2020. május 29. péntek
Ma Magdolna, Magda, Ervin, Léna névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

Zsoldos: „Az MNT-nek nem az egyetlen magyar pártunk kihelyezett tagozataként kell működnie”

Az MNT hivatalos nyelv- és íráshasználati munkaterve

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Zsoldos: „Az MNT-nek nem az egyetlen magyar pártunk kihelyezett tagozataként kell működnie”

Mindez arra utal, hogy a Hajnal Jenő (a „költő”) által öt éve irányított Magyar Nemzeti Tanács még mindig nem találta fel magát abban a vonatkozásban, hogy mivel, milyen kérdésekkel és hogyan, milyen módon kell foglalkoznia a magyar közösség jogainak érvényesítése érdekében. Nem kell csodálkozni, tehát, hogy a nemzeti kisebbségi jogok területén nincsen előrehaladás. Bozóki Antal:

A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) a december 30-án megtartott 11. „rendes” ülésén elfogadott „2020. évi munkaterv” szerint a testület „megkülönböztetett figyelmet szentel a hivatalos nyelv- és íráshasználat népszerűsítésének, a szerb nyelven anyakönyvezett magyar helyesírással való beírás költségei és a magyar nemzeti identitás ténye beírási költségei megtérítésének, a magyar szerb középszótár projektuma támogatásának, a fiatalok és a hivatalos nyelvhasználat kapcsolatát érintő programok támogatásának, a szakfordításokat támogató projektumok ösztönzésének, a törvényfordításoknak, valamint a jogi-szaknyelvi továbbképzések folyamatos szervezésének a 2016-ban megalakult Vajdasági Magyar Jogász Egylettel közösen”.

Ez a bevezető mondat valójában összefoglalja mindazt, amit az MNT az idei év folyamán a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén tervez tenni.

A három (30-33) oldalon részletezett munkaterv szerint, 20020-ban „a legfontosabb feladat felvázolni a magyar hivatalos nyelv- és íráshasználat irányait és az újabb jelenségeket, abból a célból, hogy a magyar nyelv művelése, megismerése és a jövőjének formálása szempontjából a legfontosabb tanulságokat és javaslatokat leszűrhessük”.

A „legfontosabb feladat” arra utal, hogy a munkaterv szerzőinek, vagyis a „költő(k)nek”, nem sok fogalmuk lehet a magyar nyelv hivatalos használatának „irányairól” és a nyelv- valamint íráshasználattal kapcsolatos „újabb jelenségekről”, ha egy egész évre lesz szükségük, hogy az ezzel kapcsolatosa „legfontosabb tanulságokat és javaslatokat leszűrhessék”.

Mindez arra vezethető vissza, hogy az MNT-ben nem volt folyamatos megfigyelő/figyelemmel kísérő és elemző munka még azon a négy területen sem, amelyek hivatalosan a hatáskörébe tartoznak (kultúra, oktatás, tájékoztatás és hivatalos nyelv- és íráshasználat). Így lehetséges az, hogy az MNT Végrehajtó Bizottság tagjainak – akik egy-egy tevékenységi területtel vannak megbízva – a 2018. november 4-ei megválasztásuk óta eltelt idő sem volt elegendő arra, hogy jelentést készítsenek a közösségi jogok érvényesüléséről és a megoldásra váró problémákról a rájuk bízott területen, és hogy annak alapján készítsék el a munkatervet.

A hivatalos nyelv- és íráshasználattal kapcsolatos tevékenységekre az MNT 2 millió 750 ezer dinárt irányzott elő a 2020-as évre.

Az MNT hivatalos nyelv és íráshasználatra vonatkozó idei munkaterve – a bevezető, több mint másfél oldalas, már ismert általános fogalmazások és szólamok után – három konkrét tevékenységet irányoz elő, éspedig:

„A hivatalos nyelvhasználati jogszabályi háttár fejlesztése és alkalmazása”. Erre a célra az MNT költségvetése 950 000 dinárt lát elő, épedig két nyelvhasználati és jogi konferencia szervezésére (200 000 dinárt), a lefordított jogszabályok vagy iratminták számának 10-ről (2019) 15-re növelését (600 000), és a Vajdasági Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda működtetésére és tartalmi bővítése (150 000).

A költségvetés itt említi „a nyelvi jogsértések számának” 15-ről (2019) 20-re emelését.  Hogy ez alatt mit értettek a „költők”, az viszont a szövegből nem derül ki. A nyelvi jogsértések számának növekedését?

Vajdasági Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda – ismereteim szerint – csak az MNT honlapján létezik. Ott is csak egy hétsoros bejegyzés formájában, miszerint az MNT „azzal a céllal hozta létre, hogy segítséget nyújtson nyelvi jogsérelmek orvoslásában, valamint támogassa a fordítók munkáját”.

A munkaterv említi a „Jogsegélyszolgálat működtetést, „szükség szerint pedig törvényességi és alkotmányossági felülvizsgálat megindítását” is. Ez a „Jogsegélyszolgálat” – ismereteim szerint – ugyanúgy nem létezik, mint a Vajdasági Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda. Ez mellett, mintha a tevékenységek is össze lennének keverve: a Nyelvi Irodának a nyelv- és íráshasználattal kapcsolatos szakmai kérdésekkel, a Jogsegélyszolgálatnak pedig a jogsérelmekkel (beleértve a nyelvi jogsérelmeket is) kellene foglalkozni. Feltéve, ha ezek a szervezetek léteznének.

„A magyar közösség anyanyelv és hivatalos nyelvhasználat iránti viszonyulásának javítása”. Ennek keretébe tartozik a „nyelvhasználati jogok népszerűsítése”. Ezt az MNT „támogatásokkal és egyéb transzferekkel” kívánja elérni, amire 200 000 dinárt tervezett. Ez alatt a munkaprogram a „kisebbségi kerettörvények alapján online, mobiltelefonon is elérhető anyanyelv használati útmutató és egy kisebbségjogi kalauz kidolgozását, terjesztését és tartalmának ismertetését”, valamint „az MNT és KMV közötti együttműködés folytatását” érti.

Ide tartozik még „a szerbül anyakönyvezett nevek magyart helyesírással való beírási, illetve a magyar nemzeti hovatartozás anyakönyvezési költségeinek megtérítése elnevezésű projektum bonyolítása”, amire a Tanács 50 000 dinárt látott elő.

A munkatervből, de a költségvetésből sem derül azonban ki, hogy ennek a „projektumnak a bonyolítás” miért kerül pénzbe, amikor minden személy a közigazgatási eljárásban vagy éppen közvetlenül az anyakönyvezési bejegyzés során – az anyakönyvi hivataltól kapott magyarázat szerint – díjmentesen/költségmentesen kérheti nevének a magyart helyesírással való beírását és a nemzeti hovatartozásának az anyakönyvezését?

„Az önkormányzati és egyéb magyar-szerb fordítói munka hatékonyságának és minőségének növelésére” az MNT 350 000 dinárt tervezett.

Ennek megvalósítása érdekében az MNT egy „fordítói tanácskozás és szeminárium” szervezését és „a megvásárolt szoftverek” számának hétről tízre növelését” (250 000 dinár), valamint „fordítói memóriaalkalmazás beszerzést” látta elő „a magyar nyelvet hivatalosan használó önkormányzatok fordítószolgálati részére (amire 100 000 dinár kiadást tervezett).

Arról hogy ez a „fordítói memóriaalkalmazás” (amit a költségvetés „szellemi vagyonnak” nevez) mit tartalmaz, és mire lehet használni/mire jó, semmiféle magyarázat a munkatervben, de a költségvetésben se nincs. Kérdés az is, hogy az MNT-nek van-e egyáltalán adata arról, hogy melyik önkormányzatokban van fordítói szolgálat, és hogy ezek hogyan dolgoznak.

A munkatervben az áll, hogy a fordítói szemináriumot a „joghallgatóknak” szervezik. Ezért nem világos, hogy ez mennyiben segíti majd a „fordítói munka hatékonyságának és minőségének növelését” az önkormányzatokban. A szemináriumot nem inkább a közigazgatásban dolgozók számára kellene szervezni, a joghallgatóknak pedig valamilyen más nyelvhasználati témában? Az sem éppen érthető, hogy a „költő” mit értett a magyar nyelvű fordítók „modernizálása” alatt. Nem valami nyelvi hiba lehet ez?

Dr. Zsoldos Ferenc (Magyar Mozgalom – MM) az MNT munkatervének a hivatalos nyelv- és íráshasználatra vonatkozó részével kapcsolatos a vitában elmondta, hogy „továbbra nagyon kevés pénzt költenek a hivatalos nyelv- és íráshasználatra”. – Mindenféleképp növelni kell ezt az összeget – javasolta Zsoldos.

– Ami érdekes, hogy a hivatalos nyelvhasználatnál nem szerepel a részarányos foglalkoztatásnak a kérdése, mint cél. Nem értem, hogy miért nem cél. Értem én, hogy az MNT erre nem tud befolyást gyakorolni, mert ez az állami szerveknek a kérdése, de mint kisebbségi önkormányzat igenis célként kell, hogy megjelenítse azt, hogy a részarányos foglalkoztatást akarja elérni az állami és önkormányzati intézményekben, mert csak akkor tud igazából működni a hivatalos nyelvhasználat, hogy ha ezt célt teljesítjük. Az eddigi statisztikai adatok azt mutatják, hogy ez nem teljesül, hanem inkább romlik. Tehát mindenféleképp ezzel is kell foglalkoznunk – tette hozzá Zsoldos.

A képviselő felhívta a figyelmet, hogy a munkaterv ebben a részében „először írták le MNT dokumentumban”, hogy a „jövőre nézve a legfontosabb teendők abból következnek, hogy a népességfogyást felgyorsítja és visszafordíthatatlanná teszi a vajdasági magyarságnak az anyaországba való beköltözése”.

Ezzel kapcsolatosan Zsoldos kiemelte, hogy „a valóság azért fontos, hogy csak úgy tudjuk megoldani a problematikánkat, ha szembe nézünk a problémával, és csak úgy tudunk egyébként problémákat megoldani, hogyha nem szebbé hazudjuk a világot, ami körülöttünk van, mint ami ténylegesen létezik”.

– Igenis kellenek a pozitív üzenetek, mert akkor tudunk megmaradni, de nem szabad átesni a ló másik felére, hogy a pozitív üzenetek uralják a közösségünket, miközben egy hihetetlen nehéz helyzetben lévő közösségről beszélünk. Az elmúlt 100 évnek a legnagyobb kihívása van előttünk, egyébként az elmúlt hat évben. Igenis szembe kell vele nézni, és igenis együtt kell ezt a kérdést megoldani, de nem úgy hogy egységessé tesszük a teljes közösséget, nem úgy egyébként, hogy párttá válik az egész közösségünk, hanem úgy hogy integrálunk mindenkit a párbeszédbe. Igenis az MNT-nek integratív szerepet kell betöltenie, mindenkit fel kell kérni az együttműködésre, mindenkit meg kell hallhatnia, és nem pedig az egyetlen magyar pártunknak egyébként egy kihelyezett tagozataként kell működnie – fogalmazott Zsoldos.

Kucsera Géza (MM) felszólalásában elmondta úgy érzi, hogy „az MNT talán nem elégé erőszakosan – rossz szó tudom, de talán így kellene megfogalmazni – áll ki a jogainkért. Ugyanis egyre gyakrabban vesszük észre azt, hogy bizonyos alkotmányos szerzett jogokat valaki elvesz tőlünk. Az MNT, ilyen esetben, egy kicsit úgy érzem, hogy ingatag, tétlen, nem tud mit csinálni. Szólunk, írunk, jelezzük, azonban ezekből nem sok minden valósul meg. Itt különösen gondolok a jogi eljárásokra, kataszter, ki hogy viszonyul, újabb törvényeket hoznak, amelyek nem veszik figyelembe a szerzett jogokat. És itt a tervben is nem érzem azt a határozottságot, amivel kiállunk. Igenis, amire jogunk van, azt meg kell valósítani, azért ki kell állni. Talán konkrétabban kellene fogalmazni, talán egy kicsit, mondtam, erőszakosabban kellene harcolni, azért ami jár, és ami már a miénk. Ne hagyjuk elveszni azt. Nagyon sok jó program van, amit csinálunk, azonban ezek a programok azonban nem tudják helyettesíteni ezt az alapot, a jogot, az alkotmányos jogot, ami úgy érzem, hogy nincs minden esetben biztosítva számunkra – mondta Kucsera.

A elhangzott megjegyzésekre Losoncz Dávid (Magyar Összefogás – VMSZ), az MNT Végrehajtó Bizottságának nyelvhasználattal megbízott tagja reagált.

Azért tűnhet esetleg kisebbnek a nyelvhasználattal kapcsolatos költségvetési tételsor, mert „a hivatalos írás- és nyelvhasználatot nem elsősorban az MNT-nek kell biztosítania, hanem a szerb államnak, a tartománynak és az önkormányzatoknak” – mondta Losoncz.

A részarányos foglalkoztatást illetően elmondta, hogy „a hivatalos, illetve nyilvános nyelvhasználat akkor tud igazán megvalósulni, hogyha magyar emberek dogoznak a hivatalokban, hogyha magyarul tudó emberek dolgoznak a hivatalokban”.

– Azt nem gondolom, hogy a nyelv- és íráshasználat hatáskör területébe tartozik a részarányos foglalkoztatásnak a biztosítása, sőt azt sem tudom mondani, hogy a részarányos foglalkoztatásnak biztosítására az MNT-nek hatékony eszköze lenne.  Szeretnénk hogyha lenne, viszont azt tudom mondani, hogy nincsen. […] Természetesen nem lehetünk elégedettek azzal, ahogy a részarányos foglakoztatás a jelen pillanatban áll – tette hozzá, megjegyezve, hogy ezt a problémát az MNT az ösztöndíj programokkal kívánja megoldani.

Losoncz szerint „az elkövetkező évek egyik legnagyobb kihívása az lesz, hogy az alkotmányos alapjogainkat a digitalizáció érájában hogyan tudjuk teljesíteni”. – Láttuk az anyakönyvi kivonatok esetében, hogy a digitalizáció az alkotmányban megfogalmazott alapjogokat hogyan tudja megkérdőjelezni bizonyos technikai problémák folytán – magyarázta.

Azzal kapcsolatosan, hogy az MNT illetve a Nyelvhasználati Bizottság nem lép föl elég határozottan, egész pontosabban „elég erőszakosan” a saját jogaink megvédése ügyében, elmondta, hogy a nyelvhasználati problémával kapcsolatban a kataszterben a bizottsági ülésen „megfogalmaztak egy választ, a választ eljuttatták oda, ahova el kellett juttatni, és erre választ is kaptak”.

– Tehát az erőszakoskodás, vagy a hangoskodás, vagy a kiabálás, vagy a különböző pereskedés nem feltétlenül hozza a megoldást. Az gondolom, hogy a Bizottság illetve a Tanács az adott ügyben jó megoldást választott és ezen a megoldási úton fogunk tovább haladni. Nem azt mondom, hogy bizonyos jogérvényesítési ügyek esetében nem kell keményebben fellépni, nem kell az alkotmánybírósághoz folyamodni, vagy nem kell peres ügyet indítani, de ez nem mindig a legjobb megoldás – véli Losoncz.

(Megjegyzés: A kataszterrel kapcsolatban bizonyára Józsa László szabadkai ügyvédnek az MNT Nyelvhasználati Bizottságához intézett beadványról lehetett szó, amely szerint „a szabadkai kataszteri hivatal is elkezdte alkalmazni azt a központi utasítást, hogy amennyiben valamelyik ügyfél idegen nyelven nyújt be szerződést tulajdonjog átírása céljából valamelyik kataszteri hivatalhoz, akkor az adott kataszteri hivatalnak azt le kell küldeni Belgrádba. A kataszteri hivatalok központja kiadja azt hivatalos fordításra, majd miután az elkészül, akkor kerül vissza az eljárásba az ingatlana-átruházásról szóló szerződés”. Ebből aztán különböző (jog)hátrányok keletkezhetnek a szerződésben részes felek számára. A Nyelvhasználati Bizottság állásfoglalásáról és az arra adott „választól” azonban – ismereteim szerint – a nyilvánosság nem értesült. Losoncz felszólalásából sem.)

Zsoldos Ferenc reagálásában megállapította, hogy „2019-ben (a nyelvhasználat területén – B.A.) 20 jogsértés lett kezelve” – ezt én kevésnek tartom – mondta Zsoldos.  – Miért volt csak 20 – kérdezte. A jogsértések ezek egyéni jogsértések voltak, gondolom, mondta Zsoldos.  (Megjegyzés: A felszálalásokból nem lehet megállapítani, hogy a „kezelés” fogalom mit takar, hogy miből álltak a jogsértések és milyen mi lett a „kezelések” eredménye – B.A.)

A részarányos foglalkoztatással kapcsolatban megjegyezte, „Losoncz Dávid kimondta, hogy ez a fő cél, de akkor ezt le kell írni, mert ha mi nem fogalmazzuk meg célként, akkor hogyan várjuk el? – hangzott az újabb kérdés.

A kataszteri nyelvhasználat ügyén az érdekelte, „hogy ha ez a megoldás jó volt, akkor az eredmény hol tart, hogy akkor most ezzel sikerült-e előrelépnünk?”  Kérdései azonban válasz nélkül maradtak.

Az MNT az idei munkatervet egy ellenszavazattal és három tartózkodással fogadta el.

Az MNT „2020. évi  munkaterve” nyelvhasználatra vonatkozó részének – csakúgy, mint a tájékoztatással foglalkozónak – számos hiányossága van. Ezek legtöbbje abból eredd, hogy az MNT-nek nincsen alaposabb és konkrétebb helyzetismereti felmérése.

A Magyar Mozgalomhoz tartozó képviselők számos elvi és konkrét megjegyzést és észrevételt tettek a munkatervre, de ezek közül egyetlen egy sem került elfogadásra és az általuk feltett kérdések mindegyikére sem hangzott el mérvadó válasz. A munkaterv úgy került elfogadásra – a véemeszes képviselők szavazatainak köszönve –, ahogy a „költő”, vagyis Hajnal Jenő összeállította.  

A hivatalos nyelv- és íráshasználati munkaterv talán legnagyobb hiányossága, hogy a az MNT nem látta elő egy alapvető elemzés elkészítését arról, hogy a területet szabályzó szerbiai jogszabályok hogyan valósulnak meg a gyakorlatban.

Emellett, a munkatervben egy sor sem található arról, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítésére (2016. március 3-án) elfogadott cselekvési tervnek a művelődésre és a médiára (III. rész), a nyelv és íráshasználatra (V. rész), az valamint az oktatásra vonatkozó (VI. rész) céljaiból mi valósult meg idáig, illetve milyen feladatok várnak teljesítésre.  

Az MNT ugyancsak szem elől téveszti Szerbiának a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó keretegyezményéből és a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartájából eredő kötelezettségeinek megvalósításával való érdemi foglalkozást. A testületnek ez az egyik legnagyobb hibája. Mit ültetett át ezekből az egyezményekből a munkatervébe?

Strasbourgban (Franciaország) az Európa Tanács székhelyén is úgy értékelik, hogy Szerbiában „jelentősen javítani kell a nemzeti kisebbségi jogok védelmét”.[7]      

Mindez arra utal, hogy a Hajnal Jenő által öt éve irányított Magyar Nemzeti Tanács még mindig nem találta fel magát abban a vonatkozásban, hogy mivel, milyen kérdésekkel és hogyan, milyen módon kell foglalkoznia a magyar közösség jogainak érvényesítése érdekében. Nem kell csodálkozni, tehát, hogy a nemzeti kisebbségi jogok területén nincsen előrehaladás.

 

 

2020. január 10.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Nincsen magyar alternatíva!

A választók pedig már belefáradtak a megmaradásért folytatott küzdelembe. A legtöbbjüket a politika már nem érdekli, >

Tovább

Kékek és vörösök

Korrigálni akar. Az egyetlen, akire ráhagyhatja a kormányzást, a nyugdíjas korú, minden politikai szándéktól mentes, igazgatási >

Tovább

Milošević, az úttörő

Milošević már a nyolcvanas évek végén, tehát harminc évvel ezelőtt kitalálta azt, amivel a mai zsebautokraták >

Tovább

A Magyar Mozgalom Szabadkán és Zentán indul

Az elnökség szerint azért, hogy legyen a magyar kisebbségnek választási lehetősége. Ezenkívül kérik a szavazókat, hogy >

Tovább

Küzdelem a jogérvényesítésért és a (meg)maradásért

A nemzeti kisebbségi jogok területe dinamikus/változékony, illetve folyamatos átalakulásnak, javulásnak és rosszabbodásnak van kitéve. Ez a >

Tovább

Kaméleonok kora

Ma sok művész és író Kišsel próbálja kozmetikázni a múltját. Persze, mértékkel, óvatosan és igencsak ravaszul, >

Tovább

A náci irodalomról

A „La literatua nazi”-ról viszont Páger Antal jutott eszembe, noha a jó Téni bá épp nem >

Tovább

Hát egy magyar mennyit ér?

Legyek én is patetikus: nem egy román vagy magyar nemzetállam a mi jövőnk, nem is a >

Tovább

A románellenesség ellen

Sajnos hazánk nem egészséges. Milliók nem értik, miért néz ránk irtózattal a fél világ. Van ebben >

Tovább

30 éve (Keszég Karcsi)

Határincidens happy enddel. Az új főszerkesztő egy ideig vitte az addigi szerkesztéspolitikát, majd külső és belső >

Tovább

A Kúria a cigánygyerekeknek igazságot szolgáltatott

Végre örömhír Magyarországról. Ütközetet vesztett a fajüldöző, fajgyűlölő politika. Már régóta nem veszített. Legfőbb ideje volt. >

Tovább

Nesze nektek intimizmus, mondja a koronavírus

Nem zárom ki, hogy születik néhány fontos mű is, csakhogy azok elsősorban nem csak a koronavírus >

Tovább