Ma Zénó, Flórián névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A magyar homofób törvény tudatos provokáció
Várható volt, hogy az EU reagál rá, de a kormányfő meg akarja mutatni vele, hogy ő a liberális demokrácia ideológiai ellensége. Ám a fő cél a hatalom megőrzése egy olyan országban, ahol az emberek túlnyomó többsége egyetért az uniós tagsággal, a demokráciával és örül, hogy a szocializmus évtizedei után végre megérkezett a nyugati rendszerbe. Azon felül a fiatalok 65 %-a elfogadja a melegséget, ily módon elsőre nemigen érthető, a kormány miért játszik rá ilyen erőteljesen erre a kártyára. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Euractiv
A Bizottság elérte Magyarországnál, hogy csak szeptember végéig kelljen véleményt mondania a gazdasági mentőcsomag felhasználására benyújtott magyar tervről, miután e hónap közepéig nem sikerült tisztázni, hogy az Orbán-kormánynak milyen reformokat kell végrehajtania a pénzért cserében. Az eredeti határidő e hónap közepe volt, ám a holtpont éppen akkor állt be, amikor feszültség robbant ki Budapest és több tagállam között az LMBT- jogok miatt, mert az a bírálók szerint egybemossa a pedofíliát és a homoszexualitást.
A magyar miniszterelnök azt állítja, hogy a jogszabály a gyerekeket védi és nem hajlandó visszavonni, a kritikák és a Brüsszel által indított szerződésszegési eljárás ellenére sem. Az unió ellenben kitart amellett, hogy a magyar javaslat értékelését nem befolyásolja a nemi kisebbségekről zajló vita, és hogy a késedelem azért következett be, mert a magyar fél nem tett meg mindent a korrupció kiszűrésére, a pályázatok objektív elbírálására és nyomon követésére, valamint a bíróságok függetlenségének szavatolására.
Ezzel szemben budapesti illetékesek azt hangoztatják, hogy az unió az LMBT-szabályozás miatt alighanem nyomás alá került. A törvényt különben most már nem csupán európai szövetségesek és civil szervezetek kifogásolják, hanem olyan neves Forma-1-es pilóták is, mint Hamilton.
Der Standard
Orbán Viktor azért támadja az LMBT-közösséget, mert fenn akarja tartani rendszerét. Így látja a helyzetet az Innsbrucki Egyetem egyik szociológia tanára, aki a nemzetközi jobboldali hálózatokat kutatja. Kristina Stoeckl úgy értékeli, hogy a vonatkozó magyar törvény tudatos provokáció. Várható volt, hogy az EU reagál rá, de a kormányfő meg akarja mutatni vele, hogy ő a liberális demokrácia ideológiai ellensége.
Ám a fő cél a hatalom megőrzése egy olyan országban, ahol az emberek túlnyomó többsége egyetért az uniós tagsággal, a demokráciával és örül, hogy a szocializmus évtizedei után végre megérkezett a nyugati rendszerbe.
Azon felül a fiatalok 65 %-a elfogadja a melegséget, ily módon elsőre nemigen érthető, a kormány miért játszik rá ilyen erőteljesen erre a kártyára. Ám a két vezetés nem akarja, hogy az EU beleszóljon a nemzeti jogalkotásba és nem kér a nemzetközi emberi jogi normákból sem. A strasbourgi Emberi Jogi Bíróság azonban idáig nem habozott, amikor olyan jogszabályok születtek, amelyek sértették a diszkrimináció-mentesség elvét.
A népszavazással Orbán az illiberális demokrácia koncepcióját erőlteti, ami mögött a sajátos demokrácia felfogása áll, mármint hogy a többség bárki ellen alkalmazhat hátrányos megkülönböztetést. A globális jobboldal ügyét szolgálja, ideértve Putyint, Bolsonarót, illetve bukásáig Trumpot. A genderjogok elvetése mellesleg olyan eszköz, amely egyesíti a határokon átlépő értékkonzervatív hálózatokat.
Ezek a körök az EU-t gyakran egy lapon emlegetik a kommunizmussal. Merthogy annak idején a bolsevikok célba vették a hagyományos családot és a vallást. A gyerekeket állami nevelésbe kényszerítették, a nőknek dolgozniuk kellett. Így amikor ma az unió kitart a gender jogok mellett vagy szolidaritást sürget a menekültek elosztásakor, akkor a jobboldal a kommunizmus reinkarnációjaként állítja be.
Orbán vagy a PiS narratívája fejre állítja a 20. század ideológiai történetét. Hiszen az unió mint politikai program a kapitalizmus és a szocializmus ideológiai ellentétére adott válaszként jelent meg a színen. Ám ha a magyar miniszterelnök totalitárius rendszerként tünteti fel az EU-t, miközben az igyekszik azonos fejlettségi szintre hozni a tagállamokat, akkor szándékosan figyelmen kívül hagyja, hogy Magyarország mekkora előnyöket élvez a támogatásokban megnyilvánuló szolidaritásból.
Teljesen hamis ugyanakkor kijelenteni, hogy a kisebbségi jogok szorgalmazása és a szolidaritás megbéklyózza a többséget. Ez ellen Brüsszelnek fel kell lépnie. Jobboldali politikusok nem játszhatják ki egymás ellen az egyenlőséget és a szabadságot, hogy azután abból politikailag hasznot húzzanak.
Die Presse
Messze nem olyan sima az újjáépítési alap sorsa, ahogy azt a Bizottság és a kormányok szeretnék. Először is keresztbe fekszik Magyarország és Lengyelország, noha mindkettő a kellemes pénzeső legfőbb kedvezményezettjei közé tartozik. Ám egyik sem hajlandó eleget tenni Brüsszel követelésének, hogy hatékony intézkedésekkel vegye elejét a politikai korrupciónak és a jogállami elvek meggyengítésének. Az EU viszont nyilvánvalóan retteg.
Merthogy az idő pénz és nem tudni, mikor sikerül megoldani a magyar-lengyel kérdést. Márpedig az infláció miatt minél később fizetik ki a támogatásokat, azok annál kevesebbet érnek. A beinduló növekedés megdrágítja mind a munkaerőt, mind az anyagot. Ezért nem kizárt, hogy az előirányzott beruházásokra fedezeteként nem lesznek elegendőek az előirányzott összegek.
Főként a digitális szektorban, valamint az energetikában. Pl. ha az összes ország egyszerre kezdi fejleszteni az 5G-hálózatot, vagy hőszigetelni a régi épületeket, akkor többet kell fizetni mind a hozzávalókért, mind a szakemberekért. Az pedig horror az uniós apparátus szemében, hogy egy év elteltével további pénzt kelljen kérni az állam- és kormányfőktől az alap feltöltésére. Inkább nem is gondolnak rá, hanem ragaszkodnak a tervhez és – bíznak a csodában.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Roncspártderbi
Hagyjuk a mindig előhúzható demokrácia maszlagot az elvi meggyőződésről, a színes politikai palettáról. Egy mind zsarnokibb, >
Orbán a volt lengyel miniszterhelyettes menedékjogával provokálja Tuskot
A Bizottság szóvivője úgy foglalt állást, hogy bármely uniós állam csak egészen rendkívüli esetekben nyújthat menedéket >
Orbán gyakorlatilag felvásárolta Kárpátalján a magyarokat
A kárpátaljai magyarok a Fidesz-politika játékszerévé váltak, Ukrajna korlátozza a kisebbségek nyelvhasználati jogát, Orbán viszont eszközként >
Közeleg az EU számára az igazság pillanata Ukrajnában
A tárgyalások eredménye „mini München” lehet, és az csak felhívás volna Moszkvának az újabb támadásra. Erre >
A merénylet megváltoztathatja a háború menetét?
Hogy az ukrán titkosszolgálat merész akcióval eltakarította az útból az orosz vegyi fegyverfőnököt, az megváltoztathatja a >
A kancellár beszéde pontosan mutatja, miért bukott meg
A német kancellár ugyan elvesztette a bizalmi szavazást, ahogy várta, ám az ez alkalomból mondott beszéde >
A világ nem tudta megmenteni Szíriát, most hagynia kell megválasztania a jövőjét
Simon Tisdal véli így a Guardianben. A külpolitikai szakíró sajnálattal állapítja meg, hogy a beavatkozás Izrael >
Raszputyin Romániában
Mint ahogy az erdélyi magyar politika, vagy legalábbis számos itteni magyar értelmiségi is most ébredhetett rá, >
Amikor a diktatúrák összeomlanak
Hans Rauscher úgy látja Asszad csúfos vége után, hogy a diktatúrák nem tartanak örökké, egy csapásra >
Maradjon inkább Orbán Viktor?
Találgatás helyett inkább kérdezek: csak nem Magyar Péternek van igaza, és a régi ellenzék összejátszik a >
Oroszország gyengébb, mint ahogy gondolnánk
Fareed Zakaria úgy véli így a Washington Postban, hiszen Asszad Putyin értékes vazallusa volt, az orosz >
Fennáll a veszély, hogy Közép-Európa gazdasága megsínyli Trump politikáját
Erre figyelmeztet a Standard & Poor’s jelentése, amely a térség keleti felének szuverén adósság besorolásával foglalkozik. >