Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Az EU menedékpolitikája, olyan, mint egy vámpír, amely rendszeresen előjön a sírból
„Európa-erőd” – így hangzott annak idején – legalábbis jelképesen – a kezdeményezés, amikor Orbán Viktor elsőként épített kerítést. Egyes balkáni államok követték a példát, a lengyelek, dánok és osztrákok pedig lelkesen nézték. Időközben már annyian pártolják, hogy valószínűleg ez lesz a mostani fórum eredménye. Mármint hogy az államok felhatalmazzák egymást a szögesdrót kihúzására. Ez azonban egyáltalán nem európai politika. Németország egy törpe kisebbség része a kérdésben: a Bizottsággal együtt azt vallja, hogy a kérdést civilizált módon kell rendezni. Azaz a külső határon kell regisztrálni a jelentkezőket, majd igazságosan el kell őket osztani az országok között. Csak éppen a gondolat már rég lejáratódott, mert soha nem működött. És mert sok hatalom elutasítja – messze nem csupán Magyarország. Marad a felismerés, hogy ezen a mérgező területen belátható időn keresztül csupán csekély haladást lehet elérni. De azt is csak akkor, ha sikerül rávenni a kiindulási országokat, hogy vegyék vissza az elutasított kérelmezőket. Egyben pedig az ENSZ felügyeletével menekült kontingenseket hoznak Európa. Az ugyanis némi rendet vinne ebbe az összevisszaságba. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Süddeutsche Zeitung
A vezető német lap már egy apró előrelépést, lépésecskét is sikernek tartana az uniós menekültpolitikában. Azt ugyanis nem tartja európainak, ahogy jelenleg mennek a dolgok. Egy sor kormány ugyanis úgy érzi, hogy ismét csak tehetetlen, annyian akarnak bejutni a földrészre a halál és a nyomor elől. Csak éppen a ma kezdődő kétnapos Tanács-ülés rossz lelkiismerettel várhatóan olyan megoldással rukkol ki, ami semmire sem jó, ezért megint kudarcra van ítélve.
Az EU menedékpolitikája, olyan, mint egy vámpír, amely rendszeresen előjön a sírból. Az európaiaknak nincs erejük, sem kedvük, hogy végre elintézzék, ezért többnyire tehetetlenek a vészjelzések hallatán.
„Európa-erőd” – így hangzott annak idején – legalábbis jelképesen – a kezdeményezés, amikor Orbán Viktor elsőként épített kerítést. Egyes balkáni államok követték a példát, a lengyelek, dánok és osztrákok pedig lelkesen nézték. Időközben már annyian pártolják, hogy valószínűleg ez lesz a mostani fórum eredménye. Mármint hogy az államok felhatalmazzák egymást a szögesdrót kihúzására.
Ez azonban egyáltalán nem európai politika. Németország egy törpe kisebbség része a kérdésben: a Bizottsággal együtt azt vallja, hogy a kérdést civilizált módon kell rendezni. Azaz a külső határon kell regisztrálni a jelentkezőket, majd igazságosan el kell őket osztani az országok között. Csak éppen a gondolat már rég lejáratódott, mert soha nem működött. És mert sok hatalom elutasítja – messze nem csupán Magyarország.
Marad a felismerés, hogy ezen a mérgező területen belátható időn keresztül csupán csekély haladást lehet elérni. De azt is csak akkor, ha sikerül rávenni a kiindulási országokat, hogy vegyék vissza az elutasított kérelmezőket. Egyben pedig az ENSZ felügyeletével menekült kontingenseket hoznak Európa. Az ugyanis némi rendet vinne ebbe az összevisszaságba.
Die Welt
A német konzervatív újság úgy véli az európai állam- és kormányfők mai és holnapi rendkívüli találkozója előtt, hogy az EU menekültpolitikája idáig minden tekintetben kudarcot vallott. A helyzet miatt egybehívott tanácskozáson Ausztria sürgetni kívánja, hogy jobban védjék a földrész külső határait. Ám ez önmagában nem elegendő. A kontinens a saját kezét kötötte meg a menedékjoggal és így gyakorlatilag kinyitotta a kapukat a tömeges bevándorlás előtt.
Az osztrák kormány – hét másik taggal együtt – azzal fenyegetőzik, hogy nem írja alá a záróközleményt, ha nem fogadnak el határozott intézkedéseket az embercsempészet visszaszorítására. Ami azt illeti, Bécsnek igaza van, mert a közös migrációs politika nem ér semmit. Nem képes visszatartani az elindulástól a tömegeket, sem pedig a határon megszűrni az áradatot. Továbbá képtelen hazazsuppolni azokat, akik nem kaphatnak menedékjogot, de az sem sikerül, hogy igazságosan elosszák a földrészen a befogadottakat.
De már a visszásságok felszámolása sem elegendő, hiszen az Unió saját magát hozza lehetetlen helyzetbe, amikor kitart amellett, hogy mindenkinek megvizsgálja a jogosultságát a menedékre, aki valamilyen törvényes indokkal felbukkan a határon. Ez ugyanis felhívás a keringőre, vagyis a tömeges bevándorlásra.
EUobserver
Már a 4. EP-képviselőről, ezúttal a lengyel PiS politikusáról derült ki, hogy tavaly Azerbajdzsánban jár, csak éppen erről nem számolt be róla Strasbourgban, noha kötelessége lett volna. Ez viszont még inkább afelé tereli az Európai Parlamentet, hogy a javában zajló vesztegetési botrány miatt is szigorítsa meg saját átláthatósági szabályait.
Hivatalos bakui közlés szerint Tomasz Poreba múlt júliusban, a Szállítási Bizottság tagjaként járt a kaukázusi köztársaságban. Még Hegyi-Karabahba is elment, pedig annak hovatartozása vita tárgya Azerbajdzsán és Örményország között. Amikor kipattant az ügy, a politikus azt közölte, hogy az utat az általa vezetett brüsszeli, jobboldali agytröszt finanszírozta. Ha pedig az azeri média mást mond, akkor téved.
De a törvényhozónak mindenképpen jeleznie kellett volna, hogy 150 eurónál nagyobb ajándékot kapott, még akkor is, ha azt a saját intézete adta. Arra nincs bizonyíték, hogy a négy képviselő jogot szegett volna, amikor leállt az olajdiktatúrával. Ám az azeri rendszerről tudni lehet, hogy egyrészt dezinformációval árasztja el az EU-t, másrészt pedig a „kaviár-diplomácia” részeként igen bőkezűen meg szokott vendégelni külföldi politikusokat. Pont ezért nem jó az egész ügy optikája.
Mellesleg az út óta a lengyel képviselő, aki eredetileg igen kritikus volt Alijev rezsimjével szemben, igencsak barátságos hangra váltott át. De nem magyarázta meg, miért lett neki annyira fontos, hogy az EU és Lengyelország közeledjen az azeri rendszerhez.
Következő cikk: „Érdekvédő Elviránk”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A gyűlölet mint hiány
Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >
Mi van, ha bukik?
Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >
Az EU bővítése és Oroszország
Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >
Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus
Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >
Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként
Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >
Hogyan készül Orbán a választásra
Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >
Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége
Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >
Biden döntését Putyin meg fogja torolni
Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >
Rövid út vezethet keletre
Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >
Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek
Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >
A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot
Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >
Magyarországon mocskos trükkök lengik be a közéletet
Magyar Péter Orbán egyetlen kihívójaként azt állítja, hogy titokban lehallgatták, mert le akarják járatni. De még >