Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A fideszes média által kreténnek nevezett pápa Orbánnal is találkozik
A Vatikán megerősítette, hogy a pápa tárgyal majd Budapesten a szélsőjobbos Orbánnal, aki a keresztény Európa védelmezőjének tünteti fel magát, miközben Ferenc kiáll a menekültek jogaiért. A Szentszékhez akkreditált magyar nagykövet, Habsburg Eduárd úgy nyilatkozott, hogy a pontifex maximus régóta szívén viseli a szegények, a fiatalok és a menedékkérők jogait. A két fél nézetei egy sor kérdésben különböznek. Az egyházfő támogatja az európai integrációt, valamint a kisebbségek védelmét. Ehhez képest Orbán a nacionalizmust és a mélyen jobboldali katolicizmust hirdeti. Sok bírálat érte a nem európai menekültekkel szembeni bánásmód miatt. A fideszes média ugyanakkor kreténnek és vén szenilisnek nevezte Ferencet a bevándorlásról vallott nézeteiért. (Copyright: Bayer Zsolt – a szerk. megj.) Megfigyelők szerint azonban a vendég valószínűleg azt reméli, hogy Orbán segíthet neki a békeközvetítésben, miután szoros kapcsolatokat alakított ki a Kremllel. A magyar álláspont meglehetősen ellentmondásos a háború ügyében. A miniszterelnök elítéli az agressziót, de nem hajlandó név szerint bírálni Putyint. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Euractiv
A Bizottság alelnöke néhány napon belül már másodszor bírálta igen keményen és nyilvánosan a magyar politikát. Jourová azt mondta egy prágai rendezvényen, hogy az EU túlságosan is korrekt Magyarországgal, pedig arra semmi szükség. Szerinte gyakrabban kellene kipellengérezni a budapesti álláspontot, különösen Oroszország és a háború ügyében. Egyben megerősítette, hogy Brüsszel folytatni kívánja a jogállami eljárást.
Ugyanezen az eseményen a megválasztott cseh elnök kijelentette, hogy a magyar vezetés már egy ideje a maga útját járja, ám ez megkérdőjelezi az együttműködést a Visegrádi Csoporton belül. Petr Pavel hozzátette, hogy alapvető gondokat vet fel, ha az érintett országok kulcsfontosságú kérdésekben nem tudnak egyetértésre jutni. Ilyen körülmények között a politikus kétségesnek tartja, hogy országának egyáltalán bent kell-e maradnia az összefogásban. Úgy vélte: Prágának ki kell használnia a lehetőséget, hogy elemi ügyeket tisztázzon, amikor a 2. félévben a V4-ek soros elnöke lesz.
Washington Post/AP
Valószínűleg a migráció és a háború lesz a fő téma, amikor a pápa április végén Budapesten találkozik Orbán Viktorral. Két éve Ferenc első magyarországi útja láthatóan furára sikeredett, hiszen a kormányfő igen kemény nézeteket vall a bevándorlásról, a katolikus egyházfő viszont azok támogatására szólít fel, akik a háború, a gazdasági nehézségek és a szegénység elől vesznek vándorbotot a kezükbe. Azóta azonban a magyar állam több százezer ukrán menekültet fogadott.
Orbán vitatott vezető, aki határozottan elutasítja a migrációt, és kinyilatkoztatott célja, nehogy a magyarok „keveredjenek” más fajokkal. A Szentatya Ukrajna oldalára állt Oroszországgal szemben, a szenvedéseket a Sztálin által okozott népirtáshoz hasonlítja, még a múlt század 30-as éveiből. Orbán ezzel szemben csupán langymelegen támogatja a keleti szomszédot. Ennek ellenére úgy állítja be, hogy ugyanúgy vélekedik a konfliktusról, mint a Vatikán. Kulcsszerepet töltött be abban, hogy az orosz Ortodox Egyház feje ne kerüljön fel az EU feketelistájára.
Yahoo/AFP
A Vatikán megerősítette, hogy a pápa tárgyal majd Budapesten a szélsőjobbos Orbánnal, aki a keresztény Európa védelmezőjének tünteti fel magát, miközben Ferenc kiáll a menekültek jogaiért. A Szentszékhez akkreditált magyar nagykövet, Habsburg Eduárd úgy nyilatkozott, hogy a pontifex maximus régóta szívén viseli a szegények, a fiatalok és a menedékkérők jogait.
A két fél nézetei egy sor kérdésben különböznek. Az egyházfő támogatja az európai integrációt, valamint a kisebbségek védelmét. Ehhez képest Orbán a nacionalizmust és a mélyen jobboldali katolicizmust hirdeti. Sok bírálat érte a nem európai menekültekkel szembeni bánásmód miatt. A fideszes média ugyanakkor kreténnek és vén szenilisnek nevezte Ferencet a bevándorlásról vallott nézeteiért. (Copyright: Bayer Zsolt – a szerk. megj.)
Megfigyelők szerint azonban a vendég valószínűleg azt reméli, hogy Orbán segíthet neki a békeközvetítésben, miután szoros kapcsolatokat alakított ki a Kremllel. A magyar álláspont meglehetősen ellentmondásos a háború ügyében. A miniszterelnök elítéli az agressziót, de nem hajlandó név szerint bírálni Putyint.
Süddeutsche Zeitung
A lap azt írja az EU és Nagy-Britannia megállapodása kapcsán, hogy a Brexit nem teremtett iskolát, az AfD kivételével egyetlen érdemleges jobboldali populista párt sem kampányol a kilépés mellett. Mi több, ezek az erők a svédeknél és az olaszoknál éppen ennek köszönhetik választási győzelmüket.
Hogy az EU mostanában igencsak népszerű a földrész lakossága körében, az annak tulajdonítható, hogy őrületes összegeket oszt szét a válságok enyhítésére. Még a magyar kormány is nagy előszeretettel vágja zsebre a pénzt, pedig állandóan Brüsszel ellen uszít. Ám a centripetális erők mérséklődése lehetővé tette, hogy a Bizottság engedékeny legyen Londonnal szemben, pedig bizonyos, hogy főként von der Leyen szívesen elcserélné Magyarországot az Egyesült Királyságra. De már nem kell példát statuálni a britekkel.
Azon kívül az elnök asszony, aki a brit fővárosban élt és tanult, továbbá a transz-atlanti kapcsolatok meggyőződéses híve, világosan látta a háború fényében, hogy nem lehet az örökkévalóság végéig vitázni a szétválás utolsó részletein. Annál is inkább, mivel szükség van a szigetország támogatására az orosz imperializmus ellen. Az is sokat segített persze, hogy már nem a hetvenkedő Boris Johnson a brit kormányfő. Így véget ért a bilaterális kínlódás.
Daily Telegraph
A brit alsóház Védelmi Bizottságának elnöke arra figyelmeztet, hogy az orosz és a kínai elnök új hidegháborút hirdetett meg. Tobias Ellwood rámutat, hogy nagy bajban van a nemzetközi rend, mert protekcionistább és megosztottabb, mint a Szovjetunió összeomlása óta bármikor. A nyugati engedékenység hatására az utóbbi években megsokszorozódott az autoriter rezsimek száma.
Kína és Oroszország pedig most teljesen nyíltan, az általános irányzattal homlokegyenest szembemenő törekvésekkel lép fel. Hogy Pedig pont a háború 1. évfordulóján küldte Moszkvába a külügyek legfőbb felelősét, az írás a falon. Ha a BT egyik állandó tagja törvénytelenül megtámad egy másik államot, a testület egy másik állandó tagja ugyanakkor nem hajlandó elítélni az inváziót, a másik három pedig nem tesz semmit, nos, akkor azt kell mondani, hogy az emberiség igen sötét fejezetet nyitott.
Putyin és Hszi meg akarja gyengíteni a Nyugatot és főként Amerikát. Mindketten úgy érzik, hogy fenyegeti őket a szabályokra épülő világrend, beleértve a nagyobb szabadságjogokat, a demokratikus elszámoltathatóságot és az átláthatóságot. Ki kívánják terjeszteni országuk befolyási övezetét, ha kell fegyverrel.
A tengely egyértelműen igyekszik megváltoztatni a nemzetközi normákat és mivel sok kormány anyagilag a lekötelezettjük, büntetlenül megtehetik. Vagyis új hidegháborúban vagyunk, és különösen fenyegetővé teszi a helyzetet, hogy lebomlik a nemzetközi biztonsági rendszer, és már nemigen működnek az eddigi bizalmas egyeztetési fórumok sem. A nukleáris veszély nagyobb, mint a 2. világháború vége óta valaha is.
Így mindennél sürgetőbb az ukrán viszály rendezése. Fordulóponthoz érkeztünk a világpolitikában. Olyan korszakba lépünk, amely vélhetőleg sokkal nagyobb ingadozásokkal jár, mint a 20. század 2. fele.
Washington Post
A vezércikk sürgeti, hogy a Nyugat szállítson vadászgépeket Ukrajnának, mert a háború láthatólag el fog húzódni. Hiába adott a Biden-kormányzat milliárdokat az ukrán hadseregnek, Amerika nem stratégiai alapon mérlegelte a teendőket. Példa rá, hogy vonakodik F-16-osokat küldeni, pedig nem szabad tovább habozni vele. Az elnök azonban nemet mond, szemben vezető illetékesek és szakértők véleményével.
Több NATO-partner azonban tisztábban látja a dolgokat. Nagy-Britannia ukrán pilótákat képez ki. A lengyelek és a hollandok pedig jelezték, hogy még tovább is hajlandóak elmenni. A francia elnök mérlegeli, hogy harcászati gépeket bocsásson Kijev rendelkezésére. Ám Washington nélkül aligha lesz érdemi fejlemény az ügyben.
De ez így megy az invázió kezdete óta, amint azt a nehéz páncélosok példája is igazolja. A totojázás azonban holtpontot eredményez, az meg csak Putyinnak jó. A diktátor abban bízik, hogy tovább bírja, mint a Nyugat. Ha neki lesz igaza, akkor jóvátehetetlenül sérül az USA és a NATO hitele, befolyása és tekintélye. Az amerikai elnök csak fokozza a kockázatot, amikor visszatartja a harci gépeket, noha azok védelmet nyújthatnának az ukrán erőknek és elriasztanák a további agressziót.
Bölcs dolog volna, ha a Nyugat tartós jelenségként kezelné az orosz biztonsági fenyegetést. Azaz belátható időre elegendő elrettentő képességgel ruházná fel az ukránokat. Még akkor is, ha az F-16-osok nem művelnének csodát, de legalább valamelyest kiegyenlítenék az erőviszonyokat a két légierő között.
Der Standard
Paul Lendvai úgy látja, hogy az orosz hadsereg nem vitézkedik a fronton, annál eredményesebb viszont Moszkva propaganda gépezete, amikor igyekszik megosztani a Nyugatot. Csakhogy ha valaki atomháborúval riogat, az nem teremt békét. A Kreml valójában két háborút folytat: az egyik célja az Oroszország szemében nem létező ukrán nemzet felszabadítása és „nácitlanítása”.
A másikkal azt akarja elérni, hogy megtörjön a szolidaritás a túlélésükért viaskodó ukránokkal. Az elsőnek idáig hozzávetőleg 100 orosz áldozata van, a mérleg katonailag, politikailag és gazdaságilag egyaránt mélyen kiábrándító. Viszont a nyugati közvélemény manipulálása sikeresen zajlik, főként a németeket tudja megdolgozni.
Merthogy ott a felfogás pacifista és az ország javarészt leszerelte hadseregét. Viszont épp ezért hozza meg gyümölcsét a lélektani hadviselés, amihez jól jön az általános félelem a gazdasági, migrációs és klímaválságtól. Hiába hirdetett tavaly február 24. után fordulatot Scholz kancellár, annak nyomát sem lehet látni. A koalíció csak sodródott a többiekkel a szankciók és a fegyverküldemények ügyében, nem állt az élre. Mindig utolsóként cselekszi meg, ami helyes – mutat rá Christoph Heusgen, Merkel volt tanácsadója.
Következő cikk: Ki lehet-e szavazni az autokratákat a hatalomból?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.
A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >