2024. április 15. hétfő
Ma Anasztázia, Tas, Oktávia névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

„Érdekvédő Elviránk”

„Közmeghallgatás” készül a Nyelvi Chartáról

Bozóki Antal
Bozóki Antal
„Érdekvédő Elviránk”

Ennyi év alatt – „2007 közepétől a Szerbia Képviselőházban parlamenti képviselő” – látott-e valaki is Kovács Elvirától bármilyen jelentést, esetleg beszámolót a vajdasági magyar közösség helyzetéről, jogainak érvényesítéséről? Kíváncsian várjuk, hogy Kovácsnak „az áprilisi ülésszak idejére tervezett közmeghallgatásán” szó esik-e egyáltalán a magyar nyelv „elismeréséről” és „megóvásáról” a Vajdaságban! Az eddigiek alapján azonban világos, hogy jelenleg csak az felel meg a posztokra, aki garantáltan nem csinál semmit a látszattevékenységen kívül! Aki vakon a pártja utasításait követi! Az Európai Parlamentben Deli Andor, Véemeszes/Fideszes képviselő, az Európa Tanácsban pedig Kovács Elvira szégyeníti közösségünket. Mikor jön el az idő, amikor a tisztségek, a fizetések és a napidíjak halmozása helyett fontosabb lesz az elvállalt munkát/feladatot tisztességesen, becsületesen végezni? Bozóki Antal:

Kovács Elvirát (1982, Szentmihály), a Vajdasági Magyar Szövetség nevű magyar-szerb vegyes párt (egyik) alelnökét, a szerb parlament (egyik) alelnökét, az Európai Integrációs Bizottság elnökét, a párt köztársasági képviselőjét (pontosabban fikuszát), stb. választották az Európa Tanács (ET) kisebbségi jogi albizottságának elnökévé.

– Nagy öröm számomra, hogy a kisebbségi jogi albizottság elnökeként folytathatom a nemzeti kisebbségi jogok megvalósulásáért, érvényesüléséért folytatott harcot ezen intézmény keretein belül – írta Kovács 2023. január 25-én a hivatalos Facebook-oldalán. – Huszonöt éves idén a Nyelvi Charta (A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája – B.A.), ennek apropóján az áprilisi ülésszak idejére közmeghallgatást tervezek – tette hozzá.

A bejegyzés és az ET káderpolitikájának érdekessége, hogy Kovács közgazdászként – tanulmányait a szabadkai Közgazdasági Karon végezte – lett a nemzetközi szervezet jogi (sicc!) albizottságának az elnöke. 

Úgy látszik az EP-ben is (küldöttként) minden tisztség elérhető, akárcsak Szerbiában, akár megfelelő arra valaki, akár nem. Nem volt a testületbe való megfelelő jogász?

Kovács bizonyára a Nyelvi Karta 1998. március 1-jei hivatalos hatályba lépése alakalmából tervezi a közmeghallgatást, mivel az még 1992. november 5-én került elfogadásra. A Karta, amelynek fő célja „Európa történelmi regionális vagy kisebbségi nyelveinek védelme”, Szerbia vonatkozásában 2006. június 1-jén lépett hatályba, azzal, hogy az ország 56 „jegyzetet” (ang. notes – valójában fenntartást) fűzött hozzá (!!).

A hivatásos politikus Kovács Elvira a szerb parlament küldöttségének tagjaként került az ET Parlamenti Közgyűlésébe (ETPKGY) – még 2018-ban.

Az ő nevéhez fűződik az ET 2021. április 19-ei, A nemzeti kisebbségek megőrzése/védelme Európában című jelentés, az ezzel kapcsolatos 2021. évi 2368 számú határozat[10] és a 2198 számú (azonos című) ajánlás.

A vajdasági magyar közösség még büszke is lehetne erre, csak éppen nem az, mivel ezekből a dokumentumokból vajmi kevés vagy éppenséggel semmi konkrét haszna nem származott (mint ahogy Kovács tevékenységéből sem).

Kovács jelentésének a nemzeti kisebbségek európai védelmével kapcsolatos elemei szinte semmilyen új vonatkozást nem tartalmaznak, rendre mind megtalálhatók a nemzetközi kisebbségvédelmi eszköztárban. Sőt, másutt még határozottabb megfogalmazásban is!

A 2021. évi jelentéssel kapcsolatos nyilatkozataiból az derül ki, hogy „a kisebbségi jogok terén sokan felnézhetnek Szerbiára, ám a gyakorlati alkalmazása terén van még mit tenni” (?!). Azt azonban nem mondta el, hogy mi az, ami miatt ezen a területen „sokan felnézhetnek Szerbiára”, és mi az, amit még szerinte tenni kell és kinek?

A jelentést Kovács egy másik minőségében, az Európa Tanács Esélyegyenlőségi Bizottságának akkori alelnökeként „írta”. Mi a garancia arra, hogy most a szervezet egy másik (jogi al)bizottságának az elnökeként valamit tesz is, ami előrébb vinné, segítené a délvidéki/vajdasági magyar közösség helyzetének javítását, bővítené a nemzetközi kisebbségvédelmi normákat, eszköztárakat?

Az Európa Tanács az napi – 2023. január 25-ei – plenáris ülésén a hiperaktív Kovács már a Belgrád-Pristina párbeszéd témájában szólalt fel.– Belgrád konstruktív megközelítést alkalmaz a Pristinával folytatott párbeszédben, és kompromisszumos megoldásra törekszik, míg a másik fél nem akar megegyezésre jutni. A párbeszéd most fordulóponthoz érkezett: vagy megalakul a Szerb Önkormányzatok Közössége, vagy lényegtelenségbe süllyed. Egy régóta tartó párbeszédválság csúcspontjához ért. A párbeszéd Pristina miatt lényegében nem haladt előre – mondta a Koszovón élő mintegy 70 ezer szerb érdekeit lelkesen védő Kovács az Európa Tanács plenáris ülésén.

– „Érdekvédő Elviránk” nehezményezte, hogy a nemzetközi közösség nem vezetett be szankciókat Pristina ellen amiatt, hogy a koszovói kormány hallani sem akar a szerb területi autonómiáról. Leszögezte: Szerbia nem ismerheti el Koszovó függetlenségét és nem érthet egyet Pristina ENSZ-tagságával. Kifogásolta, hogy Szerbia jelen pillanatban nem tudja biztosítani a „koszovó-metóhiai” szerbek teljes jogait és biztonságát. Vajon Kovács Elvirának fontosabb a koszovói szerbek önrendelkezése, mint a délvidéki magyarok területi (vagy bármilyen) autonómiája? – kérdezi a Délhír portál.

A véemeszes képviselőnek ez a felszólalása is jól mutatja, hogy az ET-ban nem a vajdasági magyar közösséget, hanem pártjának és a hatalmat gyakorló partnerének, a Szerb Haladó Pártnak (SNS) az érdekeit képviseli. Szerbiában és külföldön egyaránt!

Kovácsnak most újabb lehetősége van, hogy jelentést készítsen arról is, hogyan valósulnak meg Szerbiában a Karta aláírásával vállalt kötelezettségek a nemzeti közösségek vonatkozásában. Hogyan valósul meg az országban „a regionális vagy kisebbségi nyelveknek, mint a kulturális gazdaság kifejezésének az elismerése” és „megóvása” (7. cikk 1a és c pont)? Milyen intézkedéseket tett Szerbia a Karta gyakorlati megvalósítására, vagy ahogyan a Kartában (15. cikk) írja, „végrehajtására”? Ez azonban már túl nagy falat lenne a számára! Egy ilyen (tárgyilagos) jelentés minden bizonnyal a VMSZ-nek, de a Szerb Haladó Pártnak sem felelne meg!

Most közölte a Délhír portál, hogy „a délvidéki alapbíróságok összesen 293 bírát számlálnak”, de „közülük mindössze tizenhárman magyarok!” Lesújtó, hogy a Szentmihályhoz (Kovács szülőfalujához) közeli nagybecskereki alapbíróságon a 24 bíró között egyetlen magyar sincsen, hogy Újvidéken a 88 bíró között csak 1 (egy) magyar van, hogy a 23 szabadkai bíró közül mindössze 2 (kettő) a magyar stb. Ez nem annak a pártnak az „eredménye” lenne, amelyiknek Kovács is az alelnöke?

Lesújtó adatok, tények. Hogyan valósulhat meg ilyen feltételek között a magyar nyelv (törvényileg deklarált) hivatalos használata a tartományi bíróságokon?! Milyen lehet a helyzet a közigazgatásban, közvállalatokban stb.?

Ennyi év alatt – „2007 közepétől a Szerbia Képviselőházban parlamenti képviselő” – látott-e valaki is Kovács Elvirától bármilyen jelentést, esetleg beszámolót a vajdasági magyar közösség helyzetéről, jogainak érvényesítéséről?

Kíváncsian várjuk, hogy Kovácsnak „az áprilisi ülésszak idejére tervezett közmeghallgatásán” szó esik-e egyáltalán a magyar nyelv „elismeréséről” és „megóvásáról” a Vajdaságban!

Az eddigiek alapján azonban világos, hogy jelenleg csak az felel meg a posztokra, aki garantáltan nem csinál semmit a látszattevékenységen kívül! Aki vakon a pártja utasításait követi! Az Európai Parlamentben Deli Andor, Véemeszes/Fideszes képviselő, az Európa Tanácsban pedig Kovács Elvira szégyeníti közösségünket.

Mikor jön el az idő, amikor a tisztségek, a fizetések és a napidíjak halmozása helyett fontosabb lesz az elvállalt munkát/feladatot tisztességesen, becsületesen végezni?

 

2023. február 9.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK

Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >

Tovább

Torontáltordára kéne menni

Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >

Tovább

Folytatódik a kis bácskai sárdobálás

Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >

Tovább

RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA

A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >

Tovább

Ismét

Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >

Tovább

Mikor tévesztettünk utat és miért?

Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >

Tovább

SZEREPZAVARBAN

Az írásokból az is jól kivehető, hogy Pásztor Bálint tisztségek halmozásával él vissza, fellépései szerepzavarosak: pártelnöki, >

Tovább

Újvidék elvesztette a régi identitását, és nem talált újat

Tudom, felesleges nosztalgiázni, hiszen a nagyvárosokat a szüntelen változás jellemzi. Újvidéknek is változni kell. A változás >

Tovább

A VMSZ-ES PROPAGANDA TÁMOGATÁSA KÖZPÉNZBŐL

A VMSZ és az MNT vezetői a médiába visszahozták a szocialista időkből ismert demagóg beszédet, a >

Tovább

Aki tanú akar lenni, pokolba kell annak menni

Ráadásul vannak tévedések, amelyek csak a mai szemmel nézve tűnnek tévedéseknek, holnap esetleg kiderül, pontosak voltak. >

Tovább

Deli Andor, a megtollasodott pártkatona

Már most el lehet mondani, hogy Deli Andor vajdasági fideszes/vémeszes EP képviselő tíz évig ott volt >

Tovább

Mindenütt átutazó

Felidéztem egyik régi írását, amelyben arról számolt be, hogy Budapesten sem érzi magát se jobban, sem >

Tovább