2026. május 1. péntek
Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Még egy szeg a daytoni szerződés koporsójába

Még egy szeg a daytoni szerződés koporsójába

A nyugati kormányokban nincs meg a politikai akarat értékeik megvédésére. Nem állnak ki abban a térségben, ahol pedig már jó 20 éve nekik van leginkább szavuk. A Biztonsági Tanácsban olyan engedményt tettek, amiért még nagy árat fognak fizetni. Hiszen a főmegbízott feladata, hogy elhárítsa a nacionalisták és szakadárok jelentette veszélyt. Ám pont ők észlelik most úgy, hogy a Nyugat kihátrál Dayton mögül, belefáradt Boszniában a nacionalista civakodásba. Ez viszont azt vetíti előre, hogy még több baj halmozódik fel az országban. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

FT

 

Nem sok jót ígér Bosznia számára, hogy a Nyugat egyre kevésbé támogatja a Daytoni békeegyezményt – az Egyesült Államokat és Európát felelősség terheli a köztársaságban élő szerbek legújabb elszakadási próbálkozásaiért. Így értékeli a Financial Times kommentárja, miután a BT pár napja meghosszabbította ugyan a megállapodás alapján működő nemzetközi megbízott mandátumát, de orosz és kínai követelésre nem foglalkozott azzal, hogy a diplomata szerint a Republika Srpska törekvései miatt súlyos veszély fenyeget az országban.

Úgy hogy ez a döntés újabb pofon a nyugati diplomáciának, még egy szeg a Daytoni szerződés koporsójába. Azt támasztja alá, hogy a nyugati kormányokban nincs meg a politikai akarat értékeik megvédésére. Nem állnak ki abban a térségben, ahol pedig már jó 20 éve nekik van leginkább szavuk. A Biztonsági Tanácsban olyan engedményt tettek, amiért még nagy árat fognak fizetni.

Hiszen a főmegbízott feladata, hogy elhárítsa a nacionalisták és szakadárok jelentette veszélyt. Ám pont ők észlelik most úgy, hogy a Nyugat kihátrál Dayton mögül, belefáradt Boszniában a nacionalista civakodásba. Ez viszont azt vetíti előre, hogy még több baj halmozódik fel az országban.

 

FAZ

 

Beindult a magyar gazdaság az első félévben, a növekedés szintje elérte a járvány előtti értéket, viszont az EU-val kirobbant vita visszavetheti a folyamatot – írja a lap a Közép-Európáról készült összeállításban. Kiemeli, hogy jól alakul mind az ipari termelés, mind az export. Németországgal a forgalom 23 százalékkal nőtt. Magyarország fontosabb partner a németek számára, mint Oroszország.

A választásokhoz közeledve Orbán igyekszik a polgárok kedvében járni. Emeli a minimálbért, csökkenti jövedelemadót. Közgazdászok ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy könnyen túlhevülhet a gazdaság. Az 5,5 százalékos infláció erősen nyugtalanítja a jegybankot. De éberen figyel az Unió is. Emiatt gondok lehetnek a gazdasági segélycsomagból előirányzott támogatás kifizetése körül, ami sokat ártana az ország tekintélyének, hiszen azt már így is megtépázták a korrupciós vádak.

Viszont a tőkepiac szívesen finanszírozza a Fidesz politikai terveit, mégpedig a kedvezőbb adósság besorolás folytán a korábbinál előnyösebb feltételekkel.

 

FAZ

 

Egyelőre nem lehet megjósolni, miként hat ki a magyar és a lengyel gazdaságra a Brüsszellel zajló jogállami vita, de az EBRD fő közgazdásza szerint tanácsosabb volna kompromisszumra jutni. Beata Javorczik azzal érvel, hogy ha az EU nem küldi a milliárdokat az újjáépítési csomagból, akkor igencsak fontos ösztönző esne ki. A viszály ugyanakkor bizonytalanságot kelt, az pedig nem jó a befektetések szempontjából.

A régióra vonatkozó előrejelzésében a bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézet beárazta mind a korrupciót, mind a rossz kormányzati teljesítményt, de arra ő sem tud mit mondani, hogy mi lesz akkor, ha nem sikerül rendezni a vitát Magyarország, Lengyelország, illetve az EU között. Ezzel együtt az intézet azzal számol, hogy a térségben jövőre átlag 5,4 százalékkal nőnek a nemzetgazdaságok, hála a belső keresletnek, a magához tért kivitelnek, az alacsony reálkamatoknak, valamint az erőteljes beruházásoknak.

De azért látni sötét felhőket is a horizonton: ide tartozik a fertőzés új hulláma, az infláció, a drága energia és akadnak politikai veszélyek is. Javorczik édes-keserűnek nevezi a megújulást. Mint mondja, a legnagyobb kockázatot a Corona-19 jelenti, keleten a halálozási ráta négyszer akkora, mint nyugaton. Oltóanyag volna, csak éppen a kormányok nem szeretnének csörtézni azokkal, akik nem akarják beadatni maguknak a védőszert.

Ugyanakkor jócskán emelkednek a megélhetési költségek. Egy német polgár a fizetése 7 százalékát költi villanyra és gázra, egy magyar ellenben 21 százalékot fordítja ilyen célra. Ugyanakkor aggályos a felfutó infláció is. A cégek viszont készülnek arra, hogy az alkalmazottak a csökkenő vásárlóerő ellensúlyozására béremelést kényszerítenek ki. Meg az is szempont, hogy a vállalatok be tudják tölteni az üres állásokat.  

 

Bloomberg

 

Ronthatja Orbán Viktor újjáválasztási kilátásait, hogy a Nemzetbiztonsági Bizottság elnökének nyilatkozatából kiderült: Magyarországon több mint 100 embert figyeltek meg az izraeli kémszoftver segítségével. Közben a közvélemény kutatások azt mutatják, hogy a Fidesz le van maradva az ellenzék mögött. A hat párt úgy tekinti a botrányt, hogy az megint csak azt bizonyítja: a miniszterelnök a tekintélyuralom felé viszi az országot.

A legújabb fejlemények még jobban élezik az ellentéteket. A hatalom az elején azt állította, hogy egyáltalán nem tudott a Pegasus használatáról.

 

New York Times

 

Izrael azért lobbizik, hogy az Egyesült Államok változtassa meg egy hete hozott döntését és nemzetbiztonsági aggályok ide vagy oda, vegye le a Pegasus gyártóját a feketelistáról, ám közben felmerült, hogy a szoftverrel palesztin szervezetek munkatársait figyelték meg mind Izraelben, mind a megszállt területeken. Bár az izraeli külügyminiszter a minap a kormányból elsőként elhatárolódott az NSO-csoporttól, a mostani fejlemény arra utal, hogy a hatalom elengedhetetlennek tartja az okos telefonokra telepíthető rendszert az ország külpolitikája szempontjából.

Függetlenül attól, hogy immár kérdéses, nem maga állt-e a palesztinok lehallgatása mögött. Mindenesetre a miniszterelnök hivatal, valamint a védelmi tárca cáfol minden visszaélést. Az NSO pedig nem kívánja elárulni, ki használta a szoftvert, és a szóvivő szerint a társaság azt sem tudja, kik ellen vetették be. Ugyanakkor a kabinet kitart amellett, hogy külföldre csak igen kemény feltételekkel adták el a kémszoftvert, de jelezte, hogy hajlandó további szigorításra.

 

Euractiv

 

Egy új felmérés arra a következtetésre jutott, hogy fontos ugyan a visegrádi együttműködés, de messze nem annyira, ahogyan az a négy ország vezetői állítják. A Nemzetközi Ügyek Társasága csaknem 500, külpolitikával, illetve az EU foglalkozó szakértőt kérdezett meg a négyeknél és többségük egyáltalán nem értett egyet Orbánnal, Babissal és Morawiecki-val a V4 jelentőségét illetően. Úgy vélték, hogy más uniós államok sokkal szorosabb szövetségest jelentenek országuk számára, mint bármelyik partner a régióból.

A belső kapcsolatokat általában jónak ítélték, kivéve a cseh-lengyel viszonyt, aminek az oka feltehetőleg a turówi lignitbánya körüli vita. A körkérdésből az derült ki, hogy leginkább a magyar szakértők gondolják úgy (63 százalék): a visegrádi keretek nélkül a négyek nehezebben tudnák érvényesíteni érdekeiket Európában. A magyarok abban is különböznek a többiektől, hogy másutt a többség nem gondolja, hogy a V4-ek összehangolt és konstruktív szerepet töltenek be az EU-ban.

 

Reuters

 

Prágában megszületett az együttműködési megállapodás a leendő koalícióban közreműködő pártok között, így a jövő héten alighanem távozik tisztségéből ügyvezető miniszterelnökként Babis, ám kétséges, hogy az új kormány mit tervez a V4-es csoporttal. A külügyi tárcát ugyanis a Kalóz Párt kapja meg, ám annak vezetője nincs jó véleménnyel a nacionalista Orbán Viktorról. Ezzel szemben a kijelölt kormányfő, Fiala nem szeretné kiélezni az ellentéteket.

Azt viszont egyöntetűen meghirdette az öt érintett párt, hogy nyugatbarát irányvonalat követ, és visszatér a néhai elnök, Havel által jelzett politikához, amelynek alapja az emberi jogok tiszteletben tartása. 2025-re akarnak eljutni odáig, hogy a NATO céljainak megfelelően a GDP 2 %-át költsék katonai célokra. Ugyanakkor biztonsági okokból kizárják Oroszországot és Kínát azok közül, akik pályázhatnak az új atomerőművi blokkok építésére.

A fő belpolitikai cél az, hogy az ország mielőbb kijusson az egészségügyi, gazdasági és értékválságból. Ehhez visszafogják a teljesen elszaladt költségvetési hiányt, továbbá emelik a nyugdíjakat és a béreket. De közben olyan feladatokat kell megoldani, mint a megugró energiaárak, valamint a járvány új hulláma.

 

Spiegel

 

A belorusz diktátor tovább élezi a válságot a lengyel határon, ahová több ezer migránst vitt, hogy azok bejussanak az EU-ba, ám eközben a magyar és görög jobboldali populisták kész helyzetet teremtenek a maguk részéről. Ők ugyanis évek óta simán, minden menedékjogi eljárás nélkül visszazavarják az érkezőket a határ túloldalára. De most már a lengyelek és a litvánok is átvették ezt a gyakorlatot, immár egészen nyíltan. A hivatkozási alap az, hogy Lukasenko hibrid hadviselést folytat ellenük. Ám a lényeg, hogy a közös menedékpolitika nem mindenütt érvényes.

Hogy az unió zsarolható ebben a kérdésben, amögött az van, hogy évek óta képtelen megállapodni a menekültpolitika megújításában. A befogadott kérelmezőket nem osztják el arányosan a tagállamok között. Baloldali, zöld, szociáldemokrata és liberális EP-képviselők hetek óta sürgetik, hogy az azonnali kitoloncolások miatt induljon újabb kötelezettségszegési eljárás Varsó ellen, de a Bizottság láthatóan kerülni igyekszik a további konfrontációt.

A lengyel kormánynak azonban tisztában kell lennie azzal, hogy a belorusz határon minden további halott, csakis Lukasenko malmára hajtja a vizet. A több ezer ember beszorult a két biztonsági erő közé. A lengyelek 12 ezer katonát és rendőrt sorakoztattak fel. Az áldatlan állapotok idáig 10 áldozatot követeltek, többségük megfagyott az erdőben, hiszen a hőmérséklet éjjel gyakran esik nulla fok alá. De nagyon úgy néz ki, hogy a helyzet rövidesen végképp kicsúszik az ellenőrzés alól. Ehhez képest az autoriter Morawiecki-kormány úgy tünteti fel, hogy a kereszténységet védelmezi.

 

 

2021. november 9.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.

A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >

Tovább

Göröngyös úton

A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >

Tovább

Orbán-fáradtság

Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >

Tovább

A transzatlanti MAGA-fantázia

A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >

Tovább

Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei

Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >

Tovább

2x40 millió és közte egy kis apróság

Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >

Tovább

MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC

Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >

Tovább

Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen

Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >

Tovább

Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?

Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >

Tovább

Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania

A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >

Tovább

Mit várok a Tisza kormánytól?

A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >

Tovább

Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember

Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >

Tovább