2025. május 10. szombat
Ma Ármin, Pálma, Izidor névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

A magyar emigránsokról Méray halála kapcsán

A magyar emigránsokról Méray halála kapcsán

Csalódottak voltak, mint aki élete szenvedélyes szerelmét veszti el. 2010 után pedig nem csak mellőzöttek, hanem "hazaáruló komcsik" lettek a hivatalos politikai narratívában. Azok kommunistázták őket a legbőszebben, akik maguk éppen csak levedlették magukról a kommunista jelmezt és átcserélték neofasisztára. Én azonban legalább itt most szeretném megköszönni nekik, hogy életüket a magyar függetlenség és demokrácia ügyének szentelték és bocsánatukat kérni a hálátlan hazájuk miatt. Vásárhelyi Mária:

Most, hogy 96 évesen Méray Tibor is elment, legalább itt a facebookon valamit el kell mondanom azokról az 56-os magyar emigránsokról, akiket én ismertem.  Többségükben értelmiségiek, újságírók voltak, akik kommunistaként kezdték, majd szembesülve a Rákosi-rendszer rémtetteivel,  szembefordultak azzal, aminek létrehozásában nekik maguknak is részük volt. A forradalom vérbefojtása után menekülniük kellett Magyarországról. Most hirtelen Molnár Miklós, Kende Péter, Méray Tibor, a Magos házaspár, Gimes Luci, Gáti Karcsi (Charles Gáti) jut eszembe, én őket ismertem/ismerem közelebbről. Ezek az emberek 56-ban elhagyták az országot, de életük végéig a hazájuk hűséges, semmiféle áldozattól vissza nem riadó fiai maradtak. Új hazájukban viszonylag gyorsan megtalálták a helyüket, többségük egyetemi, kutatói karriert futott be, de egész életükben egyetlen dolog érdekelte őket igazán: magyar hazájuk sorsa, a magyar függetlenség és demokrácia ügye. Jövedelmük és szabadidejük jelentős részét a magyar ügy szolgálatába állították, könyveket, újságokat írtak és finanszíroztak saját pénzükből, amelyek a forradalom igaz történetét, a demokratikus ellenzék itthon kiadatlan dokumentumainak, írásainak biztosítottak nyilvánosságot. Kende Péter a Magyar Füzeteket, Méray Tibor az Irodalmi Újságot írta, szerkesztette és adta ki hosszú éveken keresztül. Egészen a rendszerváltásig támogatták a forradalom özvegyeit és árváit; Nagy Imre, Szilágyi József és a többiek családjait. Kendéék azért vettek Párizs egyik külvárosában egy kis házat, hogy az udvarban kialakított kis apartmanokban vendégül láthassák a Demokratikus Ellenzék Párizsba kijutó tagjait. Olyan volt a házuk, mint egy "bed and breakfast  hotel", én magam és a szüleim is náluk laktunk, ahányszor kiszabadultunk innen. És amikor együtt voltunk, reggeltől-estig nem folyt másról a beszéd, mint 56-ról és Magyarország sorsáról. Engem, fiatal lányként ez sokszor halálosan idegesített, hiszen úgy gondoltam, hogy az ember nem azért megy Párizsba, hogy Budapestről beszélgessen, de nekik ez volt a szenvedélyük. És a szüleimnek is.

Ezek az emigránsok - éppen az ellenzék aktív támogatása miatt -  a rendszerváltásig nem is jöhettek haza, utána azonban, mint a vándor, aki végre hazatalál, úgy képzelték el életüket, hogy idejük nagy részét itthon fogják tölteni, és élvezik a szabadságot, amelyért annyit tettek egész életükben. Lakást vettek maguknak Budapesten és szerették volna tovább szolgálni a demokratikus Magyarországot. Ám mégsem így alakultak a dolgok. Mert amilyen hevesen szerették ők a hazájukat, annyira kevéssé szerette őket a hazájuk. Bár néha odalöktek egy-egy kitüntetést nekik, de valójában soha nem kapták meg azt a megbecsülést hazájuktól, amit megérdemeltek volna. A szállóvendégek gyorsan elfelejtették a sok segítséget, amit kaptak, a politikussá lett ellenzékiek többségének sem voltak már fontosak, hiszen nélkülük is hozzáfértek már a nyilvánossághoz, és ha Párizsba, Washingtonba, Genfbe, Zürichbe mentek, volt már pénzük szállodára, vacsorára.  Így aztán ezek az 56-osok egyre magányosabbnak érezték magukat itthon, egy idő után el-elmaradoztak. Csalódottak voltak, mint aki élete szenvedélyes szerelmét veszti el. 2010 után pedig nem csak mellőzöttek, hanem "hazaáruló komcsik" lettek a hivatalos politikai narratívában. Azok kommunistázták őket a legbőszebben, akik maguk éppen csak levedlették magukról a kommunista jelmezt és átcserélték neofasisztára. Én azonban legalább itt most szeretném megköszönni nekik, hogy életüket a magyar függetlenség és demokrácia ügyének szentelték és bocsánatukat kérni a hálátlan hazájuk miatt.

 

2020. november 14.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja

Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >

Tovább

Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi

Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >

Tovább

Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut

Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >

Tovább

Musk fájdalmas búcsúja

A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >

Tovább

Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására

Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >

Tovább

Még sugároz a Szabad Európa Rádió

Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >

Tovább

Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország

Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >

Tovább

Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut

Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >

Tovább

Nagyot ment a baloldal Ausztráliában

Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >

Tovább

Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?

Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >

Tovább

Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába

Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >

Tovább

Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet

Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >

Tovább