2026. április 21. kedd
Ma Konrád, Zelmira, Anzelm névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Út a cél felé

Rácz József ifj.
Rácz József ifj.
Út a cél felé

Többször bebizonyosodott már, hogy szem előtt kell tartanom néhány keretszabályt, még ha szabálytalan tartalommal töltöm is meg.

„Az utazást ésszerűen kell felépíteni: pontról pontra haladva a cél felé. Tervünket előre el kell készíteni és óvni minden változtatási kísérlettől.”

Talán a vakító napsütés, vagy az autó visszapillantó-tükrétől egyszerre több irányba és több irányból csapódó fénynyalábok, vagy a hótakaró jégkristályos felszínéről szétszóródó csillogás teret és időt törő vibrálása mozgatta a karom, amikor papírra vetettem ezt a pár soros törvényszerűséget.

Azelőtt is hittem valamelyest a megszervezett utazások sikerességében, de azóta veszem igazán komolyan.

Alig, hogy leírtam azt a mondatot és újraolvasva azon gondolkodtam: vajon miért írtam ezt a mondatot, nővérem (akkori szerepében egyik útitársam) egy hirtelen ötlettel áll elő. Egy, a már távolban zsugorodó templomot szemelt ki, ami egyébként az autórádió hangerejétől szent csendjén szégyenkezve nyújtózkodott a fasorok közé rejtőzve. Ám ő mégis meglátta, megérezte. Ártatlan kíváncsiságnak hatott csupán. Egy kicsit még igazságosnak is tartottam, mert a hang bástyáján én álltam, az általam kívánt, érzett zenével. Úgy egyenlő, ha a látvány vártornyát ő uralja.

Így hát elfogadtuk az ötletet, és visszafordultunk (volna).

Alighogy leírtam azt a mondatot és újraolvasva azon gondolkodtam: vajon miért írtam ezt a mondatot, már az út menti árokban fészkeltünk. Vétettünk a szabály ellen. Nem fogadtuk el az isteni gondviselést. Pedig egy templomhoz, Isten házához akartunk visszakanyarodni. Ketten kétfelé értelmeztük a látvány üzenetét. A kulcs a templom, a hó, a fény?

Bizonyos megérzések, hirtelen adódó lehetőségek örömöt, a vártnál is szebbet produkálhatnak, némelyek viszont…

Hirtelen lehetőségünk lett volna arra, hogy semmit sem tegyünk, hogy folytassuk utunkat az árral úszva, a csorda terelő medrében.

Mi a változtatás lehetőségével éltünk, ami a teljes kudarcot produkált. Az új célt nem értük el, a régit pedig a status quo motorberregésével gáncsoltuk magunkkal a hóba.

Viszont ezzel a döntéssel változtattuk lehetőséggé a monoton haladás lehetőségét. Viszont mégsem volt teljes csőd, ugyanis hirtelen változtatásunk környezetünket is magunkkal rántotta, mint ahogy a kifeszített hálóba lőtt labda erejével letépi azt, és együtt csapódnak a földhöz. Csak azért, hogy mi folytathassuk utunkat, hogy mihamarabb gyógyuljanak a változtatás okozta sebek, egy hókotró sofőrje változtatott saját útján, és kihúzott minket. Az ő döntését is valaki korrigálja majd?

Csakis úgy lehet, hiszen másképp véget érne az utazás, beállna a veszteglés illetve a száguldás állapota. A helyesnek vélt változtatás, a továbbhaladás utazásunk megerőszakolása lett volna.

Alighogy végiggondoltam, és hozzágondolva a történteket elgondolkodtam mindezen, máris szólt a zene… Nem is igazán tudtam már, hogy hova is tartunk, csak az újabb változtatási lehetőségekre vártam, hogy kiderüljön, vajon önmagát vagy ellentétét igazolja-e hirtelen született szabályom.

Mostanában rengeteget utazok. És úton-útfélen perverz nyálcsorgatással keresem a változtatási lehetőségeket. Ásómat szorongatva, hogy bármikor eltéríthessem a haladás irányát, lépteimmel ásva utam medrét.

„… pontról pontra haladva a cél felé… és óvni minden változtatási kísérlettől…”

A cél most a változtatás, s szinte céltalan bolyongássá torzul alkalmanként.

Az egyetemista vizsgaidőszak a legalkalmasabb az utazásra. Ilyenkor nincsenek hétköznapok és hétvégék, éjjelek és nappalok. Csak vizsgák vannak.

Miután több napig lassú tűzön főzzük, az időérzék és a testmozgás fokozatosan elpárolog belőle. Hogy ne legyen rágós, és ne terhelje a gyomrot, érdemes megfűszerezni egy kis spontán sétával, ínyenceknek egy csipet városi buszozás is ajánlott.

Ezt a receptet követve állítom össze étrendemet az elmúlt napokban. Nagy utazás-vacsorának számít, ha a telefonfülke felé menet felfedezed a szobatársad zsebedben felejtett hónapos buszbérletét, és úgy döntesz, hogy nem vagy hajlandó a forgalmas út mellett beszélgetni. Felszállsz az első arra vetődő buszra, és az első szimpatikus megállóban leszállsz, és ott keresel egy fülkét. Nincs arra vetődő busz, sok járművel vagy vérszövetségben, de a busszal még csak most kerültél köszönőviszonyba.

Úgy döntesz inkább, hogy megéhezel. Gyors magyarázattal elhessegeted bűntudatodat: lépésenként rágsz egyet, így kiegyenlíted az elhasznált és a felhalmozott energiát. A séta különben is hasznos lehet. Gyalog jobban fel tudod mérni a terepet, könnyebben levadászhatsz egy telefonfülkét. Az útveszőben otthonosan mozogsz: rágásonként lépdelsz, falatonként kémlelsz a telefon után. Utad szervezett, tudatosan közelítesz a cél felé.

A kajád elfogy, a rágás abbamarad, az utolsó nyelés a tátongó ürességben kong. Sehol egy telefonfülke. Elhatározod, hogy rád tört a tudásszomj, s az első utcából a haza vezető útra térsz. Az első utcából haza egy hangos úton vezet az út. Pár lépésnyire, mialatt utolsó pár rágásodat szimulálod életmaradék után kutatva a fogaid között, mikor megérkezel egy telefonfülkéhez. Ahhoz, melyet az eredeti terved szerint használtál volna.

Követed az utasításokat, behelyezed a kártyát, tárcsázol, majd beszélsz. Talán éppen erről a tévelygésről, és arról a hasonló esetről, amit a ’telepi bermuda szirénjei’ címen emlegetsz:

Akkor az ismeretlenből előbukkanva megláttam az utat, mely végre a biztosat jelenti. Hosszú keresgélés után megleltem az első támpontot, mely út a szobámig vezetett, akár csukott szemmel. Ám, egy ablak rácsai közül kiszűrődő fény megvakított. Odavonzotta tekintetem, vezette lépteim. Az ablakban egy női alak jelent meg. Talán a ruháját vetette le, talán fésülködött, de az is lehet, hogy engem hívott (magához). Vagy a rendőrséget (hozzám).

Ismét letértem utamról, s ezt a kitérőt, megfogadtam, mostantól rendszeresen célba veszem. S akkor már nem is lesz kitérő…

A telefonkagylót hirtelen megszorítod. Egy alak suhan el melletted. Háttal áll neked. Autó gurul mellétek, és megáll. Az alak beszáll, a kocsi megindul, és lassan elhalad. Eszedbe jut valami. A stoppolás – maga a változás, a hirtelen letérés az útról. Ha lineárisan nem is billent ki, tartalmában mindig a meglepetés az alapelem.

2010. június 21.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?

Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >

Tovább

Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania

A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >

Tovább

Mit várok a Tisza kormánytól?

A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >

Tovább

Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember

Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >

Tovább

Végre

Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >

Tovább

Egy örömteli Budapesten, a populisták veresége után egy példátlan átmenet lehetőségét láttam

Mindenekelőtt azonban ott van az a felbecsülhetetlen értékű lehetőség, hogy megmutassuk: létezik kiút a mély populizmusból. >

Tovább

Mit jelent Orbán veresége a világ többi része számára

A választás geopolitikai következményei is jelentősek lehetnek. Orbán alatt Magyarország többször megvétózta az Ukrajnának szánt segélyeket >

Tovább

„Soha nem voltunk barátok”

„Ha Vlagyimir Putyin felhív, felveszem” – mondta. „Ha beszélnénk, elmondhatnám neki, hogy jó lenne négy év >

Tovább

Fordulat és rendszerváltás a politikában

Ha az Orbán-rendszer győz, az a világ önkényuralmainak és diktatúráinak győzelme lesz. Ha a demokratikus Tisza-mozgalom >

Tovább

Magyarország: Nyugtalanság, félelem és remény a választások előtt

Deutsche Welle: Az elmúlt hetekben nem Orbán uralta a kampányt, hanem az Orbán-rezsim sötét és piszkos >

Tovább

Orbán, a megosztó konzervatív radikális, aki átformálta az európai politikát

A küszöbön álló választás – vélekedik az EurActiv – többről szól majd, mint Orbán, mint egyén >

Tovább

Orbán sorsa figyelmeztetés: nem érdemes túl közel kerülni Trumphoz

Trump és Vance teljes körű támogatása „akár halálos csók is lehet” Orbán Viktor magyar miniszterelnök vasárnapi >

Tovább