Ma Zénó, Flórián névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Bidennél hoppon maradnak azok az autoritervezetők
Ők azok, akik korábban nem győztek törleszkedni Trumphoz. Az új kormányzat máris kiosztotta Kínát és Oroszországot az emberi jogok, valamint a szomszédokkal szembeni bánásmód miatt. Az előző elnök viszont igencsak felértékelt olyanokat, mint a brazil vagy a lengyel államfő. Ám utódja mindezidáig még csak telefonon sem beszélt velük. Idáig 29 külföldi politikust hívott fel, de valahogy Magyarország, Egyiptom és a Fülöp-szigetek első embere nem volt közöttük. Úgy hogy ezek a vezetők azt látják: szerencsecsillaguk hanyatlik Washingtonban. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Presse
Magyarország kitart amellett, hogy nem kell Kínát mindig, mindenért bírálni, ezért megint csak megakadályozta, hogy az EU elítélje hongkongi választási rendszer reformját, amely pedig lényegesen csökkenti mind az ottani lakosság, mind az ellenzék jogait. Bár Brüsszel az Orbán-kormány negatív hozzáállása ellenére már többször is nekifutott, az állandó képviselők tanácsában a magyar képviselő most ugyanazt hozta fel ellenérvként, amit Szijjártó Péter már nyilvánosan is kifejtett: felesleges minden kínai fejleményre reagálni.
A nyilatkozatot a jövő hétfőn a külügyminiszterek ülésén hozták volna nyilvánosságra, ha nincs a magyar vétó. Így az állásfoglalás most fiókba kerül, pedig diplomaták szerint az unió ily módon akarta megerősíteni, hogy egyelőre nem alkalmazza a Hong Konggal kötött kiadatási szerződést, ahogy azt már Németország is megtette a múlt nyáron. Mint emlékezetes, az egykori brit koronagyarmat 2047-ig különleges státuszt élvezne, ám kedvezményeit az anyaország egyre jobban szűkíti.
Ami pedig a magyar elutasítást illeti, nos, a lap az okot abban látja, hogy az ország igen nagy hasznot húz a kínai beruházásokból.
Yahoo/AFP
Baranyi Krisztina továbbra sem érti, miként üthette nyélbe a magyar kormány a megállapodást a kínai egyetem létesítéséről, miközben a világon senkinek a véleményét nem kérte ki a kerületből, ahol a tervek szerint a campus létesül. A ferencvárosi polgármester azonban továbbra is bízik abban, hogy a népszavazás majd helyre teszi az igencsak homályos gigaprojekt ügyét. Ahogyan tiszta helyzetet teremtett az olimpia ügyében kezdeményezett népszavazás is.
Karácsony Gergely azt sürgeti, hogy a hatalom ne kényszerítsen rá semmit sem a fővárosra. Budapesti vezetők ugyanakkor magánemberként elismerik, hogy sok eszközük nincs a program meghiúsítására, miközben a költségek nagyobbak lesznek, mint amennyit az egész magyar felsőoktatás egy év alatt kap az államtól.
Ugyanakkor a hatalmas beruházás gondolata fokozta az aggályokat, hogy Magyarország egyre inkább kelet felé billen el a diplomáciában, és hogy csak még jobban eladósodik Pekinggel szemben. De ez csak az legújabb állomás a keleti nyitásban, amiről szakértők azt mondják: egyensúlymutatvány. Ellenzők ugyanakkor trójai falónak minősítik a nacionalista Orbánt az EU-n belül Kína és Oroszország szolgálatában.
De idetartozott az orosz és kínai vakcinák megvásárlása, a paksi bővítés, a Huawei helyzetbe hozatala, és a Budapest-Belgrád-vasútvonal felújítása is. Krekó Péter úgy véli: nehéz bármiféle magyar előnyt belemagyarázni abba, hogy a Fudan egyetemet kínai munkások építik majd, de a cechet a magyar adófizetők állják.
A Political Capital igazgatója a magyar szuverenitás elvesztésének tartja a hatalmas beruházáshoz lekötött kínai hitelt, annál is inkább, mert Magyarország a múlt héten közölte: nem tart igényt az unió kedvezményes kölcsönére a koronaválság gazdasági következményeinek enyhítésére. Ám ily módon igazából azt jelezte, hogy támogatáshoz kötött jogállami kikötésekből nem kér. Pedig Krekó szerint még veszélyes lehet az adósság ekkora szintje Kínával szemben.
Deutsche Welle
Orbán Viktor ellenőrizni kívánja az egyetemeket és nem is csinál titkot abból, hogy a felügyelő testületeket olyanokkal akarja telerakni, akik ugyanolyan nemzeti gondolkodásúak, mint ő. Az ellenzék szerint viszont ily módon állam jön létre az államban. Hiszen a kurátorokat nem lehet leváltani, illetve minősített többség kell majd az egész rezsim átalakításához.
Pálinkás József attól tart, hogy a Fidesz nem egyszerűen saját magát igyekszik bebiztosítani anyagi oldalról az új törvénnyel egy választási kudarc esetére. Azt is meg akarja határozni, hogy mit tanítsanak és kutassanak, a cél az ideológiai felügyelet. Továbbá professzorokat lehet majd politikai okokból szélnek ereszteni.
Közben pedig jön a Fudan Egyetem, amelynek kapcsán Matura Tamás, a Corvinus Egyetem oktatója két gondot is lát: mert az igaz, hogy a világ egyik legjobb felsőoktatási intézményéről van szó, ám félő, hogy meggyengíti a többi magyar egyetemet, mivel hihetetlen anyagi fölénye folytán elcsábítja majd a tanárokat. De az is megkérdőjelezhető, hogy Magyarország miért ad ekkora ajándékot Kínának – az adófizetők zsebéből?
Mások felvetik, hogy az iskola kapu lesz Európában a kínai befolyás növelésére. Pálinkás József azt mondja: kínai erőd jön létre a földrész kellős közepén. Matura szerint ugyanakkor Peking éppen azért Budapestet választotta helyszínül, mert Párizsban vagy Berlinben politikailag a körmére néznének. Magyarországon viszont ilyesmitől nem kell tartania, legalábbis, amíg helyén van a jelenlegi kormány.
Süddeutsche Zeitung
A vezető német lap felfoghatatlannak tartja, hogy az Európai Unió változatlanul küldi az óriási anyagi támogatást Lengyelországnak, noha az kétségbe vonja a közös alapelveket és bontja le a jogállamot. Azt pedig csak még lehangolóbbá teszi a képet, hogy Magyarországgal is pont ez a helyzet, pedig ott már régebben beindultak a negatív folyamatok. Ám a két kormány továbbra is szabad belátása szerint tesz a pénzzel.
Ehhez Varsóban most már a baloldal egyik ereje is segédkezett a PiS-nek, miután bagóért eladta magát a héten az uniós segélycsomag ratifikálásakor. Pedig legalább annyit el kellett volna érnie, hogy független testület kövesse nyomon a milliárdok elköltését, máskülönben a hatalmas összeget megint a csókosoknál kötnek ki, az ellenzék viszont ezúttal is hoppon marad.
Miközben a Jog és Igazságosság kutyaszorítóba került, mivel saját szövetségese, a szélsőséges Ziobro igazságügyi miniszter pártja nem volt hajlandó megszavazni az uniós pénzügyi csomagot. A politikus, aki oroszlánrészt vállal a jogállam bedarálásában, meg is erősítette, hogy nem tágít, az ő szemében az ország „szuverenitása” mindennél fontosabb. És ha ennyi nem volna elég, a kormányfő előzőleg felkérte az Alkotmánybíróságot, hogy az határozza meg: elsőbbséget élvez-e a nemzeti jog az uniós jogrenddel szemben.
A kommentár azt kérdezi: ezek után miként juthat még mindig uniós alapokhoz a magyar és a lengyel vezetés? Amikor Lengyelország semmibe veszi az Európai Bíróság jó pár határozatát, ezért azonnal be kellett volna szüntetni részére az utalásokat. Ugyanakkor az elemzés azt tanácsolja, hogy senki ne bízzon túlságosan az új jogállami mechanizmusban, mert miért is bújna ki bőréből az EU? Úgy hogy Varsó nyugodtan számíthat a következő években is a neki megítélt 168 milliárd euróra.
Ám mivel két év múlva választások lesznek, ez az irdatlan összeg, ha tetszik, ha nem, a PiS-nek tesz nagy szolgálatot. Miközben az már – Magyarországgal együtt – messzire eltávolodott az uniós ideáloktól.
Politico
Orbán Viktor hozzálátott, hogy megőrizze hatalmát, még akkor is, ha jövőre kikap a választáson. Ezt Fábián Tamás, a Telex újságírója írja az amerikai hírportálon, miután a két szerkesztőség között partneri megállapodás van. Véleményét arra alapozza, hogy megkezdődött az állami vagyon kiszervezése magán alapítványokba, éspedig nagy valószínűséggel azzal a céllal, hogy a kudarc esetén is fennmaradhasson a Nemzeti Együttműködés Rendszere.
Ezért Orbán feltehetőleg igyekszik megnehezíteni a dolgot a következő kormány számára, ha azt a jelenlegi ellenzék alakíthatja meg. Emellett láthatólag fenn kívánja tartani a hozzá hű hálózatot arra az esetre, ha elapadnának a NER-t életben tartó források. Pedig a rendszer cseppet sem olcsó. A Fidesz-hű sajtó pl. két éve milliárdos veszteséget termelt, noha özönlenek hozzá az állami hirdetések.
Az ellenzéknek két fő kifogása van az alapítványokkal szemben: az egyik, hogy gyakorlatilag életük végéig tisztségükben maradhatnak a kuratóriumi tagok, másrészt, hogy a most kialakított rendszeren csak kétharmaddal lehet választani. Arató Gergely a DK-tól azonban megnyugtat mindenkit, hogy lesz jó pár lehetőség az egyetemi autonómia helyreállítására, de hogy mi, azt nem árulja el, mert nem akar tippeket adni azok kivédésére a Fidesznek.
Washington Post
Bidennél hoppon maradnak azok az autoriter erős emberek, akik nem győztek törleszkedni Trumphoz. Az új kormányzat máris kiosztotta Kínát és Oroszországot az emberi jogok, valamint a szomszédokkal szembeni bánásmód miatt. Az előző elnök viszont igencsak felértékelt olyanokat, mint a brazil vagy a lengyel államfő. Ám utódja mindezidáig még csak telefonon sem beszélt velük. Idáig 29 külföldi politikust hívott fel, de valahogy Magyarország, Egyiptom és a Fülöp-szigetek első embere nem volt közöttük.
Úgy hogy ezek a vezetők azt látják: szerencsecsillaguk hanyatlik Washingtonban. Hogy az USA hátat fordít nekik, az összefügg Bidennek azzal az ígéretével, hogy nem babusgat diktátorokat, illetve nem szorítja háttérbe a szövetségeseket. Ennek megfelelően hetekig váratta Netanjahut, míg végre felhívta, és ez jelképes dorgálás az izraeli miniszterelnöknek, aki azzal büszkélkedett, hogy be tud jutni Trumphoz.
Az új stratégia része, hogy az elnök összefog mindazokkal, akik osztják, hogy Moszkva és Peking fenyegetést jelent. Ettől azonban már beszélt Putyinnal és Hszivel, de a Fehér Ház előző gazdájától eltérően a részletek intézését a munkatársakra hagyja. Ez azonban nem tetszik a tekintélyelvű politikusoknak, akik ahhoz vannak hozzászokva, hogy velük egyeztessenek a fontos kérdésekben.
Hogy ezek után miként reagálnak a Washington részéről tapasztalt közönyre, az még nem világos. Putyin máris kapott jó pár pofont, de a leginkább az aggasztja, hogy az Egyesült Államok újraépíti a transz-atlanti szövetséget, őt meg a sarokba szorítja.
Washington Post
A vezércikk úgy foglal állást, hogy Liz Cheney csak az igazságot mondta, amikor visszautasította Trump x-ik kirohanását, mármint hogy ő nyerte az elnökválasztást, csak elcsalták. A lap szerint a republikánusoknak most el kell dönteniük, hogy mi a fontosabb számukra: a valóság vagy a politikus. Mindenesetre a jövő hét döntő lesz a párton belül, mert várhatóan szavaznak majd arról, hogy eltávolítsák-e a volt alelnök lányát a köztársaságiak 3. legfontosabb kongresszusi posztjáról.
A tét: olyan pártról van-e szó, amelyben a vezetés feltétele, hogy valaki valótlanságot terjesszen az USA kormányzati rendszeréről. Cheney válasza erre az, hogy nem, mert a közé a pár republikánus hazafi közé tartozik, aki nem osztja Trump mérgező állítását a választási csalásról, illetve a törvényhozás épületének megrohamozásáról. Számára mindkettő vörös vonalat jelent. Ezért a héten kijelentette: nem lopták el az előző elnöktől győzelmet, és aki az ellenkezőjét vallja, az terjeszti a hatalmas hazugságot, valamint hátat fordít a jogállamnak, mérgezi a demokratikus rendszert.
Hozzátette, hogy a köztársaságpártiak fordulóponthoz érkeztek, és dönteniük kell, hogy ragaszkodnak-e az igazsághoz, valamint az alkotmányhoz. Továbbá aki Trump mellé áll ebben a kérdésben, bármennyire is kifizetődőnek tűnik az anyagilag vagy politikailag, az igen nagy károkat okoz mind a pártnak, mind az országnak.
Ám szavai – mutat rá az újság – nyilvánvalóan olyan botrányosak, hogy az rendkívüli büntetést igényel, bár nem biztos, hogy elveszti tisztségét. De akik el akarják távolítani, azoknak a kommentár azt ajánlja, hogy fontolják meg: vajon tényleg még inkább el akarják magukat kötelezni egyetlen ember mellett – az igazság, az elvek, az amerikai demokrácia feddhetetlensége ellenében?
Süddeutsche Zeitung
A Hertha labdarúgó csapata a Petry-ügy után ismét bizonyította, hogy fontosak számára az olyan értékek, mint az etnikai sokszínűség és a rasszizmus elleni küzdelem: a klubot támogató holding azonnal hatállyal menesztette a korábbi válogatott kapust, Jens Lehmannt, miután az nyilvánvalóan tévedésből, de éppen annak küldte el telefonon fölöttébb sértő megjegyzését, akire az vonatkozott.
Az üzenetben az állt, hogy a korábbi válogatott fekete bőrű labdarúgó, Dennis Aogo csak azért lehet kommentátor a Sky, illetve Sport 1 csatornánál, mert így ki lehet pipálni a színesbőrűek kvótáját. Amikor a címzett nyilvánosságra hozta a történteket, a Hertha tulajdonosai, akik két év alatt 300 millió eurót tettek bele az egyesületbe, felmondták a tanácsadói szerződést, így megszűnt Lehmann tagsági is a felügyelő bizottságban. Az sem számított, hogy a delikvens bocsánatot kért és azt bizonygatta, hogy nem úgy gondolta.
Az indoklás szerint a kijelentés ellenkezik a holding felfogásával, mivel egy multietnikus világcégről van szó. A klubelnök pedig úgy foglalt állást, hogy a megnyilvánulás ellentétes a csapat értékeivel és elhatárolódnak a rasszizmus minden formájától. Dárdai Pál, az edző örömét fejezte, hogy a reakciót ilyen gyors és helyénvaló volt. Az újság emlékeztet arra, hogy a Petry kontra Gulácsi-ügy főként Magyarországon keltett hullámokat, mert az Orbán-tábor megpróbálta a történteket bevetni az EU és Németország ellen a jogállami vitában.
Neue Kronen Zeitung
Zúgolódnak a burgenlandi gazdák, mert érik az uborka, a paradicsom és a paprika, ám leszedését hátráltatja, hogy az ingázó magyar vendégmunkások minden nap legalább egy órát kénytelenek vesztegelni a határon a vírus kapcsán bevezetett szigorú ellenőrzés miatt. Márpedig ha csak késve futnak be, akkor az áru nem jut el időben a kereskedőkhöz, emiatt pedig büntetést szabhatnak ki a termelőkre, sőt, még az is lehetséges, hogy át sem veszik tőlük az árut.
Az egyik érintett osztrák agrárvállalkozó azt mondja: teljes képtelenség, hogy a határon hárman vizsgálnak egyetlen autót, amelyben csak a vezető ül. Hiszen minden nap ott kel ál, és elég volna egy pillantást vetni az útlevelére. Ráadásul náluk rendszeresen tesztelik a dolgozókat.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Pannon ég alatt
Lehet, hogy Európában alkonyul, de nálunk vaksötét van. A rendszer vezetői a vaksötétben ordítoznak, mert félnek >
Mi van, ha az oroszok győznek Ukrajnában?
Timothy Garton Ash rettentő nagy bajnak gondolja, ha az oroszok kerekednének felül a háborúban, miközben már >
Roncspártderbi
Hagyjuk a mindig előhúzható demokrácia maszlagot az elvi meggyőződésről, a színes politikai palettáról. Egy mind zsarnokibb, >
Orbán a volt lengyel miniszterhelyettes menedékjogával provokálja Tuskot
A Bizottság szóvivője úgy foglalt állást, hogy bármely uniós állam csak egészen rendkívüli esetekben nyújthat menedéket >
Orbán gyakorlatilag felvásárolta Kárpátalján a magyarokat
A kárpátaljai magyarok a Fidesz-politika játékszerévé váltak, Ukrajna korlátozza a kisebbségek nyelvhasználati jogát, Orbán viszont eszközként >
Közeleg az EU számára az igazság pillanata Ukrajnában
A tárgyalások eredménye „mini München” lehet, és az csak felhívás volna Moszkvának az újabb támadásra. Erre >
A merénylet megváltoztathatja a háború menetét?
Hogy az ukrán titkosszolgálat merész akcióval eltakarította az útból az orosz vegyi fegyverfőnököt, az megváltoztathatja a >
A kancellár beszéde pontosan mutatja, miért bukott meg
A német kancellár ugyan elvesztette a bizalmi szavazást, ahogy várta, ám az ez alkalomból mondott beszéde >
A világ nem tudta megmenteni Szíriát, most hagynia kell megválasztania a jövőjét
Simon Tisdal véli így a Guardianben. A külpolitikai szakíró sajnálattal állapítja meg, hogy a beavatkozás Izrael >
Raszputyin Romániában
Mint ahogy az erdélyi magyar politika, vagy legalábbis számos itteni magyar értelmiségi is most ébredhetett rá, >
Amikor a diktatúrák összeomlanak
Hans Rauscher úgy látja Asszad csúfos vége után, hogy a diktatúrák nem tartanak örökké, egy csapásra >
Maradjon inkább Orbán Viktor?
Találgatás helyett inkább kérdezek: csak nem Magyar Péternek van igaza, és a régi ellenzék összejátszik a >