Ma Vince, Irén, Teodóra névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Tíz év
Öreg Dezső
Nagy volt a lendület az emberekben tíz évvel ezelőtt, amikor a szavazófülkékben megbuktatták Miloševićet. Azt hittük, hogy forradalmat csináltunk. Aztán tíz napra rá kiderült, hogy 2000-ben már az utcán sem lehet forradalmat csinálni. Európában nem. A napokban múlt 10 éve, hogy az akkor még Jugoszlávia polgárai a másfél tucat pártot tömörítő koalíció jelöltjére, a becsületesnek, következetesnek, tisztának és egyenes gerincűnek mondott Vojislav Koštunicára szavaztak. A többség. Nagy volt a lendület és túlzott a bizakodás. A lelkesültséget azonban gyorsan letörték az események. Meg a politikai pártok és a politikai kiskirályok. Mert a tudatban, a politikai tudatban vajmi kevés változott. A hatalmat gyakorlók most is igényt tartanak az érinthetetlenségre, és jogot formálnak minden döntés meghozatalára, az alattvalók fölötti uralomra, a velük való manipulálásra.
Kevesen, nagyon kevesen hitték volna el tíz évvel ezelőtt, hogy a győztesek és a legyőzöttek közös hatalmi pozícióból tekintenek majd vissza a 2000. évi szeptemberi választásokra. Szánalmasan mosolyogták volna meg azt a jóst – ha lett volna olyan –, aki azt merte volna prognosztizálni, hogy a szocialisták vezetője immár két évi kormányzás után azt mondhatja, a Szerbiai Demokratikus Ellenzék segített nekik abban, hogy ilyen gyorsan visszakerüljenek a hatalomba. Ha akkor nem esünk el, nem tudtunk volna talpra állni – nyilatkozta a pártvezető belügyminiszter. Hinni kell neki, harcedzett politikus, és belügyminiszterként sok mindent tudhat. Mondjuk azt is, hogy a pártokat és azok vezetőit milyen indítékok vezérlik, esetleg melyek a rövid távú és távlati céljaik. Nem kell azt feltételezni, hogy a rendőrséget és a titkosszolgálatokat már nem érdeklik ezek a dolgok. Nem biztos, hogy a miniszter csak politikusként vagy polgárként figyel oda, miről is tárgyalt a napokban a legerősebb ellenzéki párt vezetősége ugyanazzal a Koštunicával, akivel tíz évvel ezelőtt a DOS maga mögé kényszeríttette Miloševićet. Mint kiderült, Európáról. Az is kiderült, hogy ebben a kérdésben Koštunica lassan egyedül marad. A tíz évvel ezelőtti választások győztese makacsul elutasítja az Európai Uniót és azt vallja, hogy annak igenis van alternatívája. A Radikális Pártból kiszakadt Szerb Haladás Párt vezetői azonban már régen ott tolongnak a demokratákkal a szerbiai politikai színtér közepén, és egymástól akarják elhódítani az Európa-barát szavazókat. Akiknek lehet ígérni szebb és jobb életet, kenyeret, munkát, biztos jövőt, lehet vádolni az ellenfelet, de bizalmat szerezni már nehezebb. Mindkettőjüknek.
A szerbiai politikai centrum tehát túlzsúfolt, a politikusokba vetett hit pedig ingatag. Nem kell hát meglepődni azon, hogy az utóbbi hetek eseményei a két rivális vezető párt közeledését tükrözik. Ne lepődjön meg senki túlzottan, ha Tadić demokratái mellé szépen csendben odaállnak Nikolić „haladói” és együtt igyekeznek besöpörni a tagjelölt státus esetleges megszerzéséből eredő politikai poénokat. Nem új keletű ez a politikai cimboraság. Két évvel ezelőtt a demokraták csendben hagyták megerősödni az új pártot, lehetővé téve számára a parlamentben való megmaradást. Most, amikor küszöbön a Belgrád és Priština közötti tárgyalások, Tadićnak könnyebb lesz ellenzéki hátszéllel folytatni a megbeszéléseket. Nikolićnak pedig jól jön a támogatás a számára még járatlan európai úton. Ettől már csak a nagykoalíció megalakulása lenne erősebb kapocs. A politikai rendszer reformja, a párturalom gyöngítése és a demokratikusabb választási rendszer pedig még várhat. Akár a huszadik évfordulóra.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Trump gazdasági felfordulást okoz eszement vámjaival
Az Economist vezércikke arra számít, hogy gazdasági felfordulást okoznak a Trump által elrendelt eszement vámok, de >
Tolnai Ottó
Nem, Tolnai Ottó nem kozmopolita lokálpatrióta, ez nem kozmopolitizmus és nem lokálpatriotizmus – bármennyire kedves volna >
Egyesített erővel a nemzetközi jog ellen
Netanjahunak rengeteg dolga lenne otthon, mégis – és a Nemzetközi Büntető Bíróság (ICC) körözése ellenére – >
Orbán Viktor vörös szőnyeget terít Netanjahu lábai elé
Ugyanakkor Maya Sion, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora súlyos hibának tartja a látogatást. Mert azzal mindenekelőtt >
Szerbia katonai unióról álmodik Magyarországgal
A megfigyelők a két ország együttműködését aggodalommal szemlélik. Vučić és Orbán jó kapcsolatokat ápol Moszkvával. A >
Egy szokatlan barátság
A Budapestről, illetve Tel Avivból keltezett összeállítás szokatlan barátságnak nevezi Orbán és Netanjahu viszonyát, bár mint >
Vance grönlandi vendégszereplése erkölcsi szempontból téves, stratégiailag pedig katasztrofális
Timothy Snyder a Guardianben azt gondolja, hogy Vance kurta grönlandi vendégszereplése nem csupán erkölcsi szempontból volt >
Lázadnak a szerb és török fiatalok, a Nyugat sunyi módon hallgat
Paul Lendvai szerint ugyan a tömegek más és más okból fordultak szembe Ergogannal, illetve Vučić-tyal, de >
Netanjahu Budapesten
Szinte az egész világsajtó beszámol arról, hogy a Nemzetközi Büntető Bíróság letartóztatási parancsa ellenére a héten >
Az már fasizmus, ami most van Amerikában
Így értékeli a Die Zeitban a Yale Egyetem filozófusa, Jason Stanley, aki éppen ezért két professzor >
A hazafiság elve és gyakorlata
Aztán jött Magyar Péter. Ő ugyan senkit nem csábít el más pártoktól, sőt épp az ellenkezőjét >
A Signalgate bagatellizálása rosszabb mint maga a botrány
Hogy a Fehér Ház próbálja bagatellizálni a Signalgate-et, az rosszabb, mint az alapbotrány maga, hogy ti. >