2026. február 8. vasárnap
Ma Aranka, Jeromos névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

„Érdekvédő Elviránk”

„Közmeghallgatás” készül a Nyelvi Chartáról

Bozóki Antal
Bozóki Antal
„Érdekvédő Elviránk”

Ennyi év alatt – „2007 közepétől a Szerbia Képviselőházban parlamenti képviselő” – látott-e valaki is Kovács Elvirától bármilyen jelentést, esetleg beszámolót a vajdasági magyar közösség helyzetéről, jogainak érvényesítéséről? Kíváncsian várjuk, hogy Kovácsnak „az áprilisi ülésszak idejére tervezett közmeghallgatásán” szó esik-e egyáltalán a magyar nyelv „elismeréséről” és „megóvásáról” a Vajdaságban! Az eddigiek alapján azonban világos, hogy jelenleg csak az felel meg a posztokra, aki garantáltan nem csinál semmit a látszattevékenységen kívül! Aki vakon a pártja utasításait követi! Az Európai Parlamentben Deli Andor, Véemeszes/Fideszes képviselő, az Európa Tanácsban pedig Kovács Elvira szégyeníti közösségünket. Mikor jön el az idő, amikor a tisztségek, a fizetések és a napidíjak halmozása helyett fontosabb lesz az elvállalt munkát/feladatot tisztességesen, becsületesen végezni? Bozóki Antal:

Kovács Elvirát (1982, Szentmihály), a Vajdasági Magyar Szövetség nevű magyar-szerb vegyes párt (egyik) alelnökét, a szerb parlament (egyik) alelnökét, az Európai Integrációs Bizottság elnökét, a párt köztársasági képviselőjét (pontosabban fikuszát), stb. választották az Európa Tanács (ET) kisebbségi jogi albizottságának elnökévé.

– Nagy öröm számomra, hogy a kisebbségi jogi albizottság elnökeként folytathatom a nemzeti kisebbségi jogok megvalósulásáért, érvényesüléséért folytatott harcot ezen intézmény keretein belül – írta Kovács 2023. január 25-én a hivatalos Facebook-oldalán. – Huszonöt éves idén a Nyelvi Charta (A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája – B.A.), ennek apropóján az áprilisi ülésszak idejére közmeghallgatást tervezek – tette hozzá.

A bejegyzés és az ET káderpolitikájának érdekessége, hogy Kovács közgazdászként – tanulmányait a szabadkai Közgazdasági Karon végezte – lett a nemzetközi szervezet jogi (sicc!) albizottságának az elnöke. 

Úgy látszik az EP-ben is (küldöttként) minden tisztség elérhető, akárcsak Szerbiában, akár megfelelő arra valaki, akár nem. Nem volt a testületbe való megfelelő jogász?

Kovács bizonyára a Nyelvi Karta 1998. március 1-jei hivatalos hatályba lépése alakalmából tervezi a közmeghallgatást, mivel az még 1992. november 5-én került elfogadásra. A Karta, amelynek fő célja „Európa történelmi regionális vagy kisebbségi nyelveinek védelme”, Szerbia vonatkozásában 2006. június 1-jén lépett hatályba, azzal, hogy az ország 56 „jegyzetet” (ang. notes – valójában fenntartást) fűzött hozzá (!!).

A hivatásos politikus Kovács Elvira a szerb parlament küldöttségének tagjaként került az ET Parlamenti Közgyűlésébe (ETPKGY) – még 2018-ban.

Az ő nevéhez fűződik az ET 2021. április 19-ei, A nemzeti kisebbségek megőrzése/védelme Európában című jelentés, az ezzel kapcsolatos 2021. évi 2368 számú határozat[10] és a 2198 számú (azonos című) ajánlás.

A vajdasági magyar közösség még büszke is lehetne erre, csak éppen nem az, mivel ezekből a dokumentumokból vajmi kevés vagy éppenséggel semmi konkrét haszna nem származott (mint ahogy Kovács tevékenységéből sem).

Kovács jelentésének a nemzeti kisebbségek európai védelmével kapcsolatos elemei szinte semmilyen új vonatkozást nem tartalmaznak, rendre mind megtalálhatók a nemzetközi kisebbségvédelmi eszköztárban. Sőt, másutt még határozottabb megfogalmazásban is!

A 2021. évi jelentéssel kapcsolatos nyilatkozataiból az derül ki, hogy „a kisebbségi jogok terén sokan felnézhetnek Szerbiára, ám a gyakorlati alkalmazása terén van még mit tenni” (?!). Azt azonban nem mondta el, hogy mi az, ami miatt ezen a területen „sokan felnézhetnek Szerbiára”, és mi az, amit még szerinte tenni kell és kinek?

A jelentést Kovács egy másik minőségében, az Európa Tanács Esélyegyenlőségi Bizottságának akkori alelnökeként „írta”. Mi a garancia arra, hogy most a szervezet egy másik (jogi al)bizottságának az elnökeként valamit tesz is, ami előrébb vinné, segítené a délvidéki/vajdasági magyar közösség helyzetének javítását, bővítené a nemzetközi kisebbségvédelmi normákat, eszköztárakat?

Az Európa Tanács az napi – 2023. január 25-ei – plenáris ülésén a hiperaktív Kovács már a Belgrád-Pristina párbeszéd témájában szólalt fel.– Belgrád konstruktív megközelítést alkalmaz a Pristinával folytatott párbeszédben, és kompromisszumos megoldásra törekszik, míg a másik fél nem akar megegyezésre jutni. A párbeszéd most fordulóponthoz érkezett: vagy megalakul a Szerb Önkormányzatok Közössége, vagy lényegtelenségbe süllyed. Egy régóta tartó párbeszédválság csúcspontjához ért. A párbeszéd Pristina miatt lényegében nem haladt előre – mondta a Koszovón élő mintegy 70 ezer szerb érdekeit lelkesen védő Kovács az Európa Tanács plenáris ülésén.

– „Érdekvédő Elviránk” nehezményezte, hogy a nemzetközi közösség nem vezetett be szankciókat Pristina ellen amiatt, hogy a koszovói kormány hallani sem akar a szerb területi autonómiáról. Leszögezte: Szerbia nem ismerheti el Koszovó függetlenségét és nem érthet egyet Pristina ENSZ-tagságával. Kifogásolta, hogy Szerbia jelen pillanatban nem tudja biztosítani a „koszovó-metóhiai” szerbek teljes jogait és biztonságát. Vajon Kovács Elvirának fontosabb a koszovói szerbek önrendelkezése, mint a délvidéki magyarok területi (vagy bármilyen) autonómiája? – kérdezi a Délhír portál.

A véemeszes képviselőnek ez a felszólalása is jól mutatja, hogy az ET-ban nem a vajdasági magyar közösséget, hanem pártjának és a hatalmat gyakorló partnerének, a Szerb Haladó Pártnak (SNS) az érdekeit képviseli. Szerbiában és külföldön egyaránt!

Kovácsnak most újabb lehetősége van, hogy jelentést készítsen arról is, hogyan valósulnak meg Szerbiában a Karta aláírásával vállalt kötelezettségek a nemzeti közösségek vonatkozásában. Hogyan valósul meg az országban „a regionális vagy kisebbségi nyelveknek, mint a kulturális gazdaság kifejezésének az elismerése” és „megóvása” (7. cikk 1a és c pont)? Milyen intézkedéseket tett Szerbia a Karta gyakorlati megvalósítására, vagy ahogyan a Kartában (15. cikk) írja, „végrehajtására”? Ez azonban már túl nagy falat lenne a számára! Egy ilyen (tárgyilagos) jelentés minden bizonnyal a VMSZ-nek, de a Szerb Haladó Pártnak sem felelne meg!

Most közölte a Délhír portál, hogy „a délvidéki alapbíróságok összesen 293 bírát számlálnak”, de „közülük mindössze tizenhárman magyarok!” Lesújtó, hogy a Szentmihályhoz (Kovács szülőfalujához) közeli nagybecskereki alapbíróságon a 24 bíró között egyetlen magyar sincsen, hogy Újvidéken a 88 bíró között csak 1 (egy) magyar van, hogy a 23 szabadkai bíró közül mindössze 2 (kettő) a magyar stb. Ez nem annak a pártnak az „eredménye” lenne, amelyiknek Kovács is az alelnöke?

Lesújtó adatok, tények. Hogyan valósulhat meg ilyen feltételek között a magyar nyelv (törvényileg deklarált) hivatalos használata a tartományi bíróságokon?! Milyen lehet a helyzet a közigazgatásban, közvállalatokban stb.?

Ennyi év alatt – „2007 közepétől a Szerbia Képviselőházban parlamenti képviselő” – látott-e valaki is Kovács Elvirától bármilyen jelentést, esetleg beszámolót a vajdasági magyar közösség helyzetéről, jogainak érvényesítéséről?

Kíváncsian várjuk, hogy Kovácsnak „az áprilisi ülésszak idejére tervezett közmeghallgatásán” szó esik-e egyáltalán a magyar nyelv „elismeréséről” és „megóvásáról” a Vajdaságban!

Az eddigiek alapján azonban világos, hogy jelenleg csak az felel meg a posztokra, aki garantáltan nem csinál semmit a látszattevékenységen kívül! Aki vakon a pártja utasításait követi! Az Európai Parlamentben Deli Andor, Véemeszes/Fideszes képviselő, az Európa Tanácsban pedig Kovács Elvira szégyeníti közösségünket.

Mikor jön el az idő, amikor a tisztségek, a fizetések és a napidíjak halmozása helyett fontosabb lesz az elvállalt munkát/feladatot tisztességesen, becsületesen végezni?

 

2023. február 9.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

SORSDÖNTŐ VÁLASZTÁSOK ELŐTT

Az idei Magyar Nemzeti Tanács-i választások ezért nem egyszerű tisztújítást jelentenek, hanem lehet, utolsó esélyt arra, >

Tovább

A banalitás terrorja köszöntött be

Manapság veszélyes vállalkozás komoly és elgondolkodtató kérdéseket felvetni, hiszen a posztigazság korszakában minden hazugság igazságnak tüntethető >

Tovább

Két- vagy többnyelvű útjelző táblák Vajdaságban?

A három VMSZ-es irányítású községben kihelyezett 31 kétnyelvű útjelző tábla érdemben nem változtat a helyzeten. Egyrészt >

Tovább

VMP: Újvidék igazi védjegye

2024 november 1-jén a vasútállomás előtetőjének leomlása miatt Újvidék neve bekerült a világhíradók vezető híreibe. Sokan >

Tovább

A pingvin jöhet – Pásztor Bálint és Donald Trump mehet

A virtuális világban élő Pásztor Bálint gyakorlatilag állandó választási kampányüzemmódban van. Poénkodni próbálva megjegyezte: Torda „újratelepítését” >

Tovább

Kezdetét vette a nyers erőszakpolitika

A sokak által várva-várt új világrend a küszöbünkön toporog, újra osztozkodnak a nagyhatalmak, a kicsik pedig >

Tovább

A polgárok lehorgasztott fővel várnak

Kire? Mire? Nem tudnám kitippelni, csak a kíváncsi és beszédes tekintetekre emlékszem, amelyek arról árulkodnak, hogy >

Tovább

A FÜGGETLEN IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS FELSZÁMOLÁSA

A Mrdić-féle törvények valójában az igazságszolgáltatásnak a kormány – pontosabban Aleksandar Vučić – közvetlen ellenőrzése alá >

Tovább

VMP: HADVISELÉS AZ EGYETEMEN

Annál visszataszítóbb szembesülni vele, hogy akadnak olyan magyarok, akik kiszolgálják ezt a rendszert, „vevők” arra, hogy >

Tovább

SZERBIA ISMÉT MILITARIZÁLÓDIK?

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) nyilvánosan ellenzi a sorkatonaság visszaállítását, arra hivatkozva, hogy az tovább növelné >

Tovább

A pravoszláv szenteste Šešelj nagy stratégiai győzelmét jelképezte

A szentestei ünnepségen megjelent vezetők csetnikdalokat énekeltek. Ezek nem nevezhetők többé tiltott daloknak, sőt parlamenti döntés >

Tovább

VMDK: A hatalom hadat üzent az egyetemnek

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) a leghatározottabban elítéli Jelena Kleut egyetemi oktató elbocsátását az Újvidéki >

Tovább