2020. június 3. Szerda
Ma Klotild, Cecília, Károly névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Sámson

Bencze Andrea
Bencze Andrea
Sámson
Kálmán Alida fotója

Sámson vagyok, de a szüleim – még puhaházú csigakoromban – a Baltazár nevet adták nekem. Szerintem elkapkodták. Elegánsan átcsusszantam a döntésük felett, és elneveztem magam Sámsonnak. Az olyan megfontolt, tekintélyes, és valahogy jobban összhangban van az életritmusommal. Szüleim már régen odavesztek egy gátlástalan francia recept miatt, így én egyedül szelem át a pesti utcák poros kövezetét és közben egykedvűen meditálok a minőség változásán.

Nézem ugyanis a cipőtalpakat, amelyek ma már csak néha-néha kecsegtetnek a túlélhető baleset esélyével. Ehhez igazi hajléktalanra kell bukkanni, nála még létezhet lyukas talpú cipő, de egyébként ritkaság. Helyette egyre több a szúrós szagú, gumitalp. A múltkor összefutottam egy meztelen csigával, ő a kirakatokon szereti vakargatni a hasát, szóval sokat lát, és ő felvilágosított, hogy rengeteg a kínai, olcsó tömegáru, amely zömében természetes anyagtól mentesen pottyan a világra, pontosabban az emberek vég- és egyéb tagjaira.

Na és még egy fontos szempont az utcai túlélésben: a divat. Haj, amikor a telitalpú női cipők kimentek a divatból! Biz’ isten utcára vonultam örömömben. De nem tartott sokáig a mámor. Azt is jól értesült meztelen csiga barátomtól tudom, hogy ezek a divattervezők sem tudnak újat kitalálni, mindig visszatérnek a régi ötletekhez. Hát, ez engem ugye csak a talpak kapcsán érdekel… bár ahogy elnézem ezt a fotót, ideje lenne egy kicsit adnom a külsőmre. Érdekes, apám mindig figyelmeztetett, hogy ne álljak le bámulni magam a kirakatok fémszegélyében pedig az olyan jó. És azt is mondta, huss legyen, ha hirtelen felirat jelenik meg felettem! Vajon az „enyhén vízálló” is idetartozik????????????????????????

2010. szeptember 29.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Szerbia nem demokratikus ország

Amennyiben nem lesz biztosíték a szabad és tisztességes választási kampányra, a választások legitimitása elkerülhetetlenül kérdésesé válik. >

Tovább

Szabadulás Trianontól

Nincs más a magyar nacionalizmuson kívül. Csak versengő nacionalizmusok vannak. Két kirekesztő diskurzus verseng egymással: az >

Tovább

Az idegen nő

Az idegen nő egyszerre vonz és taszít. Felcsillant a szemem, amikor Tišma-regényben feltűnt Dornstädter kávéház. Ugyanott >

Tovább

Soknyelvű ország – egynyelvű álom és emlék(mű)

A mesterséges nevek százai azonban bekerültek az Akadémiai Nagylexikonba, emiatt tévelyegnek úttalan utakon a magyar GPS-t >

Tovább

Trianon és a VMSZ

Nem tűnik ki az sem, a Fidesz hogyan tekint arra, hogy stratégiai partnere, a Vajdasági Magyart >

Tovább

Húsz éve (2. rész)

Folytatom a Bódis cukrászda 2.0 történetét. Az első részben arról volt szó, hogy miként került vissza >

Tovább

Húsz éve (1. rész)

Valami ciklikusság nyavalyog velem az utóbbi néhány évtizedben. Néhány hete volt 30 éve, hogy megszültük a >

Tovább

Magyarok a Vajdaság „aranyidejében”

A vajdasági magyar nyilvánosságban ma alig akad kritikus hang. Magyarország valójában több tekintetben visszafoglalta a területet, >

Tovább

Töppedt is, férges is, de a VMSZ-é

A párt egyedül maradt a vajdasági magyar politikai porondon, és immár a polgári opció harmatgyenge ellenzéki >

Tovább

A hallgatás ideológusai

A pandémia után veszélyes idők következnek, az „óvatos radikálisok” azonban gondtalanul büszkélkednek az önkéntes szellemi karanténjukban. >

Tovább

Pásztorból polgármester?

Az egyetlen dolog talán, ami az írással kapcsolatban felkeltette a figyelmemet, a lehetséges polgármester kijelentése, miszerint >

Tovább

Szabadka súlya

A VMSZ részéről a közelgő júniusi választás fényében, úgy tűnik, rendkívüli stratégiai pontnak számít Szabadka „megszerzése“. >

Tovább