Ma Buda, Richárd, Hóvirág névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Európa két fele teljesen mást ünnepel a Győzelem Napján
Nem kérdés, hogy Moszkvában Putyin megpróbálja hatalmas sikernek beállítani a válogatás nélküli ukrajnai pusztítást. Továbbá igyekszik majd igazolást találni a háborúra. Ezzel szemben Macron az Európa Nap előtt tiszteleg Berlinben és Strasbourgban. Előterjeszti majd elképzelését az EU megreformálására, hiszen a szervezet kénytelen túllépni a gazdasági együttműködésen és a szövetségi állam felé haladni, egyúttal világhatalomként fellépni... Szinte lehetetlenség kompromisszumot találni a jóformán misztikus-vallási szintre emelt orosz militarizmus, illetve a francia-német „béke az összefogás útján”-felfogás között. Ukrajna azonban mozgósította a kontinenst. Olyan lépések történnek az egység, a föderális szerkezet érdekében, amelyek néhány éve még elképzelhetetlenek lettek volna. A német kormány már egyetért azzal, hogy többségi döntéseket kell hozni biztonsági kérdésekben, Franciaország egyelőre habozik. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FAZ
Az Európai Parlament szociáldemokrata alelnöke úgy foglalt állást, hogy az ukrán háború, illetve a tervezett olajembargó miatt fel kell gyorsítani a tagállamokban az energiaipar átállítását. Azaz – mondta a német Katarina Barley – az EU-nak nem csupán a szénhidrogénekről kell leválnia, hanem azokról az államokról is, amelyekkel nem kíván semmilyen üzleti kapcsolatot sem fenntartani. A politikus szerint e tekintetben sem Katar, sem Szaúd-Arábia nem jelentene megoldást.
Kitért arra is, hogy más iparágakban szintén nagyobb önállóságra van szükség, lásd a digitalizálását. Sürgette, hogy a szükséges technika gyártását telepítsék át egészében Európába, mert nem lehet arra számítani, hogy pl. az USÁ-ban mindig ésszerűen gondolkodó vezető lesz a Fehér Házban, amire már volt ellenpélda.
A tagállamok brüsszeli EU-nagykövetei ma ismét nekigyürkőznek, hogy megállapodásra jussanak Magyarországgal és több más tagállammal az orosz energiavásárlások leállításáról. Diplomáciai körök megerősítették, hogy a magyar fél több időt, illetve pénzt igényel az átálláshoz. A cél mindenesetre az, hogy még ma egyezségre jussanak, ám nem tudni, hogy sikerül-e.
Kurier
A neves bolgár politológus, Ivan Krasztev arról beszélt Salzburgban az Európa-nap alkalmából rendezett konferencián, hogy még sokáig elhúzódik az orosz-ukrán háború, ám utána a világ már nem az lesz, mint ami volt. Az elemző, aki többször is személyesen találkozott Putyinnal, elmondta: az elnök tényleg azt hiszi, hogy a Nyugatnak vége, illetve hogy Ukrajna nem létezik. Ezért a viszály még hosszú ideig eltart, annál is inkább, mert ha az államfő veszít, akkor búcsút inthet mindennek.
Hozzátette ugyanakkor, hogy Európa csupán most kerül igazi próbatétel elé, noha meglepően gyorsan, határozottan szállt szembe Moszkvával. A szankciók ugyanis az EU-nak is fájni fognak. Így kérdéses, hogy meddig tart ki a kontinens. Ám a szakember biztosra veszi, hogy ha az unió nem képes elviselni a megpróbáltatásokat, akkor csökken jelentősége a világban.
Die Zeit
A kommentár nagy tévedésnek nevezi a sűrűn elhangzó véleményt, hogy Putyin elszigetelődött a világban. Inkább úgy érzékeli, hogy új versenyfutás kezdődött a világ kegyeinek elnyeréséért, és ennek szerepe lesz abban, hogy mennyire bizonyulnak hatékonynak a szankciók, illetve hogy az elnök folytathatja-e küzdelmét a Nyugat-ellenes autokrata szövetség fedezete mellett.
Az igaz ugyan, hogy az ENSZ-ben hatalmas többség ítélte el a háborút, de Lavrov diplomáciai naptárja tele van külföldi utakkal, és Putyin is sűrűn beszél telefonon vezető politikusokkal, ideértve Orbán Viktort. Hamarosan a pápa is felkeresi.
Az orosz kapcsolat fenntartása mellett három érv szól az érintett országok részéről:
1. Az érdekek. Indiának pl. szüksége van az orosz fegyverekre Pakisztán ellenében. Kína kezdetben ugyan megingott, de kitart a Kreml mellett. Az arab államokat szintén jó viszony fűzi Moszkvához, a tekintélyelvű öböl-menti országok szövetségesnek tartják Putyint.
2. Sok déli kormány haragszik az USÁ-ra és Európára. Lakosságukat és elitjüket évek óta mozgósítja az Amerika-ellenesség és a gyarmatosítás elutasítása.
3. Az orosz dezinformáció rájátszik az elégedetlenségre. Az orosz titkosszolgálatok troll hadserege terjeszti, hogy nem lesz elég gabona a szankciók miatt. Oroszország gyakorlatilag nem exportál búzát, illetve gátolja, hogy Ukrajna napraforgó olajat, illetve gabonát szállítson külföldre, de ez valahogy kimarad a propagandaanyagokból.
New York Times
Európa két fele teljesen mást ünnepel a Győzelem Napján. Nem kérdés, hogy Moszkvában Putyin megpróbálja hatalmas sikernek beállítani a válogatás nélküli ukrajnai pusztítást. Továbbá igyekszik majd igazolást találni a háborúra. Ezzel szemben Macron az Európa Nap előtt tiszteleg Berlinben és Strasbourgban. Előterjeszti majd elképzelését az EU megreformálására, hiszen a szervezet kénytelen túllépni a gazdasági együttműködésen és a szövetségi állam felé haladni, egyúttal világhatalomként fellépni.
A putyini Oroszország számára a náci Németország legyőzéséből következik a háború dicsősége, míg Párizsban és Berlinben a világháború tanulsága a béke szükségessége. Itt a 19. és 21. század világnézete csap össze, és hogy milyen következmények származhatnak belőle, azt jól illusztrálja pl. Hiroshima a múlt századból. Ukrajna pedig azt igazolja, hogy az effajta veszedelmek még egyáltalán nem múltak el.
Moszkva folyamatosan azt üzeni, hogy katonai erővel meg lehet változtatni a geostratégiai erőviszonyokat az oroszok javára. De az európai demokratikus sikerek sokkal veszélyesebbek Putyin szemében, mint a NATO, mert az EU nem fogadja el az orosz kleptokrata rendszert. És a politikus soha nem bocsátja meg, hogy szerinte az USA és Európa 1991-ben megalázta országát.
Szinte lehetetlenség kompromisszumot találni a jóformán misztikus-vallási szintre emelt orosz militarizmus, illetve a francia-német „béke az összefogás útján”-felfogás között. Ukrajna azonban mozgósította a kontinenst. Olyan lépések történnek az egység, a föderális szerkezet érdekében, amelyek néhány éve még elképzelhetetlenek lettek volna. A német kormány már egyetért azzal, hogy többségi döntéseket kell hozni biztonsági kérdésekben, Franciaország egyelőre habozik.
Az agresszió az unió támogatása felé terelte a lengyeleket. Le Pen kudarca ugyanakkor elszigetelte az illiberális Orbánt, aki bűnös módon pártolja Putyint.
Nem kétséges, hogy Macron rámutat majd a különbségre az orosz modell és az európai békeprogram között. Viszont őszintén hisz abban, hogy tárgyalni kell Moszkvával. Putyin kapcsán viszont azt kell szem előtt tartani, amit ő maga is elmesélt személyes tapasztalatból, éspedig valószínűleg tanulságképpen: egy sarokba szorított patkány mindenre képes. Ha minden igaz, pontosan ezt bizonyítja a vakmerő támadás egy olyan ember részéről, aki rajta tartja a kezét az orosz nukleáris arzenál indítógombján.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Egyesített erővel a nemzetközi jog ellen
Netanjahunak rengeteg dolga lenne otthon, mégis – és a Nemzetközi Büntető Bíróság (ICC) körözése ellenére – >
Orbán Viktor vörös szőnyeget terít Netanjahu lábai elé
Ugyanakkor Maya Sion, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora súlyos hibának tartja a látogatást. Mert azzal mindenekelőtt >
Szerbia katonai unióról álmodik Magyarországgal
A megfigyelők a két ország együttműködését aggodalommal szemlélik. Vučić és Orbán jó kapcsolatokat ápol Moszkvával. A >
Egy szokatlan barátság
A Budapestről, illetve Tel Avivból keltezett összeállítás szokatlan barátságnak nevezi Orbán és Netanjahu viszonyát, bár mint >
Vance grönlandi vendégszereplése erkölcsi szempontból téves, stratégiailag pedig katasztrofális
Timothy Snyder a Guardianben azt gondolja, hogy Vance kurta grönlandi vendégszereplése nem csupán erkölcsi szempontból volt >
Lázadnak a szerb és török fiatalok, a Nyugat sunyi módon hallgat
Paul Lendvai szerint ugyan a tömegek más és más okból fordultak szembe Ergogannal, illetve Vučić-tyal, de >
Netanjahu Budapesten
Szinte az egész világsajtó beszámol arról, hogy a Nemzetközi Büntető Bíróság letartóztatási parancsa ellenére a héten >
Az már fasizmus, ami most van Amerikában
Így értékeli a Die Zeitban a Yale Egyetem filozófusa, Jason Stanley, aki éppen ezért két professzor >
A hazafiság elve és gyakorlata
Aztán jött Magyar Péter. Ő ugyan senkit nem csábít el más pártoktól, sőt épp az ellenkezőjét >
A Signalgate bagatellizálása rosszabb mint maga a botrány
Hogy a Fehér Ház próbálja bagatellizálni a Signalgate-et, az rosszabb, mint az alapbotrány maga, hogy ti. >
Miért hirdeti Orbán a szerb nacionalizmust?
A magyar miniszterelnök igyekszik országát közép- és dél-európai regionális hatalomnak beállítani. Emellett az etno-nacionalista nézetek sem >
12 pontban az orosz–ukrán háborúról
„Még egy ilyen győzelem, és végképp elveszünk” – mondta állítólag az épeiroszi Pürrhosz király több mint >