2019. augusztus 24. szombat
Ma Bertalan, Aliz, Detre névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

WAZ

Öreg Dezső
Öreg Dezső
WAZ
Sajtószabadság (utare fotója)

Kivonul Szerbiából a Westdeutsche Allgemeine Zeitung, a WAZ német lapkiadó óriás. A hír nem keltett méltó érdeklődést a sajtóban, politikai körökben pedig úgy tettek, mintha meg sem hallották volna. Pedig hallaniuk kellett, hiszen a német konszern igazgatója az államfőhöz intézett levelet az eset kapcsán. Ebben tájékoztatta Boris Tadićot távozási szándékáról, pontosabban döntéséről. Amit az ellene folytatott példátlan sajtóhadjárattal és rágalmazással indokolt.

Tény, hogy három nagypéldányszámú belgrádi napilap is támadta a WAZ-ot azzal, hogy ha nem is monopóliumra, de nagyméretű koncentrációra törekszik a szerbiai nyomtatott sajtóban. Írták a német cégről azt is, hogy egy, cigarettacsempészéssel gyanúsított, kétes múltú és hírű üzletemberrel törekszik egyeduralomra az itteni lapterjesztési piacon. Az erről szóló levél a már említett három nagypéldányszámú újság főszerkesztőjének a tollából származik. Az egyik megvásárlásában egyébként érdekelt volt a német konszern is, amely fele-fele arányban osztozik az állammal Szerbia legpatinásabb napilapján, a Politikán. A jelek szerint ez az újság teljes egészében visszakerül az állam tulajdonába, tehát a befolyása alá. Ami, ha másért nem, akkor azért rossz, mert egyértelmű hátrálást jelent a központilag ellenőrzött sajtó felé. A WAZ igazgatója az elnökhöz intézett levelében fel is rója, hogy szemben a többi közép-kelet-európai országgal, ahol jó fogadtatásra találtak, Szerbiában csak anyagi veszteséget könyveltek, és rágalmazást kaptak. Az igazgató nem titkolja, hogy számított az állam és a vezető politikusok erkölcsi támogatására. Mindenekelőtt azért, mert az állami szerveknek átadták, illetve fölkínálták az összes hivatalos iratot, amellyel bizonyíthatják lépéseik jogosultságát és őszinteségét. Mindezek után nem tudnak sikeresen tevékenykedni Szerbiában. Egyben megvádoltak egy másik üzletembert, aki még Milošević idejében szerezte első millióját, hogy zsarolta a német céget az egyik rágalmazó újság megvásárlása kapcsán.

Mindez csupán azért érdekes, mert több szempontból is példázza a szerbiai üzleti és politikai gondolkodást, a politika és a nagyon kétes körülmények között szerzett óriási vagyon szimbiózisát. Az elképesztő méretű korrupciót, amely ellen az utóbbi 10 év mindegyik kormánya keresztes hadjáratot hirdetett, de amely továbbra is magabiztosan uralja az élet minden területét Szerbiában. A tranzíció minden érintett országban megrázkódtatásokkal járt, jár. Mi úgy indultunk neki, hogy a háborúk okozta 10 éves lemaradás csak előnyt jelent, hiszen tanulhatunk szomszédaink botlásain. Aztán nagyon gyorsan kiderült, hogy az egyéni érdek itt is fontosabb, vagy még csak itt fontosabb igazán a közösséginél. Hogy a diktatúrában elkövetett bűnök a demokráciában sem számítanak tiltottnak. Nemcsak az átvilágítási törvény meghozatala maradt el örökre, de elmulasztottuk kivizsgálni egyesek lélegzetelállító vagyonának eredetét is. Mert ha akkor, Milošević rendszerének bukása után nyilvánosságra került volna, hol, mikor és mivel szerezték vagyonukat a szerbiai milliomosok, ma sokkal könnyebben lehetne ellenőrizni a pénzügyi és a gazdasági szférát is. De erre persze nem volt meg az oly sokat emlegetett politikai akarat. Persze, hogy nem volt meg, hiszen az akkor már dollár- és márkamilliomos szerbiai „üzletemberek” jóval a változás előtt elkötelezték magukat az akkor még ellenzéki, később hatalmi pozícióból irányító politikusoknak. Pénzelték a pártokat mindkét oldalon, mint ‒ egészen biztosan ‒ teszik ezt ma is, hiszen szemben az ő vagyonukkal és birodalmukkal, a politikai hatalom ingatag. És megvásárolható. Mind, kivétel nélkül. Másként nem történhetett volna meg, hogy Szerbiában, a botrányok országában csak néhányat zártak le annak rendje és módja szerint a bíróságon. Mármint botrányt. Ami nemcsak az igazságszolgáltatás hiányosságait bizonyítja, hanem a bűnüldöző szervek és a politikai elit korrumpáltságát is. Tehát a hatalom tehetetlenségét, tenni nem akarását. A jogállam eszközeinek szándékos mellőzésével.

Csoda-e, ha a Westdeusche Allgemeine Zeitung ‒ egyébként biztosan sok mindent látott és tapasztalt ‒ vezetése ilyen körülmények között nem találta fel magát. Bár félteni nem kell, ha a körülmények ellenére anyagi hasznot könyvelhetett volna, biztosan nem hagyja el Szerbiát. A pénz ott, az Unióban is gyakran felülbírálja az elveket.

2010. június 20.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Sírásóverseny

Állampolgári öntudat nélküli massza – most így látom a metrókocsiban körülöttem levőket. Miként nagyjából az egész >

Tovább

A SZER akkor és azóta

Nem tudom, hogy lesz-e magyar adás és ha igen, mikor. Azt hallom azonban, hogy a magyar >

Tovább

Az egységes európai értékrend ködfüggönyben

Az új magyar-német legfelső szintű forduló azonban újólag csak azt erősítette meg, amit vezető nyugati politikusok >

Tovább

Orbán új öntudata

A konzervatív Die Welt úgy látja, ma Sopronban sokkal többről lesz szó, mint csupán arról, hogy >

Tovább

A Donáth család és az evangélikus szeretetház tisztessége védelmében

És azzal is tisztában kell lennünk, hogy bárki sorra kerülhet. Elég egy felemelt tekintet, egy kritikus >

Tovább

Az ibizai csodára várva

Az újságírók alighanem reménytelen harcot vívnak a gonosszal. Leginkább ugyanis a liberális közönségnek beszélnek, amelyet azonban >

Tovább

Gyűlöld is

S minthogy az állam nem hajlandó emberségesen bánni a menekültekkel, ez a magatartás elkerülhetetlenül normává válik >

Tovább

Németh Miklós nem hisz a kerítésekben

A volt kormányfő arra is kitért, hogy a mai jobboldal szerint ugyan a Páneurópai Piknik kényszerítette >

Tovább

Szorul vissza a szólásszabadság, Magyarország az ékes példa

A Fidesz arra használja az adóbevételeket, hogy uralja a közbeszédet. Az MTI-t teletömték talpnyalókkal, viszont a >

Tovább

A békés egymás mellett élés Szigete

A Le Monde úgy mutatja be a Sziget Fesztivált, mint Európa legnagyobb zenei rendezvényét, amely azonban >

Tovább

Menjenek végig ezen az úton!

Ezen az úton már jól láthatóan nem tudnak visszafordulni. De akármilyen szörnyű is lesz az előttünk >

Tovább

Groteszk: Merkel és Orbán együtt Sopronban

Ők ketten azért alkotnak furcsa párt, mert a kancellár olyasvalakivel ünnepli a demokrácia újjászületését, aki saját >

Tovább