Ma Szervác, Imola, Imelda névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Az EU menedékpolitikája, olyan, mint egy vámpír, amely rendszeresen előjön a sírból
„Európa-erőd” – így hangzott annak idején – legalábbis jelképesen – a kezdeményezés, amikor Orbán Viktor elsőként épített kerítést. Egyes balkáni államok követték a példát, a lengyelek, dánok és osztrákok pedig lelkesen nézték. Időközben már annyian pártolják, hogy valószínűleg ez lesz a mostani fórum eredménye. Mármint hogy az államok felhatalmazzák egymást a szögesdrót kihúzására. Ez azonban egyáltalán nem európai politika. Németország egy törpe kisebbség része a kérdésben: a Bizottsággal együtt azt vallja, hogy a kérdést civilizált módon kell rendezni. Azaz a külső határon kell regisztrálni a jelentkezőket, majd igazságosan el kell őket osztani az országok között. Csak éppen a gondolat már rég lejáratódott, mert soha nem működött. És mert sok hatalom elutasítja – messze nem csupán Magyarország. Marad a felismerés, hogy ezen a mérgező területen belátható időn keresztül csupán csekély haladást lehet elérni. De azt is csak akkor, ha sikerül rávenni a kiindulási országokat, hogy vegyék vissza az elutasított kérelmezőket. Egyben pedig az ENSZ felügyeletével menekült kontingenseket hoznak Európa. Az ugyanis némi rendet vinne ebbe az összevisszaságba. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Süddeutsche Zeitung
A vezető német lap már egy apró előrelépést, lépésecskét is sikernek tartana az uniós menekültpolitikában. Azt ugyanis nem tartja európainak, ahogy jelenleg mennek a dolgok. Egy sor kormány ugyanis úgy érzi, hogy ismét csak tehetetlen, annyian akarnak bejutni a földrészre a halál és a nyomor elől. Csak éppen a ma kezdődő kétnapos Tanács-ülés rossz lelkiismerettel várhatóan olyan megoldással rukkol ki, ami semmire sem jó, ezért megint kudarcra van ítélve.
Az EU menedékpolitikája, olyan, mint egy vámpír, amely rendszeresen előjön a sírból. Az európaiaknak nincs erejük, sem kedvük, hogy végre elintézzék, ezért többnyire tehetetlenek a vészjelzések hallatán.
„Európa-erőd” – így hangzott annak idején – legalábbis jelképesen – a kezdeményezés, amikor Orbán Viktor elsőként épített kerítést. Egyes balkáni államok követték a példát, a lengyelek, dánok és osztrákok pedig lelkesen nézték. Időközben már annyian pártolják, hogy valószínűleg ez lesz a mostani fórum eredménye. Mármint hogy az államok felhatalmazzák egymást a szögesdrót kihúzására.
Ez azonban egyáltalán nem európai politika. Németország egy törpe kisebbség része a kérdésben: a Bizottsággal együtt azt vallja, hogy a kérdést civilizált módon kell rendezni. Azaz a külső határon kell regisztrálni a jelentkezőket, majd igazságosan el kell őket osztani az országok között. Csak éppen a gondolat már rég lejáratódott, mert soha nem működött. És mert sok hatalom elutasítja – messze nem csupán Magyarország.
Marad a felismerés, hogy ezen a mérgező területen belátható időn keresztül csupán csekély haladást lehet elérni. De azt is csak akkor, ha sikerül rávenni a kiindulási országokat, hogy vegyék vissza az elutasított kérelmezőket. Egyben pedig az ENSZ felügyeletével menekült kontingenseket hoznak Európa. Az ugyanis némi rendet vinne ebbe az összevisszaságba.
Die Welt
A német konzervatív újság úgy véli az európai állam- és kormányfők mai és holnapi rendkívüli találkozója előtt, hogy az EU menekültpolitikája idáig minden tekintetben kudarcot vallott. A helyzet miatt egybehívott tanácskozáson Ausztria sürgetni kívánja, hogy jobban védjék a földrész külső határait. Ám ez önmagában nem elegendő. A kontinens a saját kezét kötötte meg a menedékjoggal és így gyakorlatilag kinyitotta a kapukat a tömeges bevándorlás előtt.
Az osztrák kormány – hét másik taggal együtt – azzal fenyegetőzik, hogy nem írja alá a záróközleményt, ha nem fogadnak el határozott intézkedéseket az embercsempészet visszaszorítására. Ami azt illeti, Bécsnek igaza van, mert a közös migrációs politika nem ér semmit. Nem képes visszatartani az elindulástól a tömegeket, sem pedig a határon megszűrni az áradatot. Továbbá képtelen hazazsuppolni azokat, akik nem kaphatnak menedékjogot, de az sem sikerül, hogy igazságosan elosszák a földrészen a befogadottakat.
De már a visszásságok felszámolása sem elegendő, hiszen az Unió saját magát hozza lehetetlen helyzetbe, amikor kitart amellett, hogy mindenkinek megvizsgálja a jogosultságát a menedékre, aki valamilyen törvényes indokkal felbukkan a határon. Ez ugyanis felhívás a keringőre, vagyis a tömeges bevándorlásra.
EUobserver
Már a 4. EP-képviselőről, ezúttal a lengyel PiS politikusáról derült ki, hogy tavaly Azerbajdzsánban jár, csak éppen erről nem számolt be róla Strasbourgban, noha kötelessége lett volna. Ez viszont még inkább afelé tereli az Európai Parlamentet, hogy a javában zajló vesztegetési botrány miatt is szigorítsa meg saját átláthatósági szabályait.
Hivatalos bakui közlés szerint Tomasz Poreba múlt júliusban, a Szállítási Bizottság tagjaként járt a kaukázusi köztársaságban. Még Hegyi-Karabahba is elment, pedig annak hovatartozása vita tárgya Azerbajdzsán és Örményország között. Amikor kipattant az ügy, a politikus azt közölte, hogy az utat az általa vezetett brüsszeli, jobboldali agytröszt finanszírozta. Ha pedig az azeri média mást mond, akkor téved.
De a törvényhozónak mindenképpen jeleznie kellett volna, hogy 150 eurónál nagyobb ajándékot kapott, még akkor is, ha azt a saját intézete adta. Arra nincs bizonyíték, hogy a négy képviselő jogot szegett volna, amikor leállt az olajdiktatúrával. Ám az azeri rendszerről tudni lehet, hogy egyrészt dezinformációval árasztja el az EU-t, másrészt pedig a „kaviár-diplomácia” részeként igen bőkezűen meg szokott vendégelni külföldi politikusokat. Pont ezért nem jó az egész ügy optikája.
Mellesleg az út óta a lengyel képviselő, aki eredetileg igen kritikus volt Alijev rezsimjével szemben, igencsak barátságos hangra váltott át. De nem magyarázta meg, miért lett neki annyira fontos, hogy az EU és Lengyelország közeledjen az azeri rendszerhez.
Következő cikk: „Érdekvédő Elviránk”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Ez maga a rendszer
S persze ugyanez köszön vissza a folyamatosan hangoztatott nemzetiségi politikában, ahol a „nemzeti érzés”, a „magyarság >
„Farkasokkal táncoló”
Az Economist elemzése szerint a bizonytalanság és a feszültség egyszerre jelentkezik a beharangozott ukrajnai béketárgyalások előtt, >
Az ukrán-magyar kémjátszma
Az sem világos, hogy mi történik az Ukrajnából származó titkosszolgálati információkkal. „A legnagyobb kockázat az, hogy >
Orbán összeesküvés-játéka
Orbán belpolitikai játszmát folytat az összeesküvéssel, az Ukrajnával kirobbant kémvádat az ellenzék ellen igyekszik fordítani – >
Egy horogkereszt-szörnyeteg Von der Leyen fejjel
Mivel az USA már nem számít ellenségnek, most az EU került a moszkvai propaganda célkeresztjébe. Megjelent >
Választási pamflet
Csakhogy nekünk nem olyan Európa kell, amelyben egy sírgyalázóval bármiben is egyet lehet érteni. A mi >
Elváltak haragos útjaik
A rezsim félreérthetetlenül, pont úgy viszonyul Magyar Péterhez, ahogy üldöző az üldözötthöz, miközben Gyurcsány Ferenc, aki >
Orbán ügynökei kémkedtek Ukrajnában?
Az ukrán vádakból az rajzolódik ki, hogy a magyar katonai hírszerzés a többi közt fel akarta >
A politikai újonc Magyar Péter véget vet Orbán bűvhatásának
Tavaly február óta rakétasebességgel tör előre a Tisza elnöke – állapítja meg a svájci közmédiában, az >
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >