Ma Katalin, Liza névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Sötét távlatok Amerikában
Paul Lendvai sötétnek látja az amerikai kilátásokat a mai időközi választások után, mivel a republikánusoknál hivatalos irányvonallá váltak Trump hazugságai az ellopott elnökválasztásról. Mint írja, a szavazópolgárok most először nem csupán a képviselőházi mandátumokról, illetve a szenátusi helyek egyharmadáról döntenek, hanem magának a választásoknak a sorsáról is. Az ellenzék ugyanis módosítani kívánja a megrendezés és a voksok összeszámlálásának módját és azt, hogy kik dönthessenek az eredményről. A cél az, hogy meg lehessen kérdőjelezni a kimenetelt, ha az nem kedvező Trumpék számára. Főként a konzervatív többségű államokban kívánják megvédeni az „igazi, fehér, keresztény Amerikát a „nem amerikai, radikális baloldaltól”. Ha most kikap a Biden-kormányzat, módosulhat az USA álláspontja az ukrajnai háború kapcsán is. Eddig mindkét párt megszavazta a Kijevnek adott 65 milliárd dolláros támogatást, ám az alsóház elnöki posztjának várományosa, a republikánusok nevében már jelezte: a jövőben nem szeretne biankó csekket adni Zelenszkijéknek. Egyelőre nem világos, mit gondol ez ügyben Trump, aki csodálja Putyint, ám ez beárnyékolta ellentmondásos külpolitikáját. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Daily Telegraph
A cseh pénzügyminiszter kijelentette, hogy az EU csak nehezen nézhet az ukránok szemébe, ha nem teljesíti ígéretét és nem segít, ám a jelek szerint ez a szempont egyáltalán nem érdekli a magyar kormányt. Zbynek Stanjura az Európai Tanács ülése után állt az újságírók elé, és sürgette a szövetségeseket, hogy hagyják jóvá a jövő évre előirányzott 18 milliárd eurós segélycsomagot.
Brüsszel idáig 3 milliárdot folyósított a korábban elfogadott 9 milliárdból, miközben a Valutaalap úgy becsüli, hogy Kijevnek havi 3-4 milliárd kell csak a közszolgáltatások fenntartásához. A Bizottság most azt tervezi, hogy a 18 milliárdot egyenlő részekben utalja, vagyis nem esetenként határoz, nehogy az ukránok kifogyjanak a pénzből. Az összeget hitelből teremtik elő, de az ukrán kormánynak olyan feltételeket kell teljesítenie, hogy megkapja, mint a jogállam betartása.
A finn szakminiszter azt szorgalmazza, hogy minél előbb küldjék a támogatást, mert jön a tél és cseppet sem könnyű a helyzet. Csak éppen a hatályba lépéshez kellene a magyar beleegyezés is, ám az Orbán-kabinet várhatóan vétóval fenyeget. A miniszterelnök egy sor kérdésben csörtézik Brüsszellel, a befagyasztott alapoktól kezdve a jogállami aggályokon át, az oroszellenes szankciók elutasításáig.
Szijjártó Péter két napja kifejtette: Magyarország kétoldalú alapon továbbra is kész segíteni anyagilag az ukrán felet, de abba semmiképpen sem megy bele, hogy az EU hitelt vegyen fel ilyen célokra.
Washington Post
A vezércikk szerint Ukrajnában túl korai akár még csak beszélni is a rendezési tárgyalásokról. A viszály jelenleg már az akaratok küzdelmét jelenti. Putyin azon van, hogy tovább bírja, mint az ellenfél, miután nem tudta meghódítani a szomszéd országot. Zelenszkij ezzel szemben rendíthetetlenségről tesz tanúbizonyságot. Felsorakoztatta a lakosságot saját véleménye mögé, tehát hogy kérlelhetetlenül ellen kell állni az agresszióval szemben, a helyreállításra kell összpontosítani, utána jöhet a kártérítés megfizetése és a háborús bűnösök elszámoltatása.
Úgy tudni, hogy a Fehér Ház szeretné, ha Kijev engedne a 48-ból, mert nem lenne jó, ha az a benyomás keletkezne, hogy nem is Moszkva a hajthatatlan. A Biden-kormányzatnak azt is figyelembe kell venni, hogy átalakulóban van az amerikai közvélekedés és a republikánus hívek mind inkább ellenzik Ukrajna korlátlan anyagi megsegítését. Majd meglátjuk, mi sül ki belőle Trump és keményvonalas táborának nyomása alatt.
Ám egyelőre korai a dialógust sürgetni, amikor az ukrán haderők még nem merítettek ki minden lehetőséget az elvesztett területek visszaszerzésére. Az ugyanis a washingtoni elkötelezettség lanyhulására utalna. És csak arról győzné meg az orosz elnököt, hogy az idő neki dolgozik, továbbá, hogy folytatnia kell a harcokat.
Vagyis nem szabad forszírozni a megbeszéléseket. A legfőbb az, hogy a Kongresszus és a végrehajtó hatalom beindítsa az új segélycsomagot, még mielőtt a republikánusok átvennék a törvényhozás ellenőrzését.
Der Standard
Paul Lendvai sötétnek látja az amerikai kilátásokat a mai időközi választások után, mivel a republikánusoknál hivatalos irányvonallá váltak Trump hazugságai az ellopott elnökválasztásról. Mint írja, a szavazópolgárok most először nem csupán a képviselőházi mandátumokról, illetve a szenátusi helyek egyharmadáról döntenek, hanem magának a választásoknak a sorsáról is. Az ellenzék ugyanis módosítani kívánja a megrendezés és a voksok összeszámlálásának módját és azt, hogy kik dönthessenek az eredményről.
A cél az, hogy meg lehessen kérdőjelezni a kimenetelt, ha az nem kedvező Trumpék számára. Főként a konzervatív többségű államokban kívánják megvédeni az „igazi, fehér, keresztény Amerikát a „nem amerikai, radikális baloldaltól”.
Ha most kikap a Biden-kormányzat, módosulhat az USA álláspontja az ukrajnai háború kapcsán is. Eddig mindkét párt megszavazta a Kijevnek adott 65 milliárd dolláros támogatást, ám az alsóház elnöki posztjának várományosa, a republikánusok nevében már jelezte: a jövőben nem szeretne biankó csekket adni Zelenszkijéknek. Egyelőre nem világos, mit gondol ez ügyben Trump, aki csodálja Putyint, ám ez beárnyékolta ellentmondásos külpolitikáját.
FAZ
Az EU arra szólítja fel a tagországokat, hogy minden lehetséges eszközt vessenek be a kíber térben érkező támadások kivédésére. Az idevágó stratégiát elvileg ma hagyják jóvá, de a lap megszerezte a tervezetet. Az előzmény volt, hogy Oroszország közvetlenül az invázió ellen hackerekkel lerohanta az amerikai Viacom által fenntartott műholdas hálózatot és ily módon hozzávetőleg 30 ezer felhasználó találta magát a világhálón kívül, köztük egy sor ukrán energiacég, hatóság, harcálláspont, de több európai szélerőmű park is.
Szakértők szerint a rajtaütés éppen olyan súlyos volt, mint az Északi Áramlat elleni három robbantás. Épp ezért a javasolt ellenlépések egyfelől magukban foglalják az eddiginél szorosabb együttműködést a hasonló akciók elemzésére és hatástalanítására. Másfelől viszont ellentámadásra ösztökél, például a betolakodó szervereinek megbénításával, vagy a kritikus infrastruktúra bizonyos részeinek kiiktatásával.
Itt nemzeti hatáskörről van szó, de a Bizottság szükségesnek tartja az erőfeszítések összehangolását. Pl. közös központ létesülne az elhárítás folyamatos összehangolására. Ilyen célokra még pénzt is szánna az Unió a 7 milliárd eurós védelmi alapból.
Következő cikk: „Védjük meg szerzett jogainkat november 13-án vasárnap”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Csalással választást nyerni
A választási rendszer legújabb módosítás-tervezete – számos választókerületi határnak a Fidesz számára kedvező átrajzolása – lényegében >
Vas emeletes ágyak és közös zuhanyzók: egy menekülttábor, amely állítólag nem létezik
A Die Presse munkatársa elment a pamhagen/pomogyi határállomástól mindössze 15 kilométerre lévő Vitnyédre, ahol a magyar >
Bolton: Gorka Sebestyén igazából szélhámos
Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadója úgy látja, hogy Gorka Sebestyén igazából szélhámos, akit az új elnök csupán >
Putyin nem csak a Nyugatot próbálja figyelmeztetni
Az hangsebességnél gyorsabb rakéta kilövésével Putyin nem csupán a Nyugatot próbálta figyelmeztetni, hanem saját népének is >
A gyűlölet mint hiány
Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >
Mi van, ha bukik?
Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >
Az EU bővítése és Oroszország
Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >
Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus
Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >
Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként
Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >
Hogyan készül Orbán a választásra
Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >
Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége
Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >
Biden döntését Putyin meg fogja torolni
Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >