2024. november 23. szombat
Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

A szélsőjobb ma

Trump, Orbán és Bolsonaro lehúzta a mocsokba saját pártját. De azt látni, hogy a szélsőjobb behatolt a politika fő áramlatába, illetve a konzervatív fő áram egy része szélsőjobbos lett. Ám Mudde biztos abban, hogy a radikális jobbos populisták hiába törnek előre, nem valószínű, hogy ez a politikai rendszer alapvető átalakulásához vezet.

„A szélsőjobb ma” c. új könyvében Cas Mudde azt mutatja be, hogy a szélsőjobbos populizmus miként nyomult be a politikai fő áramába, ideértve Trumpot, az indiai elnököt, valamint Orbán Viktort. A Georgia-i Egyetem politológia professzora a nacionalista, reakciós demagógia vezető szakértőjeként az utóbbi csaknem 20 év kulcseseményeit tekinti át. Napjainkban a négy legnagyobb demokrácia közül háromban, Indiában, az USÁ-ban és Brazíliában jelenleg szélsőjobbos populisták kormányoznak. Mint ahogy az EU-tag lengyeleknél és magyaroknál is. De lehet, hogy hamarosan csatlakoznak hozzájuk az olaszok is, Salvinival az élen.

Napjainkban a jelenségben az a riasztó, hogy a Nyugat olyan részein sikeres, amelyekről senki nem gondolta volna, illetve hogy milyen sebességgel válnak elfogadottá az ilyen politikusok. Az efféle pártok gerjesztik a nacionalista, bevándorlás-ellenes érzelmeket, több  képviselői helyet, illetve kormányzati tisztséget szereznek meg, mint bármikor korábban a 2. világháború óta. Ők diktálnak a politikának, kényszerítik a megalkuvó hagyományos riválisokat, hogy vegyék át a radikálisok gondolatait, nyelvezetét. A régi, bejáratott pártok sorra megváltoznak az erős emberek hatására.

Trump, Orbán és Bolsonaro lehúzta a mocsokba saját pártját. De azt látni, hogy a szélsőjobb behatolt a politika fő áramlatába, illetve a konzervatív fő áram egy része szélsőjobbos lett. Ám Mudde biztos abban, hogy a radikális jobbos populisták hiába törnek előre, nem valószínű, hogy ez a politikai rendszer alapvető átalakulásához vezet. De aki borúlátóbb, az megkérdőjelezheti ezt a tételt, ha azt vesszük, hogy a magyar miniszterelnök villámgyorsan tekintélyelvű államot épít ki.

A szerző a szélsőjobbot két alcsoportra osztja: szélsőségesekre és radikálisokra, de nézeteik gyökeresen nem különböznek. Sokat profitáltak a szeptember 11-i támadásból, a pénzügyi válságból és a migránshullámból. Viszont a mű nem foglalkozik azzal, hogy a közösségi média milyen alapvető volt ezeknek az erőknek a felemelkedésében. De ábrázolja, hogy ez már a 4. hullám a szélsőjobb felemelkedésében a nácizmus bukása óta. Úgy hogy ha ez így megy tovább, az 5. hullám igencsak aggasztó lesz. 

XXX

Fareed Zakaria a Washington Postban arra hívja fel a figyelmet, hogy a világban nagy nyomás nehezedik a szabadságra és a jogra, az USÁ-ban zajló alkotmányos vádemelési eljárást ennek fényében kell nézni. Az elemző, aki évtizedekkel ezelőtt megalkotta az illiberális demokrácia fogalmát, aggasztónak nevezi az általános irányvonalat, hiszen egy sor országban támadják az alkotmányt, az intézményeket, normákat és értékeket, amelyek erőt és értelmet adnak a demokráciának. E hét eseménye, hogy Orbán Viktor, az illiberális demokrácia leplezetlen bajnoka, olyan törvényeket terjesztett elő, amelyek megnehezítik az ellenzéki képviselők számára az összefogást és azt, hogy tiltakozzanak bizonyos jogszabályok meghozatala ellen. Korlátozni igyekszik a helyi önkormányzatok jogkörét is, miután pártja októberben súlyos vereséget szenvedett.

Izrael, amely azzal büszkélkedik, hogy stabil demokrácia a diktatúrák tengerében, a jelek szerint megbénult, megosztott és egy év alatt már a 3. választás felé tart. De még ennél is rosszabb, hogy Netanjahu igen aljas támadást indított az igazságszolgáltatás ellen, noha csupán azt történt, hogy a főügyész, akit egyébként pártjának tagjaként a miniszterelnök nevezett ki, követte azt, amit a jogszabályok előírnak számára a kormányfő elleni anyagi visszaélések vádja kapcsán. De az is idetartozik, hogy a Nobel békedíjas egykori demokrácia-párti ellenzéki, Mianmar vezetője a Nemzetközi Bíróság előtt cáfolja a rohingyák elleni népirtás vádját.

Mindenütt azt látni, hogy szorul vissza a demokrácia. Ebbe beletartozik az is, ami jelenleg az Egyesült Államokban zajlik. Az elnök ellen egyértelműek a bizonyítékok, mármint hogy Ukrajnában visszaélt jogkörével és hivatalát személyes érdekei előmozdítására használta. Ám az államügyész úgy látja, hogy a legjobb védekezés a támadás. Ő és Trump egyfolytában nekirontanak a Külügynek, a hírszerzésnek, az igazságügyi tárcának. Az is egészen példátlan, hogy a Fehér Ház gazdája nem tesz eleget a kongresszusi idézésnek és nem ad ki a vizsgáló bizottság által kért dokumentumokat. Ha a világban meggyengülnek a demokrácia és a jog intézményeit, akkor végképp szétszakad a társadalom kirojtosodott demokratikus szövete.

Guardian/Washington Post/Szelestey Lajos

 

 

 

2019. december 13.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Putyin nem csak a Nyugatot próbálja figyelmeztetni

Az hangsebességnél gyorsabb rakéta kilövésével Putyin nem csupán a Nyugatot próbálta figyelmeztetni, hanem saját népének is >

Tovább

A gyűlölet mint hiány

Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >

Tovább

Mi van, ha bukik?

Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >

Tovább

Az EU bővítése és Oroszország

Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >

Tovább

Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus

Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >

Tovább

Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként

Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >

Tovább

Hogyan készül Orbán a választásra

Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >

Tovább

Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége

Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >

Tovább

Biden döntését Putyin meg fogja torolni

Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >

Tovább

Rövid út vezethet keletre

Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >

Tovább

Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek

Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >

Tovább

A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot

Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >

Tovább