Ma Mária, Adrienn névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
WAZ
Öreg Dezső
Kivonul Szerbiából a Westdeutsche Allgemeine Zeitung, a WAZ német lapkiadó óriás. A hír nem keltett méltó érdeklődést a sajtóban, politikai körökben pedig úgy tettek, mintha meg sem hallották volna. Pedig hallaniuk kellett, hiszen a német konszern igazgatója az államfőhöz intézett levelet az eset kapcsán. Ebben tájékoztatta Boris Tadićot távozási szándékáról, pontosabban döntéséről. Amit az ellene folytatott példátlan sajtóhadjárattal és rágalmazással indokolt.
Tény, hogy három nagypéldányszámú belgrádi napilap is támadta a WAZ-ot azzal, hogy ha nem is monopóliumra, de nagyméretű koncentrációra törekszik a szerbiai nyomtatott sajtóban. Írták a német cégről azt is, hogy egy, cigarettacsempészéssel gyanúsított, kétes múltú és hírű üzletemberrel törekszik egyeduralomra az itteni lapterjesztési piacon. Az erről szóló levél a már említett három nagypéldányszámú újság főszerkesztőjének a tollából származik. Az egyik megvásárlásában egyébként érdekelt volt a német konszern is, amely fele-fele arányban osztozik az állammal Szerbia legpatinásabb napilapján, a Politikán. A jelek szerint ez az újság teljes egészében visszakerül az állam tulajdonába, tehát a befolyása alá. Ami, ha másért nem, akkor azért rossz, mert egyértelmű hátrálást jelent a központilag ellenőrzött sajtó felé. A WAZ igazgatója az elnökhöz intézett levelében fel is rója, hogy szemben a többi közép-kelet-európai országgal, ahol jó fogadtatásra találtak, Szerbiában csak anyagi veszteséget könyveltek, és rágalmazást kaptak. Az igazgató nem titkolja, hogy számított az állam és a vezető politikusok erkölcsi támogatására. Mindenekelőtt azért, mert az állami szerveknek átadták, illetve fölkínálták az összes hivatalos iratot, amellyel bizonyíthatják lépéseik jogosultságát és őszinteségét. Mindezek után nem tudnak sikeresen tevékenykedni Szerbiában. Egyben megvádoltak egy másik üzletembert, aki még Milošević idejében szerezte első millióját, hogy zsarolta a német céget az egyik rágalmazó újság megvásárlása kapcsán.
Mindez csupán azért érdekes, mert több szempontból is példázza a szerbiai üzleti és politikai gondolkodást, a politika és a nagyon kétes körülmények között szerzett óriási vagyon szimbiózisát. Az elképesztő méretű korrupciót, amely ellen az utóbbi 10 év mindegyik kormánya keresztes hadjáratot hirdetett, de amely továbbra is magabiztosan uralja az élet minden területét Szerbiában. A tranzíció minden érintett országban megrázkódtatásokkal járt, jár. Mi úgy indultunk neki, hogy a háborúk okozta 10 éves lemaradás csak előnyt jelent, hiszen tanulhatunk szomszédaink botlásain. Aztán nagyon gyorsan kiderült, hogy az egyéni érdek itt is fontosabb, vagy még csak itt fontosabb igazán a közösséginél. Hogy a diktatúrában elkövetett bűnök a demokráciában sem számítanak tiltottnak. Nemcsak az átvilágítási törvény meghozatala maradt el örökre, de elmulasztottuk kivizsgálni egyesek lélegzetelállító vagyonának eredetét is. Mert ha akkor, Milošević rendszerének bukása után nyilvánosságra került volna, hol, mikor és mivel szerezték vagyonukat a szerbiai milliomosok, ma sokkal könnyebben lehetne ellenőrizni a pénzügyi és a gazdasági szférát is. De erre persze nem volt meg az oly sokat emlegetett politikai akarat. Persze, hogy nem volt meg, hiszen az akkor már dollár- és márkamilliomos szerbiai „üzletemberek” jóval a változás előtt elkötelezték magukat az akkor még ellenzéki, később hatalmi pozícióból irányító politikusoknak. Pénzelték a pártokat mindkét oldalon, mint ‒ egészen biztosan ‒ teszik ezt ma is, hiszen szemben az ő vagyonukkal és birodalmukkal, a politikai hatalom ingatag. És megvásárolható. Mind, kivétel nélkül. Másként nem történhetett volna meg, hogy Szerbiában, a botrányok országában csak néhányat zártak le annak rendje és módja szerint a bíróságon. Mármint botrányt. Ami nemcsak az igazságszolgáltatás hiányosságait bizonyítja, hanem a bűnüldöző szervek és a politikai elit korrumpáltságát is. Tehát a hatalom tehetetlenségét, tenni nem akarását. A jogállam eszközeinek szándékos mellőzésével.
Csoda-e, ha a Westdeusche Allgemeine Zeitung ‒ egyébként biztosan sok mindent látott és tapasztalt ‒ vezetése ilyen körülmények között nem találta fel magát. Bár félteni nem kell, ha a körülmények ellenére anyagi hasznot könyvelhetett volna, biztosan nem hagyja el Szerbiát. A pénz ott, az Unióban is gyakran felülbírálja az elveket.
Következő cikk: Hogyan törődik egy kapitalista multicég a helyi képviseletek nyelvhasználatával?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Hogyan kezelni a kemény-jobbos fenyegetést
Az Economist kommentárja úgy véli: mivel Európában egyre több helyen győznek a szélsőségesek, mind nehezebb mérsékelt >
Putyin bosszúja
A Guardian vezércikke úgy ítéli meg: elején nagy volt a lelkesedés Ukrajnában a kurszki betörés miatt, >
Miért gyűlölik a fasiszták az egyetemeket
Orbán Viktor fényképével illusztrálja a Guardian a Yale Egyetem egyik filozófia professzorának cikkét, amely arról szól: >
Trump komoly veszélyben van Harris miatt
Ezért azután még többet hazudik, vádaskodik, és hihetetlen szinten megszeg minden szabályt. A dráma az számára, >
Orbán 200 millió eurós kudarca
Orbán Viktor bakot lőtt, amikor nem hajtotta végre menekült-ügyben az Európai Bíróság ítéleteit, ezért kormányának most >
Szerbia harcolni akar a nyugati sajtó „hazugságai” ellen
Szerbia ellenkampányt kíván indítani, mert úgy ítéli meg, hogy teljesen érdemtelenül rossz a sajtója nyugaton. Vučić >
Németország teljesen ismeretlen vizek felé hajózik
Fontos, de nem sorsdöntő választás zajlott Türingiában és Szászországban, ám a kemény jobboldal veszélyes területre sodorja >
A kelet-német földrengés
A Wall Street Journal szerkesztőségi cikke politikai földrengésként értékeli a két keletnémet tartományi választás eredményét, kiemelve, >
A demokrácia beleütközik a saját korlátaiba
Ezt írja mai, baljós türingiai és szászországi választás előtt Jens Schneider, a Süddeutsche Zeitung hírigazgatója. Ám >
A világ jövője attól függ, mit gondol néhány ezer pennsylvaniai választó arról, ki tudja-e fizetni a számlát a zöldségesnél
Timothy Garton Ash oxfordi professzor, aki már jó ideje a tengerentúlon igyekszik kideríteni, milyen eredmény várható >
Az ukránok zseniális katonai húzása megváltoztathatja a háború kimenetelét
Az Egyesült Államok európai erőinek korábbi főparancsnoka szerint az ukránok zseniális katonai műveletbe kezdtek Kurszknál, megváltoztatják >
Orbánnak az utóbbi idők legszorosabb választási versenyére kell felkészülni
A magyar miniszterelnöknek megint nem sikerül elérnie a növekedési célt, pedig két év múlva várhatóan az >