezer kilométeren közös határa lenne Oroszországgal, ez pedig kockázatos.

Magyarország már hosszú ideje beveti a vétót az EU-ban a szankciók ellen, mivel azon van, hogy ily módon más területeken engedményeket kapjon. Főleg pénzt szeretne szerezni ezáltal, és a jelek szerint most ugyanezt csinálja Svédországot és Finnországot felhasználva.

Orbán a két tagság nem teljesen határozott támogatását vegyíti azzal, hogy dühödten panaszkodik Stockholmra és Helsinkire, amiért azok – sok más kormányhoz hasonlóan – bírálták Magyarországot, mivel az a tekintélyuralom felé sodródik. Olyannyira, hogy a jogállami, illetve korrupciós aggályok miatt Brüsszel visszatartja a gazdasági segélyalap, illetve a felzárkóztatási támogatás milliárdjait.

Orbán előszeretettel ápol szoros kapcsolatokat az oroszokkal, mert országa függ a keletről érkező energiahordozóktól. Azon dolgozik, hogy felvizezzen bizonyos szankciókat. Elemzők szerint azonban sok esélye nincs, hogy a fideszes kétharmad elutasítaná a svéd-finn kérést. Ezt még maga Kocsis Máté is elismerte, miután a többség mindig a miniszterelnök ukázának megfelelően voksol.

 

Politico

 

Vannak félelmek, hogy Orbán Viktor engedményeket akar kicsikarni a jogállam ügyében, ezért belengetheti a vétót és svéd és finn NATO-belépés ügyében, ám egy európai diplomata szerint a végén csak beadja a derekát. Merthogy nincsenek jó aduk a kezében, és nemigen engedheti meg magának, hogy még több feltételezett szövetségest idegenítsen el magától, ideértve az USÁ-t is.

A miniszterelnök, az EU első számú bajkeverője, aki vaskézzel tartja markában a Fideszt, azt nyilatkozta a múlt héten, hogy pártjában bizonyos képviselők vonakodnak megszavazni a két felvételt, miután a jogállam ügyében Stockholm és Helsinki nyílt hazugságokat terjeszt Magyarországról.

Egy svéd illetékes egyáltalán nem tartja meglepőnek, hogy a magyar fél megint váltságdíjat követel, de az aligha sikerül neki. Egyrészt mivel már minden partner belefáradt, hogy Budapest mindig ugyanazzal a módszerrel próbálja sakkban tartani a többieket. Azon kívül a jogállam fontos más kormányoknak is. A Benelux-hármas pl. szintén úgy látja, hogy a demokrácia ügyében nincs alku. Határozott véleménye van erről a kérdésről Németországnak és Franciaországnak is. És a Bizottság, valamint a Parlament sem fogja csak úgy átutalni a visszatartott pénzeket. Előbb megnézi, hol tartanak a reformok.

 

EUobserver

 

A NATO egyik korábbi magas rangú vezetője azt mondja, hogy amit Orbán csinál a svéd-finn NATO-tagság kapcsán, az csupán politikai nagycirkusz. A többségi képviselőkre hivatkozva tartja fel a ratifikációs folyamatot. Jamie Shea, aki öt éve a katonai szövetség főtitkár-helyetteseként ment nyugdíjba, jelenleg pedig az Exeteri Egyetemen tanít, hozzátette, hogy a magyarok bizonyosan beadják a derekukat, ha mozdul a török álláspont, mert nem szeretnének az utolsó akadály lenni. 

A portál szerint a kormányfő a szemet szemért elvet alkalmazza, hogy hozzájusson a felfüggesztett alapokhoz, de majd meglátjuk, mivel térnek haza a magyar képviselők a két skandináv országból. Iparkodniuk kell, hogy mert március 21-ig döntenie kell az Országgyűlésnek.

A svéd és a finn külügy még azt sem árulta el, hogy egyáltalán kivel tárgyalhatnak a küldöttség tagjai. Nick Witney az Európai Külkapcsolati Tanácstól úgy látja, hogy fura stratégia az, amikor egy ország saját akaratából alávaló fráter lesz mind az EU-ban, mind az Észak-Atlanti Szövetség Szervezetében.

Vadai Ágnes, a DK árnyék védelmi minisztere példátlannak tartja, hogy a hatalom egypárti delegációt meneszt a svédekhez és a finnekhez. Ehhez képest egészen finomnak tűnik, amit Erdogan művel. Ő legalább leírta, hogy mi a baja és ez volt azután az alap a háromoldalú egyeztetésekhez.

 

Der Standard

 

Orbán ugyan hosszasan kéreti magát a NATO-bővítés ügyében, de a végső szavazás várhatóan meglesz a jövő hét elején. A kimenetele pedig nem kétséges, mert még a balliberális ellenzék is elfogadja. Persze már sokkal korábban is sort lehetett volna keríteni a döntésre, csak éppen a kétharmadnak idáig nem volt érkezése napirendre tűzni a témát.

A jobboldali-populista miniszterelnök tudatosan játszott az időre. Az orosz támadás után továbbra is törleszkedett Moszkvához. A szankciókat kényszeredetten jóváhagyta, de a vétófenyegetéssel különleges elbánást harcolt ki országának a vezetékes olaj ügyében. Minden lehetséges fórumon a „békére” és „azonnali tűzszünetre” szólít fel. Az ellenőrzése alatt álló sajtó Ukrajnát nyüvesnek tünteti fel, ugyanakkor érthetőnek állítja be az orosz hadműveletet.

Természetesen a kutya nem hiszi, hogy fellázadtak a fideszes képviselők. Hiszen mindent Orbán határoz meg a pártban. Nem volna meglepő, ha az autokrata a végén még e kérdés kapcsán is megpróbálkozna valamiféle zsarolással.

 

Die Zeit

 

Az éppen egy hét múlva hivatalba lépő új cseh elnök megerősítette, hogy válságban a Visegrádi Csoport, a négy ország nem egy nyelven beszél. A magyar kormány teljesen másként viszonyul Oroszországhoz, mint a többiek, a lengyelekkel pedig a jogállam miatt vannak bajok.

Éppen ezért Petr Pavel szerint országa a nyáron vitát kezd arról, van-e még értelme a regionális együttműködésnek, és ha igen, milyen formában. Nehogy egyes tagoknál addig köszörüljék a demokráciát, amíg abból a végére már nem marad semmi. Az persze nem tragikus – tette hozzá, ha leváltanak miniszterelnököket és pártokat a demokratikus hiányosságok miatt.

A lapnak nyilatkozva úgy határozta meg a populizmust, hogy az a hazugságok politikája. Egyszerű megoldásokat ígér bonyolult gondokra, de a végén nem vállalja érte a felelősséget. Fontos még, hogy a félelemre épít.

A volt NATO-tábornok Ukrajna kapcsán döntőnek nevezi a szankciók következetes végrehajtását, Kijev anyagi támogatását, valamint a fegyverszállításokat. Ha mind a három összejön, akkor Moszkva még az idén súlyos gondokkal szembesülhet. A Kreml ugyanakkor megpróbálkozhat azzal, hogy alacsonyabb szinten folytatja a harcokat, illetve megkísérelheti, hogy befagyassza a viszályt.

De a továbbiak szempontjából alapvető, hogy az ukránok gyorsan Leopárd páncélosokat kapjanak, mert az orosz fél sarokba szorulna, ha hiába próbálkozik az offenzívával. Ám ehhez szükség van a nyugati vadászgépekre is. Viszont ha Putyin kerekedik fel, az nem csupán újabb hatalmas menekülthullámot váltana ki, hanem destabilizálná az egész régiót. Az orosz elnök megerősödne a hitében, hogy agresszióval elérheti a céljait. És akkor melyik ország lesz a következő célpont?

A cseh politikus fontosnak nevezte, hogy az európai közvélemény megértse: nincs más választás, mert minden egyéb alternatíva csak károsabb és drágább volna. Egyben szorgalmazta, hogy Európa ne hagyja megfélemlíteni magát, még Kína által sem. Térjen vissza ahhoz a politikához, amely összhangban áll az értékekkel: az emberi jogokkal, a demokráciával, a jogállammal és a méltósággal. Mert a háborún látjuk, hová vezet, ha enged. És Kína annál nagyobb nyomást fejt ki, minél inkább látja a földrész gyengéit. Nem szabad megismételni a korábbi hibákat.

 

Washington Post

 

A vezércikk szerint Belaruszban közeleg az igazság pillanata a tavalyi Nobel-békedíj társtulajdonosa számára, mert a bíróság holnap hirdet ítéletet Alex Bjaljasztij ellen és akár 12 évet is kaphat. Pedig csak annyit csinált, hogy támogatta a választások elcsalása miatt kirobbant tömegtiltakozásokat.

A Vjaszna (Tavasz) nevű jogvédő szervezet alapítójaként nyilvánosan nyomon követte, kiket tartóztattak le jogtalanul és milyen más törvénytelenségeket követtek el a hatóságok. A tekintélyuralmi rezsimekben, ahol lábbal tapodnak az emberi jogokon, már csak úgy van, hogy az átlagpolgár szívja meg a jogsértéseket. Ilyenkor jönnek a civil aktivisták, bár ez cseppet sem kockázatmentes.

Bjaljatszkijék támogatták a politikai foglyok családtagjait, de a vezető csaknem két éve maga is rács mögé került. A minszki Lenini Kerületi Bíróságnak azonban meg kell szakítania a futószalagon hozott ítéletek sorozatát és fel kell mentenie a jogvédőt, mert az semmit sem követett le. Mindössze bátran segített, hogy valóra váljon mindazok álma, aki vissza akarják kapni a jövőjüket az országban, ragaszkodnak a jogaikhoz és ahhoz, hogy szavazataikat tisztességesen számolják össze.

 

2023. március 2.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Hol voltál apám, mit tettél apám, miért hallgattál apám, kit szolgáltál apám?

És mit válaszol a nagyapa, aki tudja, hogy ezek a jelenetek a YouTube-on fennmaradnak és az >

Tovább

Veszélybe kerül a Putyin-ellenes európai egység, ha Trump enyhít a szankciókon

És még Magyarország képes inkább rontani a helyzeten. Amerika miatt szertefoszlott az EU reménye, hogy fokozni >

Tovább

Az EU-t felszólították a magyar sajtószabadság betiltására irányuló tervek ügyében

Több mint 90 főszerkesztő és kiadó írt alá egy nyilatkozatot Európa-szerte, amelyben felszólítják az EU-t, hogy >

Tovább

Magyarország veszélyben van

A számára kedvezőtlen közvélemény-kutatási arra arra csábíthatja Orbán Viktort, a  hibrid autokráciáját alig leplezett diktatúrává alakítsa. >

Tovább

Trump visszavitte a kiindulópontra az ukrán-orosz béketárgyalásokat, de Putyin pont ezt akarta

Ezt hangsúlyozza kommentárjában a Guardianben Olga Csizs, a Torontói Egyetem Politológia Tanszékének tanársegédje. Elismeri, hogy az >

Tovább

Ki védi meg majd Magyar Pétert?

Mi pedig az adósai vagyunk azért a lehetőségért, amit az elmúlt egy évben egy szál maga >

Tovább

Drágán add az életed!

Trump folytatja a támadást a sajtószabadság ellen – a példakép nyilvánvalóan Orbán és Putyin. Ezt mondta >

Tovább

A diadal másnapja: nem az RMDSZ győzött, hanem a közösség mentette meg önmagát

Rákapcsoltak ugyan a Nicușor Dant támogató kampányra, de egyetlen szóval sem nevezték nevén Orbán árulását. A >

Tovább

AFP: Tízezrek tiltakoztak az Országgyűlés előtt

A médiát és a civileket sújtó „tekintélyuralmi” törvényjavaslat ellen tartottak tüntetést. A jogszabály lehetővé tenné, hogy >

Tovább

Az izraeli kormányfőnek megvan minden oka, hogy megrémüljön

Erre elég volt, ha csak végignézte, hogy mit csinált Trump a héten a térségben. A három >

Tovább

Orbán Viktor meglepő módon besorolt a szélsőséges román elnökjelölt mögé

George Simion nacionalista és oroszpárti, így minden adottsága megvan, hogy elnyerje a magyar kormányfő tetszését. Csakhogy >

Tovább

Európa és Kijev egyre ügyesebb és összehangolja lépéseit

Az orosz-ukrán tárgyalások szereplési lehetőséghez juttatták az amerikai elnököt – állapítja meg a Guardian szerkesztőségi állásfoglalása. >

Tovább