2024. november 23. szombat
Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

A totális elhülyülés kultúrája

A totális elhülyülés kultúrája

Tudniillik Magyarországon, 1944-ben az volt a szokás, hogy az Auschwitzba szánt emberekkel a bevagonírozás előtt egy bizottság elbeszélgetett, s a kávé kavargatása, s a belga bonbonok fogyasztása közben megkérdezték a kedves vendéget, hogy hova szeretne inkább eljutni: Auschwitzba, avagy Mátraházára nyaralni? Farkas István egy ilyen beszélgetés során maga döntött, önként és kedvére, hogy ő speciel most inkább Auschwitzba utazna el szívesebben. Gábor György:

Néhány neves magyar száműzöttet említek meg, tudván azt, hogy nehéz, mi több, kimondottan gyötrelmes lehet az imádott otthontól távol élni. II. Rákóczi Ferenc a Márvány-tenger partján található Rodostóban élt: száműzetésében írt, olvasott, kedvére fúrt-faragott, kíséretével sokszor vadászni járt. Ő maga egy tengerparti épületben lakott, társai további 23 tágas házban húzták meg magukat. Udvartartásának ellátására rendszeresen folyósítottak életjáradékot Isztambulból, nyugalmáról 80 fős testőrség gondoskodott, s a magyar száműzöttek lovainak hét nagy legelő jutott.

Kossuth, a „turini remete” száműzetésében aktív politikai életet élt, kora fontos politikusait fogadta rendszeresen, s a személyes kapcsolatai révén kifejezetten tájékozott volt. Szabadidejében Torino festői környezetében szeretett nagyokat sétálni, s tanulmányozni a mezők virágait, növényeit. Később a Turintól 8 km-re lévő Baracconéban egy ismert építész festői villájára talált rá, amely annyira megtetszett neki, hogy a villát jó pénzért megvásárolta, s a továbbiakban itt élte életét.

Horthy a világhírű tengerparti üdülőhelyen élt, a festői Estorilban, egy kényelmes és elegáns zöldövezeti villában, ahol rendszeres vendégei voltak – mások mellett – a Habsburg-főhercegek. Pénzjáradék neki is jutott, amiből telt szakácsnőre és szobalányra egyaránt.

Minderről csak azért számoltam be, mert a Klubrádió ma reggeli adásában az hangzott el, hogy Weisz Árpádot, az Olaszországban világhírűvé vált labdarúgóedzőt 1944-ben feleségével és két gyerekével együtt Auschwitzba száműzték. Arról még nem tudni, hogy neki és kíséretének hány és milyen színvonalú villát jelöltek ki, hogy lovaikat hol legeltették, hogy hány szobalány és szakácsnő állt rendelkezésükre, s hogy mennyi pénzjáradékot folyósítottak számukra.

Néhány nappal ezelőtt az Indexen jelent meg egy cikk Farkas István nemrég nyílt nagy kiállításának apropóján. A XX. század talán legnagyobb magyar festőművészéről, aki Auschwitzban pusztult el, a cikk címéből rögtön a következőket tudhatta meg a nyájas olvasó: „Önként ment a halálba a szorongás legfranciásabb magyar festője.” A cikk jelentős tévedéseiről, félreértéseiről ne essék most szó, maradjunk a címnél, amit egy-két napja megváltoztatott az Index, de sokáig a fent idézett cím koronázta az írásművet. Tudniillik Magyarországon, 1944-ben az volt a szokás, hogy az Auschwitzba szánt emberekkel a bevagonírozás előtt egy bizottság elbeszélgetett, s a kávé kavargatása, s a belga bonbonok fogyasztása közben megkérdezték a kedves vendéget, hogy hova szeretne inkább eljutni: Auschwitzba, avagy Mátraházára nyaralni? Farkas István egy ilyen beszélgetés során maga döntött, önként és kedvére, hogy ő speciel most inkább Auschwitzba utazna el szívesebben.

Hát így.

Ahogy a körülbelül nyolcvan évig tartó kommunikatív emlékezetet lassan magunk mögött tudjuk, nagyjából három generáció emlékezetben átörökölt tudását, a kommunikatív emlékezetet a kulturális emlékezet váltja fel. Manapság leginkább a nyelvben és a szavakban is manifesztálódó totális elhülyülés kultúrájának emlékezete.

Pedig lett volna alkalom megtanulni, hogy a szavak is képesek gyilkos eszközökké válni.

 

2020. január 10.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A gyűlölet mint hiány

Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >

Tovább

Mi van, ha bukik?

Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >

Tovább

Az EU bővítése és Oroszország

Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >

Tovább

Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus

Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >

Tovább

Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként

Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >

Tovább

Hogyan készül Orbán a választásra

Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >

Tovább

Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége

Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >

Tovább

Biden döntését Putyin meg fogja torolni

Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >

Tovább

Rövid út vezethet keletre

Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >

Tovább

Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek

Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >

Tovább

A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot

Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >

Tovább

Magyarországon mocskos trükkök lengik be a közéletet

Magyar Péter Orbán egyetlen kihívójaként azt állítja, hogy titokban lehallgatták, mert le akarják járatni. De még >

Tovább