2025. április 7. hétfő
Ma Herman, János névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Julius Caesar intelme

Julius Caesar intelme

Nem látom az ütközet végkimenetelét. A színművészetisek Orbán ellen nem győzhetnek, az ország még nem áll erre készen. Viszont a mögötte megbújó, neki szolgáló, züllött színházi despota ellen lehet esélyük. Őt esetleg feláldozhatja Orbán. És már ennyi is fontos győzelem, egy „új kezdet” lenne. Épp ezért talán pont hozzájuk szól Julius Caesar intelme Shakespeare drámájából: „A gyáva többször hal meg a sír előtt, a bátor egyszer ízli a halált.” Azért csak ésszel, mértékkel. Bruck András:

Zajlik az elmúlt tíz év legötletesebb, egyben legradikálisabb rezsim elleni fellépése. Tulajdonképpen az első, amelyre, úgy vélem, a hatalomnak máig nincs kész forgatókönyve. Ezúttal végre aktív cselekvéssé változott a rendszerrel és annak képviselővel szembeni utálat és megvetés: a művészeti egyetem hallgatói az ellenük indított agresszív támadásra nem az itthon szokásos módon, tehetetlen áldozatként reagáltak.

Az ellenállás szelleme a Vas utcából már eddig is olyan messzire jutott, mint az elmúlt tíz évben egyszer sem. Kicsi egyetem ez, de a színészek fontos emberek, nagy álmok hordozói, akik milliók szívéhez, lelkéhez képesek eljutni. Ebben van az erejük. Orbán is habozik. Érzi, hogy nem lenne jó ötlet erővel rátámadni a csupán szimbolikusan, szalagokkal védett épületben tartózkodókra. Hagyni elhúzódni a konfliktust viszont a gyengeség jele, márpedig egy diktátor nem mutatkozhat gyengének, mert akkor vége. Lezárathatná a Vas utcát, hogy ne jusson be élelmiszer az épületbe, kikapcsoltathatja az áramot, stb. stb, ehhez azonban veszélyes bűnözőknek kéne nyilvánítania az egyetemistákat. Vajon az ő szavazóin kívül hányan lennének erre vevők?

Camus azt írta egy újabban előkerült levelében - de Gaulle-nak küldte Londonba, 1943-ban -, hogy egy nemzet akkor hal meg, amikor az elitje elporlad. A háború utáni Franciaország új elitje pedig szerinte nem a klasszikus közigazgatási szakemberekből fog újjászületni, hanem az ellenállókból, mert az ő szakértelmük „igazi tapasztalatokon” nyugszik majd. Na, éppen ez zajlik most a Vas utcai fronton, ki tudja, talán az új magyar elit ébredése, amely a rájuk támadók szándékairól igazi tapasztalatokat szerezve nem fogja már eltűrni, hogy zsarnokok kezében legyen a sorsuk.

A Moszkvától New Yorkig méltatott Pintér Béla például úgy ismeri kollégáját, Vidnyánszky Attilát, mint aki, „ha valakit el akar pusztítani, azt el is fogja.” Egy ilyen jellemzés Hasfelmetsző Jackről vagy Ted Bundyról akár elismerésnek is tekinthető volna, na de egy színházi rendezőről… Pedig minden, amit tudunk az ő színházi teljhatalmához vezető hosszú útjáról, igazolja a pesszimizmust. Mintha személyében a színpad főgonoszai egyszerre volnának jelen a hazai színházi élet színpadán: III. Richard, Don Giovanni, Jago, vagy a Bánk bánból Ottó. És még a Nyomorultak Javert felügyelőjét is hozzácsaphatjuk, akinek saját beszűkült tudata végül egyetlen célt látott maga előtt: a prédáját elfogni és tönkretenni. Na, ezért nem szabad Vidnyánszkyt az egyetemnek még a közelébe se engedni, mert végül, ha módja lesz rá, ő Javert lesz ott, csak neki nem egy, hanem számtalan prédája lesz. A fél egyetem, de inkább az egész.

Milyen lehet az elmeállapotuk az effajta embereknek? Megmutatják a szavaik és a cselekedeteik. Csak magukat nagyon rosszul érző emberek teremthetnek ilyen, az érzelmi állapotukat ennyire pontosan tükröző rettenetes valóságot. Mint Belaruszban a félőrülten, géppisztollyal rohangáló, tüntetők százainak megkínzását, ellenzékiek kitoloncolását elrendelő Lukasenka, Moszkvában a politikai ellenfeleit lelövető, meggyilkoltató, megmérgeztető Putyin, nálunk meg az egész országot egyetlen óriási harapófogóba szorító Orbán. Az SZFE-válság mellett még javában tart a Magyar Tudományos Akadémiáé is, de már nyilvános a diktatúra jövő évi kivégzési menetrendje is: februárban nem hosszabbítják meg az ellenzék egyetlen rádiójának, a Klubrádiónak a frekvencia szerződését. Lélegzetvételnyi szünet nélkül folyik a társadalom elleni, egyelőre vértelen erőszak. Talán Vidnyánszky és a csapata is azért szeretné lerohanni az egyetemet, mint kalózok a békés kereskedelmi hajót, mert, miként ő állítja, az onnan kikerülők „nem csinálnak filmet Zrínyi Ilonáról, 1956 csodájáról és a család szentségéről?” Ugyan már, ki hiszi ezt el?

A diktátorok mindig azt játsszák, hogy törvényesen, a jog védelmében járnak el, és minden változtatást a nemzet érdekében valónak tüntetnek fel. Miközben kizárólag a saját, egyéni érdekeik alapján hoznak döntéseket. Ahogy Orbán, kerül, amibe kerül, az országot megpróbálja Nyugatról átcsempészni Keletre, Vidnyánszky is a saját privát zsarnoksága határait igyekszik kitolni minél messzebbre. Ők ketten tökéletes szinkronban működnek, csak persze más szinteken. De ha Vidnyánszkyék netán valóban hisznek benne, hogy nemzeti érdek a „család szentségét” színpadra és filmvászonra vinni, akkor miért nem csinálnak ilyen darabokat? A legócskább ötleteikhez is annyi pénzt kaphatnak, amennyit akarnak. Semmi szükség ehhez minden önállóságától megfosztani az SZFE-t, amikor az egyetemek függetlenségét még a „sötét” középkorban is tiszteletben tartották, még az egyház is. 

Jó volna még több támogatás a Vas utcaiaknak, mindenekelőtt más egyetemek fiataljaitól, de sajnos ők csak hébe-hóba jelzik szolidaritásukat. A jelek szerint még mindig nem fogták fel, hogy az ő bőrükre is megy a játék. Az egyetemek hallgatói önkormányzataiban lebzselők viszont nem egyszerűen másfelé néznek, azok egyértelműen kollaboránsok, a társaik árulói. Ők a diktatúra egyik káderutánpótlása.

Nem látom az ütközet végkimenetelét. A színművészetisek Orbán ellen nem győzhetnek, az ország még nem áll erre készen. Viszont a mögötte megbújó, neki szolgáló, züllött színházi despota ellen lehet esélyük. Őt esetleg feláldozhatja Orbán. És már ennyi is fontos győzelem, egy „új kezdet” lenne. Épp ezért talán pont hozzájuk szól Julius Caesar intelme Shakespeare drámájából: „A gyáva többször hal meg a sír előtt, a bátor egyszer ízli a halált.” Azért csak ésszel, mértékkel.

 

2020. szeptember 12.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Trump gazdasági felfordulást okoz eszement vámjaival

Az Economist vezércikke arra számít, hogy gazdasági felfordulást okoznak a Trump által elrendelt eszement vámok, de >

Tovább

Tolnai Ottó

Nem, Tolnai Ottó nem kozmopolita lokálpatrióta, ez nem kozmopolitizmus és nem lokálpatriotizmus – bármennyire kedves volna >

Tovább

Egyesített erővel a nemzetközi jog ellen

Netanjahunak rengeteg dolga lenne otthon, mégis – és a Nemzetközi Büntető Bíróság (ICC) körözése ellenére – >

Tovább

Orbán Viktor vörös szőnyeget terít Netanjahu lábai elé

Ugyanakkor Maya Sion, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora súlyos hibának tartja a látogatást. Mert azzal mindenekelőtt >

Tovább

Szerbia katonai unióról álmodik Magyarországgal

A megfigyelők a két ország együttműködését aggodalommal szemlélik. Vučić és Orbán jó kapcsolatokat ápol Moszkvával. A >

Tovább

Egy szokatlan barátság

A Budapestről, illetve Tel Avivból keltezett összeállítás szokatlan barátságnak nevezi Orbán és Netanjahu viszonyát, bár mint >

Tovább

Vance grönlandi vendégszereplése erkölcsi szempontból téves, stratégiailag pedig katasztrofális

Timothy Snyder a Guardianben azt gondolja, hogy Vance kurta grönlandi vendégszereplése nem csupán erkölcsi szempontból volt >

Tovább

Lázadnak a szerb és török fiatalok, a Nyugat sunyi módon hallgat

Paul Lendvai szerint ugyan a tömegek más és más okból fordultak szembe Ergogannal, illetve Vučić-tyal, de >

Tovább

Netanjahu Budapesten

Szinte az egész világsajtó beszámol arról, hogy a Nemzetközi Büntető Bíróság letartóztatási parancsa ellenére a héten >

Tovább

Az már fasizmus, ami most van Amerikában

Így értékeli a Die Zeitban a Yale Egyetem filozófusa, Jason Stanley, aki éppen ezért két professzor >

Tovább

A hazafiság elve és gyakorlata

Aztán jött Magyar Péter. Ő ugyan senkit nem csábít el más pártoktól, sőt épp az ellenkezőjét >

Tovább

A Signalgate bagatellizálása rosszabb mint maga a botrány

Hogy a Fehér Ház próbálja bagatellizálni a Signalgate-et, az rosszabb, mint az alapbotrány maga, hogy ti. >

Tovább