Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Trump háborúzik
Csak hát egy háború Iránnal se jó, se kicsi nem lehet, az eddig az izolacionizmussal kacérkodó Trumpot pedig kiszolgáltatná a Kongresszusnak és a Pentagonnak. A nagy taktikázásnak az a vége, hogy akárcsak 1980-ban, megint Teheránnál vannak a kártyák. Nem Trump dönti el, legyen-e háború. Horváth Gábor:
Theodore Roosevelt már régen volt az Egyesült Államok elnöke, könnyen lehet, hogy Donald Trump nem is hallott róla. Az ellenben holtbiztos, hogy nem tartja magát az előd sokat idézett mondásához, miszerint „beszélj halkan, és legyen nálad nagy bot”. A Fehér Házból 2016 óta bombasztikus twitterüzenetek jönnek, nyomukban határozatlan, egymásnak is ellentmondó cselekedetekkel. Az iráni Kasszam Szulejmani tábornok megölése újabb fordulat, hiszen előtte Trump se egy amerikai drón júniusi lelövését, se a szaúdi olajlétesítmények ellen szeptemberben intézett dróntámadást nem torolta meg.
Az elmúlt évek amerikai külpolitikája se nem logikus, se nem következetes, úgyhogy most sokan meglepődnek azon, mennyire hasonlít Trump észjárása George W. Bushéra, sőt, bizonyos mértékig Barack Obamáéra. Merthogy az Egyesült Államok érdekei nem függnek attól, milyen párti és mekkora IQ-jú lakója van a Fehér Háznak. Ebből a szempontból Bush követte el az ősbűnt, mert nem ismerte fel, hogy Szaddám Huszein kiiktatásával, Irak meggyengítésével kiszolgáltatja a térséget az iráni teokráciának. Obama aztán jobb ötlet híján megpróbálta a lehetetlent, Irán egyre agresszívebb nukleáris és regionális ambícióinak békés korlátozását. Közben az amerikaiak a levegőből le-lecsaptak Teheránnak a térséget behálózó csápjaira, mert a csöndes szó mit sem ér, ha nincs hozzá nagy bot.
Azt Trump is tudta, hogy Irán veszélyezteti a közel-keleti amerikai érdekeket és szövetségeseket, de miután kényszeresen szakítani akart Obama örökségével, felmondta az addigi nukleáris megállapodást, és nagyhangú fenyegetőzéssel igyekezett palástolni a semmittevést. Nem gondoskodott a nemzetközi támogatásról, és gyorsan kiderült, hogy az új washingtoni politika se az európai, se a térségbeli szövetségesek érdekeit nem veszi figyelembe – talán az egy Izrael kivételével. Ezért aztán Teheránban egy idő után úgy gondolhatták, hogy Trump tényleg ki akarja vonni a térségből az amerikai katonai erőt. A külpolitikai vonatkozású impeachment odahaza tovább gyengítette az elnököt, akire idén kemény választási harc is vár.
Itt jön a képbe az iráni forradalom egyik kulcsfontosságú mozzanata, az amerikai követség elfoglalása 1979 decemberében, amelyet követően 52 amerikai állampolgárt 444 napon át tartottak túszként. Ronald Reagan az irániakkal a háttérben aktívan összejátszva nyerte meg az 1980-as elnökválasztást Jimmy Carter ellen, úgyhogy az ajatollahok rögtön a világpolitikába is belekóstolhattak.
Létezik tehát precedens arra, hogy a republikánusok Iránt is beleszövik elnökválasztási terveikbe, mint ahogyan az sem először fordulna elő, hogy szorult helyzetbe került politikus egy jó kis háborúban látná meg a kivezető utat. Csak hát egy háború Iránnal se jó, se kicsi nem lehet, az eddig az izolacionizmussal kacérkodó Trumpot pedig kiszolgáltatná a Kongresszusnak és a Pentagonnak. A nagy taktikázásnak az a vége, hogy akárcsak 1980-ban, megint Teheránnál vannak a kártyák. Nem Trump dönti el, legyen-e háború.
(Népszava)
Következő cikk: Helyzetjel: analfabéta seregek
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Putyin nem csak a Nyugatot próbálja figyelmeztetni
Az hangsebességnél gyorsabb rakéta kilövésével Putyin nem csupán a Nyugatot próbálta figyelmeztetni, hanem saját népének is >
A gyűlölet mint hiány
Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >
Mi van, ha bukik?
Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >
Az EU bővítése és Oroszország
Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >
Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus
Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >
Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként
Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >
Hogyan készül Orbán a választásra
Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >
Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége
Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >
Biden döntését Putyin meg fogja torolni
Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >
Rövid út vezethet keletre
Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >
Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek
Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >
A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot
Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >