Ma Herman, János névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Putyin apokaliptikus beszédeket tart, ez pedig növeli annak a veszélyét, hogy radikális megoldásokhoz folyamodik
Ivan Krasztev a neves bolgár politológus szerint a közelmúltban tartott népszavazásokkal az elnök meg akarta erősíteni a világ számára: ezek a területek soha nem térnek vissza Ukrajnához. Stratégiája az, hogy az európai és amerikai közvélemény fáradjon bele a viszályba és bírja visszakozásra saját kormányait. Moszkva azzal számol, hogy a következő hat hónapban jobb helyzetbe kerül. A harcok a hideg miatt leállnak. De hosszabb távon minden attól függ, hogy a két oldal mennyire tudja megőrizni a társadalmi támogatást. Pont ezért érdekes Lengyelország, mert könnyen úgy járhat, mint annak idején Törökország a menekültekkel. Nem bírja a terheket a súlyos gazdasági helyzet és a jelenleg másfél millió menedékkérő miatt. Viszont ha Európa átvészeli a gazdasági válságot, és viszonylag egységes marad, akkor bajban vannak az oroszok. Tartalékaikból maximum további fél évre futja. Hiszen ipara a nyugati technológiától függ, ugyanakkor kiderült, hogy Oroszország már nem nagyhatalom. És kérdés, mennyire tart ki odahaza a tömegtámogatás, amikor ennyi koporsó érkezik vissza a frontról. Putyin azonban a vereség elkerülésére meglengette az atomfegyvert, számára az a szuverenitás fontos forrása. Lényeges hajtóerő nála az is, hogy ne csökkenjen a lélekszám. Ám a mozgósítás kudarca láttán kezdi megérteni, hogy az ő rendszerében a lakosság nem aktív részvevő, csupán szemléli a politikát és abba nem kíván beszállni. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Süddeutsche Zeitung
Orbán Viktor a nemzeti konzultációval kelti a hangulatot a szankciók ellen, de igazából az vezérli, hogy az EU hamarosan dönt a befagyasztott alapokról, ott szeretne eredményt elérni. A Fidesznek persze bevett módszere, hogy a sajátos közvélemény kutatással mozgósítja a táborát saját álláspontja megerősítésére, és mindig is elérte ily módon a kívánt célt. Azt azonban a kormányfő elhallgatja, hogy ő maga minden esetben megszavazta a büntető intézkedéseket Moszkva ellen.
De a kérdőívet úgy állították össze, hogy úgy hangzik, mintha Magyarország a tévúton járó brüsszeli bürokrácia áldozata lenne. A magyar érvelés szerint az EU nem csupán alaposan túllőtt a célon, hanem főként a magyarok igencsak szívnak az uniós törekvések miatt. A plakátkampány ugyanakkor eltakarja, hogy valójában orosz rakéták rombolják le az ukrán városokat.
A miniszterelnök úgy állítja be, hogy országában Brüsszel miatt drámaiak a következmények. Ám egyértelmű, hogy mire megy ki a játék, miután az Európai Tanács néhány héten belül eldönti, megfelelő lépéseket tett-e a magyar vezetés a korrupció visszaszorítására, illetve hogy ennek függvényében, a jogállami eljárás keretében, megvonják-e tőle a források egy részét, miközben Orbánnak úgy kell a támogatás, mint a manna.
A jelek szerint a Bizottság arra hajlik, hogy a politikus kedvére tegyen. Ennek egyik oka az, hogy Budapest az Ukrajna-politikában az esetleges vétóval zsarolni tudja a közösséget. Ám álláspontjához most hivatalos felhatalmazást óhajt szerezni a lakosságtól a kérdőívekkel. Azok azonban erősen manipulatívak, sugallják a választ. Ugyanakkor Orbán egyidejűleg erősíti a kapcsolatokat a Kremllel, az EU-ból egyedül.
Die Presse
A vezércikk óva inti a német kancellárt attól, hogy Orbán Viktort mímelje. Merthogy az uniós csúcson az derült ki: a gázválságban Olaf Scholz is a saját, illetve a németek pecsenyéjét igyekszik sütögetni. A magyar vezető megint csak ragaszkodott ahhoz, hogy rá ne vonatkozzon a közös elhatározás, azaz továbbra is sok orosz földgáz szerezhessen be, illetve hogy ennek érdekében kerüljék meg az uniós szabályokat.
Csakhogy ezúttal háttérbe szorult, mert a nemzeti önzés miatt a német miniszterelnök kapta a legtöbb bírálatot. Ő ugyanis a gáz ársapka ellen lépett fel, mivel odahaza 200 milliárd eurós támogatást kíván adni a lakosságnak, illetve a vállalatoknak az energiagondok enyhítésére. Akadnak más államok is, amelyek hasonló eszközt vetnek be, de a többség nem tudja megengedni magának. Így látnivaló, hogy Németország a szorult helyzetben versenyelőnyhöz próbál jutni az egységes piacon.
Ám Berlin logikája rövidlátó, mert ha Scholz belegondol, akkor be kellene látnia, hogy előbb-utóbb visszaüt a hatalmas csomag. Az előnyök odalesznek, legkésőbb akkor, amikor mások nem képesek megvenni a német autókat, illetve más exportcikkeket.
FT
Sokba kerül Európában az energiaárak támogatása – mutat rá a szerkesztőségi állásfoglalás. A kormányok különféle úton-módon próbálkoztak, amikor előbb a járvány, majd az invázió felhajtotta a gázárakat. Támogatást adtak, hatósági árat vezettek be, stb. De minél tovább tart a válság, annál inkább finomítani kell a módszereket, hogy csökkenjenek a költségek, illetve visszafogják a keresletet.
De ezen a télen magasak lesznek az árak és nem könnyű megtalálni az a politikát, amely képes egyfelől viszonylag kevés kiadással megsegíteni a leginkább rászorulókat, másfelől nem dobja meg az államadósságot, illetve az inflációt. De mindenekelőtt mérsékelnie kell a fogyasztást, hiszen a beszerzési források jelenleg csak szűkösek.
Mindegyik metódusnak vannak előnyei és hátrányai. Az árplafon könnyen áttekinthető, de nem ösztökél a takarékoskodásra. Emellett sokba kerül és leginkább azoknak jó, akik nemigen szorulnak rá a gyámolításra. Az IMF azt javasolja, hogy emeljék a kiskereskedelmi árakat, viszont adjanak adókönnyítést a legszegényebbeknek. Ez ideális lenne, csak nehéz bekalibrálni.
Az is jobb az ársapkánál, ha sávos gázárat alkalmaznak és a legtehetősebbek a piaci szintet fizetik meg. Ez ugyanis olcsóbb, továbbá a kisebb energiaigény irányába hat. A mostani tél döntő lesz. A politikusok kemény alkukra kényszerülnek, amikor enyhíteniük kell a megélhetési költségek meglódulását.
New York Times
A vezetők beleremegnek, ahogy az infláció becserkészi Európát. A brit kormányfő bukása figyelmeztetés, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni az inflációt, illetve az életszínvonal csökkenését, akármi is az oka. Nagy-Britannia gazdasági lecsúszása persze nagyrészt hazai tényezőkre vezethető vissza, mivel teljesen megalapozatlanok voltak a kabinet adójavaslatai, de a helyzet talán még sanyarúbb a kontinensen.
Az áremelkedés éves szintje évtizedek óta nem volt ennyire magas az EU-ban, a múlt hónapban már csaknem elérte a 11 %-ot, míg egy éve csupán 3,6 %-nál tartott. Javarészt abból fakad, hogy a szervezet próbálja megbüntetni Putyint, ezért véget vet a függésnek az olcsó orosz gáztól.
Ám a tél közeledtével ez egyre jobban érezteti hatását a háztartásoknál, egyes államokban már kikezdi a szankciók támogatását. Ezért sztrájkok és tiltakozások következnek a megélhetési költségek megdrágulása miatt, a 70-es évek óta nem fenyegetett ekkor elégedetlenség. A kedvezőtlen jelenségek erősen sújtják a balti államokat, ám számukra változatlanul Oroszország a legfőbb ellenfél.
Az infláció Magyarországon már meghaladja a 20 %-ot – a háztartási energia árának megugrása miatt. Emiatt az euroszkeptikus Orbán Viktor ráerősített az oroszellenes megtorló lépések bírálatára. Közben pedig külön ügyleteket köt pótszállításokra a Gazprommal.
Bloomberg
Nem csak Nagy-Britannia, Lengyelország is látja már, mi történik akkor, ha nem törődik az inflációval és a befektetők attól tartanak: a kormánynak a jövő évi választások miatt fontosabb, hogy addig valahogy eldöngicséljen a gazdaság. Az állampapírok tömeges eladását az váltotta ki, hogy a jegybank meglepetésre változatlanul hagyta az alapkamatot, noha robognak felfelé az árak. Ez megingatta a bizalmat a politika iránt, főként hogy a kabinet nyakló nélkül költ mindenre, mert meg akarja nyerni a szavazópolgárokat.
Pont akkor, amikor befejeződik az olcsó pénz korszaka. Az MNB a múlt héten rendkívüli kamatemeléshez folyamodott, hogy mentse a forintot, ily módon azonban a lengyelek még jobban elszigetelődtek a maguk enyhe kezű pénzpolitikájával. Szabó Viktor, a londoni Aberdeen alapkezelőtől azt mondja, amit Varsó csinál, az minden szempontból a lehető legrosszabb.
Az infláció 17,2 %-os, a reálkamatok zuhanása két számjegyű, egyre duzzad az ikerhiány. Ráadásul a gazdaság főként a német kereslettől függ, de az euróövezetben is recesszió fenyeget. Közben a jogállami vita miatt a PiS nem jut hozzá a brüsszeli pénzekhez. De még ha kap is valamennyit, akkor is adósságba kell vernie magát az elkövetkező negyedévekben, hogy tudja előfinanszírozni az előirányzott fejlesztéseket.
Ám hiába osztogat a kabinet, a kormánypárt népszerűsége hanyatlik. Szabó Viktor szerint a hatalom egymásnak ellentmondó intézkedéseket hoz, pedig ez nem az a pillanat, amikor szabad politikai hibákat elkövetni.
FAZ
Ivan Krasztev arra hívja fel a figyelmet, hogy Putyin újabban apokaliptikus beszédeket tart, ez pedig növeli annak a veszélyét, hogy radikális megoldásokhoz folyamodik. Hiába szenvedi el az egyik vereséget a másik után a fronton, megy tovább, de felsülhet a győzelembe vetett hitével.
A neves bolgár politológus szerint a közelmúltban tartott népszavazásokkal az elnök meg akarta erősíteni a világ számára: ezek a területek soha nem térnek vissza Ukrajnához. Stratégiája az, hogy az európai és amerikai közvélemény fáradjon bele a viszályba és bírja visszakozásra saját kormányait.
Moszkva azzal számol, hogy a következő hat hónapban jobb helyzetbe kerül. A harcok a hideg miatt leállnak. De hosszabb távon minden attól függ, hogy a két oldal mennyire tudja megőrizni a társadalmi támogatást. Pont ezért érdekes Lengyelország, mert könnyen úgy járhat, mint annak idején Törökország a menekültekkel. Nem bírja a terheket a súlyos gazdasági helyzet és a jelenleg másfél millió menedékkérő miatt.
Viszont ha Európa átvészeli a gazdasági válságot, és viszonylag egységes marad, akkor bajban vannak az oroszok. Tartalékaikból maximum további fél évre futja. Hiszen ipara a nyugati technológiától függ, ugyanakkor kiderült, hogy Oroszország már nem nagyhatalom. És kérdés, mennyire tart ki odahaza a tömegtámogatás, amikor ennyi koporsó érkezik vissza a frontról.
Putyin azonban a vereség elkerülésére meglengette az atomfegyvert, számára az a szuverenitás fontos forrása. Lényeges hajtóerő nála az is, hogy ne csökkenjen a lélekszám. Ám a mozgósítás kudarca láttán kezdi megérteni, hogy az ő rendszerében a lakosság nem aktív részvevő, csupán szemléli a politikát és abba nem kíván beszállni.
Guardian
A balti államok és a lengyelek hosszú kívánságlistát terjesztettek elő az újabb szankciók elrendelése kapcsán, ám kérdés, mekkora még itt az EU mozgástere. Az oroszok már nem exportálhatnak szenet Európába, decembertől leáll olajkivitelük 90 %-a, ugyanakkor nem kaphatnak meg a földrészről egy sor stratégiai terméket. Emellett az unió befagyasztotta 1239 politikus, tábornok, üzletember és újságíró, továbbá 116 társaság külföldi vagyonát. Idetartozik több bank és fegyvergyár is.
Csakhogy egyre kevésbé fűlik a kormányok foga a további megszorításokhoz. Lengyelország és a három balti köztársaság ezzel szemben azt szorgalmazza, hogy állítsák le a cseppfolyósított orosz gáz importját, és szüntessék be Moszkvával a nukleáris együttműködést. A dánok, svédek és finnek támogatják őket. Ezzel szemben a németek, franciák és belgák óvatosságot ajánlanak. Vagy ahogy egy európai diplomata megfogalmazta: ami az asztalon van, az többet ártana a földrésznek, mint Oroszországnak.
Sokkal hangosabb az ellenkezés magyar részről. Orbán primitívnek minősítette a szankciókat és azt állította, hogy azok tönkreteszik a kontinens, illetve Magyarország gazdaságát. A cseppfolyósított gáz idáig azért maradt ki a szórásból, mert miközben Moszkva visszafogta a vezetékes földgáz kivitelét, egy sor ország szép csendben többet rendelt ebből a fajtából. Egy brüsszeli forrás szerint ebben a kérdésben igen nehéz lenne kompromisszumot találni. Ezért az LNG várhatóan ezután is mentességet fog élvezni.
FT
A volt ausztrál kormányfő úgy értékeli, hogy a KKP főtitkára által mondott kongresszusi beszéd rávilágított: Hszi Csin-pin világnézete agresszív, ugyanakkor statikus, viszont egyértelmű, hogy a politikus immár nem zárja ki a háborút Tajvan ügyben. Kevin Rudd, aki jelentős Peking-szakértőnek számít, kiemeli, hogy ennyire ideologikus irányadó programot 40 éve nem hallott kínai vezetőtől a világ.
Egyértelmű, hogy a kiindulási pont a marxista-leninista világnézet, és hogy az elnök a század közepére a világ vezető hatalmává kívánja tenni országát. Az is világos, hogy mind jobban feladja a szabad piaci elveket, és az állami irányítás, illetve ellenőrzés felé halad. A tudományban és a technológiában a hangsúly azon van, hogy saját lábra kell állni.
A fő üzenet azonban az, hogy ismét első számú érv lett a külső fenyegetés, tehát a nemzetbiztonság immár fontosabb, mint a gazdaság. Azaz feladták Teng Hsziao-ping stratégiáját. Hszi maói babérokra tör, a jövőben az ideológia határozza meg mind a bel-, mind a külpolitikát, ez ordít a beszéd alapján.
Die Zeit
Leváltották a Berliner Zeitung kulturális rovatának vezetőjét, miután bírálta a saját kiadóját, amiért az Orbán Viktor legutóbbi látogatása során társműsorvezetőként közreműködött a magyar vezető pódiumbeszélgetésében. Hanno Hauenstein azt írta a twitteren: nem kellene meghívnia a kormányfőt ilyen programokra. De kifogásolta azt is, hogy a kancellár találkozott a vendéggel. Azzal érvelt, hogy Orbán bezáratta a CEU-t, nekimegy a sajtónak és civil szervezeteknek, gyűlöli a muzulmánokat, eltorzítja a történelmet és olyan összeesküvésről képzeleg, amelyben állítólag Soros játssza a főszerepet. Miként lehet ilyesvalakit vendégül látni a kancellári hivatalban?
A főszerkesztő azt közölte, hogy a döntést egyedül ő hozta meg, mert ugyan nincsenek szabályok, mikor, milyen véleményt lehet közzétenni a közösségi oldalakon, de az újságíró már több más kérdésben is a nyilvánossághoz fordult. Pedig jobb lett volna, ha előbb a berkeken belül, saját kollégáival vitatta volna meg az adott ügyeket.
Az Orbán-látogatás kapcsán a lap első embere hangsúlyozta, hogy élesen elválasztják egymástól a kiadót és a szerkesztőséget. Emellett az újságnál nagyon is lehetséges, illetve kívánatos, hogy kifogásolják a magyar miniszterelnök tevékenységét. Ezt bizonyítja, hogy cikk tette szóvá a kiadó és a vendég közös fellépését, valamint a magyar politikát.
https://www.zeit.de/kultur/2022-10/berliner-zeitung-kulturchef-viktor-orban
Következő cikk: Végképp megdőlt a mítosz, hogy az autokraták elősegítik a fejlődését
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Trump gazdasági felfordulást okoz eszement vámjaival
Az Economist vezércikke arra számít, hogy gazdasági felfordulást okoznak a Trump által elrendelt eszement vámok, de >
Tolnai Ottó
Nem, Tolnai Ottó nem kozmopolita lokálpatrióta, ez nem kozmopolitizmus és nem lokálpatriotizmus – bármennyire kedves volna >
Egyesített erővel a nemzetközi jog ellen
Netanjahunak rengeteg dolga lenne otthon, mégis – és a Nemzetközi Büntető Bíróság (ICC) körözése ellenére – >
Orbán Viktor vörös szőnyeget terít Netanjahu lábai elé
Ugyanakkor Maya Sion, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora súlyos hibának tartja a látogatást. Mert azzal mindenekelőtt >
Szerbia katonai unióról álmodik Magyarországgal
A megfigyelők a két ország együttműködését aggodalommal szemlélik. Vučić és Orbán jó kapcsolatokat ápol Moszkvával. A >
Egy szokatlan barátság
A Budapestről, illetve Tel Avivból keltezett összeállítás szokatlan barátságnak nevezi Orbán és Netanjahu viszonyát, bár mint >
Vance grönlandi vendégszereplése erkölcsi szempontból téves, stratégiailag pedig katasztrofális
Timothy Snyder a Guardianben azt gondolja, hogy Vance kurta grönlandi vendégszereplése nem csupán erkölcsi szempontból volt >
Lázadnak a szerb és török fiatalok, a Nyugat sunyi módon hallgat
Paul Lendvai szerint ugyan a tömegek más és más okból fordultak szembe Ergogannal, illetve Vučić-tyal, de >
Netanjahu Budapesten
Szinte az egész világsajtó beszámol arról, hogy a Nemzetközi Büntető Bíróság letartóztatási parancsa ellenére a héten >
Az már fasizmus, ami most van Amerikában
Így értékeli a Die Zeitban a Yale Egyetem filozófusa, Jason Stanley, aki éppen ezért két professzor >
A hazafiság elve és gyakorlata
Aztán jött Magyar Péter. Ő ugyan senkit nem csábít el más pártoktól, sőt épp az ellenkezőjét >
A Signalgate bagatellizálása rosszabb mint maga a botrány
Hogy a Fehér Ház próbálja bagatellizálni a Signalgate-et, az rosszabb, mint az alapbotrány maga, hogy ti. >