2024. november 23. szombat
Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

A magyar választás szoros kimenetele lehet az unió újabb válsága

A magyar választás szoros kimenetele lehet az unió újabb válsága

Ha meghamisítják a szavazás kimenetelét vagy annyira szoros az eredmény, hogy nem lehet kihirdetni, vagy valamelyik fél nem fogadja el, annak súlyos következményei lehetnek. De Magyarországon az állapotok csak tovább romlottak az elmúlt időben. Példa rá, hogy a Covid-oltásokhoz készült címlistát a fideszes propaganda céljaira használták fel. A párt apránként felszámolta a szabad választás feltételeit. Ha tényekkel szembesül, Orbán nem reagál, inkább Sorost támadja, antiliberális összeesküvés elméleteket terjeszt. Ám van ennél még lejjebb is. A jelt ott látni a falon. De mitévő legyen az EU és a többi tagállam, ha bármi kétség merül fel vasárnap este? Semmiképpen se rohanjon gratulálni a kihirdetett győztesnek. Inkább várja ki azt az egy vagy két napot, amíg véleményt mondanak a választási megfigyelők. Ebből a szempontból az lesz a legfőbb, amit az EBESZ közöl majd. De az is nagyon lényeges, hogy az unió előbb alaposan mérlegelje a helyzetet és csak utána álljon elő bármiféle javaslattal. Ha bizonytalan a végeredmény, alapvető, hogy milyen jogorvoslati lehetőségek kínálkoznak. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Politico

 

Márki-Zay Péter arról biztosította az Európai Unió vezetőit, hogy győzelme esetén azonnal helyreállítja a jogállamot, nehogy a jövőben bárki módszeresen le tudja rombolni a demokratikus normákat, a fékeket és ellensúlyokat. Kiemeli: pontosan tudja, hogy az ország helye az unióban van, és hogy Brüsszel nem ellenség, amelyet meg kell állítani. Az ellenzék miniszterelnökjelöltje a Bizottság, az EP, valamint az Európai Tanács elnökének küldött levélben megerősíti, hogy feltett szándéka csatlakozni az Európai Ügyészséghez. Ez azt jelzi, teszi hozzá, hogy harcolni kíván a korrupció ellen, ami hatalmas különbséget jelent a mostani hatalomhoz képest.

Felveti, hogy újra akarja tárgyalni a koronaalap felhasználására kidolgozott nemzeti tervet, mert az szerinte jelenleg csupán egy-két oligarcha és vazallus, nem pedig az egész társadalom és gazdaság érdekeit tartja szem előtt. Szükségesnek tartja továbbá, hogy felgyorsítsák az egyeztetéseket a hosszú távú uniós költségvetésről.

 

FT

 

Orbán odahaza szembesült a választók véleményével, külföldön viszont az elszigeteltséggel. Az ukrán válság kapcsán elfoglalt kétértelmű állásfoglalás miatt gyengült a pozíciója, még akkor is, ha nyer két nap múlva. Mesteri szintre fejlesztette, hogy védje illiberális értékeit a nyugati politika fő áramlatával szemben. De miközben hatalmon próbál maradni, immár inkább a gyengeségét tükrözi, hogy magányosan dacol a világgal.

Odahaza sok polgárt eddigi álláspontja feladására késztetett, hogy a politikus ennyire közel áll Putyinhoz. Bár ettől még ő a favorit. A nemzetközi színtéren viszont egyre jobban magára marad. Egy európai diplomata szerint a háború pont úgy megváltoztatott mindent, mint a Berlini fal leomlása, vagy a szeptember 9-i támadás. Orbán mozgástere szűkült, korszakhatárhoz érkeztünk. Hosszú időre kihat, hogy miként dönt ebben a helyzetben.

Az invázió folytán sokkal kevésbé tartható a Moszkvával szembeni barátságos hang, illetve a Nyugattal szembeni dac. A harcok éket vertek Magyarország és Lengyelország közé. Szakértők azt várják, hogy Brüsszel a jogállami vitában másként kezeli Varsót, mint Budapestet, mert a lengyelek a válság miatt közeledtek az unióhoz. Pawel Musialek, a Jagiellonski Klubtól egyáltalán nem tartja kizártnak, hogy a Bizottság próbálja visszacsábítani a nyájba Varsót, hiszen az sokkal fontosabb.

Viszont ha Orbán tovább nyakaskodik, akkor jócskán leértékelődhet a lengyel politika számára. Ám e pillanatban a nyugati egység mindent felülír. Hegedűs Dániel a Német Marshall Alaptól azt mondja, jelenleg senki nem fog nekitámadni Orbánnak, amikor ekkora a zsarolási potenciálja. És lehet, hogy mindaddig elnézik neki az egyéb stiklijeit, amíg nem fordul szembe a többiekkel Oroszország miatt. De pont ez a stratégiája: hozza a kötelező minimumot.

Pulai András a Publicus Intézettől viszont azt mondja: vége annak, hogy a miniszterelnök egy fenékkel akar két lovat megülni, tehát, hogy fenntartja a stratégiai viszonyt Putyinnal, ugyanakkor bezsebeli az EU-tagság előnyeit.

 

Deutsche Welle

 

Orbánról mondanak véleményt a magyarok vasárnap, de a politikusra 12 éve most először leselkedik a veszély, hogy kikap. A szavazás tétje az is, hogy van-e továbbra is helye az EU-ban az illiberális modellnek. Európában azonban már nemigen akad olyan, aki komolyan veszi a miniszterelnököt. Külpolitikai jelentőségét jóformán csak az adja, hogy adott esetben vétózhat. Amióta kénytelen volt elhagyni a Néppártot és hasztalan próbál új politikai családot találni magának, cikkcakkjaival és Putyin-barátságával elszigetelte magát.

Odahaza viszont hatalmas a befolyása, mert ahogy Paul Lendvai megfogalmazta: egy vezérelvű demokráciáról van szó. Ugyanakkor az országban bizonyos mértékben azt érezni, hogy sokan már belefáradtak a Fideszbe. Főleg a kegyencrendszer és a grasszáló korrupció miatt. A vasárnapi eredmény Európa szempontjából is hatalmas jelentőségű, hiszen a kormányfő volt az első, aki az EU-n belül nekilátott, hogy módszeresen leépítse a demokráciát.

A szavazópolgárok megdolgozásának lehetőségét tekintve a hatalom kenterbe veri az ellenzéket. Lásd, hogy az állami költségvetésből finanszírozza a kampányt. De idevág az is, hogy a maga érdekeinek megfelelően szabta át a választási törvényt. Viszont a háború megváltoztatott mindent, bár azt még nem lehet látni, hogy az orosz kapcsolat miként hat ki az erőviszonyokra. Mindenesetre Orbán óvakodik bármilyen formában bírálni Putyint. Ez azonban kockázatos számára, hiszen pályáját szovjetellenes jelszavakkal kezdte és 2010 előtt többször is kifejezetten támadta az orosz elnököt.

Viszont ha netán leváltják, még akkor is a háttérből tudja irányítani a dolgokat, mert sok igen fontos állami intézmény élén 5. hadoszlopként hátrahagyta a bizalmasait. Segítségükkel nagy mértékben szabotálni tudja bármiféle új kormány munkáját.

 

FAZ

 

Holnapután eldől, hogy a magyarok megkockáztatják-e a politikai irányváltást. A kormány 12 éve óta első ízben izgulhat, mert elveszítheti a hatalmat. Viszont az ellenzék számára igen nehézkes volna közös nevezőt találni, erről tanúskodik már a hat párt programja is. A régió egykori éllovasánál azonban elakadt a felzárkózási folyamat. A csehek és a lengyelek sokkal jobban állnak, a magyar államadósság ott tart, mint 2010-ben.

A legkritikusabb pont az egészségügy, de úrrá kell lenni a legfelső szinten jelentkező korrupción is. A hatalmi visszaélések nem csupán az ország tekintélyének, hanem a gazdaságnak is ártanak. Az jó volna, ha bevezetnék az eurót, mert akkor nem kellene tartani a forintárfolyam ingadozásaitól. Ám erősen kérdéses, hogy Orbán hajlandó-e a lépésre. Kormánya szívesen beleavatkozk az állami intézmények dolgába, ideértve a jegybankot is. Láthatólag erősen dirigista politika folyik. Az pedig piaci torzulásokat eredményezett. A szocialista időkben fordult elő, hogy sorba kell állni a benzinkútnál, és hogy adagolják az üzemanyagot.

Az állam mindenhatóságának hajlama abban is megmutatkozik, hogy Orábn előszeretettel vonja ellenőrzése alá a gazdaságot, főként a pénzügyi szektorban, az energetikában, de a médiában is. Még német vállalatokat is visszaállamosítottak.

A szabad sajtó lassan haldoklik, a kormány kézben tartja a tömegtájékoztatást, pedig nem ez a dolga. Hogy mennyire hiányzik a vélemények sokszínűsége, azt bizonyítja Oroszország, ahol járszalagra vették a teljes médiát.

Ugyanakkor ha új kormány alakul Budapesten, a Bizottság gyorsan utalhatja a támogatásokat. Alighanem ez is ott motoszkál majd sokak fejében, amikor a szavazócédula fölött állva eldöntik: adjanak-e esélyt az ellenzék liberális ígéreteinek.

 

Politico

 

Összeálltak a magyar ellenzéki pártok, de lehet, hogy még így sem tudják leszedni Orbánt. Eddig sem volt könnyű a helyzetük, mert egy ilyen rendszerben a hatalom kacagva sokkal többet tud költeni a politikai reklámra, a sajtó püföli a másik oldalt, amelynek az egész választási rendszer amúgy is alaposan keresztbe tesz. Így az ellenzék nemigen engedhet meg magának bármiféle hibát. A háború azonban egészen váratlan irányba befolyásolta a közhangulatot. Háttérbe szorultak a hazai dolgok, a miniszterelnök viszont védekezni kényszerült a moszkvai szövetséges miatt.

Az illiberális demokrácia orbáni változata egész nyugaton mintaként szolgál a hasonló gondolkodású pártok és autokrata politikusok számára. Ugyanakkor sokan intő jelnek tekintették, hogy mi következhet be, ha a demagógok másutt is a kormányrúdhoz kerülnek. Kovács Zoltán szerint azonban nincs itt semmiféle demokrácia probléma, a Nyugat csak ne próbálja kioktatni a magyarokat.

Csáky Zselyke, a Freedom House európai kutatási igazgatója úgy látja: ez az első választás, ahol nem Orbán fújja a passzátszelet, hanem reagál, tehát immár nem diktálja a dolgokat. Ezzel együtt igazodott, és immár úgy jelenik meg, mint aki a biztonságot jelenti az országnak. Az ellenzék viszont azt igyekszik kihangsúlyozni, hogy a politikus mind jobban szövetségesek nélkül marad az EU-ban és a NATO-ban is.

Az eredményt senki sem tudja megjósolni, az ellentábor részéről sokan szkeptikusok, bár nem zárják ki a lehetőségét, hogy a választók végül is meglepetést okoznak. Ugyanakkor nagy erőfeszítések vannak, hogy szabadok legyenek a választások, így a hat párt igazi esélyhez jusson. Márki-Zay elismerte, hogy nagyon nehéz nyerni ilyen körülmények között, hiszen a hatalom megmérgezte az emberek lelkét.

 

Bloomberg

 

Meg kell védeni Ukrajnát, de a magyar és a lengyel demokráciát is – hangsúlyozza Andreas Kluth, a hírügynökség szemleírója, a Handelsblatt angol nyelvű kiadásának korábbi főszerkesztője. Azzal indokolja véleményét, hogy a demokráciára jelen pillanatban bizonyosan Putyin jelenti a legnagyobb veszélyt, ám nem szabad megfeledkezni arról, hogy az EU a háború előtt mennyire aggódott a populista, szélsőjobbos és kvázi-autoriter budapesti és varsói kormány miatt. Különösen alattomosnak tűnt az általuk megtestesített fenyegetés, mert belülről jött.

Mindkettő éveken át aláásta a bíróságok függetlenségét, a fékeket és ellensúlyokat, a sajtó és a tudomány szabadságát, a melegjogokat, és más, alapvető európai elveket. Az invázió óta azonban javultak Orbán nyerési esélyei. Valahogy képes volt meggyőzni egy csomó embert, hogy csakis ő tudja őket megvédeni a káosztól, a háborútól. A maga módján a lengyel vezetés is ment tovább a jogállam visszaszorításának útján.

A két feketebárány miatt ezért ismét csak szorult helyzetbe kerül az EU. Immár frontállamokról lévén szó, mindkettőt támogatja, mert meg kell mutatni Moszkvának, hogy egységes a fellépés vele szemben. De ettől még nem szabad megfeledkeznie arról, hogy vita van a sorain belül a demokratikus normákról.

Az viszont derűlátásra ad okot, hogy a fegyveres viszály felszínre hozta a repedéseket Magyarország és Lengyelország között. Varsó dühös, amiért Orbán felpuhítja az ellenállást. Ennél is több reményt nyújt, hogy a háborús borzalmak láttán az átlag magyar és lengyel ráébred: az uniós csatlakozás fő célja az volt, hogy a két ország védelmet kapjon Oroszországgal szemben. Emellett vágytak a szabadságra, a demokráciára, a jólétre és a haladásra. A két népnek meg kell értenie, hogy Európának és a Nyugatnak kötelessége kiállni a szabadságért.

 

Euronews

 

Lehet, hogy a magyar választás újabb válság kiindulópontja lesz az EU-ban – figyelmeztet Michael Meyer-Resende, a berlini székhellyel működő Democracy Reporting International nemzetközi civil szervezet igazgatója. Ha meghamisítják a szavazás kimenetelét vagy annyira szoros az eredmény, hogy nem lehet kihirdetni, vagy valamelyik fél nem fogadja el, annak súlyos következményei lehetnek. De Magyarországon az állapotok csak tovább romlottak az elmúlt időben. Példa rá, hogy a Covid-oltásokhoz készült címlistát a fideszes propaganda céljaira használták fel.

A párt apránként felszámolta a szabad választás feltételeit. Ha tényekkel szembesül, Orbán nem reagál, inkább Sorost támadja, antiliberális összeesküvés elméleteket terjeszt. Ám van ennél még lejjebb is. A jelt ott látni a falon. De mitévő legyen az EU és a többi tagállam, ha bármi kétség merül fel vasárnap este?

Semmiképpen se rohanjon gratulálni a kihirdetett győztesnek. Inkább várja ki azt az egy vagy két napot, amíg véleményt mondanak a választási megfigyelők. Ebből a szempontból az lesz a legfőbb, amit az EBESZ közöl majd. De az is nagyon lényeges, hogy az unió előbb alaposan mérlegelje a helyzetet és csak utána álljon elő bármiféle javaslattal. Ha bizonytalan a végeredmény, alapvető, hogy milyen jogorvoslati lehetőségek kínálkoznak.

Nem véletlen, hogy a Fidesz éppen itt szűkítette az opciókat, miközben azt is szem előtt kell tartani, hogy a fellebbezések ügyében döntő bíróságok tagjait a kormánypárt nevezte ki. Végül pedig ha veszít az ellenzék és ezt el is ismeri, attól még senki sem gondolja, hogy nem volt semmi gond a választással, vagy hogy az új kormány demokratikus lesz.

Brüsszelnek sokféle eszköz van a kezében a magyar állapotok befolyásolására. Ne fizesse ki a támogatást a koronaalapból, vesse be a jogállami eljárást, ha nincs semmi változás.

 

Reuters

 

A térség többi valutájától eltérően gyengült a forint, mert a piacok kezdték beárazni, hogy politikai bizonytalanság jön a választás után. A legtöbb szereplő ugyan arra számít, hogy Orbán marad, azaz rövidtávon folytatódik az eddigi pénzügyi, illetve monetáris politika. Ha viszont az ellenzék bizonyul erősebbnek, az megrendítheti a dolgokat, főként mivel jelentős ideológiai különbségek vannak a hat párt között.

Bár sok kereskedő szerint ugyanakkor az ellenzéki oldal győzelme megnyithatja az uniós pénzcsapokat. A Deutsche Bank azt írta, hogy ha a Fidesz meg tudja őrizni hatalmát, akkor a költségvetési politika előreláthatólag továbbra is próbálja majd mesterségesen gerjeszteni a keresletet. Ám hogy nemrégiben befagyasztottak majdnem 800 milliárdnyi beruházást, az azt mutatja, hogy a kormány nem szeretné, ha az adósság kicsúszna az ellenőrzése alól.

 

Le Monde

 

Budapest új Eldoradó lett az amerikai szélsőjobb számára, a nacionalista magyar miniszterelnök elbűvöli az USA populista értelmiségét, így annak sok képviselője elzarándokol a magyar fővárosba. Közülük Rod Dreher, az American Conservative szerkesztője tavaly után újabb ösztöndíjat kapott a magyar állam jóvoltából. Az ő szemében Orbán szembeszáll azzal a nyugaton tapasztalható jelenséggel, hogy a keresztények nem élhetnek saját értékeik szerint. Védi a nemzetét Brüsszellel szemben, egyben megakadályozza, hogy az EU túl messzire menjen. A keresztény identitás melletti kiállás azonban nem jelenti azt, hogy a zsidók bármiféle korlátokban ütköznének.

Az elemzés hozzáteszi, hogy bizonyos jobboldali szerzők – gyakran katolikusok – hajlanak újradefiniálni a konzervativizmust, elutasítva a Felvilágosodás tanításait. A családi értékekre összpontosítanak, nem kérnek a globalizációból, mint ahogy elvetik a meleg jogokat, valamint a gender tanításokat is. Ez nagyjából ugyanaz, amit Orbán is vall. E körök leginkább a hazai dolgokra koncentrálnak, mert szerintük az ellenség belülről jön. A külső fenyegetést a bevándorló testesíti meg náluk.

Az amerikai vendégek fő szállásmestere a Mathias Corvinus Collegium, amely nemrégiben költözött új, korszerűbb központba. Egyfajta tehetséggondozóként működik, a populizmus iskolája, amely a nacionalista ifjúságot képezi a haza szolgálatára. Budapest immár meghatározó hely lett a radikalizálódó jobboldalnak. De emögött az is ott van, hogy igyekszik fényezni magát az ország, amelyet bírálatok érnek a korrupció és az Orbán-rezsim autoriter sodródása miatt.

Az MCC-n kívül hasonló célintézmény az amerikaiak számára a Danube Institute, amely 2013 óta működik egy kormányközeli alapítvány jóvoltából. Vezetője, John O’Sullivan, aki rövid ideig Thatcher tanácsadója volt, azt magyarázza, hogy leértékelődött a hagyomány és a hazafiság. Tegnap Thatcher, ma Orbán, mintha bármi folyamatosság lenne a kettő között.

 

2022. április 1.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A gyűlölet mint hiány

Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >

Tovább

Mi van, ha bukik?

Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >

Tovább

Az EU bővítése és Oroszország

Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >

Tovább

Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus

Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >

Tovább

Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként

Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >

Tovább

Hogyan készül Orbán a választásra

Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >

Tovább

Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége

Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >

Tovább

Biden döntését Putyin meg fogja torolni

Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >

Tovább

Rövid út vezethet keletre

Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >

Tovább

Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek

Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >

Tovább

A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot

Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >

Tovább

Magyarországon mocskos trükkök lengik be a közéletet

Magyar Péter Orbán egyetlen kihívójaként azt állítja, hogy titokban lehallgatták, mert le akarják járatni. De még >

Tovább