2019. július 16. kedd
Ma Valter, Irma névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Sámson

Bencze Andrea
Bencze Andrea
Sámson
Kálmán Alida fotója

Sámson vagyok, de a szüleim – még puhaházú csigakoromban – a Baltazár nevet adták nekem. Szerintem elkapkodták. Elegánsan átcsusszantam a döntésük felett, és elneveztem magam Sámsonnak. Az olyan megfontolt, tekintélyes, és valahogy jobban összhangban van az életritmusommal. Szüleim már régen odavesztek egy gátlástalan francia recept miatt, így én egyedül szelem át a pesti utcák poros kövezetét és közben egykedvűen meditálok a minőség változásán.

Nézem ugyanis a cipőtalpakat, amelyek ma már csak néha-néha kecsegtetnek a túlélhető baleset esélyével. Ehhez igazi hajléktalanra kell bukkanni, nála még létezhet lyukas talpú cipő, de egyébként ritkaság. Helyette egyre több a szúrós szagú, gumitalp. A múltkor összefutottam egy meztelen csigával, ő a kirakatokon szereti vakargatni a hasát, szóval sokat lát, és ő felvilágosított, hogy rengeteg a kínai, olcsó tömegáru, amely zömében természetes anyagtól mentesen pottyan a világra, pontosabban az emberek vég- és egyéb tagjaira.

Na és még egy fontos szempont az utcai túlélésben: a divat. Haj, amikor a telitalpú női cipők kimentek a divatból! Biz’ isten utcára vonultam örömömben. De nem tartott sokáig a mámor. Azt is jól értesült meztelen csiga barátomtól tudom, hogy ezek a divattervezők sem tudnak újat kitalálni, mindig visszatérnek a régi ötletekhez. Hát, ez engem ugye csak a talpak kapcsán érdekel… bár ahogy elnézem ezt a fotót, ideje lenne egy kicsit adnom a külsőmre. Érdekes, apám mindig figyelmeztetett, hogy ne álljak le bámulni magam a kirakatok fémszegélyében pedig az olyan jó. És azt is mondta, huss legyen, ha hirtelen felirat jelenik meg felettem! Vajon az „enyhén vízálló” is idetartozik????????????????????????

2010. szeptember 29.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Szavazni vagy bojkottálni?

A délvidéki/vajdasági magyar közösség – egyebek között – politikai apátiába is került, amit katasztrófának is lehet(ne) >

Tovább

A hinta

Újvidék önkormányzata nem folyamodik olyan populista, ad hoc megoldásokhoz, mint egyes városok, ahol egy mobilcsapat 48 >

Tovább

„Meddig jutottunk?”

A háborús bűnösség, rehabilitálás és kártérítés kérdésével kapcsolatban megállapítják, hogy az észlelt „fogyatékosságok nagyban nehezítik, vagy >

Tovább

Srebrenica 24 éve

A srebrenicai a legnagyobb méretű tömegmészárlás, melyet kontinensünk a második világháború óta mindezidáig láthatott. Különösen zavarba >

Tovább

Marosvásárhely jobban teljesít

Kolozsváron egy kisebb székelyföldi város összlakosságát kitevő magyar egyetemista “van jelen” az év tíz hónapjában. Tetszik, >

Tovább

Nemzetközi segédlettel

A nemzetközi és szerbiai jogszabályok ellenére folyamatban van – külföldi és szerbiai támogatással, ingatlanvásárlásra, épületanyag és >

Tovább

Több vagy kevesebb?

A nyilatkozatok és az ígéretek azonban most már – négyévi pereskedés után – nem tűnnek elegendőnek. >

Tovább

Gyerekek a röszkei migránsbörtönben

A politikai kannibalizmus pillanatnyi sikere majd elpárolog. Akkor majd mindenki röstellni fogja magát a passzív cinkossága >

Tovább

Ünneplés helyett megemlékezés

Mégis leginkább problematikus számomra az erkölcsi hozzáállás hiánya. Vállalta-e valaki az erkölcsi felelősséget az általa okozott >

Tovább

Intelmek fáradt fölháborodókhoz

Lehet, hogy ez a mizéria még hosszú évekig eltart, de a politikai munka – amely nem >

Tovább

Bűnbanda, maffia és dicshimnusz

A címben használt három szó – bűnbanda, maffia és dicshimnusz – jól kifejezi nem csak a >

Tovább

Választást nyertek

A Fidesz-fiókpárt(ok) (rövidítve: FfP) sikeresen túszul ejtette/ték, azzal együtt zsugorodó közönségüket, viszont formális legitimitásuk, de facto >

Tovább