Ma Izidor névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A totális elhülyülés kultúrája
Tudniillik Magyarországon, 1944-ben az volt a szokás, hogy az Auschwitzba szánt emberekkel a bevagonírozás előtt egy bizottság elbeszélgetett, s a kávé kavargatása, s a belga bonbonok fogyasztása közben megkérdezték a kedves vendéget, hogy hova szeretne inkább eljutni: Auschwitzba, avagy Mátraházára nyaralni? Farkas István egy ilyen beszélgetés során maga döntött, önként és kedvére, hogy ő speciel most inkább Auschwitzba utazna el szívesebben. Gábor György:
Néhány neves magyar száműzöttet említek meg, tudván azt, hogy nehéz, mi több, kimondottan gyötrelmes lehet az imádott otthontól távol élni. II. Rákóczi Ferenc a Márvány-tenger partján található Rodostóban élt: száműzetésében írt, olvasott, kedvére fúrt-faragott, kíséretével sokszor vadászni járt. Ő maga egy tengerparti épületben lakott, társai további 23 tágas házban húzták meg magukat. Udvartartásának ellátására rendszeresen folyósítottak életjáradékot Isztambulból, nyugalmáról 80 fős testőrség gondoskodott, s a magyar száműzöttek lovainak hét nagy legelő jutott.
Kossuth, a „turini remete” száműzetésében aktív politikai életet élt, kora fontos politikusait fogadta rendszeresen, s a személyes kapcsolatai révén kifejezetten tájékozott volt. Szabadidejében Torino festői környezetében szeretett nagyokat sétálni, s tanulmányozni a mezők virágait, növényeit. Később a Turintól 8 km-re lévő Baracconéban egy ismert építész festői villájára talált rá, amely annyira megtetszett neki, hogy a villát jó pénzért megvásárolta, s a továbbiakban itt élte életét.
Horthy a világhírű tengerparti üdülőhelyen élt, a festői Estorilban, egy kényelmes és elegáns zöldövezeti villában, ahol rendszeres vendégei voltak – mások mellett – a Habsburg-főhercegek. Pénzjáradék neki is jutott, amiből telt szakácsnőre és szobalányra egyaránt.
Minderről csak azért számoltam be, mert a Klubrádió ma reggeli adásában az hangzott el, hogy Weisz Árpádot, az Olaszországban világhírűvé vált labdarúgóedzőt 1944-ben feleségével és két gyerekével együtt Auschwitzba száműzték. Arról még nem tudni, hogy neki és kíséretének hány és milyen színvonalú villát jelöltek ki, hogy lovaikat hol legeltették, hogy hány szobalány és szakácsnő állt rendelkezésükre, s hogy mennyi pénzjáradékot folyósítottak számukra.
Néhány nappal ezelőtt az Indexen jelent meg egy cikk Farkas István nemrég nyílt nagy kiállításának apropóján. A XX. század talán legnagyobb magyar festőművészéről, aki Auschwitzban pusztult el, a cikk címéből rögtön a következőket tudhatta meg a nyájas olvasó: „Önként ment a halálba a szorongás legfranciásabb magyar festője.” A cikk jelentős tévedéseiről, félreértéseiről ne essék most szó, maradjunk a címnél, amit egy-két napja megváltoztatott az Index, de sokáig a fent idézett cím koronázta az írásművet. Tudniillik Magyarországon, 1944-ben az volt a szokás, hogy az Auschwitzba szánt emberekkel a bevagonírozás előtt egy bizottság elbeszélgetett, s a kávé kavargatása, s a belga bonbonok fogyasztása közben megkérdezték a kedves vendéget, hogy hova szeretne inkább eljutni: Auschwitzba, avagy Mátraházára nyaralni? Farkas István egy ilyen beszélgetés során maga döntött, önként és kedvére, hogy ő speciel most inkább Auschwitzba utazna el szívesebben.
Hát így.
Ahogy a körülbelül nyolcvan évig tartó kommunikatív emlékezetet lassan magunk mögött tudjuk, nagyjából három generáció emlékezetben átörökölt tudását, a kommunikatív emlékezetet a kulturális emlékezet váltja fel. Manapság leginkább a nyelvben és a szavakban is manifesztálódó totális elhülyülés kultúrájának emlékezete.
Pedig lett volna alkalom megtanulni, hogy a szavak is képesek gyilkos eszközökké válni.
Következő cikk: Zsoldos: „Az MNT-nek nem az egyetlen magyar pártunk kihelyezett tagozataként kell működnie”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Tolnai Ottó
Nem, Tolnai Ottó nem kozmopolita lokálpatrióta, ez nem kozmopolitizmus és nem lokálpatriotizmus – bármennyire kedves volna >
Egyesített erővel a nemzetközi jog ellen
Netanjahunak rengeteg dolga lenne otthon, mégis – és a Nemzetközi Büntető Bíróság (ICC) körözése ellenére – >
Orbán Viktor vörös szőnyeget terít Netanjahu lábai elé
Ugyanakkor Maya Sion, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora súlyos hibának tartja a látogatást. Mert azzal mindenekelőtt >
Szerbia katonai unióról álmodik Magyarországgal
A megfigyelők a két ország együttműködését aggodalommal szemlélik. Vučić és Orbán jó kapcsolatokat ápol Moszkvával. A >
Egy szokatlan barátság
A Budapestről, illetve Tel Avivból keltezett összeállítás szokatlan barátságnak nevezi Orbán és Netanjahu viszonyát, bár mint >
Vance grönlandi vendégszereplése erkölcsi szempontból téves, stratégiailag pedig katasztrofális
Timothy Snyder a Guardianben azt gondolja, hogy Vance kurta grönlandi vendégszereplése nem csupán erkölcsi szempontból volt >
Lázadnak a szerb és török fiatalok, a Nyugat sunyi módon hallgat
Paul Lendvai szerint ugyan a tömegek más és más okból fordultak szembe Ergogannal, illetve Vučić-tyal, de >
Netanjahu Budapesten
Szinte az egész világsajtó beszámol arról, hogy a Nemzetközi Büntető Bíróság letartóztatási parancsa ellenére a héten >
Az már fasizmus, ami most van Amerikában
Így értékeli a Die Zeitban a Yale Egyetem filozófusa, Jason Stanley, aki éppen ezért két professzor >
A hazafiság elve és gyakorlata
Aztán jött Magyar Péter. Ő ugyan senkit nem csábít el más pártoktól, sőt épp az ellenkezőjét >
A Signalgate bagatellizálása rosszabb mint maga a botrány
Hogy a Fehér Ház próbálja bagatellizálni a Signalgate-et, az rosszabb, mint az alapbotrány maga, hogy ti. >
Miért hirdeti Orbán a szerb nacionalizmust?
A magyar miniszterelnök igyekszik országát közép- és dél-európai regionális hatalomnak beállítani. Emellett az etno-nacionalista nézetek sem >