Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A Sorsok háza és az udvari rabbi
Mivel a kormány beleártotta magát az egész ügybe, Karsai László történész professzor azt mondja, hogy a Sorsok házára a gyanú árnyéka vetül. Mais-ról pedig nem tartja kizártnak, hogy új holokauszt Disneylandet próbál létesíteni Budapesten. A szakértő Kövesről úgy vélekekedik hogy az nem történész. Udvari rabbi a jobboldali, nacionalista, antiszemita, idegengyűlölő, tekintélyuralmi kleptokrácia szolgálatában. Orbán kollaboránsa. Mások, mint Pelle János viszont látnak esélyt arra, hogy valami épkézláb kerekedik ki a Sorsok házából. A történész, aki szerepet vállal az új elgondolás kialakításában, azt hangsúlyozza, hogy a vita nem tudományos jellegű, a jobb- és a baloldal között robbant ki a kezdetek óta. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Jewish Telegraphic Agency
Köves Slomó megváltoztatta véleményét, és most már úgy látja, hogy nem jövőre, hanem csak 2024-ben nyílhat meg a Józsefvárosi pályaudvar helyén a Holokauszt Múzeum. A 30 millió dollárért megépült létesítmény már 6 éve kész, de változatlanul nincs egységes vélemény a koncepciójáról, amit csak bonyolít, hogy sok magyar aktívan részt vett a zsidók kiirtásában. Az emlékhely miatt, amely ma a patkányok és a galambok birodalma, egymásnak ugrott a Mazsihisz több vezetője, valamint a jobboldali kormány, de vita van róla a zsidóságon belül is.
A Sorsok háza ügyében azonban az EMIH-nek sikerült megnyernie neves külföldi történészeket, akiknek az a feladatuk, hogy megfelelő tartalmat adjanak az intézménynek, figyelembe véve a történelmi tényeket, ugyanakkor kivonva a kérdést a politika kereszttüzéből. Mindenesetre az ügy mutatja, hogy a népirtás öröksége még mindig gátolja a zsidó közösség teljes beilleszkedését.
Az ellentétek a Szabadság téri emlékmű kapcsán éleződtek ki. A tervezett múzeum azóta üresen áll. Köves Slomó most azon van, hogy a Sorsok Háza nevét módosítsák Életfára, és hogy két év múlva kezdje meg működését. Azt mondja, a ház sokak számára stigmát jelent, noha nem is tudnak róla semmit. Úgy tervezi, hogy a kiállítás bemutatja majd a holokauszt tragédiáját, ám egyben reményt is ad a jövőre nézve.
Ez nem lesz egyszerű, tekintve, hogy a pénz java a kormánytól jön, amely a hazafiság populista válfaját testesíti meg, és ennek megfelelő a történelmi mondandója is. Abba pedig nemigen illik bele az intézményesített antiszemitizmusban vállalt bűnrészesség. Az Amerikában jó 100 éve működő Zsidó Távirati Ügynökség beletekinthetett a készülő 400 oldalas tematikába és azt tapasztalta, hogy az tartalmaz kényelmetlen igazságokat a magyar ultranacionalisták számára, akik szerint a zsidók üldöztetése csupán a német megszállás után kezdődött.
A nácibarát Horthy ugyanis már előtte korlátozta a zsidóság jogait, kezdve a hírhedt Numerus Clausussal, még 1920-ban. A múzeum be akarja mutatni a magyar hatóságok felelősségét, hogy együttműködtek a deportálásokban.
Az új szakértői csapat tagja Jitzak Mais, a Jad Vashem korábbi igazgatója, Esther Farbstein, a holokauszt izraeli tudósa és David Marwell, a new yorki Zsidó Örökség Múzeum egykori vezetője. A leendő látogatók számára felvették 150 túlélő visszaemlékezéseit is.
Mivel a kormány beleártotta magát az egész ügybe, Karsai László történész professzor azt mondja, hogy a Sorsok házára a gyanú árnyéka vetül. Mais-ról pedig nem tartja kizártnak, hogy új holokauszt Disneylandet próbál létesíteni Budapesten. A szakértő Kövesről úgy vélekekedik hogy az nem történész. Udvari rabbi a jobboldali, nacionalista, antiszemita, idegengyűlölő, tekintélyuralmi kleptokrácia szolgálatában. Orbán kollaboránsa.
Mások, mint Pelle János viszont látnak esélyt arra, hogy valami épkézláb kerekedik ki a Sorsok házából. A történész, aki szerepet vállal az új elgondolás kialakításában, azt hangsúlyozza, hogy a vita nem tudományos jellegű, a jobb- és a baloldal között robbant ki a kezdetek óta.
Profil
A lap úgy látja, hogy be lehet rezelve Orbán kedvenc politikai migránsa, a volt macedón miniszterelnök, miután Márki-Zay Péter azt ígéri, hogy választási győzelme esetén kiadja Szkopjénel a két évre jogerősen ítélt politikust, aki csak a magyar diplomácia aktív közreműködésével úszta meg, hogy le kelljen ülnie a korrupció miatt kiszabott büntetést.
A szerző, ugyanaz az osztrák újságírónő, akit a Fidesz nemrégiben kiszolgáltatott a magyar köztévének, miután kényelmetlen kérdéseket mert feltenni a párt strasbourgi delegációjának, nos, ő emlékeztet arra, hogy Orbán Viktor hallani sem akar menekültekről, roppant csekély az esély, hogy valaki ilyen státuszt kapjon.
Ez azonban nem vonatkozott Gruevszkire, őt 3 éve tárt karokkal várták Budapesten. 10 napon belül lezajlott az egész eljárás. Ma már senki sem beszél az előzményekről, pedig az olyan volt, mint egy krimi. Mivel az útlevelét odahaza bevonták, illegálisan lépett magyar földre. De nem pont ez az, amitől Orbán mindig is óvott a migráció kapcsán? Hiszen egy egyedülálló férfiról van szó, akinek nincsenek papírjai, ugyanakkor azt állítja, hogy politikai üldözött, noha hazájában vaj van a fején. Nem az ilyenek ellen épült kerítés a szerb határon?
De szükség esetén szerencsére vannak kiskapuk. Így Gruevszki politikai menekültként él Magyarországon. A hatóságok 2018-ban 68 ilyen kérelemnek adtak helyt, általában kéthónapos vizsgálat után. Szóval minden OK? Hát, nem, mert Márki-Zay miatt könnyen szorulhat a hurok. Persze a kijelentésbe, hogy netán kiadják, belejátszik a választási kampány. Ám ha nyer is az ellenzék, nem küldheti vissza simán a politikust Észak-Macedóniába. Mert pl. az fordulhat bírósághoz. Mindenesetre a magyar sajtó már azt találgatja, hogy nem áll-e tovább Oroszországba vagy Törökországba.
Le Monde
8 évvel a Krím megszállása után Ukrajna továbbra fő geopolitikai hadszíntérnek számít Európa és Ukrajna között: a diplomácia zsákutcába jutott, Amerika vészjelzéseket küld, az oroszok egységeket mozgósítanak, azaz veszélyesen kiéleződik a viszály. Erre hívja fel a figyelmet Sylvie Kauffman, az újság volt főszerkesztője, az egészen kiváló külpolitikai elemző.
Mint írja, nem lehet tudni, mi zajlik a közös határtérség orosz oldalán. De az biztos, hogy tavasszal otthagyta a nehézfegyverzetet az a 100 ezer katona, akit Moszkva vezényelt oda. Azaz számítani lehet rá, hogy visszatérnek. Kijev azóta árgusszemekkel figyeli a fejleményeket. A hónap elején azonban még nem gyanakodott, ám mindez egy csapásra megváltozott, miután az amerikaiak alig két hete szóltak Washingtonban az ukrán külügyminiszternek, hogy invázió fenyeget.
Franciaország óvatos, 3 napja mégis óva intette a Kremlt, nehogy az ismét megsértse Ukrajna területi integritását. Majd Macron telefonon is kifejezte aggodalmát Putyinnak. Ám senki sem zárja ki a lehetőségét, hogy Oroszország ismét behatol a szomszédos államba. Egyrészt mert az egyre több válság mögött, legyen szó a belorusz-lengyel vitáról, a földgázról vagy a Nyugat-Balkánról, mindig felmerül az orosz szál. Másrészt pedig mivel Ukrajna továbbra is a geopolitikai ellentétek fókuszában van.
A Krímben befagyott a konfliktus, a Donbasszban úgy jellemzik, hogy alacsony intenzitással folytatódik, de ez rendszeresen emberéleteket követel és igazolja, hogy Kijev miért tart fegyverben 250 ezer embert, ami a költségvetés 6 %-át viszi el. A viszályt Putyin csak gerjeszti. Számára vörös vonalat jelent, hogy Ukrajna egy nap beléphet a NATO-ba. Az ország ugyanakkor egyre jobban közeledik az EU-hoz. Nem kétséges, hogy a folyamatot már nem lehet visszafordítani, Putyin nagy bánatára.
Emiatt igyekszik az orosz fél bevinni a halálos döfést a Minszki megállapodásnak, mellesleg sikerrel. Hiszen annak célja, hogy megoldja a viszályt Ukrajna elfoglalt keleti részén. A békés kilátásokat azonban rontja, hogy Kijev nemrégiben tucatnyi olyan török drónt vett, amely már bevált Hegyi Karabahban. Sőt, az ukránok az egyik ilyen repülőalkalmatosság segítségével már fel is számoltak egy ellenséges tűzfészket. Vagyis nagyon úgy néz ki, hogy veszedelmesen súlyosbodik a konfliktus.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Putyin nem csak a Nyugatot próbálja figyelmeztetni
Az hangsebességnél gyorsabb rakéta kilövésével Putyin nem csupán a Nyugatot próbálta figyelmeztetni, hanem saját népének is >
A gyűlölet mint hiány
Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >
Mi van, ha bukik?
Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >
Az EU bővítése és Oroszország
Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >
Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus
Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >
Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként
Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >
Hogyan készül Orbán a választásra
Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >
Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége
Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >
Biden döntését Putyin meg fogja torolni
Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >
Rövid út vezethet keletre
Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >
Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek
Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >
A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot
Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >